Budapest, 1985. (23. évfolyam)

11. szám október - Oszlay István: Duna — egy vödör vízben

DUNA - EGY VÖDÖR VÍZBEN Merjünk egy vödör vizet a Dunából, s vizsgáljuk meg, mi van benne. Milyen a Duna vize, mennyire szennyezett a fővárosi szakaszon? A válaszra aligha lehet illetékesebb, mint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, elvégre ő a gazdája a folyamnak Szobtól Dunaföldvárig, így tehát a harminc kilométeres fővárosi szakasznak is. A vízminőségvédelmi osztály vezetője, dr. Varga Pál vegyészmérnök készséggel vállalkozott arra, hogy elmondja, milyennek látják ők a Dunát — egy vödör vízben. Az igazgatóság vízminőség-védelmi osztálya — stílszerűen — úgyszólván a vízre települt a Kvassay-zsilipnél, a ráckevei Duna-ág soroksári torkolatánál, a Csepelsziget északi csücskén. A laboratóriumokban harminc-egynéhány technikus, vegyész, biológus, vízépítőmérnök dolgozik. Az osztályvezető szerint ismerniük kellene a területükön — a fővárosban, Pest és Nógrád megyében — minden forrást, minden kis eret, patakot, folyót stb. és a felszín alatti vizeket is, továbbá összes jellemzőiket. Ám lehetőségeik időben és térben is korlátozottak, s igen sok a tennivaló. így aztán kialakult egy rangsor, amelyben az Ipolyt és a Zagyvát megelőzve a Duna mint legnagyobb hazai vízfolyásunk előnyt élvez. A vízügyi igazgatóságnak állandó figyelőhálózati rendszere van, gyakran vesznek hát mintát a Dunából. A vízminőség-védelem volt az első az országban a környezetvédelmi rendszerek között, s mintegy húszéves múltra tekint vissza. Tevékenységük felöleli a körzet valamennyi jelentősebb vízfolyását, vízlelőhelyét, mindenekelőtt, persze, az exponáltabb területek, így a beérkező határvizek, torkolati források, fontosabb vízkivételi helyek, szennyvízbevezetések stb. vízmintáinak vizsgálatával foglalkoznak. A minősítés szempontjai Ez egyfajta megfigyelési rendszer, mert nem könnyű feladat minősíteni a vizet. Mint ahogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba, éppúgy másodszor már nem ugyanazt a vizet vizsgálhatják meg. A víz összetettségéből eredően, továbbá a milyenségét befolyásoló több tényező miatt számolni kell egyfajta szóródással. A vízminőség mesterséges kategória, nincsenek abszolút értékei és mutatói. Épp ezért a minőségvizsgálat során a szakembereknek kell kiválasztaniuk azokat a paramétereket, amelyekkel jellemezni, leírni, minősíteni tudják a vizet. Vagyis a paraméterek összességéből alakul ki a kép. A szempont mindig az, hogy mire használják majd, ivóvíznek, ipari célra, öntözővíznek vagy a halgazdaságban. Persze, mindig a legigényesebb vízhasználati cél — az ivóvíz minőségű víz — felől kell közelíteni, mert ami emberi fogyasztásra alkalmas, az megfelel más célra is. Ha arra kívánunk válaszolni, hogy mi van az említett vödör Duna-vízben, azt mondhatjuk, hogy az adott felhasználás szempontjából a benne lévő anyagok koncentrációja a meghatározó. Tehát tartalmazza mindazokat a természetes anyagokat, amit a folyam magával sodor. Lebegő anyagokat, ásványi sókat oldott állapotban, a víz biológiai élővilágát. Ez utóbbi 13