Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Somfai Péter — Kovács Zoltán: Magyar brigádtag Izmailovóban

Az integráció útján Magyar brigádtag Izmailovóban A moszkvai izmailovói kerület sokban hasonlít Újpesthez. Az utcák hangulata, a fehér füstöt bodorító gyárkémények sora, sőt, talán még a járókelők sietős léptei is Pestet idézik. A gyár, amelynek szerényen berendezett fogadószobájában beszélgetünk, az Egyesült Izzó „testvérüzeme": az Elektrozavod villanylámpákat, különféle fényforrásokat és tévéképcsöveket készít. A több háztömbnyi óriásban tízezernyi ember dolgozik. Nyikolaj Dovin, a brigád vezetője már a bemutatkozás után szabadkozik: — Szerettük volna, ha mindannyiunkkal találkozik. Ha mindenkit meghallgat... — Gondolatnyi szünet után hozzáteszi: — De tudja, ezekben a napokban nagyon nagy hajtás van... Próbálom megnyugtatni, hogy fölösleges a mentegetődzés, ő azonban nem tágít. Szinte egyetlen szuszra sorolja, mi mindent vállalt magára a hetvenhat tagú kollektíva. Szeretnék legalább egy százalékkal túlteljesíteni az éves tervet, és 0,3 százalékkal csökkenteni a veszteséget, takarékoskodni akarnak a villamo senergiával. Egy esztendő lamos energiával. Egy esztendő alatt 10 ezer kilowattóra áramot és got szeretnének megspórolni. Sebesen szalad ceruzája a papíron, villámgyorsan oszt, szoroz, hogy mindez mit jelent wolframban, aranyban, s ki tudja, milyen nemes anyagokban átszámítva, hiszen éppen ezek a nemes anyagok fordulnak meg tonnaszám a kezük alatt. Az izzószálakat, a képcsövek legértékesebb alkatrészeit „szállítják" a szerelőszalagoknak. — Most, a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben a korábbinál is nagyobb feladatot vállaltunk — fűzi hozzá később. — Eddig három műszakban dolgoztunk, most átálltunk a folyamatos munkarendre. Minden percet, minden másodpercet igyekszünk kihasználni. — Az eredmény? Mosoly fut át az arcán: — Eddig jól állunk. Időarányosan minden vállalásunkat teljesítettük. Ezt mondja meg neki is... Farkas Bertalanra céloz, az első magyar űrhajósra, akit még 1979-ben, a felkészülés idején fogadtak maguk közé. Az ismeretség a kiképzés idején született: Farkasnak olyan feladatot is el kellett végeznie az űrben, ami sokban hasonlít a Dovin-brigád munkájához. A fémkutatással kapcsolatos kísérletek földi gyakorlására az Elektrozavod egyik speciális gépét vették igénybe. A leendő magyar űrhajós gyakran megfordult a műhelyben, megismerkedett, megbarátkozott a brigád tagjaival. — Tudja, először nehezen ment a dolog. Elhozták hozzánk ezt a bajuszos, jókiállású legényt, hogy mutassuk meg neki a technológiát, tanítsuk meg a folyamatok értékelésére, meg mindenre, amire ott fent esetleg szüksége lehet. Az első napokban alig értettük egymást, noha kitűnően beszél oroszul. Csakhogy elfelejtettük: ő pilóta és nem fémkutató-mérnök. Aztán, amikor mindez kiderült, jót nevettünk, és kezdtünk mindent elölről. Egy hét múlva otthonosan mozgott a műhelyben, megtanulta a szakmai „zsargont" is, s mire lefutott a tanulmányi idő, akármelyik mérnöknek partnere lehetett volna. Zoja Papkova, a brigád kémikusa teszi hozzá: — Ő volt az első űrhajósjelölt, akit közelről is megismerhettünk. Nagyon hamar megszerettük, mert barátságos és vidám természete van, mert egyszerű, ugyanakkor szellemes fiú. — És mert figyelmes és férfias — teszi hozzá a brigádvezető, s közben Zojára kacsint. — Tudja, a brigádtagság több mint fele nő, jólesett nekik az udvariassága, tetszett a modora. Zoja sem hagyja magát: — De akkor azt is írja meg, hogy mivel a mi női szívünkbe lopta be magát a legkönnyebben, azért javasolták a fiúk, hogy tegyünk emléktáblát a gépre, amelyen dolgozott. — Egy-egy — emeli fel megadóan a kezét Dovin. — Az igazság az, hogy mindannyian megszerettük. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a brigád állandó tagjának tekintjük. Minden nap kiállítjuk a munkalapját, s annyi feladatot vállalunk magunkra, hogy az ő részét is teljesíthessük. Amikor elszámoljuk a termelést, a Farkas-munkalapok is bekerülnek a számítógépbe, ami azt rendszeresen számfejti. „Farkas Bertalannak, a Magyar Népköztársaság el só' űrhajós kutatójának munkahelye" 15