Budapest, 1982. (20. évfolyam)

1. szám január - Benyó Bertalan—Miklóssy Endre: A Munkás körút és a csepel—budafoki-híd

ilyen nagy szálloda, hiszen onnan mindent csak Belső-Budapesten keresztül lehet elérni. De minek is lakótelepre szálloda? Lakótelepre nem kerülhet nagyvállalat központja vagy bármilyen tröszt, intézmény székháza sem, hiszen ezerszálú termelési, kutatási, kereskedelmi kapcsolatait csak Belső-Budapesten keresztül volna képes tartani. Hogyan is lehetne lakótelepre elképzelni a Nemzeti Színházat, országos lap szerkesztőségét, minisztériumi hivatali épületet vagy egyetemet? Mire tarthat egyáltalán igényt a lakótelep? Ezt túlságosan is egyszerű kiszámítani. Vannak normák. Ezek meghatározzák, hogy ezer lakosra hány körzeti orvos, szakorvos, mennyi óvodai, iskolai férőhely, hány négyzetméternyi boltterület, vendéglő, gyógyszertár stb. jut. Csak be kell szorozni ezeket a normákat a tervezett lakosszámmal, és már meg is van a lakótelep. Ezért is sivárak, monotonok a lakótelepek. A kibontakozás lehetősége olyan új körkörös fejlesztési vonal létrehozása, amely érintve, összekapcsolva a nagy külső lakótelepeket és ipartelepeket, helyet tud adni olyan nem termelő beruházásoknak, amelyeket ma csak a központban lehet elképzelni. * Budapesten ez elsősorban hidak kérdése. A területeket legmerevebben szétválasztó elem ugyanis a Duna. A Budapestet észak—déli irányban kettévágó 32 kilométeres Dunaszakasznak 11 kilométeres belső budapesti szakaszán van az összes kelet—nyugati átkelési lehetőség. Jelenleg is itt bővítjük nagymértékben a kapacitást, két-háromszorosára növelve az Árpád-híd átbocsátóképességét, és a tervek szerint ezen a szakaszon belül, a Déli öszszekötő vasúti híd mellett fog megépülni 2X3 forgalmi sávval a lágymányosi közúti híd. Hogy ennek a hídnak a felépítése milyen sürgős, és milyen nagyszerű lesz, ha megvalósul, ezt mintegy két éve a maga nemében példátlan méretű sajtókampány sulykolta bele a közvéleménybe. Arról már jóval kevesebb szó esik, hogy mikor és főleg hogyan válik lehetővé az ennél délebbre tervezett hidak megépítése, mint amilyen például a hatalmas lakótelepeket és iparterületeket összekötő tervezett Munkás körút hídja Csepel és Budafok között. Ha a lágymányosi közúti híd megépül, részben anyagi és még inkább hídépítő-kapacitásbeli korlátaink, főleg azonban a szerkezetalakulási következmények miatt belátható időn belül nem épülhet a jelenlegi hidaktól délre újabb. A leendő lágymányosi közúti hídra vezető budai út, a Hamzsabégi út mindössze 300 méterre van a Nagykörút budai szakaszát képező Schönherz Zoltán úttól, 600 méterre a Móricz Zsigmond körtértől, és kifelé a Budaörsi útba csatlakozik bele, amely szinte az egész Dunántúl forgalmát összegyűjti. Ez a híd tehát elsősorban Buda zsúfolt központja számára teremt újabb átkelési lehetőséget a Dunán. Ettől dél felé épülnek a hatalmas lakótelepek, dél felé van a teljes dél-budai ipar. Kilométerekkel délebbre épül az ország legnagyobb raktárbázisa. A Duna másik oldalán pedig ott az ország legnagyobb kikötője, a Csepeli Szabadkikötő és az ország legnagyobb ipari tömörülése, a Csepel Vas- és Fémművek. Ezeknek a hatalmas településtömegeknek a kapcsolata ma és — ha megépül a lágymányosi közúti híd — a jövőben is csak a zsúfolt Belső-Budapesten keresztül jöhet létre. Tehát továbbra is itt fog a leggyorsabban növekedni a forgalom, itt lesznek a legfontosabbak, legsürgősebbek a forgalmi hálózati, víz, gáz, telefon, kereskedelmi és általában a nem termelő beruházások. Végül ez a folyamat ismét Belső-Budapesten, sőt, a történelmi Belvárosban fogja újabb átkelési lehetőség megteremtését kikényszeríteni (Duna alatti közúti alagút a Parlamentnél, metróalagút a Gellért tér és a Kálvin tér között.) A Munkás körút lehetne az a körút ma, amely képes volna oldani a hatalmas lakótelepek és iparterületek sivárságát, amely képes volna új távlatokat nyitni a fejlesztés számára, mivel a lakótelep-övezet közvetlen összekapcsolásával elősegíthetné különbségek keletkezését a lakótelepek szerepkörében és működésében. A Munkás körút létrehozásának alapfeltétele a csepel—budafoki-híd. Vannak ellenvetések, amelyek szerint ez az új vonal károsan befolyásolná az országos területi arányokat, mivel Budapest növekedésének adna újabb lendületet. (Zala György: A területi érvek elosztása — és a közlekedési hálózat. Valóság, 81/6.) Ez a vélekedés azonban figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy Budapest éppen azért nyeli el évtizedek óta a nem termelő beruházásokra fordítható országos anyagi erő 40-45 százalékát (!), mert a központos-sugaras szerkezet miatt a fejlesztések mindig ott a legsürgősebbek, ahol a legköltségesebbek, legkörülményesebbek. így érthető, ha az évtizedek óta tervezgetett, de soha meg nem valósított ,,Budapesttől jóval távolabb vezetett fejlesztési vonal" (Zala: A területi érvek...) a belátható jövőben éppen annyira irreális, mint húsz évvel ezelőtt volt. A csepel—budafoki-híd és a Munkás körút évtizedekre nyitottá tenné Budapest szerkezetét, és hatalmas szerkezetfejlesztési erőket szabadítana fel. Egyébiránt a lágymányosi közúti híd megépítése és a Hungária körút átépítése lényegesen többe kerül, mint a Munkás körúté. Számításunk szerint mintegy 2—2,5 milliárd forint a különbség a Munkás körút javára. Ennek az egyik fele abból adódik, hogy kevésbé beépített területen húzódik (kevesebb bontás, pótlás, egyszerűbb csomópontok), a másik fele a hídépítésnél jelentkezik, mivel hajózási okokból a lágymányosi hídnál jóval nagyobb fesztávot kell alkalmazni, mint a csepel—budafokinál. És akkor még figyelembe se vettünk olyan tényezőket, mint a Hungária körút vonalában a közművek kiváltásának-átépítésének, illetve az éveken át tartó forgalomelterelésnek a többletköltsége. A Munkás körút megépülésével ezenkívül lemondhatnánk a Hungária körút teljes hosszának „négynyomúsításáról", mivel a külső kerületek kapcsolatát az új körút egymagában is biztosítaná. Megvan az az előnye is, hogy elvileg tovább bővíthető 2X3 sávosra is, ami a Hungária körút jelentős részéről nem mondható el. A Munkás körút megvalósulásával lehetségessé válna, hogy Budapesttől délre is hidakat építsenek, és oldják az ország központos-sugaras szerkezetét. Dr. Kovács Kálmánná rajza Belső-Budapest BUDAPEST FOVAROS ÁTNÉZETI TÉRKÉPE Nagy, összefüggő ipartelepek A tömeges lakásépítés területei Vasúti fővonalak Tömegközlekedési fővonalak: A tervezett lágymányosi híd a hozzátartozó körútszakasszal A Munkás körút a csepel—budafoki-híddal és az alközpontokkal 32