Budapest, 1982. (20. évfolyam)

5. szám május - Benke László: Csepeli változások

Társadalmi munkaban készült a tavacska kerületfejlesztésre. 1985-ig Csepelen 6000—6600 új lakás épül, ebből a városközpontban — az építkezés negyedik és ötödik ütemében — mintegy 4500 lakást adnak át. — Mekkorák a városközpont lakásai? — Átlagos nagyságuk 54 négyzetméter. A Csepel Művek legújabb, 756 lakásos lakótelepén azonban már 62, illetve 74 négyzetméter lesz a lakások átlagos alapterülete. — Úgy tudom, 1948-ban ítélték szanálásra a Rákóczi út és a Csepel Művek közötti területet. Mi lesz vele? — Ezeket az elhanyagolt, roskadozó házakat, amelyeknél nem különbek a szigetcsúcs házai sem, 1985-ig lebontjuk. A Rákóczi út, Csepel Művek, Tanácsház tér és a Karácsony Sándor utca által határolt részen társadalmi munkával parkot építünk. — Nem féltik majd a zöldet a gyár füstjétől és kormától? — Féltjük, de még mindig jobb, mintha oda is házakat építenénk. Amolyan szűrőrendszernek szánjuk ezt a parkot. — Milyennek találja a lakótelepi életmódot? — Magában az a tény, hogy lakótelepen lakik, nem változtatja meg alapvetően az ember személyiségét. Telepeink lakóinak összetétele igen heterogén. Eltérő szociális helyzetű és műveltségű emberek költöztek ide Budapest különböző pontjairól. A személyiséget bár alapvetően nem változtatja meg a lakótelep, de a tapasztalatok szerint nem éppen jó irányba alakítja; a lakás, a szűk tér növeli a bajt, fokozza az agresszivitást — különösen közösségi életlehetőségek híján. Az ilyen lakás arra jó, hogy az elfáradt „munkaerő" kipihenje magát. Ha van két-három gyerek, akkor a pihenés is kétséges. — A tömeges lakásigény kielégítésének mégiscsak a panelház-építkezés volt a legmegfelelőbb módja. Először lakás kell, azután keríthetünk sort a közösségi életformák kialakítására. Ebből is kivesszük a részünket. Például társadalmi munkát szervezünk, parképítési programot ajánlunk. Meggyőződésem szerint a különböző helyekről ide költözött lakókat az önként és közösen vállalt munka alakíthatja közösséggé. Ez az első lépés. Több ízben is tanúja voltam annak, hogy az új lakók vidáman szépítik környezetüket. A csepeliek mindig híresek voltak a társadalmi munkáról. A kerület lakói és az üzemek dolgozói évente két kommunista szombaton közel 17 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek az elmúlt öt évben. 38 ezer négyzetméter járdát építettek, négy játszóteret létesítettek, rengeteget dolgoztak a Barátságpark létrehozásán, három kis méretű sportpályát csináltak, és ötezer fát ültettek a kerület több utcájában. Tavaly, a hatodik ötéves terv első évében az elvégzett társadalmi munka értéke 28 millió forint volt. Játszótér épült az Árpád utcában, 6500 négyzetméteres szabadidő-park létesült a Repkény utcában, a ráckevei Duna-ág és a királymajori lakótelep között nagyméretű szabadidő-sportpark építését kezdték el. A mederkotrás és az új partvonal kialakítása elkészült, a feltöltés után rendezik a terepet, kiépítik a locsolóvíz-hálózatot, ötszáz sorfát és több ezer cserjét ültetnek. Társadalmi munkában fásították a Szabadkikötő utat, ugyanott 800 négyzetméter járdát csináltak. A kerület több részén, így a már részben parkosított városközpontban is, 18 ezer 300 fát és cserjét ültettek el. — Milyenek a közművelődési lehetőségek? — Nem panaszkodhatunk. Csillagtelepen a Radnóti, Királyerdőn a Rideg Sándor Művelődési és Ifjúsági Ház, Király-majorban az Ifjúsági Klubház és az Ifjúsági Park, a városközpontban pedig a Csepel Művek Munkásotthonakínál minden korosztálynak változatos programot. Van jazz- és filmklub, a művelődési házakban amatőr művészeti csoportok és szakkörök működnek, lehet nyelvet tanulni. A művészetek kedvelői szívesen keresik fel a Csepel Galériát és az Iskola Galériát. — Milyen új közművelődési lehetőségeket kínálnak a VI. ötéves tervben ? — 1984-ben átadjuk az új Nevelési Központot. A munkásművelődés bevált hagyományainak ápolása mellett új megoldásokat alakítunk ki a lakótelepeken. Ifjúsági és családi klubokat, kézműves szakköröket hozunk létre tanácstagok és hivatásos népművelők irányításával. Szeretnénk, ha a lakóházak lomtárként vagy maszek kötődéként használt közös helyiségeiben klubokat alakítanának ki. Számunkra ez anyagilag nem előnyös, mégis támogatjuk az ilyen kezdeményezéseket. Azt is szeretnénk, ha a klubok előbbutóbb önellátóvá válhatnának. Mindezek mellett helytörténeti munkára ösztönözzük az iskolá-Védgát utca y^Hr «DDAHUW0T 4