Budapest, 1979. (17. évfolyam)

6. szám június - Beliczay László: Kézművesek háza Óbudán

Téves szövegű emléktábla a Margitszigeten ©A Margitsziget északi és déli csúcsát összekötő autóúton az Árpád-híd felé haladva a jobb oldalon, a Sziget közepe táján, épületrom tűnik szemünkbe. 1967-ben a következő szövegű emléktáblát helyezték el a gótikus ablaknyílásokkal ékes, magas romfalon : "A XIII. század második felében ide épült a ferencrendiek kolostora. A XIV. századi átalakitások során templomát toronnyal bővítették. A kolostor romjaira épült az egykori nádori nyaraló,melyből szálló lett. Itt élt és alkotott 1918 és 1930 között Krúdy Gyula. Hosszabb-rövidebb ideig Bródy Sándor, Kárpáti Aurél, Révész Béla és Szép Ernő is. A szállodát 1949-ben lebontották,, Az idézett szövegben téves megállapítások is vannak. Márpedig az emléktáblák szövegének pontosnak kell lennie. Az 1272-ben épült, s a következő században templommal bővült klastrom a török megszállás idején lett rommá. A szigetet az 1790-es évek végén József nádor, érte egy másik uradalmát adva, „magához váltotta". Ezután a ferences templomrom északi falánál, annak külső oldalán, a kolostor ölnyi vastag alapfalaira, annak szerte heverő köveit is felhasználva, nyaralót építtetett. 1800-ban ide hozta első feleségét, Alexandra Pavlovnát. 1814-ben itt látta vendégül a „szent szövetség" három tagját: az orosz cárt, a porosz királyt és Ferenc császárt. A szabadságharcig itt töltötte a nyarat családjával. Utódai bérbeadták a Margitszigetet. Csak az abszolutizmus enyhülésével vette részben saját kezelésbe a nádor fia, József főherceg. Amikor a múlt század végén lakatlan maradt a „nádorlak", különböző célokra adták bérbe. Volt itt bálterem, vívóterem és egy részében magánvilla. 1908-ban vette meg az egész szigetet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Később a nádorlakban bérlakásokat alakítottak ki. Nevezték még mindig „kastély"-nak is; 1928-ig, amíg a lóvasút járt, a,.Kastély megálló" neve emlékeztetett a múltra. Krúdy Gyula 1918 őszétől 1930 tavaszáig lakott az egyik lakásban, második feleségével és legkisebb lányával, Zsuzsával. (3-3 lakás volt a földszinten és az emeleten.) Itt írta a Szent Margit leánya, a Hét bagoly, az Asszonyságok díja című regényeit, A tegnapok ködlovagjai emlékezéseit, az Álmoskönyvet és számtalan novellát. 1921-ben itt szerkesztette (és nagyrészt írta is) a rövidéletű Szigeti Séták című folyóiratát. „Csodálatos kalamusából szivárványos mesék hétszínű tentája kacskaringózik a fehér papírra" — írja Krúdyról Kárpáti Aurél, amikor éjszakánként hazatérőben elmegy a lóvasúttal az író még világos ablaka előtt. ,.Azután meg hosszúkat, nagyokat lehet aludni abban a százesztendős házban, amelyet a Margitsziget közepére még a hajdani nádorispán épített. Nyáron a fecskék, télen a fekete varjak ülnek az ereszre . . . ősszel száraz levelek jártak forgótáncot udvarán, . . . koratavasszal bokrai közt gyengéd kis virágok nyújtották fejüket" — mesélte Krúdy a poétikus, lelkének való házról. De 1930-ban felmondták a lakást. A nádorlak, „a szigeti házak öregapja", még sokféle szerepet vitt a Sziget életében. Volt Flóris cukrászda és volt Póló bár is. Szálloda azonban sohasem volt. Az irodalmi Kisszálló a Margitsziget csúcsa táján, a mai Árpád-híd közelében állt, a Margit-fürdő mögött. A gyógyforrást 1866-ban fúrták Zsigmond/ Vilmos irányításával, a fürdőépületet 1869-ben emelte Ybl Miklós. A Kisszálló is a hatvanas években épült. A Nagyszálló felépítése után (1873) már nem fordítottak rá gondot, kopott lett és így igen olcsó. Mögötte, a Sziget legvégén falusias hangulat uralkodott, volt ott jégverem, tehénistálló, sőt, szénakazal is. A rozoga, zöldzsalus épületet jobbára bohémek lakták, némelyek nyáron, mások télen. Itt telelt, ahogy Lyra című kötetében leírta, Bródy Sándor, húsz éven át. Akkor költözött ki a Kisszállóba, amikor megjöttek a vadkacsák és télnek vetkőzött a Sziget. Főzte a kis vaskályhán csodálatos gulyásait, amelyekre büszkébb volt mint írásaira. Révész Béla is lakott itt. Kárpáti Aurél is télen időzött itt szívesen, ahogyan Kaláris című kötetében írja: „Amikor fehér december pipál az óbudai hegyek fölött." Szép Ernő is élt a Nagyszállóban és, amikor pénze elfogyott, a Kisszállóban is. Cikksorozatok és versek rögzítik élményeit. Krúdy Gyula is tartózkodott átmenetileg mindkettőben, mielőtt a nádorlakban megtelepedett. Eddig a táblán szereplő írók. — De megörökítették mások is itt gyűjtött emlékeiket. Molnár Ferenc is vagy húsz éven át járt ide vissza (volt, hogy csak tizedmagával lakta a szállót), de vidám napok mind ig adódtak. (Lásd Gőzoszlop című kötetét). Hunyady Sándor így írt: „A Kisszállóban volt egy apró szobám, ahol a fogkefe befagyott a pohárba, mert nem volt tüzelőm. Csuzlival varjút lőttünk, és Helyes Gyuri bácsi, aki egykor Arany Jánost szolgálta ki, megtanított rá, hogy kell megsütni. Helyes György a Nagyszállóban volt Arany idejében kisinas, idős korára a Kisszálló portása és mindenese lett. De éhesen és dideregve is boldog voltam". Lestyán Sándor mély nosztalgiával emlékezik vissza itteni tartózkodásaira, Nagy Lajos a Menekülő ember című önéletrajzában is szerepel a Kisszálló. Törzs Kálmán újságírótól, a Margitsziget múltszázadi krónikásától Szomory Dezsőig még sok író, bohém lakta a Kisszállót. Végül az épület elöregedett, hullott vakolata, repedeztek falai — lebontották. Helyére épült a harmicas évek végén a Dália szálló, amelyet a háborúban lebombáztak. Most odáig terjed az új termál szálló épülete. A téves szövegű tábla mutatja, hogy lassan emléke is feledésbe merül. Konrádynédr. Gálos Magda A margitszigeti Kisszálloda 34 A nádorlak az 1800-as évek