Budapest, 1978. (16. évfolyam)

9. szám szeptember - Fabó Irma: A Nemzeti Torna Egylet

FABO IRMA A Nemzeti Torna Egylet Emlékplakett A Szentkirályi utca — valaha ösz utca — 26. szám alatt emelték az első egyesületi tornacsarnok épületét. Ma is e célra használják az OKISZ-Spartacus sportolói. Belépve az előcsarnokba márványtábla fogad: „A testi épség s erő e csarnokát az 1863. évben alakult egylet, a nemzet, Pest városa és egyesek adakozásából, és Matolay Elek, ernyedetlen buzgalmú elnöke közreműködésével, felépítette és 1870. december 4-én a közhasználatnak átadta. Szolgáljon e csarnok mindenkor a nemzet javára!" A Nemzeti Torna Egylet (NTE) működése méltatlanul kevéssé ismert. Megalakulásának csekély az előzménye, legalábbis a felnőttek rendszeres testedzését illetően. A német közvetítéssel meghonosodott torna szó is csak a múlt század közepe óta jelzi a testgyakorlás e fajtáját. Az első testgyakorló intézeteket az ifjúság számára Pestalozzi svájci pedagógiai iskolájának magyar hívei és a Svájcból és Németországból bevándorolt tanítók tartották fenn és alakitották át azután részvényes társulatokká. Ezek sorában Clair Ignácé a legnagyobb érdem, aki apránként felnőtteket, sőt felesége vezetésével leányokat is bevont a testedzésbe. Majd 1839-ben részvényeseivel megalakította a Pesti Testgyakorló Intézetet, amelyet az igazgató választmány tagjaként Kossuth és Széchenyi is pártolt. Fejlesztését elméletben és gyakorlatban egyaránt elősegítette a kor jeles pedagógusa, Tavasi Lajos. Eleinte még német volt az oktatás nyelve, hiszen a tanítók, ahogy Pest város lakói is, jórészt németajkúak voltak. Kossuth indítványozta 1840-ben a magyar nyelv bevezetését, s ezt Clair 1843-ban meg is valósította. A sajtó is kiemelte a testgyakorlatok, az egészségfejlesztés jelentőségét, és már felmerült az iskolai testnevelés szükségessége is, hogy ellensúlyozni lehessen a szellemi nevelés egyoldalúságát. A Pesti Testgyakorló Intézetben megindult a tornamesterek képzése és vizsgáztatása, s bár nagyon szerény számban, de a vidéki városokba is kerültek tornaintézetet alapító tanítók. A tornától függetlenül korábban is működtek Pesten, majd vidéken vívóintézetek. Mindezek a társasági életnek is egyik színterévé váltak. A szabadságharc idején honvédelmi szempontból is fontos lett a rendszeres testgyakorlás, elsősorban a nemzetőrök kiképzésénél. Az ifjúsági testnevelés rendszeresítése helyet kapott Eötvös József közoktatási törvényjavaslatában, amely az elemi iskolák tantervébe iktatta a testgyakorlatot; miniszteri tervezetében oktatókat képző intézet alapítása is szerepel. A kibontakozást megakasztotta az önkényuralom: Eötvös szándéka csak 1868-ban vált törvénnyé. A kiegyezés előtt a Helytartótanács sokáig nem engedélyezett magyar egyesületet, és a Nemzeti Torna Egylet alapítási évenként számon tartott 1863 is csak a Seidemann Róbert nevén szereplő intézetet jelentette — mintegy kibúvóul. A módszeres testgyakorlás azonban valójában annak a tornamozgalomnak a fejleményeként indult meg, amelyet a hajdani honvédtiszt, dr. Bakody Tivadar az Orvosi Hetilapban 186i-ben megjelent nagyhatású cikkével kezdeményezett. Országos testgyakorlat címmel így írt: „. .. kötelességünknek csak akkor felelünk meg tökéletesen, ha az egész embert, azaz annak nemcsak lelki, de testi tulajdonait is, éspedig összehangúlag képezzük... Társadalmi viszonyaink annyi szomorú következménye a gyámkodó kormányrendszerekből eredt, s ha ez irányban is érezzük, hol a bökkenő, nincs távol a fontos változások korszaka... A nevelésnek végcélja az erkölcsi polgáriasodás, és ez elérendő az ész, értelem és az akarat összhangú fejlődése által... E szerencsés állapot csak oly államban érhető el, melyben a nép nem a kormány végett, de az állam a nép végett Az NTE székháza a Szentkirályi utcában létezőnek tekintetik... A testi nevelésben a nehézségek fokonkénti legyőzése az akarat edzése: határozottságra, éberségre visz, megzabolázza a szenvedélyt, önmérsékletre vezet. Az eszmét az államnak kell pártolnia és a pénzt hozzá fokonként előteremtenie... Mindenekelőtt az országnak egy olvnemű középponti testgyakorló intézettel kell bírnia, melyben a gyakorlatot télen és nyáron folytatni lehessen. Ezen intézet szolgálna először a fővárosi fiatalság testgyakorló iskolájául, másodszor ez lenne azon középponti tanoda, melyben eleintén nagyobb, később pedig... a középszerű helységek és falvak számára is képeztetnének a testgyakorló tanítók. A főváros után kiterjesztendő volna a tanítók képzése minden létező praeparandiákra (tanítóképzőkre) is.. . A testgyakorlás az általános nevelési rendszerbe mint egyik fő ág vétetnék fel, és általánosítására majdan előállnának az illető rendszabályok." Amit Bakody hiányolt, a télen is használható intézet, három istállóból átalakítva valósult meg 1863-ban az Ötpacsirta (ma Puskin) utcában, „Tornacsarnok — Turn-Halle" felirattal. Ez volt a magva a Helytartótanács által 1865-ben engedélyezett Pesti Torna Egyletnek, amelybe beleolvadt Clair intézete is, s így aiakult meg egy év múltán végérvényesen a Nemzeti Torna Egylet. Az NTE jelmondata: Épség — Erő — Egyetértés. Ennek rövidítése a cserkoszorús jelvényben a három, sarkával érintkező E betű. Alapszabályai kimondják, hogy célja „a tornászat gyakorlata és előmozdítása". Nyelve magyar, és az egyletnek tagja lehet minden feddhetetlen egyén, ki 18 éves (ha egy egyleti tag bevezeti). A tagdíj eleinte 50 krajcár, 1874-től 1 forint. A tagfelvételben évtizedeken át betartották — az első fogalmazás sze-99