Budapest, 1978. (16. évfolyam)
12. szám december - Nemes György: Utcatábla-irodalom
a kortársi állapot és a halhatatlanság elíziumi mezői között. A sok közül Bálint György, Balázs Béla meg Berda József jut eszembe, s olyan író-kortársunk is mint Bölöni György, Dutka Ákos, Fekete István, Füst Milán, Gábor Andor, Gelléri Andor Endre, Hatvany Lajos, Juhász Gyula, Heltai Jenő, Karikás Frigyes, Kassák Lajos, Kis Ferenc, Molnár Ferenc, Nagy Lajos, Pap Károly, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Veres Péter. Örömteli dolog, s egy hírközlésnél többet ér, hogy most e rangos névsorhoz fölzárkózott Tersánszky, Szép Ernő és Németh László is. De az öröm nem feledtetheti el, hogy van még egy és más tennivaló e téren. Elgondolkozhatunk azon: jó-e, hogy írók, költők, de ugyanígy politikusok, államférfiak nevét is tucatnyi utca viseli a különböző budapesti kerületekben? Arról nem is szólva, hogy teljesen jellegtelen, mit-semmondó, egyáltalán nem patinás, és nem a történelmi múltat őrző utcanevekből is seregnyi azonos van Budapesten. Csak példának említem a Nefelejcs utcát, amelyből hét, a Csillag utcát, amelyből öt, a Völgy utcát, amelyből négy található a fővárosban. Még a legmodernebb levélosztályozó gép is megakadhat, ha a feladó történetesen nem írta a levélre, vagy nem jól írta az irányítószámot, s ki kell nyomozni: a négy közül, mondjuk melyik Léva utcáról van szó, a XVI., a XVIII., a XIX. vagy a XX. kerületiről? Úgy gondolom: épp most van itt az ideje, hogy végre rendet teremtsünk a budapesti utcanevek áttekinthetetlen dzsungelében. Megjelent az egyéni telefonelőfizetők könyve, újra kiadják a közületi telefonkönyvet, s — ahogy az ilyenkor szokásos — már hozzá kell fogni a következő telefonkönyv szerkesztéséhez, függetlenül attól, hogy kiadása talán csak évek múlva esedékes. Addigra kellene rendezni az utcaneveket. Vannak Budapestnél sokkal nagyobb világvárosok, amelyekben egy név csak egyetlen utcát jelöl. Erre kellene törekedni a mi fővárosunkban is. Bármily kimagasló személyiség volt : s valaki, emlékét csak egyetlen utca, út, tér, sugárút őrizze. Persze, nagy munka ez, de elkerülhetetlen, hogy Budapest utcaneveit rendszerbe foglalják: a számokkal jelölteknek neveket adjanak, állítsák vissza az ősi, szép, patinás, műemlék-jellegű belsővárosi neveket, nevekkel tiszteljenek meg egy-egy tágas lakótelepi sugárutat, a magyar irodalom, művészet, tudomány, a progresszív hazai és nemzetközi élet kimagasló nagyjai, vértanúi közül pedig azok, akiknek i neve még nem jutott az utcakeresztelők eszébe, kapjanak utcát, s így vetítsék rájuk a halhatatlanság egy kis sugarát. Igen, mert túl a rendteremtésen, ilyen funkciója is van a névtábla irodalomnak. Gondoljuk el: hányszor íródik le így valakinek a neve a leveleken a címzettel és a feladóval együtt. Kétségtelen tehát, hogy az utcatábla mindennél jobban bevési valakinek a nevét az emberek tudatába. Persze — s ezt csak halkan jegyzem meg—, ha az író neve csak utcatábla, az még nem halhatatlanság. Ha műveit olvassák — az a halhatatlanság. 29 XVII. KERÜLET XVI. UTCA XVI. UTCA
