Budapest, 1977. (15. évfolyam)
7. szám július - Dr. Radnai Lóránt— Janzó József: Nyolcvanezer köbméter víz a Gellérthegyben
víz a Gellérthegyben A második medence oszlopainak talpazata erős nyomás miatt a csővezetékek állandó veszélyben lennének. Az új medencét ezenkívül össze kellett kötni a Gellérthegy déli oldalán levő két tárolóval, amelyek 17 000, illetve 30 000 köbméteresek. Az összekötés egy újonnan fúrt alagútban történik. A medence helyének megválasztását sok vita előzte meg. A 2x5000 m2 alapterületű és mintegy 10 m magas építmény — bár részben beépül a hegybe — a felszín fölé kerülő részeivel megváltoztatja a hegy északi részének domborzati viszonyait. A Hegyalja út, amely a Gellérthegy és a Naphegy közötti hágón halad át, még szorultabb helyzetbe kerül (az út déli oldalán a sportpálya rézsűje okozott már korábban ilyen gondot). Igaz, hogy a medence tetejére földréteg kerül, így növényzettel részben leplezhető lesz, de a fásításhoz legalább 1,60 m vastag földréteg szükséges, ami a medence födémterhelését fokozza és építési költségeit nagymértékben növeli. A víztárolók tetején szokásos szellőzők itt nem lesznek láthatók, mert a víz fölötti levegőréteg állandó cseréje mesterséges szellőzőberendezéssel történik. Az építmény elhelyezését a következő nyomós okok indokolták: — csak ezen a helyen volt elegendő méretű szabad hely; — a terület magassági szintje itt kedvező; végül — a tároló itt a fogyasztó terület súlypontjának közelében van. A gellérthegyi 80 000 m3 -es víztároló tervezői a MÉLYÉPTERV és a FŐMTERV, a tereprendezés tervezője a BÁNYATERV, a parkosítás tervezője a BUVÁTI volt. A tervezők gondos előtanulmányokat végeztek, hogy a víztárolót a legkorszerűbb irányelveknek megfelelően készíthessék el. Ezek közül a legfontosabb annak megoldása volt, hogy a tárolt víztömeg minden része állandó mozgásban, áramlásban legyen —tehát ne keletkezzenek úgynevezett holtterek vagy örvények —, miközben minden részecskéje közel azonos ideig maradjon a medencében. Fontos, hogy a víz áramlása a medence teljes magasságában egyenletes legyen. A víz minőségét kémiai, biológiai és bakteriológiai szempontból ellenőrizni kell, ugyanakkor a tároló feletti légtér állandó szellőztetése is szükséges. Mindezek az irányelvek hatnak a medence formai és szerkezeti kialakítására, hiszen kerülni kell az éles sarkokat, az áramlást gátló kiálló részeket és a durva felületeket. Az áramlás egyenletességét csak kisebb méretű szögletes (négyzetes vagy sokszögű) alaprajzú medencében lehet biztosítani. Nagyobb medencék esetében célszerűbb az íves falak alkalmazása vagy terelőfalak beépítése. Külföldön készültek már ilyen módon kör alakú medencék, amelyekben a víz elvezetése a középpontban történik, állólapátos turbina segítségével vagy spirálisan épített terelőíalak alkalmazásával. Ezek a medencefajták azonban csak 20 000 köbméterig gazdaságosak. Az ennél nagyobb medencéknél az ún. zongora alakú alaprajz vált be. A zongora alakú medencék hazai bevezetését egyrészt külföldi (müncheni) példák, másrészt a Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszékének kísérletei tették indokolttá. Igazolásképpen a Fővárosi Vízművek előbb Rákosszentmihályon épített egy 10 000 m3 -es ilyen medencét. 1974-ben kezdték meg a gellérthegyi 2x40 000 m; ! -es nagymedence építését. Kivitelezője a Mélyépítő Vállalat. A nagy űrtartalmú víztároló medencéket ma már világszerte feszített betonból építik. (A betonba ágyazott csövekben helyezik el az acélrudakat, amelyeket utólag megfeszítenek és végeiken rögzítenek.) A feszítés következtében a betonban nem keletkeznek repedések, így a jó vízzáró képességet biztosítani lehet, és a medencék időállósága, tartóssága megnövekszik. A medence belső sarkainak simaságát előregyártott elemek biztosítják. Nemcsak a kör alaprajzú, 50 cm átmérőjű tartóoszlopok alsó és felső végén, hanem az oldalfalaknál is ilyen sima felületű, kör alakú betonelemek javítják a víz, illetve a szellőztető levegőréteg áramlását. A vasbeton oldalfalak és a felső födém is utófeszített vasbetonszerkezettel készülnek; ezek felületi simaságát előregyártott burkolóelemekkel biztosítják. A felső vasbetonfödém fölött 6 cm-es poliuretán hab biztosítja a hőszigetelést, amelyet neoacid vízszigetelés véd a csapadék ellen. E fölött még egy alumínium lemezréteget is elhelyeznek, hogy a fagyökerek behatolását megakadályozzák. A takaró földréteg 60— 160 cm vastagságú, így nemcsak bokrokkal, hanem fákkal is beültethető. Reméljük, hogy az ideültetett növényzet révén a hatalmas építmény nem fogja lényegesen megváltoztatni a Gellért hegy megszokott arculatát, a hatalmas vízmedence pedig jól szolgálja majd a főváros lakóinak egészségét. Dr. Radnai Lóránt—Janzó józsef 19
