Budapest, 1973. (11. évfolyam)

9. szám szeptember - Károlyi András: A Fővárosi Vízművek fejlesztése

Acéllemez akna süllyesztése épült meg. Az építkezést 1868. április 15-én kezdték meg. Ekkortól számítjuk a Fővárosi Vízművek történetét. Lindley érdeme, hogy megalapozta a város egységes vízellátási rendszerét. Az ideiglenes vízmű, a megépült kőbányai tárolómedence és az őket összekötő csőhálózat azonban csakhamar kevésnek bizonyult. A lakosság — és az igény — gyors növekedése miatt már 1871-ben beköszöntöttek a vízhiányok. Ezért Lindleyt sorozatos támadások is érték, de a szakértők igazolták álláspontjának helyességét. 1872-ben pedig döntés született a végleges vízmű megépítésére. Az egyesített főváros vízművének első igazgatója Wein János előbb a pesti ideiglenes vízmű kapacitását bővítette, majd hozzálátott a budai vízműrendszer kiépítéséhez. 1884. április 2-án Wein „A pesti végleges vízmű előzetes tervezeté"-t terjesztette a tekintetes Tanács elé. Ez a terv 30 évre vette figyelembe a vízigényeket, így előremutatóbb volt jelenlegi távlati terveinknél is. Érdekes, hogy 1954-ig számítja ki a főváros lakosságszámát, ami a „háborított gyarapodással" 1,25 millióra adódott. Terve megerősíti a korábbi parti szűrésű vízbeszerzési elvet, mondván: ,,. . . sikerült a káposztásmegyeri határban a földnek oly szerkezetét felfedezni, hogy nincs előttem kétség az iránt: e terület azon hely, mely hivatva lesz a fővárost a jövőben vízzel ellátni ... a talajvizeknek ismert mennyiségileges ingadozásával szemben mégis a Dunából a kavicsba beszivárgó vízre fektessék a fősúlyt. .." Javaslatában kettős (ivó- és háztartási víz) csőhálózatot javasol, ezzel ,,. . . eléretik az, hogy a vízmű valóban véglegesnek lesz tekinthető . . . míg az ellenkező esetben már 41—60 év múlva . . . megint további vízművekről keilend utódainknak gondoskodniok." Javaslata az ipari vízhálózat formájában 80 év múlva valósult meg. 1893. április i-én indult meg a káposztásmegyeri vízmű építése, mely fokozatos fejlesztésekkel mind a mai napig meghatározta a főváros vízellátási rendszerét. A mai főváros vízellátására mintegy 830 különböző kút, két felszíni víztisztítómű, 3500 km csőhálózat és kereken 200 000 m3 tárolótérfogat szolgál. A szolgáltatott vízmennyiség kb. 75%-át az északi Dunaszakaszon, a Szentendrei sziget térségében, 12%-át a Csepel-szigeten, 8%-át belterületen és 5%-át a peremkerületekben termelik ki. Mivel a két utóbbi terület lényegében nem fejleszthető, a Fővárosi Vízművek fő fejlesztési iránya a Csepel-sziget. Dr. Simonffy Miklós felvételei Főnyomóvezeték építése