Budapest, 1973. (11. évfolyam)

4. szám április - Dr. Fónyad Ernő: A 125 éves Műegyetemi Könyvtár

Dr. Fónyad Ernő I1125 éves Műegyetemi Könyvtár A nagy olvasóterem „A könyvek barátaim, társaságuk végtelenül kellemes nekem ... az elmúlt idők eseményeit adják elém, a természet titkait fedik fel nekem ... megnyitják előttem a művészetek és tudományok legkülönbözőbb utait. . ." Petrarca szavainak igazát és súlyát érzem, amikor most emlékező sorokat írok arról a könyvtárról, amelynek „társaságában" évtizedeket, egy élet munkásságát töltöttem. A Műegyetemi Könyvtár 125 éves. Születése, alapítása történelmünk csodálatosan szép esztendeje: 1848, a forradalom és szabadságharc tavasza. A technikai tudományok kiváló hazai és nemzetközi művelői, magyar mérnökök tízezrei kerültek ki a budai Alma Mater falai közül. És százak lépnek be naponta a könyvtár kapuján, hogy kollokviumok, szigorlatok vizsgáira felkészüljenek. Szőke és barna fejek hajolnak a könyvek, folyóiratok fölé, hogy a műszaki tudományok legújabb eredményeit megismerjék. A díszes, gótikus, tornyos épület nem volt sem templom, sem kápolna, mint sokan gondolják, kérdezik ... Könyvtárnak, a tudományok templomának épült a kiváló építész, Peez Samu professzor tervei szerint. És az épület még évtizedek múltán is kifogástalanul megfelel hivatásának. Az olvasótermek várják az olvasókat! Százhuszonöt évvel ezelőtt a hazai műszaki emberek képzésének otthona az 1846-ban alapított József Ipartanoda volt. Ezt megelőzően az 1782-ben létesített Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet) volt a mérnökképzés helye. Az Ipartanoda tanárainak és hallgatóinak nem volt saját könyvtáruk. Karácson Mihály, az Ipartanoda igazgatója 1846. december 18-án a budai Helytartótanácshoz fordult és hangoztatta, hogy könyvtár hiányában „a tanárok megszűnnek egyenletet tartani a tudományok haladásával". Panaszolja az igazgató, hogy „a kir. tud. egyetem könyvtárában az ipartanodai literatura eddigelé képviselve nincs, vannak azonban oly elméleti irányú munkák, melyeknek az ipartanodai tanárok nagy hasznát vehetnék; cs. kir. Fenséged megengedni és ennek útján in-