Budapest, 1972. (10. évfolyam)
8. szám augusztus - Markos Béla: Pest-Buda nyomdái a XVIII. században
XVIII. század legnagyobb termelékenyiégű magyarországi nyomdahelyei, a termeiisi adatok nagyságrendjében Nyomdahely Az 1712—1800 készült nyomdatermékek száma (db) 1. Pest-Buda 3491 2. Nagyszombat 3286 3. Pozsony 2923 4. Kassa 1466 5. Kolozsvár 1225 Táblánk a számadatok tárgyilagosságával érzékelteti azt a vitathatatlan tényt — amire eddig szakíróink még nem figyeltek fel —, hogy a XVIII. század legnagyobbtermelékenységű nyomdahelye az a Pest-Buda volt, amely a század folyamán a semmivel egyenlő kezdettől fejlődött Magyarország legtöbbet termelő nyomdahelyévé. A fejlődést pontosan nyomon követhetjük, ha ennek az öt nyomdahelynek könyvtermelését a század második felében, évtizedenkénti bontásban szemléljük: Pest-Buda nyomdáinak magyar nyelvű nyomdatermékei a XVIII. században Legfontosabb magyarországi nyomdahelyeink könyvtermelésének évtizedenkénti alakulása 1751 és 1800 között Nyomdahely Nyomdatermékek száma db Nyomdahely 1751-1760 1761-1770 1771-1780 1781-1790 1791-1800 Pest-Buda 182 273 423 1046 1252 Nagyszombat 501 583 429 125 184 Pozsony 194 277 594 748 662 Kassa 196 211 153 119 204 Kolozsvár 126 202 159 113 196 Táblánk érzékelteti, hogyan veszi át Nagyszombat vezetőszerepét 1771 és 1780 között egy évtizedre Pozsony, s hogy miként kerül az élre a század utolsó két évtizedésben Pest-Buda. Azt is megfigyelhetjük, hogy Pest-Buda XVIII. századi nyomdai termésének (3491 db) csaknem kétharmada (2298 db) a század utolsó két évtizedéből való. A pest-budai nyomdák szerepe a magyar nyelvű könyvek kiadásában Végezetül még arra a sokat vitatott kérdésre kell választ keresnünk: vajon hogyan szol-A Chronica Hungarorum kolofonja gálták a pest-budai nyomdászok a század magyar nyelvű könyvtermelését? Két kiváló szakemberünk, Gárdonyi Albert és Fitz József elismeréssel szólt a Budán és Pesten letelepedett németajkú nyomdászokról, akik „jó szolgálatot tettek a magyar nyelvű irodalom népszerűsítésének". A tudós Gulyás Pál vitába szállt velük1 1 és pontosan az ellenkező véleményt képviselte. Nézzük meg most tárgyilagosan, hogyan döntik el ezt a vitát a termelési adatok? Ha nyomdánként vizsgáljuk 11 Gulyás Pál: ,,A könyv sorsa Magyarországon", Budapest, 1961. II. rész 224. lap Hely Nyomda Nyomdatermék db Magyar nyelvű könyvek az össztermelés %-ában Buda Landerer Nyomda 184 20 Egyetemi Nyomda 137 14 Ismeretlen Nyomda 24 20 összesen 345 17 Pest Eitzenberger—Lettner—Patzkó Nyomda 127 25 Royer—Landerer Nyomda 127 42 Trattner Nyomda 142 28 Ismeretlen Nyomda 68 28 összesen 464 31 Pest-Buda összesen 809 23 az eredményeket — a nyomdatermékek abszolút számát véve alapul — a budai Landereré az elsőség (184 db); a második helyen a pesti Trattner Nyomda (142 db) a harmadik helyen a budai Egyetemi Nyomda (137 db) áll. Azonban lényegesen megváltozik a kép, ha a magyar nyelvű könyveknek az össztermeléshez viszonyított arányát nézzük. Ekkor az első helyre a pesti Royer—Landerer Nyomda (42%) kerül; s míg Trattner (28%) megtartja a második helyet, a budai Egyetemi Nyomda (14%) az utolsó helyre szorul. Az Egyetemi Nyomda feltűnően gyenge eredménye azzal magyarázható, hogy a tudományos munkák és a tankönyvek legnagyobb része latin nyelvű volt. Ha a testvérvárosokat különkülön nézzük, azt látjuk, hogy az összes könyvek közül Budán 17%, Pesten 31% volt magyar nyelvű. Azonban a keresett válaszhoz akkor jutunk közelebb, ha a pest-budai nyomdák magyar nyelvű könyveinek összesített darabszámát vizsgáljuk (809 db), s arra figyelünk, hogy hány magyar könyvet nyomtak más magyarországi nyomdahelyeken. A helyes felelethez elég, ha csak az 500 könyvnél többet termelő nyomdahelyeket hasonlítjuk öszsze egymással. [me: a számok bizonyítanak! ötszáz könyvnél többet termelő magyarországi nyomdahelyek magyar nyelvű könyvtermelése a XVIII. században Nyomdahely Összes nyomdatermék db Magyar nyelvű nyomdatermék db Magyar Könyvek az össztermelés %-ában Debrecen 557 430 77 Eger 533 86 16 Győr 710 222 31 Kassa 1466 209 14 Kolozsvár 1225 565 45 Nagyszeben 581 84 14 Nagyszombat 3286 177 5 Pest-Buda 3491 809 23 Pozsony 2923 581 20 Sopron 552 94 15 809 magyar nyelvű nyomdatermékkel Pest-Buda volt a XVIII. századi Magyarország területén az a nyomdahely, ahol a legtöbb magyar nyelvű könyvet nyomták. Utána, a termelési eredmények, abszolút számainak nagyságrendjében, Pozsony (581 db), Kolozsvár (565 db) és Debrecen (430 db) következik. A magyar nyelvű könyveknek az össztermeléshez mért aránya, mint láthatjuk, Debrecenben, a „legmagyarabb nyomdahelyen" volt a legkedvezőbb (77%). Ezután Kolozsvár (45%) és Győr (31%) következett. Pest-Buda a negyedik helyet foglalta el, (23%) maga mögött hagyva Pozsonyt, Egert, Sopront, Kassát, Nagyszebent. Nem is szólva Nagyszombatról, amely 5%-os aránnyal e sor végére került. • A XVIII. század folyamán idegenből érkezett s nálunk megtelepedett nyomdászok szorgalmas munkája tette Pest-Budát Magyarország legjelentősebb nyomdahelyévé. Az a tény, hogy Pest-Budán készült e kor magyar nyelvű könyveinek legnagyobb hányada, azt bizonyítja, hogy nyomdaiparunk fokozatosan magyarrá vált. A XVIII. század pest-budai nyomdászainak köszönhető, hogy a következő évszázad első felében már fejlett nyomdaipar szolgálhatta itt a form kor és a szabadságharc eszméinek terjesztését. 43
