Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Gáspár Ferenc — Mann Miklós: A „Danuvia Rt.”

Gáspár Ferenc - Mann Miklós A „Danuvia RT/' Á magyar szerszámgyártás egyik legismertebb üzeme, a Danuvia Központi Szerszám-és Készülékgyár, a közelmúltban ünnepelte alapításának, fennállásának félszázados jubileumát. Ebből az alkalomból e cikk szerzői elkészítették az üzem történetét; ennek a munkának egyik legérdekesebb fejezetét idézzük fel. Az indulás — „keresztény erkölcsi alapon" Az alakuló közgyűlésre Budapesten, 1920. június 6-án került sor. Az alapítók között megtalálhatjuk az ellenforradalmi rendszer létrejöttében jelentős szerepet betöltő dzsentri—katonatiszti réteg egy jellegzetes csoportját, amelynek szándékait tükrözi az „Alapítási tervezet" szövege is: „A társaság célja a magyar kereskedelmi és gazdasági életben keresztény erkölcsi alapon részt venni és a keresztény nemzeti irány erkölcsi és politikai céljait közgazdasági alapon szolgálni." A Danuvia tehát ezeknek a gondolatoknak a jegyében jött létre; először mint bel- és külkereskedelmi vállalat működött — kihasználva a Magyarországon 1920—1921-ben kibontakozó inflációt, amely kedvezett a konjunkturális vállalkozásoknak. Az első időszakban ennek következtében a Danuvia alapítói tőzsdeügyletekkel, belföldi terménykereskedelemmel, valamint export-import kereskedelemmel foglalkoztak. A „keresztény erkölcsi alapok"-nak, úgy látszik, elsősorban a jövedelmező tőzsdeügyletek feleltek meg, s a vállalat részvényei kelendőnek bizonyultak. Mivel a dzsentri—katonatiszti barátok, bajtársak sem akartak kimaradni a gyors meggazdagodás lehetőségéből, a részvények iránti érdeklődés hatására az alaptőkét kétszer is felemelték. De 1922-től kezdve a Danuvia vezetői fokozatosan törekedtek iparvállalatok bekapcsolására is. Bár ez a terjeszkedés sikertelennek bizonyult, s az ipari vállalkozások csődöt mondtak, a Danuvia mégis az új, a kedvezőbb lehetőségek utáni kutatás során került kapcsolatba Gebauer Ferenc-cel. a motorhajtású géppuska feltalálójával. A fegyvergyártás kezdete Gebauer találmánya a maga idejében páratlan jelentőségű újítást jelentett a vadász-és felderítő-repülőgépek fegyverzetében. Találmányának lényegét röviden úgy összegezhetnénk, hogy a repülőgépbe szilárdan beépített ikergéppuskát nem lőporgáz, hanem a repülőgépmotor főtengelye működtette. Ez nagy előnyt jelentett az egyszemélyes vadászgépeken, hiszen nem volt szükség külön célzó készülékre; a géppuska merev beépítése következtében a pilóta a repülőgép irányításával egyidejűleg célzott is. A Danuvia és Gebauer találkozása a későbbiekben döntő jelentőségűnek bizonyult a hazai fegyvergyártásban. Az autodidakta fegyverkonstruktőr a Danuviánál eltöltött két évtized alatt állandóan új és új ötleteken dolgozott, szinte sorozatban állította elő az új fegyvereket. Bár géppuskája a későbbi években több kisebb módosításon ment keresztül, az alapelve változatlan maradt. Mind a légierő, mind a páncélos egységek szervezésekor a tervezők mindig számíthattak Gebauer, illetve a Danuvia motorhajtású géppuskájának alkalmazására. A húszas években kibontakozó konszolidáció lehetővé tette a légierő, a páncélos egységek kiépítésének megkezdését, másrészt a Danuvia számára is — az ipari vállalkozások, majd a tőzsdeműveletek kudarcai után — nagyon jól jöttek a Gebauerrel, illetve a Honvédelmi Minisztériummal kötött szerződések. A Honvédelmi Minisztérium megvásárolta a motorhajtású géppuska itthoni gyártási jogát, s évenkénti 30 motorpuska szállítására vonatkozó szerződést kötött a Danuviával. Ez lehetővé tette a vállalat megszilárdulását, az aránylag alacsony alaptőke felemelését és a saját gyártelep létesítésének kezdetét. A kísérletek ugyanis a húszas évek közepén még a Danuvia Retek utcai műhe-34