Budapest, 1971. (9. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Mohács után

A főváros életéből A főútvonalak közvilágítására 29 millió forintot költenek 1971-ben Budapesten. Az egyik legnagyobb munka a Fehérvári út világításának felújítása lesz. Megszüntetik a fénycsővilágítást, magas oszlopokat állítanak fel, s ezekre nagy fényerejű higanygőzlámpákat szerelnek. A József Attila utca és a Rákóczi út után a Fehérvári út lesz a főváros harmadik legfényesebb útvonala. A Lánchídhoz hasonlóan még egy híd kap díszkivilágítást, de még nem döntöttek: az Erzsébet- vagy a Margit-híd lesz-e az? A váralagút új közkivilágítását is tervezik: a járdaszegélyen világító vezető fénysáv fut majd végig az alagútban. A főútvonalak és a mellékútvonalak megkülönböztetésére különböző színű fényt fognak alkalmazni. A főútvonalakat sárga fényű ködtörő higanygőzlámpákkal, a mellérendelt útvonalakat kékes fényű lámpákkal szerelik fel. A gépkocsivezetők így nemcsak a KRESZ-táblák alapján, hanem a fényről is láthatják majd, elsőbbséggel rendelkező főútvonalon vagy mellérendelt útvonalon haladnak-e. A Budapesti Madrigál-kórus nagy sikerrel szerepelt Olaszországban. Az együttes, amelyet a Pro Arte zenekar kísér, öszszesen hét hangversenyt adott, ebből kettőt Rómában, egyet Génuában, L'Aqnilában, Nápolyban, Bolognában és Messinában. A sikeres hangversenysorozat után, még ebben az évben ismét Olaszországba utaznak. Budapest idegenforgalma — előzetes számítások szerint — az elkövetkezendő öt évben évenként 8—10 százalékkal emelkedik. A fővárosban újabb szállodák építésére van szükség, bővíteni kell a vendéglátóipar, a kereskedelem és a szolgáltatások hálózatát. A belső turistaforgalom olcsóbb szállók építését sürgeti, nemkülönben olcsóbb éttermek, vendéglátóhelyek megnyitását. A gyógyszállók fejlesztésére is több pénzt kell költeni az új ötéves tervben. Az elképzelések egyik fontos, új vonása, hogy nemcsak a Várban és a Belvárosban, hanem a külső negyedekben is emelnek szállodákat. Kiemelt idegenforgalmi hely a budai hegyvidék, Óbuda. A múlt év októberében 1829 közlekedési baleset történt Budapesten, 26 ember meghalt, 195 súlyosan megsebesült, 589-en könnyebben megsérültek. November 1-től 17-ig pedig 889 baleset volt, ebből 11 halálos, 108 súlyos, 43 könnyű sérüléssel végződött. Legkevesebb a baleset vasárnap; a legtöbb pénteken történik. Viszonylag sok a közlekedési karambol és szerencsétlenség szombaton és hétfőn. A statisztika tanúsága szerint a legbalesetveszélyesebb útszakasz a fővárosban a József körút, Lenin körút, Rákóczi út kereszteződése, illetve a Baross utca, József körúti csomópont. A közép- és főiskolai felvételekről öszszesítést készítettek a VII. kerületben. A jelentés szerint az általános iskola nyolc osztályát elvégzett 1048 tanuló 94 százaléka kezdte meg középfokú tanulmányait 1970-ben. Köztük 56,4 százalék fizikai dolgozók gyermeke. Lényeges az eltérés az egyes középiskolai típusokban. A gimnáziumokba felvett tanulók mindössze 35-, míg a szakközépiskolások 48 százaléka munkásszülők gyermeke. Legtöbbjük — 75 százalék — szakmunkástanuló-intézetekbe iratkozott. A kerület négy középiskolájában végzett 354 tanuló 41 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az egyetemre, illetve főiskolára jelentkezett munkásfiatalok aránya 39 százalék. Javult a felsőoktatási intézményekbe felvett munkás-származású fiatalok aránya: 46 százalék. Az Állatorvostudományi Egyetemre jelentkezettek között több volt a vidéki hallgató, de a felvételi vizsgák magas követelménye a pestiek javára változtatta az arányokat. A Fővárosi Területi Munkaügyi Döntőbizottságjelentését megtárgyalta a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa. Megállapította: a munkaügyi döntőbizottságok határozatai ellen évről évre kevesebb a fellebbezés. Megváltozott az ügyek összetétele is: a felmondási szabályok merevségének feloldása óta kevesebb a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos vita. Ugyanakkor sok a kártérítési és a fegyelmi ügy. Gyakoribbak a bér, a prémium és az évvégi részesedés kifizetéséről való viták. A vállalatok részéről történt felmondások száma kevesebb. A fellebbezések közt leggyakrabban a felmondás indokolását vitatják. A Gyermekélelmezési Vállalat jelentése szerint a III. kerületi óvodások valamennyien közétkeztetésben vesznek részt, az általános iskolások közül pedig a tanulók 32 százaléka kap napközis ellátást. Ez az arány magasabb a fővárosi átlagnál. A negyedik ötéves tervben a csillaghegyi Dózsa György úton 500 adag étel készítésére alkalmas konyha kezd működni, és épül egy másik, 3000 adagos konyha. A Gyermekélelmezési Vállalat teljesítő képessége a napi 4740-ről 9340 adagra emelkedik a kerületben. A Budapesti Műszaki Egyetem a maga nemében páratlan létesítménnyel bővül. 1973-ig mintegy 100 millió forintos beruházással kétemeletes építész-laboratóriumot építenek, amelyhez hasonló egész Európában nincs. A mérnökképzés új létesítménye a lágymányosi Duna-parton, a jelenlegi központi épület mellett emelkedik majd, s érdekessége lesz, hogy egyetlen ablaka sem nyitható. A szellőzést a világon eddig alkalmazott, valamennyi ismert, mintegy 50 szellőzőberendezés-fajta együtt szolgálja, — a jövő építészei működés közben ismerhetik meg ezeket. Az alagsorban törpe-házgyár működik majd. Termékeinek minőségi vizsgálatát a hallgatók maguk végzik el az emeleti laboratóriumokban. Az épület egyes közfalai mozgathatóak lesznek, s a vándorló falak segítségével újabb kisebb-nagyobb tereket nyernek a különböző építészeti gyakorlatokhoz. Belvárosi Bartók-hetek megrendezését határozta el a Hazafias Népfront V. kerületi Bizottsága, a kerületi Tanács V. B. és a KISZ. A február 6-tól május 29-ig tartó ünnepség-sorozat keretében Bartókemlékkiállítást rendeznek, táblát helyeznek el a Vigadó falán, találkozót szerveznek a nagy zeneszerző egykori tanítványaival. Az Erkelszínházban Liszt—Bartók hangverseny lesz s a Bartók-kórus bemutatót tart a Fővárosi Tanács dísztermében. A Budapesti Úttörő Elnökség feljegyzése szerint a 331 fővárosi úttörőcsapat több mint 8000 tagja az 1969-es tanévben összesen 682 ezer 338 órányi társadalmi munkát végzett és 3756 facsemetét ültetett a fővárosban. A budapesti KISZ-szervezetek társadalmi akcióinak is igen nagy a népgazdasági haszna. A járműprogram feletti KISZ-védnökséggel vált lehetővé például az IKARUSZ székesfehérvári üzemének felépítése, egy évvel a tervezett határidő előtt. A budapesti felsőoktatási intézmények KISZ-szervezeteiben 1969-ben a hallgatók 16 százaléka végzett társadalmi munkát. A 38 ezer munkaóra több mint felét az „Egyetemisták a fővárosért" akció keretében végezték. A Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói például a csepeli Duna-szakasz felmérésében mintegy 200 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, és ők végzik az úttörők csillebérci törpevárosának tervezési és geodéziai munkálatait. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói strgmaszűrést végeznek a VII. kerületben, és segédkeznek a gyógyszertárak orvosságkészletének felmérésében. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aktivistái főleg a kiskereskedelem fehér foltjainak feltárásában jeleskedtek. Az ELTE 100 joghallgatója a szabálysértési ügyintézésben és a tartási szerződések ellenőrzésében segítette a tanácsokat. A belvárosi Népművelési Fórum égisze alatt idegen nyelvű irodalmi presszó nyílt Budapesten, az Africana bár helyiségében. Minden vasárnap este 7 órától fél 11-ig irodalmi esteket rendeznek. A hónap első vasárnapján a németül, a másodikon a franciául, a harmadikon az oroszul, a negyediken pedig az angolul tudók részére adnak műsort. Egyrészt az idegen nyelvet tanulóknak segítenek, másrészt a Budapesten tartózkodó külföldieknek adnak ízelítőt a magyar irodalomból. Az italfogyasztás nemzetközi ranglistáján Magyarország ismét előbbre került. A legutóbbi adatok szerint hazánk a kilencedik helyet foglalja el. Az alkoholfogyasztás az elmúlt két évben 24 százalékkal növekedett. 45