Budapest, 1971. (9. évfolyam)

12. szám december - Fodor József: Hogyan lettem budapesti?

Feszület. XVII. szd-i magyar munka (Mátyás-templom múzeuma) Lőrinczy György felvétele II Mátyás-templom nyolcadik évszázada Az elfelejtett évfordulók egyikét ülhettük volna meg két esztendővel ezelőtt, 1969-ben. Ekkor volt ugyanis hétszázéves az az 1269-ben kelt oklevél, amely hírül adta a budavári főtemplom megépítését. Ezzel a Nagyboldogasszony-templomnak, vagy későbbi bőkezű mecénásáról Mátyás-templomnak nevezett budavári főtemplom fennállásának nyolcadik évszázadába lépett. A török kiűzése után feltámadt nemzeti hagyomány — amelyet ugyan sem régészeti, sem okleveles emlék nem erősít, sőt cáfol — a templom keletkezésének korát még korábbi időszakra: a XI. századra, István király korára keltezte. (Ez a feltevés azonban alaptalan: a budai A déli, a Mária kapu (Tahin Gyula felvétele) Várhegyen városias település, kőházas építkezés, templom a XIII. század derekáig, IV. Béla király koráig nem volt.) A Mátyás-templom iránti fokozott tisztelet és érdeklődés érthető. Falai között emlékezetes történelmi események játszódtak le. Iskolája, énekkara a középkoron át jelentős szerepet játszott a főváros művelődésében. Nem egy jeles tudóst jutalmazott királyi kegy a templom — préposti rangú — plébánosi tisztségével. S még egy: ez volt az egyetlen budavári templom, amely a törökkort s a törökkori hadjáratokat viszonylagos épségben túlélte. A templom ma is jelentős érték. Nem utolsósorban azért, mert gótikus katedrálisa a budapesti városképnek egyedülállóan domináns pontja. Az újabb kutatás — elsősorban Csemegi József építészettörténeti monográfiája — megállapította: a templom a tatárjárás után alapított új fővárosnak, Budának telepítésével egykorú.. A XIII. század negyvenes éveitől fogva, vagyis már eredetileg háromhajós, két tornyos templomként építették fel. Először 1247-ben esik róla szó. Teljes hossza is egyezett mai hosszával. De két oldalhajóját a XIV. századig nem kőboltozat, hanem síkfödémes mennyezet fedte. A főtemplom — 1332-ig, esetleg 1349rig — még királyi kegyuraság alatt álló ún. capella regia, királyi kápolna volt. (Ugyanis a régebbi királyi nagy kúriának, a mai Táncsics Mihály utca 9—13. helyén állt Kammerhofnak — Szent Mártonról nevezett — házi kápolnáját csak 1349-ben építették meg. A későbbi déli királyi palotának, az Anjoukastélynak régebbi házikápolnáját pedig még később, 1366-ban szentelték fel.) A főtemplom, mint királyi alapítású (s a kezdetben házikápolna szerepű) egyház az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. Egyébként Buda város a veszprémi püspökei