Budapest, 1971. (9. évfolyam)

8. szám augusztus - A ráckevei Duna-ág jövője

fl ráckevei Duna-ái 11 fővárosnak új Római-partja születik Hemző Károly felvételei A ráckevei Duna-ágat sokan még évek, évtizedek múltán is Soroksári Duna-ágnak nevezik majd, mint ahogy az idősebb pestieknek továbbra is Oktogon a November 7. tér és Andrássy út a Népköztársaság útja. A nyelv nehezen áll rá az új elnevezésre. Pedig aDuna-ág új neve logikus, hiszen Soroksár Budapest része lett, és most a legnagyobb község adta nevét (csakúgy, mint korábban) a víznek. A terület fejlesztési tervét hivatalosan esztendők óta a „ráckevei" tervnek nevezik, és működik egy Ráckevei Intézőbizottság is (amely bizottság a Pest megyei Tanácsi Tervező Irodával közösen adott megbízást a regionális fejlesztési program kidolgozására). Üdülőszigetek A Ráckevei Duna-ág a budapestiek számára amolyan horgászparadicsomnak számít. Elsősorban a halfogás szerelmesei táboroznak a hét végén a nyugodt víz partján. Sok helyen kis vityillók emelkednek, vállalkozó szellemű víz-barátok tanyái. Az új elképzelések szerint az eddiginél lényegesen elevenebb, pezsgőbb és kulturáltabb élet lesz errefelé — még ha a romantika rovására megy is. Mit kell tudni a Duna-ágról? A Csepel-sziget választja el a Nagy Dunától. A Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig 57 kilométer hosszú a folyóág. Felső és alsó részén 1910 és 1928 között építették a zsiliprendszert, így szabályozták a vízszintet. Lényegében mesterséges vízmedencévé változott itt a Duna. A vízszint eltérése jelentéktelen, nem haladhatja meg a húsz centimétert. Az árvíz gyakorlatilag kizárt, de éppígy elképzelhetetlen az is, hogy alacsony vízálláskor nagyobbterületek kerüljenek szárazra. A Csepel-sziget északi csúcsától magas partok között, keskeny mederben folyik a Duna-ág vize. Itt mindössze ötven-hatvan méter választja el egymástól Csepelt és Soroksárt. A keskeny szakasz Dunaharasztiig tart, onnan fokozatosan terebélyesedik a folyó ága és a legnagyobb szélességét Ráckeve és Szigetcsép határa között éri el: itt 3—400 méter széles. Errefelé helyezkednek el az üdülés szempontjából legfontosabb szigetek, a Domariba, a Csépi-, az Angyali-sziget. Ráckeve után ismét keskenyedik a víz, de a meder egyre mélyebbé válik. A Duna-ág a Kvassay zsilipnél alig mélyebb 2 méternél, Szigethalom után mélysége meghaladja a 3 métert, Tassnál pedig a 7 métert. Legmélyebb pontján, a tassi árokban a mérőón 10 métert mutat. A Duna-ág szélességéről és mélységéről szólva már elérkeztünk a fejlesztési tervek egyik pontjához: nemcsak a vízszintet kell állandósítani, hanem megfelelően széles és mély meder is szükséges ahhoz, hogy a ráckevei folyószakasz víziparadicsommá válhassék. A tervek szerint a Duna-ág teljes hosszában kotróhajók dolgoznak majd (egy részük máris munkálkodik) és mindenütt 3 méter mély medret készítenek. Fontos, hogy a kibányászott kavicsot, sódert, homokot megfelelő helyre rakják. Az anyagot egyes partrészek megerősítésére, toldására, javítására használják fel. Hogy mekkora munka ez, egy adat bizonyíthatja: a felső 17 kilométeres szakaszon három millió köbméter hordalékot kell a Dunából kiemelni. Ez hát a Duna-ág. De a meder mélységére és szélességére vonatkozó adatok még keveset árulnak el mindarról a sok örömről, amelyet a halban bőséges víz a horgászoknak és a 2200 hektárnyi vízfelület a vízisportok kedvelőinek nyújt — illetve nyújthat. A horgászok szerint itt található az ország