Budapest, 1970. (8. évfolyam)

6. szám június - Zolnay László: A Névtelen jegyző nyomában

A főváros életéből Mintegy másfél millió forintot költenek 1970-ben a budapesti lakóépületek felújítására. Teljes épületfelújítás lesz a Dohány utcában, a Baross utcában, a Népszínház utcában, a Thököly úton, a Majakovszkij utcában, a Rudas László utcában, a Szent István park körzetében, továbbá a Belváros több pontján. Több épületet tataroznak a Hungária körúton, a II. kerülethez tartozó Szemlőhegyen, a Pasaréti úton. Tetőjavításra 30 millió forintot, az épületek életveszélyes főpárkányainak, homlokzatának helyreállítására csaknem 90 millió forintot költenek. Mintegy 250 elavult, fel nem újítható lakást szanálnak. Az idei rekord-tél sok munkát adott a Köztisztasági Hivatalnak. A leesett hó mennyisége a fővárosban az 1964-65-ös télen 75 centiméter volt, a következő években 97, 72, 89, tavaly 74, az idén 200 centiméter. A hóesés gyakorisága egyegy télen átlag 13-15 nap. Az idén 38 havas napunk volt. Elszállítottak több mint 401 ezer köbméter havat, csaknem 30 ezer köbméter sós homokot szórtak le, s a síkosság megelőzésére 1100 tonna magnéziumchloridot hintettek el az utakon. Több mint 180 ezer rendkívüli hómunkást alkalmaztak. A rekodtél miatt a Köztisztasági Hivatal többletköltsége elérte a 60 millió forintot. Elkészült a statisztika Budapest tavaszi nagytakarításáról. Tizenhétezetötszáz alkalmi munkás dolgozott, hogy megtisztítsa az utakat, 13 ezer 772 köbméter utcai szemetet raktak kupacba és 2744 fordulóban szállították el. A nagytakarítási időszak alatt a gépi úttisztítók kétszer 8 órás műszakban dolgoztak. Április 12-én, a kommunista vasárnapon csaknem 100 ezer budapesti fiatal végzett társadalmi munkát. Csepelen 11 ezren álltak a munkapadok mellé, a Vegyipari Gépgyárban az alkalmazottak 90 százaléka vállalt társadalmi munkát, s az Újpesti Gyapjúgyárban az üzem vezetői éppúgy a szövőgépek mellé álltak, mint a munkások. A BKV-nál 1500 fiatal szállt autóbuszra és villamosra, hogy rendkívüli szolgálatot teljesítsen. A Közlekedésépítő Vállalat 1800 fiatalja a metró építésénél segédkezett, a MALÉV KISZ-esei egy IL 18-as gép javítását vállalták. A budapesti fiatalok közül igen sokan utaztak vidékre dolgozni. Drezda főpolgármesterének nagyon megnyerte tetszését az új budapesti földalatti vasút. Ezért megbízást adott az UVATERV-nek, készítse el egy földalatti vasútvonal tanulmánytervét, amely Drezda egyik szélétől a másikig vezető, 7,5 kilométeres hosszúságú vasútszakasz lenne. A budapesti megállók és aluljárók mintájára kérték a megállók és az aluljárók tervezését is; a drezdai metrószakaszhoz tíz, a Blaha Lujza térihez hasonló állomást és négy-öt EMKE vagy ASTORIA-rendszerű gyalogos aluljárót kérnek. Jelentés hangzott el a XIX. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának ülésén a szabálysértési kódex alkalmazásának tapasztalatairól. A jelentés egyebek között hangsúlyozza: szigorúbban fel kell lépni az önkiszolgáló boltokban elkövetett lopásokkal szemben. Az év első negyedében ugyanis nemcsak számban, hanem értékben is növekedtek az ilyen ügyek. Két és fél hónap alatt 44 esetben bírságoltak meg a kerületben bolti tolvajokat, s 13 esetben az eltulajdonított áruk értéke meghaladta a 100 forintot. Európa egyetlen eszperantó nyelvű kamarakórusa Budapesten működik: az angyalföldi Viva la Musica. 1969 őszén alakult, tizenhat taggal. Repertoárjukban Palestrina, Bartók, sőt, Theodorakisz dalok is szerepelnek. Tolvajnyelvi szótár jelent meg — 1924 óta először. Néhány szemelvény: ha valaki rászedhető, akkor tolvajnyelven agrár-balek, bumfej, nyista séró vagy pista. A rossz nő változatainak száma meghaladja az ötvenet. Legismertebb közülük: lepedő-akrobata, áru, cápa, liba, macska, spiné és Mari. Sok rokonértelmű szó van a verekedésre: szalámizni, hirigelni, lustolni. A pénz: korpa, rongy, leves, stex, lé, lekvár, guba. Április 3-án, a felszabadulás évfordulójának tiszteletére, avatások napja volt Budapesten. Egyebek között az új mélyvasúti vonalon kívül 36 új autóbusz, 4 csuklós villamos és 285 taxi indult. Az óbudai lakótelepen 250, Zuglóban 264 új lakás kulcsát adták át. Csecsemők, illetve fiatalkorúak egészségügyi helyzetét vizsgálva, a statisztika azt jelzi, hogy Budapesten a bölcsődések megbetegedési arányszáma az utóbbi hat esztendőben 8 százalékkal csökkent, a családban nevelkedőké tíz százalékkal emelkedett. Háromszázezer fővárosi kisdiákot vizsgálva kiderült, hogy ebben a korban a kislányokra nem érvényes a „gyengébb nem" megjelölés. A több mint 30 fajta betegség adatait öszszegező kimutatás szerint egészség és testi épség dolgában a leányok néhány százalékkal kedvezőbb átlagot mutatnak, mint a fiúgyermekek. Több évtizedre visszamenően elemezte a KSH a fővárosi népmozgalom alakulását. 1930 óta szinte változatlan adat: 1000 budapesti lakos közül évente átlag tíz köt házasságot. Naponta 50-60 pár jelenik meg az anyakönyvi hivatalokban. Jóval magasabb a házasságkötések száma júliusaugusztusban, amikoris eléri a napi 75 —80-at. Az először házasuló vőlegények átlagos életkora az utóbbi nyolc évben két évvel csökkent, a menyaszszonyok egy évvel fiatalodtak. Egy szomorú adat: az élveszületések száma 1930-tól fokozatosan csökken. 1930-ban ezer lakosra 16,4 élveszületés jutott, 1968-ban már csak 11,8. A halálozások száma ezer lakost számítva a 40 év előtti 13,6-ról napjainkig Ti,7-re csökkent. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Budapesti Földalatti Vasút első szakaszának átadása alkalmából az építkezésben végzett eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Fazekas Györgynek, a Földalatti Vasút Vállalat főmérnökének, Hídvégi Károlynak, a Földalatti Vasút Vállalat igazgatójának, dr. Rózsa Lászlónak, az UVATERV szakági főmérnökének, Szendrői Dezsőnek, a Közlekedési Építő Vállalat műszaki igazgatójának és Völgyi Lajosnak, a Villamosberendezés- és Készülék Művek VÁV Gyára főszerelőjének. Tízen kapták a Munka Érdemrend ezüst, tizenöten pedig a bronz fokozatát. Kevesebb a bűncselekmény, de emelkedik a visszaeső bűnözők száma a Józsefvárosban. A bűnesetek alakulása a kerületben: 1967-ben több mint kétezer, 1968-ban csaknem 1800, 1969-ben mintegy 1650 ügyet tárgyalt, illetve fejezett be az ügyészség. Az elmúlt három esztendőben a betöréses lopások száma 45 százalékkal csökkent, viszont több mint 20 százalékkal emelkedett a súlyos testi sértéseké, valamint a garázda jellegű bűncselekményeké. Emelkedett a bűncselekményben résztvevők száma is: 1969-ben 600 vádirattal befejezett ügyben több mint nyolcszázán kerültek a vádlottak padjára. 1967-ben a vádlottaknak csaknem 40, 1968-ban több mint 45, 1969-ben már mintegy 50 százaléka visszaeső bűnöző volt. Dr. Baló Jakab, a kerület ügyésze szerint a józsefvárosi bíróság ítélkezési gyakorlata megfelel a törvényességi követelményeknek, de esetenként még előfordul, hogy meglehetősen enyhe büntetást szab ki. Az ügyészség a bírói ítélettel befejezett ügyeknek mintegy 17 százalékában jelentett be fellebbezési óvást. Bejelentőlap Ajánlott levelet adok fel este fél tízkor a Keletinél levő postahivatalban. Valaki megszólít: „Segítsen már nekem!" Időtől vésettarcú parasztember áll a pult mellett. Kék átmeneti kabátján mészfoltok, ócska fekete táskája csuklójára hurkolva. — Nem látok jól . . . A kijelentő lapot kellene kitölteni. Töltse már ki a fiatalember ... — mondja. Családi neve: GUBO. Írom a kijelentőt. Egyes rovat, kettes rovat. A második után már sokat tudok róla. Gubó Istvánból dől a pálinkaszag. Előző lakása: Leveles, Ároki út 50. Elérkezik az ember egyszer oda, hogy sehol sincs maradása az égvilágon. Ilyenkor el kell jönni, mielőtt valami bajt csinál.. . Született: 1920-ban, Keresztesen. — Az apámnak se vót maradása. Hogy megszülettem, rá két évre meghótt. De ő sem bírt otthon. Kiment Amerikába . . . Gubó István keze elnyomorodott, az ujjai akár a tuskók, rövidek és tömzsik. — Segédmunkás vagyok itt Pesten. Vagy fűtő . . . Megpofoztak egyszer, mert nem tudtam, hány elemim van. Négyet mondtam, máskor meg ötöt. Azt hiszem, öt van. . . Családi állapota nős. Gyerekeinek száma kettő. — Az egyik lány, a másik ember - folytatja. — Nézze csak! Barna irattartójából fényképeket húzkod elő. Maszatos, sáros a személyi igazolvány is, a keresztlevél is, a levelek is és a fényképek is. Akár Gubó István élete. Már vége felé járok a bejelentőlap kitöltésének. A csillaggal jelölt részt nagy betűvel állítom ki. A dűltbetűvel szedett szavak közül a megfelelőt aláhúzom. Beírom személyi igazolványának számát, új munkahelyét és lakcímét. Az utóbbi nincs messze a pályaudvartól. — Maga megajándékozott azzal, hogy kitöltötte ezt a papírt — mondja. — Fogadjon el tőlem ezért valamit. Egy pohár sört. Fogadja el. Ajándékért ajándék jár . . . Nem igaz ? . . . Két asszony megy el melletünk. Az egyik ránéz Gubó Istvánra és odaveti: — Pista bácsi, már megint nem jön haza .. . Gubó István rá se hederít. A terem közepén lógó nagyórára révedve dörmögi: — Igen ... Az ember soha sem megy haza. A ki- és bejelentőlap szabályszerűen kitöltve. Holnap Gubó István hivatalos pecséttel szentesítheti budapesti lakását. Tulajdonképpen nem történt semmi. Csupán Levelesről ki-, Budapestre pedig bejelentettek egy embert. Egyet abból a húszezerből, akik évente hosszabb időre átlépik Budapest határát, s ezzel gondjaik terhének egy részét — szinte észrevétlenül — a város vállára teszik át. Mélykúti Attila 4)