Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Dr. Fónyad Ernő: Egyetemi város a Duna partján

Dr. Fónyad Ernő Egyetemi város a Duna partján A magyar mérnökképzés történetéből A Budapesti Műszaki Egyetem külön városrész a Duna partján. És ahogy évről évre új épületekkel bővül, egyre szűkebb számára a hely a Szabadság-hld és a Petőfi-híd között. A technika fejlődésében nincs megállás: az oktatás és a kutatás korszerű laboratóriumokat kíván; új tanszékek létesülnek, és terjeszkednek a régiek. A tízezres olvasótáborral rendelkező Központi Könyvtár is kinőtte már a falait: új, szakosított könyvtárakra van szükség. A nagymúltú és európai hírű budapesti Műegyetem, a magyar mérnökképzés ősi otthona, mindent megkap, amire a korszerű, magas színvonalú oktatás és kutatás céljából szüksége van, és amire a nemzet gazdasági erejéből telik. A reális igényeknek megfelelően kevesebb, de magasabb színvonalon képzett mérnökre van szükség; egyaránt érdeke ez a Műegyetemnek, a nemzetgazdaságnak és nem utolsósorban a végző mérnököknek. A magyar műszaki felsőoktatás útja hosszú és küzdelmes. Amikor most röviden végigtekintünk rajta, ezt nemcsak azért tesszük, mert egy-két évforduló hívja fel rá a figyelmünket, hanem főleg azért, mert a Műegyetem története tanításul, neves professzorainak és tanítványainak munkássága pedig példaként állhat a ma és a holnap mérnökei előtt. Institutum Geometricum Az 1782-ben II. József által alapított Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet) a világ első tanintézete volt, ahol főiskolai fokon történt a mérnökképzés. Az Intézet a budai Tudományegyetem kebelében működött, és a kor igényeinek megfelelően elsősorban földmérő-, út-, víz- és hídmérnököket nevelt. Kiváló professzorai között találjuk Jedlik Ányost, aki a fizikát és a mechanikát tanította, Dugonics Andrást, a neves írót, a matematika tanárát, Petzvál Józsefet, Pest város mérnökét, a fotóoptika felfedezőjét. Az Institutum Geometricum 12 évvel megelőzte a franciák híres műszaki főiskoláját, a francia forradalom szellemi hatása alatt született École Polytechnique-et. A budai Mérnöki Intézetbe felvételi vizsga alapján kerültek a diákok, akik a geometriai, hydrotechnikai, alkalmazott matematikai stb. tudományokból 3 éven át kaptak kiképzést, és a mérnöki oklevélhez csak „szigorú próba" letétele után jutottak. Az Intézet hallgatóinak a száma az első esztendőben még a 20 főt sem érte el; az 1847-48. tanévben már megközelítette a 100 főt. A Mérnöki Intézetben végzett kiváló mérnökök: Vedres István, Szeged városának mérnöke. Nagy jelentőségű „A Tiszát a Dunával összekapcsoló új hajózható csatornáról" írt értekezése. Beszédes József neves vízmérnök Magyarország vízépítészetéről, a Kolozsvártól Grácig hajózható nagy csatornáról és a duna-tiszai hajózható csatornáról írt jelentős tanulmányt. Vásárhelyi Pál, Széchenyi munkatársa, az Al-Duna és a Tiszaszabályozás nagy művének tervezője és irányítója. Keczkés Károly, a Duna-szabályozás terveinek felülvizsgálója, Vásárhelyi halála után a Tiszavölgyi Társulat főmérnöke. Győri Sándor 1832-ben „A Buda és Pest közt építendő állóhídról" című művében arról írt, hogy „a Rudas ferdő és a pesti paróchiák temploma irányában a lánchidat keresztülvinni egy feszüléssel lehetséges lenne". Az Eskü téri híd első gondolata. Reitter Ferenc jeles vízmérnök és építészmérnök a Dunatérképezésnél kezdte munkásságát, majd a Tiszán, a Maroson végzett felméréseket. Közreműködött a Pozsonyt Nagyszombattal összekötő lóvontatású vasút építkezésénél is. Az 1848-as kormány megbízása alapján a Buda és Székesfehérvár, valamint a Pest és Debrecen között építendő vasutak előtanulmányait végezte. Reitter építette az alsó dunai rakpartot, és ő készítette el az Andrássy út, valamint a Nagykörút tervét. A Mérnöki Intézetben végzett Stoczek József, aki 1847-ben a József Ipartanoda, 1857-ben a József Polytechnikum fizika tanára, és 1871-ben az önkormányzatot és végleges egyetemi formát kapott Műegyetem első választott rektora volt. Az Institutum Geometricum 1782-től 1850-ig működött, s ez idő alatt 1275 mérnök kapott itt oklevelet. 1850. szeptember 19-én az Intézetet — felsőbb rendelkezés alapján — a József Ipartanodához kapcsolták. A haza legjobbjai: Kossuth, Széchenyi, Eötvös József az önálló Műegyetem felépítését követelték. Már az 1832 —36-os diétán indítvány hangzott el a zempléni követek részéről „a nemzeti szorgalom és kézművek gyarapítására mindenekfelett megkívántató és szükséges közművészeti intézetnek: Polytechnicum Institutumnak az or-II. József 1782. aug. 30-án kelt rendelete az Institutum Geometricum létesítésére. A rendelet bevezető és befejező sorai A Barátok (Ferencesek) terén állt az Egyetemi Könyvtár régi épülete, amelyben az Institutum Geometricum megkezdte működését 21