Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1940

37

fiú mellém húzódik — tanár úr kérem, már az is igen megérte, amit eddig láttunk.

Az egész második napot a nemzetközi vásárban töltjük, hol egész nap sűrű embertömeg kavarog. Megnézzük az orosz, német, olasz pavillonokat, azután a magyar ipari termelés remekeit vasban, textilben, üvegben, a rádiós termeket az iparművészet csodáit, a magyar élelmiszer-ipar remekeit és nem utolsó sorban a magyar pincészet népszerű sátrait. (Strohmayer Jóska talpáig elpirul mikor a vállára teszem a kezemet: „No Jóska, ízlik e ?“)

Külön meleg, kedves attrakció az erdélyi utca. A komoly erdélyi ipartermékek után sátor sátor mellett, a külön zamatű, népipari sátrak, a kalotaszegi csipkék, szőttesek, a köröndi cserépipar nemes formái, a székely szövő- fonó ipar a linóm gyapjú- szövettől a szívet-lelket gyönyörködtető csecsebecséig. A magyar népiélek keleti ízű gondossága, finomsága, nemes ízlése, csodálatos harmónia-érzéke csillog itt minden sátorban, száz és száz színes változatban. Eleven cáfolata a mi vidékünkön szívesen hirdetett magyar alacsonyrendűségnek. Nemzeti öntudatunk, biztonságérzetünk erősen megnövekedve került ki a vásárból.

A harmadik napon abban a véletlen szerencsében részesültünk, hogy láthattuk a Bácskából visszatérő gyorshadtestünk bevonulását az ujjongó fővárosba. Másíél óra hosszat vonultak el előttünk a napbarnított, vidámarcú magyar fiúk a világ legmodernebb hadigépeivel. Láthattuk a föltámadó Magyarország büszke kardvillanását.

Utána a Mezőgazdasági Múzeum termeit tekintettük meg. Itt remek elrendezésben vonult fel előttünk a durva faekétől a traktorcsudákig a rohamosan fejlődő magyar agrikultúra.

Innen a Szépművészeti Múzeumba mentünk. A gyerekek örvendezve ismertek rá a másolatban már jórészt látott magyar remekművekre. Majd a színpompás olasz képtárt néztük meg.

Ebéd után a Feszty-körkép következett Minden történelmi előadásnál színesebben vésődött bele fiaink leikébe a honfoglaló magyarság képe. 'Az Európát megremegtető magyar gyorsdandár ellenállhatatlan rohama, a legázolt őslakók alázatos hódolata, a sátoros, ökrös szekerek színes romantikája, a magyar főpap áldozata a magyarok istenének. Ide minden magyar gyereknek el kellene zarándokolni.

Az állatkert volt a befejező látnivaló. Itt szabadjára eresztettük a fiúkat. Különösen a kicsinyek óriási passzióval baran-