Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-09-06 / 1745. szám
BÉRMUNKÁS 7 oldal 1952. szeptember 6. Az ünnepi vacsora Szépszámú öreg harcos jött össze, hogy megünnepeljék a Bérmunkás 40 éves jubileumát. Harcos múlthoz méltó, komoly ünnepség volt ez, amelyet a West Sidei Munkás Dalárda nyitott meg szép összhanggal eldalolt forradalmi és népdalokkal. A jó vacsora elfogyasztása után a Bérmunkás alapitó tagja, első titkár-pénztárnoka és azóta is legaktívabb harcosa, Lefkovits munkástárs tartotta meg az ünnepi beszédet, amelyet alább közlünk. Tisztelt Munkástársnők, Munkástársak és barátaink: Az 1900-as évek elején már mind több osztálytudatos munkás tisztán látta, hogy az amerikai szakszervezeti mozgalom alapjánál fogva nem alkalmas az összes dolgozók befogadására. Ebben az időben bontogatta szárnyait az iparokban a tömeg- termelés, amely tízezrével alkalmazta a nem szakképzett munkásokat, akiknek a munkán való védelmét a szakszervezet elutasította, amiáltal kiszolgáltatta ezeket a munkásokat a legbru- tálisabb kihasználásnak. A szak- szervezet ezzel is igazolni kiván- ta, hogy a Wall Street, a nagy ipari érdekeltségek kiszolgálója. Ezért mozgalom indult meg egy szervezet alakítására, amely az ipar minden dolgozóját szolgálja, védelmébe veszi. De nem csak Amerika minden bérért dolgozóját, hanem EGY NAGY SZERVEZETBEN egy- gyé olvasztaná a VILÁG MINDEN MUNKÁSÁT. Ezzel az óhajjal alakult meg Chicago, 111. városban 1905-ben az Industrial Workers of the World, rövidítve az IWW, magyarul: a VILÁG IPARI MUNKÁSAINAK SZERVEZETE, amelynek célkitüését a vüág munkássága legszebb programjának tartják ma is. Ez az elvinyilatkozat megállapítja: A munkásosztály és a munkáltató osztály között s^mnii közösség nincsen. Nem leket béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dől gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb' kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenn« teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeli megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az égj iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá iyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER- REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer bezetét építjük a “égi társadalom keretein belül. Az IWW zászlóbontását követő néhány esztendő után, az eddig szervezet nélküli tömegmunkát végzők, de különösen a vándor- és idénymunkások tízezrei sorakoztak fel a fiatal szervezetbe. Az IWW nagyszerű programjára felfigyeltek az Amerikában szerte élő magyar munkások is, akik már az óhazában kaptak némi szocialista nevelést és itt a “Népakarat” cimü szocialista politikai lap körül csoportosultak. Az akkor létező két magyar politikai irányzat egyesülése megszüntette a “Népakaratot” és kiadták a “Testvériséget”. Az osztálytudatos magyar munkások San Franciscotól Bridgeportig, mint nagyobb számban tették magukévá az IWW elvinyilatkozatát és közel egy esztendei eszmecsere után, a politikai irányú magyar szervezetek átalakultak az ipari szervezet toborzó csoportjaivá. Itt alakult ki az óhaj az IWW tanítását magyar nyelven eljuttatni a dolgozókhoz. 1912 novembert irtuk, amikor New Yorkban megjelent a Bérmunkás. Hogy müyen bizalom előzte meg a magyar munkások részéről a Bérmunkást megjelenése előtt, jellemző az alábbi dolog. Amerikában újságot megjelentetni csak úgy iehet, ha az rendelkezik a postahatóság részéről a kedvezményes szállítás jogával. Abban az időben ezt a jogot elég liberálisan kezelték. 2-300 cimet, ahová a lapot küldeni akarják, kellett a postának bemutatni a jog megszerzéséhez. E sorok előadója, aki az első Bérmunkás idejében is titkárlevelező volt, a kedvezményes szállítás kérvényéhez több mint ezer szabályosan kiállított előfizetési nyugtát helyezett a postamester asztalára és a következő lapszámban már közölhettük, hogy megkaptuk a kedvezményes postai szállítást. De nem mindenütt fogadták a Bérmunkást ilyen szívesen. Más- irányu mozgalmak teletüdővel juttattak abból a sárból a Bérmunkásra is, amellyel magát a szervezetet igyekeztek elgáncsolni. A szakszervezetek és munkáltatók összefogtak az államhatalommal, amely kihasználva az első világháború kivételes törvényeit, az IWW-t és annak lapjait*— háború ellenes magatartásukért elnémítani akarták. A szervezet 161 tagját: szerkesztőket, szervezőket, titkárokat 20 és kevesebb esztendőkre tették börtönbe, a lapokat beszüntették. Az elsők között csapott le a hatalom keze a Bérmunkásra. A kedvezményes szállítás jogát megvonták, a lap kiadását betiltották. A magyar munkások nem nézték sokáig tétlenül az eseményeket, hanem kiadták az “UJ TÁRSADALOM” cimü újságot. Ez a lap csak három hónapot élt, újból elkobozták. Pár héttel később megjelent az “IPARI MUNKÁS”. Ezt is elkoboztatta a háborús őrület. Majd “VÉDELEM” címmel adtuk ki lapunkat. Most már csak úgy juttathattuk el a lapot a nagy magyar városokba, hogy azt a kevésbé megfigyelt, kisebb telepekre küldtük, ahonnan munkástársaink — akik közül még vannak itt ebben a teremben — hordták házról-házra az előfizetőkhöz. Hat hónap múlva ezt a lapunkat is megfojtották, de pár nap múlva “KÜZDELEM” címmel jelentünk meg. Ez a lapunk élt a legrövidebb ideig, a harmadik szám megjelenése után, a lapbizottság gyűlése alkalmával raidelték new yorki szervezetünk helyiségét és a lapbizottság hét tagját elhurcolták, akik közül hatot három hónapig börtönbe tartottak. Mig a lapbizottság börtönben volt, Chicagóból uj lap indult ki “FELSZABADULÁS” névvel. Az események azt igazolják, hogy mi fárasztottuk ki a Department of Justice kopóit, akik belátták, hogy a magyar IWW- isták éppen olyan kitartóak, mint maga az IWW. A Felszabadulás továbbra is vitte a munka hatalmának tudatát az olvasók közzé. A Felszabadulás közben elnyerte a kedvezményes szállítás jogát. Az IWW elleni nagy perben több magyar munkás is szerepelt, ami nagy teher volt chicagói munkástársainkra, igy a lap visszakerült New Yorkba. Az áthelyezéssel kapcsolatban a postahatóság hozzájárult, hogy a lap első nevét használhassa. New Yorkban már a Felszabadulás helyett a “BÉRMUNKÁS” jelent meg. 1931 november óta a Bérmunkás Clevelandon jelenik meg. Harcos történet ez a negyven esztendő, amelyért elégtétel, hogy a föld egy nagy részén, 800 millió nép a szocializmus megvalósítás utján van. Ezeknek tiszteletünk jeléül mondjuk háromszor is hurrá, hurrá, hurrá! Most pedig emeljünk emléket a Bérmunkás első lapbizottságának: Haas Ferencnek, akinek özvegye ma is lelkes hive lapunknak, Liebman Ernőnek, Goldberger Lászlónak, Becker Jánosnak, akinek felesége ma is new yorki erőssége lapunknak, Láng Dezsőnek, aki az első háború előtt került vissza az óhazába, majd Csepel védelmében kapott sebeiben halt meg, Spaal Béla és Lefkovits Lajos. A Bérmunkás szerkesztői voltak : Rothfisher Károly, aki húsz évi börtönbüntetés elől hagyta el az országot, Goldberger László, Barta Lajos, Wiener Andor, Geréb József munkástársak. Az írógárda hosszú éveken át dolgozói: Zára János, Pika Pál, Köhler Sándor, aki éveken át az IWW nyomdájának üzletvezetője volt, Fishbein László, Visi István, Kovách Ernő munkástárs. A lap érdekében, mint lapkezelők, szervezők beutazták magyar Amerikát: Hering Pál, Ko- zsány János, Barta Lajos, Rothfisher Károly, Stana György, Goldberger László, Visi István, Fishbein László, Sütő Péter, Pika Pál és az egyes városok helyi lapkezelői kitartó munkája, hogy a Bérmunkás beléphet negyvenedik esztendejébe. Bezárólag két kis magyar filmet mutattak be, amely az uj Magyarország építését vitte a nézők elé. Török Istvánná, Los Angeles egy csomag gyümölcs cukrot és Bécsi Julia, Philadelphia, szép kézimunkáját, Buzay Jánosné munkástársnő kisorsolta 17 dollár eredménnyel a lap javára. Felülfizetéseket adtak: Bakos Mihály 5.00, Fisher János Cleveland 5.00, Kurovszky Lajos, Copley 5.00. K. GERÉB JÓZSEF munkástárs Írói tevékenységének második negyven évi tartamára, csatlakozzon az Elsinore- Los Angeles Bérmunkás olvasók kezdeményezéséhez — erős anyagi alapot létesíteni a Bérmunkásnak. Újabb csatlakozók: Jos. Szoboszlay, Cleveland 3.00. Geneva — Az Egyesült Nemzetek Gazdasági Tanácsának egyik albizottsága a svájci Robert Rurrer fémkohászati szakértő vizsgálatai alapján jelenti, hogy Európában (nem számítva a népi köztársaságokat) a vasérv annyira fogyóban van, hogy rövidesen más módszereket kell alkalmazni az acél gyártására. ISMÉT MEGMOZDULT AZ ANYAFÖLD LOS ANGELES, Calif. —. Alig egy hónapja, hogy Tehace- pel várost romba döntötte az erős földrengés, most Bakersfield került sorra. Augusztus 22-én, 3:45 perckor a föld megmozdulása rémületbe ejtette Bakersfield lakosságát, bár emberéletben jóval kisebb volt a veszteség, mert 2 haláleset és 30 sebesütelt jelent a hírszolgálat, de a város üzleti negyedében az épületek legnagyobb része megrongálódott. Egyik földtani tudós állapította meg éppen a napokban, hogy három esztendőbe telik, amig az anyaföld ismét a helyébe vissza fekszik, talán az atom robbanások okozta zavarok folytán. Ugyancsak egyik kartonis- ja California gyakori földmeg- ta Isten haragjának tulajdonit- mozdulását a szabadság jogok durva korlátozása miatt. Csak a szunnyadó emberiségnek nincs szava vagy cselekvő ereje az események történésében. Bakos.
