Bérmunkás, 1943. január-június (31. évfolyam, 1248-1273. szám)

1943-01-30 / 1252. szám

t> üiaaJ 1943. január 30. Válasz az “ellenzéki” véleményre (Folytatás a 3-ik oldalról) ne olvasson Hearst újságokat. Vagy ha olvassa ,legalább ne higyje el azt a töméntelen sok hazugságot, amit az ily lapok­ban a prostituált újságírók összeírnak Szovjet Oroszor­szágról. ön nem fogadta meg a tanácsomat. Oroszország elleni gyűlölete szilárd, mint Gibral­tár sziklája, melyről lepattan­nak az érvek és a tények. Nem ámíthat el senkit azzal, amikor azt mondja: “az én szimpátiám is az oroszok mel­lett van, de ...” De csak a vezéreit gyűlöli, Lenintől kezd­ve (akit szintén gyilkosnak ne­vez) Stalinon át mindegyiket. Önnek ezt az álláspontját csak ez a magyar közmondás vilá­gítja meg: Nem piszkitottam a kútba, csak a rovátékára, de onnan meg beleesett. Természetes, hogy a jogos kritikának meg van a helye nemcsak az orosz vezetők, de ha kell, akár az orosz munká­sokra vonatkozólag is. Ilyen jo­gos kritika az, hogy az orosz forradalom vezetői az iparok irányítását nem helyezték köz­vetlenül a munkásság kezébe, hanem egy bürokrata osztályt neveltek erre a célra. A kom­munista pártok vezetői feltét­len behódolást követeltek min­denféle más frakcióktól s mi­után ezt nem kapták meg, azok szétrombolására törekedtek és ezzel a nemzetközi munkásmoz­galmat szétzüllesztették. Ezen harcok idején a mi mozgalmun­kat, az IWW-t is megrágalmaz­ták. A hatalomért folyó belső harcokat a végletekig vitték és nem riadtak vissza az egy­más fizikai kiirtásától sem. Ezzel szemben el kell ismer­ni, hogy az ipari demokráciá­hoz vezető első legfontosabb lépést, a magántulajdonjogra épített termelést a föld egyha- todán megszüntették. Ez akko­ra teljesítmény, amihez képest minden más csak elenyésző csekélység. És éppen ez az iga­zi ok, hogy az egész világ ka­pitalistái összefogtak ellenük és még ma is csak azt nézik, hogyan lehetne ezt a rendszert ott megsemmisíteni és a régit bármilyen formában is vissza­állítani. Ugyancsak el kell ismerni azt is, hogy az orosz bürokra­ták nem lettek milliomosok. A német nácik is kisajátították a termelést és az eddigi ered­történt, de Kerekes ur még mindég mélységesen hallgat, de mást nem is tehet egy tet­ten ért irodalmi tolvaj. A vicc a dologban az, hogy Bethlen, mégha akarná se me­hetne panaszra a plagizátor el­len ,mert az adatait ő maga is a forrás megjelölése nélkül pla­gizálta, még pedig Professzor Jászi Oszkár e kérdésről 30 éve irt müvéből. De hát a fasizta barát Bethlen nem hivatkozhat egy olyan radikális hazaáruló müvére, mint Professzor Jászi, de Kerekes tanár uh egyvona- lon áll világnézetileg Bethlen­nél, itt még az az enyhítő kö­rülmény se menti a plagizálást mint a gróf urnái. mény az, hogy minden vezető­jük multimilliomos. Az orosz uj rendszernek tudható be az, hogy a világ legjobban kizsák­mányolt, kiuzsorázott, elkoldu- sodott országa alig két évtized alatt az ipari, mezőgazdászati és szellemi fejlődés terén olyan haladást mutatott fel, amihez hasonlót a történelemben nem találunk. A háborút megelőző­leg a munkások heti öt napon át napi hét órát dolgoztak. MI VOLT ÉS MI VAN Az idegen hatalmak által tá­mogatott fehérek leverése után Amerika egy hivatalos bizott­ságot küldött Oroszországba, amely visszatérve azt jelentet­te, hogy Szovjet Oroszország egy teljesen üres váza, amivel tehát nem lehet kereskedelmet folytatni. Ebben a mindenéből kifosztott, kiürített országban a szerszámok felszabadítása következtében két évtized alatt óriási gazdagságot teremtettek, noha a munkaerő jó részét ha­dianyagokra kellett fordítani, mert a megtámadástól mindig tartaniok kellett. Ezt most már mindenki elismeri. És azt is fi­gyelembe kell venni, hogy egy olyan hideg éghajlatú ország­ban a munka tekintélyes része fűtőanyagok előállítására pa- zarlódik ,ami a hideggel együtt nyomtalanul eltűnik. Mindezek dacára az orosz nép helyzete annyira javult, hogy most a világot bámulatba ejtő önfeláldozással védi az uj rendszerét. A gyűlöletnek mek­kora foka kell, hogy uralja azt, aki azt állítja, hogy az oroszok most csak félelemből, Stalin parancsára harcolnak. Hát ak­kor miért harcolnak a németek ellen guerilla harcokban az el­foglalt területeken? Hiszen ott már nem Stalin, hanem Hitler parancsol? És tudja-e azt Vasz- kó munkástárs, hogy eddig még minden országban akad­tak quislingek, csak éppen Oroszországban nem? Azonban ön nem az egyedüli, aki az oroszokat ennyire gyűlö­li. Van itt Clevelandon egy Herceg nevű egyén, aki az 1941-es konvenciónkon csak­nem ugyanolyan szavakkal, mint ahogyan ön leírta, támad- to az oroszokat s örömének adott kifejezést, hogy most már szerencsére leverik Sta- lint és azt követelte, hogy mi is igy írjunk a Bérmunkásban, mert a lapnak a tagság vélemé­nyét kell kifejezni és ő tag, stb. Most megismétlem azt, amit akkor annak a Hercegnek mondottam. Ez szól önnek is, meg másoknak is, akik úgy gondolkodnak. Én az orosz forradalmat a munkásosztály küzdelme egyik legdicsőségesebb eseményének tartom, ha nem is azon takti­kai módszer szerint történt, mint amit mi hirdetünk és ha még nem is érte el azt az ered­ményt, amit mi végcélnak ne­vezünk. Az orosz munkásság ma annak a forradalomnak az eredményeit védelmezi a teljes megsemmisítéstől. Ennélfogva harcukat az osztályszolidaritás legmelegebb érzésével kisérem. Nincs az a pénz a világon, ami­ért én leírnám azt, amit most itt hallottam. (Hercegtől). Sőt tovább megyek, kinzókamrába tehetnek és minden csontomat pozdorjává törhetik, még akkor sem írnám le azt, amit Herceg­től hallottam, (avagy amit itt ön leirt), mert szerintem az osztályárulás, amit legfeljebb csak a tudatlansággal menthe­tünk. Nos, ez a válaszom önnek. Tegyen le tehát arról, hogy én, vagy az Írógárda bármelyik tagjai is követné önt az oro­szokkal szembeni elfogultságá­ban. Mi, a lapbizottság tagjai, már többször megállapítottuk, hogy Herceg, ön meg még két- három másik egyén azért lett “ellenzék”, mert a gyűlölet és piszkolódás helyett a szolidari­tás érzésével Írunk az oroszok­ról. A MAGYAR ÜGY Erre már nem kell sok időt fecsérelnünk, mert erről a do­logról irt minden sora bizonyít­ja, hogy bűnös abban, amivel bennünket vádol. Ön tesz kü- lömbséget jó és rossz kizsák­mányolok és embernyuzók kö­zött. Ön állítja azt, hogy a ma­gyar embernyuzók különbek a román, szerb vagy cseh ember- nyuzóknál. Itt aztán megint/ elkövet egy olyan “jóakaratu ferdítést”, mint a cikke bevezető részé­ben, amikor ezt Írja: “Talán a vasgárdisták az ideális osztály­harcosok? Vagy talán a csetni- kek a szerb' uralkodó osz­tály ellen harcolnak, nem-e a szerb uralkodó osztály szol­gálatában állanak ?” Dehát Vaszkó munkástárs, irtuk mi azt, hogy a vasgárdisták osz­tályharcot vívnak? Olvasott ön csak egyetlen dicsérő szót is a Bérmunkásban a vasgárdis­tákról ? Amit irtunk róluk, nem-e azt irtuk, hogy teljesen azonosak a német nácikkal és ennélfogva ugyanazon jelzők­kel láttuk el őket, mint Hitler követőit. Hát a csetnikekről nem-e ugyanazt irtuk, amit itt ön kérdés alakjában tesz fel, mintha mi éppen annak az el­lenkezőjét irtuk volna? Nos, Vaszkó munkástárs, ha azt akarja, hogy valóban jóakara­tot lássunk önnél, akkor az ily ferdítésekkel egyszer és min­denkorra hagyjon fel. A magyar ügyre vonatkozó­lag az a véleményünk, hogy Közép-E urópában, ahol kis te­rületen annyi nemzetiség ösz- sze van keverve, az országhatá­rokat le kell rombolni lehetőleg most, mindjárt a háború után, mert amig a nemzeti határok fennállanak egyik nemzetiség el fogja nyomni a másikat és nem fejlődhetik ki a népek kö­zötti kooperáció, amelyen gaz­dasági szabadságuk is felépül­het. önt azonban a népek kö­zötti kooperáció nem elégíti ki, mert ön szerint a magyarnak fejlettebb a kultúrája, még az osztályharcot is különben tud­ja vívni, mint a román, szerb, vagy cseh nemzetiségiek — szóval a magyar felsőbbrendü faj, ennélfogva jogosan ural- kodhatik a többiek felett. Mintha hallottunk volna már ilyesmit a német náciktól is. ők természetesen a németeket tartják a felsőbbrendü fajnak és ezen az alapon szeretnék el­nyomni a világ más népeit, ön ugyanezt az elméletet akarja alkalmazni a magyarokra. Ez is régi ideája önnek és már New Yorkban mondottam, hogy ön is hajlandó Horthy fe­hér lova elé rózsákat dobni, ha az utódállamok területére lova­gol. Nos, mi a Horthy uralmat egyformán kiirtandónak tart­juk akármelyik területre fész­kelik is be magukat. És hirdet­jük kiirtásukat a hozzájuk ha­sonló román, szerb, cseh meg minden másféle nemzetiségű uralkodó osztállyal egyetemben. Befejezésül még csak eny- nyit: Valóban jóakaratra van szükség, hogy ismét egy tábor­ba legyünk. Jóakaratra az ön és az önök részéről. Jóakarat­ra, amely nem engedi meg a tények elferdítését; jóakarat­ra ,amely őszinteséggel páro­sul; jóakaratra Oroszországgal szemben, amit az orosz nép már nagyon is kiérdemelt és végül vonja meg a jóakaratát a magyar uralkodó osztálytól, amelyet az valóban nem érde­mel meg. Ezt követeli meg az osztályszolidaritás. Mert akikből az osztályszoli­daritás érzete hiányzik, azok semmiféle frázisok hangozta­tása mellett sem állanak az osztályharc alapján. Geréb József az építő gárdába 1942-1943-ra A. Alakszay, Los. Ang. .. 2.00 F. Bleier, Bridgeport .... 2.50 J. Buzay, Cleveland ........ 8.00 G. Barcza, Bridgeport .... 12.00 Id. P. Csorba, New York 4.00 J. Deák, Akron .............. 1.00 M. Danka, Cleveland ...... 6.00 L. Decsi, Akron .............. 4.00 St. Detky, Phila .............. 3.00 J. Dushek, Nutle ............ 7.00 J. Engli, Cleveland ........ 11.00 J. Farkas, Akron ............ 8.00 L. Fishbein, New York .. 3.00 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 6.00 L. Gáncs, Caroline ........ 12.00 J. Geréb, Cleveland .......... 6.00 P. Hering, Buffalo .......... 1.00 St. Hornyák, Phila ........ 2.00 S. Kisák, New York ........ 5.00 J. Kollár, Cleveland ........ 4.00 E. Kovách, Cleveland .... 2.00 J. Kozsány, Saratoga .. 12.00 A. Lelkó, Pittsburgh __ 3.00 L. Lefkovits, Cleveland 5.00 J. Mogor, New York ...... 12.00 A. Molnár, Cleveland .... 7.00 J. Pataki, New York...... 3.00 P. Pika, Turtle Creek .... 4.00 P. Pika, Chicago ............ 3.00 L. Rost, Phila ................ 3.00 M. Stefankó, New York 5.00 J. Szilágyi, Cleveland .... 3.00 A. Székely, Cleveland .... 5.00 G. Wiener, New York .. 5.00 J. Vizi, Akron ................ 10.00 H. Varjú, Chicago .......... 3.00 J. Weidinger, Manayunk 1.50 J. Zára, Chicago ............ 5.00 Olvasás után, adja la­punkat más magyar kezébe!

Next

/
Oldalképek
Tartalom