Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-05-11 / 1110. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 május 11. A legöregebb szakszervezet józanészről tunuskodik,midőn kerüli Lewist ésGreent DE A GONDOLKODÓ NYOMDÁSZOK FELISMERTÉK, HOGY MÉG A LEGJOBB SZAKSZERVEZET SEM ELÉG Jó — FEL­ISMERTÉK'AZ IPARI SZERVEZKEDÉS SZÜKSÉGÉT. A legöregebb és legjobb a szakszervezetek közül, a nyomdász szervezetnek sikerült elérni, hogy úgy Greent, mint Lewist ar­con rúghatták. Nagy többséggel visszautasították néhai elnö­kük, Charles Howard CIO barátságát és azzal egyidejűleg, refe­rendumon szembeszálltak Green kísérlete ellen, mely szerint kö­telező kivételes kivetés fizeté-®-----------------------------------------­sét tagadták meg arra, hogy a CIO ellen felhasználják. Ezen legutóbbi határozatuk­kal a törvénytelenek közé kerül­tek. Vagyis, hivatalosan törvé­nyen kívülieknek deklarálta az AFL őket. Azonban minden fe­nyegetés ellenére is, a nyomdá­szok elvannak határozva, hogy önmaguk intézzék ügyüket. Itt- ott felmerül még egy csekély hajlam, az AFL szervezettel va­ló kiegyezésre ugyan, de sem­mi visszatérés jele nem mutat­kozik a CIO irányában. Remélhetőleg elkövetkez i k még az is, hogy midőn egy be­folyásos csoport unionista elha­tározza, hogy sem az AFL, sem a CIO nem elég jó, hogy velük társuljanak, akkor már tényleg a tanulás utján vannak és már csak egy lépés választja el őket a helyes felismeréstől. A SOK ROSSZ KÖZÜL . . . A Typographikai union az összes szakszervezetek között a legjobbik, ezt valószinüleg bár­ki is szabadon elismeri, ha tisz­tában van az AFL munkásmoz­galmi tendenciájával és aktuá­lis tevékenységével. Évente tart konvenciókat, ahol a tagság vé­leményének szabad tere van, ki­tűnő könyv-vezetése van, ame­lyet az arra választott vagy al­kalmazott tisztviselők becsüle­tesen kezelnek, van tisztessé­ges és kielégítő titkos szavaza­ti rendszere és általában a tag ság akaratának szabad meg­nyilvánulási lehetősége. A nyomdász több ellenérté­ket kap a tagsági illeték dollár­jáért, mint bármely másik uni­onista, öregkor és haláleseti se­gély fejében és sok helyütt még munkanélküli segélyben is ré­szesül. Ezeken kívül még tech­nikai felvilágosításban részesí­ti az arra szorulókat, határozott zárt műhelyeket tart fenn, ma­gasabb béreket és rövidebb munkaidőt dolgoznak, mint bár­mely más iparban és meghatá­rozott munka joggal rendelkez­nek a műhelyben. Azonban a fölényes előnyök dacára is, a gondolkodóbbak fel­ismerték, hogy a modern ter­melési rendszerben még a leg­jobb szakszervezet sem elég ki­elégítő. Újabb gépesített eljá­rás, kezdi felülmúlni a régi be­tűszedést, a napilapok ijesztő­en nagy megszűnése az utóbbi tiz esztendőben, a rádió hirde­tés versengése a szedett hírlapi hirdetéssel és egyéb faktum közreműködése folytán megnö­vekedett a nyomdászatban is a munkanélküliség problémája, amit még a várva-várt üzleti fellendülés sem lesz képes meg­oldani. Igazi kísérlet eddig még nem történt egyik frakció részéről sem, hogy a munkanélküli ta­gok helyzetén gyökeresen javít­sanak, pedig a két frakciónak nincsen fundamentális eltérése egymástól, csak annyiban kü- lömböznek, hogy a kívüliek minden eszközzel befelé töreked­nek, mig a bentiek minden ere­jükkel, hogy bent maradhassa­nak .Mégis ha komoly kísérlet nem történik hamarosan és pe­dig drasztikus eszközökkel, ak­kor ez a történelmi szervezet is halálra van kárhoztatva. GREEN BÁNKÓDIK MOST Nem férhet kétség ahhoz, hogy Green bánkódik azon kí­sérlete miatt, mellyel a. nyom­dászokat kényszeríteni akarta olyan kivételes kivetés fizetésé­re, amellyel más bérmunkás csoportokat akartak leverni. Durván ijesztgette a nyodászo- kat, amit végül is megsokaltak. Nemcsak egy gazdag fejadó bá­nyát vesztett el, de a morális károsodás, ami az AFL bürok­ráciáját a szakadás által érte, szinte kiszámíthatatlanok. De a nyomdászok a kizárással egy­általában nem szenvedtek csor­bát tekintélyükön. ** Midőn Green ukáza megérke­zett valamennyi közép munkás­csoportokhoz, hogy a nyomdá­szok delegátusainak helyt ne adjanak, azonnal megnyilvánult az eddig nem igen tapasztalt tiltakozás a diktátori eljárás el­len. Nagyon sok helyen a többi szervezetek delegátusai felállás­sal fejezték ki tiszteletüket a nyomdászok iránt, amint azok távoztak a teremből. Többen pe­dig, (ebben bizonyos vagyok) szégyenkeztek azon, hogy a ma­guk szervezetének nincsen elég bátorsága dacolni Greennel ess annak egy tollazatú barátaival, a nemzeti gyáros szövetséggel és az országos kereskedelmi ka­marával. Ami személyemet illeti, most büszkeséggel tekinthetek arra a tagsági könyvecskére, amit harminc esztendeje hordok, mert nincsen többé beszennyez­ve Green sztrájktörő társaságá­nak viszonyával. Végül, megemlítésre méltó a chicagói nyomdász szervezet, amely csak büszkeséggel tekint­het működésére, mert határo­zottan útját állotta annak, hogy berátnsák egy minden tekintet­ben udoritó rágalmi hadjáratba a hirlapirók egyesületének Hearst elleni sztrájkja alkalmá­val, melyet John Fitzpatrick (ez a tévelygő “munkás” vezér) és a chicagói AFL csoport ví­vott. Még annak dacára is, hogy számtalan tagja elvesztet­te munkáját az Examiner fel­függesztése miatt, nagy rész­ben a sztrájk következtében, de leginkább a megjelenő hírlapok üzleti hanyatlása miatt is, mé­gis megtagadta részvételét a A Bérmunkás értekezlet felhívása a Bérmunkás olvasóihoz, hogy a május 18-án záruló kedvezményes előfizetési kampány utolsó napjait segítsenek ki­használni és eredményessé tenni azáltal, hogy a maguk hátralé­kát vagy ismerőseik előfizetését most küldjék be, hogy megkap­hassák azokat a füzeteket, amelyekben az IWW nemcsak a dol­gozók állandó elszegényedésének okait ismerteti, de a helyes útját mutatja meg annak, hogy juthat a munkás nép birtokába mindannak, amit termel. Két dolláros előfizetési összeg beküldése mellett, május 18- ig ingyen küldjük meg az alábbi füzeteket: : Mi az IWW és mi nem? ................... 10c. Rhetorikai szabályok ...................... 10c. Népszerű gazdaságtan ....................... 10c. Egy Nagy Szervezet (tervrajzai) . .. 15c. ^ MEGHALT MARX FRANCIA FORDÍTÓJA Franciaországban most halt meg Gabriel Deville. 1854 már­cius 9-én született Tarbesban. Ma már nem igen tudják ki volt Deville, pedig ötven évvel eze­lőtt Jules Guesde és Paul Lafar­gue mellett ő volt egyike azok­nak a hármaknak, akik a fran­cia munkáspártot hosszú ideig vezették. 1875-76 körül fejezte be De­ville jogi tanulmányait. Ebben az időben már szabadgondolko­dó volt és forradalmár, de szem­lélete ekkor még tisztázatlan és kialakulatlan volt. Jules Guesde tett rá legmaradandóbb hatást: Deville mindvégig az ő tanítvá­nya maradt. 1876-ban Ítélik el elsőizben egy cikke miatt, amelyben amnesztiát követelt a kommün katonái számára. Deville tevékenyen résztvett a szocialista párt kongresszusa­in, számos propagandairatot irt és munkatársa volt a szocialis­ta lapok és folyóiratok legna- gyobbrészének. Élete főmunká­ja a “Kapital” fordítása. 1882- ben fogott hozzá magának Marxnak kérésére. Marx maga nézte át azután a fordítást, hi­szen époly jól beszélt franciául, mint németül. 1896-ban képviselővé is vá­lasztották. Tiz év múlva azon­ban lemond az aktiv politiká­ról : diplomáciai megbízásokat vállal. 1914-től Franciaország athéni nagykövete. Halála ma egyszerű napi- hirré szürkül napjaink rohanó sodrában. Nevét a “Kapital” for­dítása őrzi meg örök időkre a francia munkásmozgalom tört*, netében. guild elleni rágalmi hadjárat­ban, sőt befolyásának hivatalát ajánlotta fel, hogy a kiegyezés­nél eredményt érjenek el. A forradalmi ipari szervezke­désre való felhívás megértő fü­lekre talál ma már, a militáns nyomdászoknál. Azonban a for­radalmi arányba haladás na­gyobb akadálya az, hogy amig a nyomdászok tényleg a leg­jobb szakszervezettel rendelkez­nek, addig a legközelebbi test­véreik, a gépmesterek, Berry őrnagy vassarka alatt, majd­nem a legrosszabbak Külömben a gálánt őrnagy megérdemli, hogy egy különálló cikkben fog­lalkozzunk vele és szervezetével. Addig is a forradalmi hala­dás irányában működűnk, min­den tekintély elnyomási szán­déka ellenére is és reméljük, hogy a gépmesterek is felisme­rik mielőbb, hogy gerinces em bereknek az egyenes ut a leg­célravezetőbb. Donald Crocker. k kanadai hajósok sztrájkolnak a nagy tavakon Port Arthur Kanadából je­lentik, hogy a kanadai hajósok sztrájkja veszteglésre kénysze- rltette az összes hajókat, ame­lyek a nagy tavakra készen vol­tak szolgálatba állni az idény megnyíltával. A kanadai hajózási szervezet közel 4.800 tagja van közvetle­nül érintve a sztrájk által és 15 kikötőt helyezett zár alá. Kö­vetelésük havi 15 dollár bére­melés, alacsonyabb munkaidő és a legénység létszámának fele­melése az összes hajókon. A je­lentés szerint 275 hajó van sztrájk vesztegzár alatt és 11 társulatot érint a szolgálat megbénítása. A múlt esztendőben ezek a hajók még mindig a 12 órás na­pi munkaidő teljesítését kény- szeritették a matrózokra és an­nak ellenében a bérek alacso­nyabbak voltak, mint amit az amerikai oldalon fizettek ugyan­olyan nemű szolgálatért. A munkaviszonyok is gyalázato­sok voltak, ami annak volt az eredménye, hogy a szervezet szélsőséges konzervatívok irá­nyítása alatt volt, aminek meg­változtatásáért a tagság mili­táns része állandóan harcot ví­vott. Végül is az elégedetlenség olyan mértéket öltött az általá­nos tagság körében, hogy a sztrájk elől nem volt kitérés. A jelenlegi sztrájk nem volt előre bejelentve és igy közvetí­tő tárgyalást sem kértek, ami valószinüleg maga után vonja az uj háborús-törvény alkalma­zását, amely az ország “érdeké­ben” tiltja a sztrájkot. Azonban a matrózok erős összetartása eredményt hoz a javukra min­den politikai törvény ellenére is. A hajóstársulatok kijelentet­ték, hogy a béremelés követe­lésnek nem tehetnek eleget a mai viszonyok között, mert a ha jó járatok ráfizetéssel vég­ződtek. Azonban ha tekintetbe vesszük, hogy még a 15 dollá­ros béremelés megadásával is, jóval mögötte kullognak az amerikai hajókon fizetett bé­reknek, akkor látható, hogy a kanadai oldalon sem fizethet­tek rá a közlekedésre. Jellemző, hogy a hajósok a mostani harcukban az IWW harcmodorát alkalmazzák, ami biztos megelégedésükre fogja megjavítani helyzetüket, ha kö­vetelésük mellett megingadha- tatlanul kitartanak, őszintén kívánjuk győzelmüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom