Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-12-16 / 1089. szám
1939 december 16. BÉRMUNKÁS 3 oldal- NYÍLT tér LESZÁMOLÁS A KAZAR MESEVEL Irta: HAVAS EMIL (“KAZÁR”) Igen tisztelt Szerkesztő Ur! E héten véletlenül a kezembe került az amerikai magyar nácik hivatalos lapja az “Egyetértés” c. szemét. A lapban elolvastam egy Tukacs György nevű lelkész igen furcsa cikkét amelyben azt próbálta magyarázni, hogy a mai oly divatos magyar antiszemitizmust a kazár-zsidók és azok ivadékai váltották ki, legfőképpen azzal, hogy ezek*" vettek részt a bolsevista forradalomban stb. Ezúttal nem kívánok Tukacs tiszteletes ur személyével foglalkozni, sőt azt sem kérdem, van-e neki joga a nyilvánosság előtt bármilyen erkölcsi, vagy politikai vitában állást foglalni, sőt ítélkezni — ezt másokra bízom — én csak mint “kazárivadék” erről a bornirt uj faji meghatározásról szeretnék Írni és a jóhiszemű olvasót felvilágosítani, honnan ered ez az uj népfaj “A KAZÁR-ZSIDÓ”. Az antiszemitizmust egy hires német iró a “buták demokráciájának” nevezte . . . mert minden országban más-más formában jelentkezik a cél azonban mindenütt ugyanaz. A számtalan fajtájú antiszemitizmust a nácik “faji” alapokra helyezték. Vérségi alapon akarták kimutatni, hogy a vizenyős szemű, görbe lábú munkácsi suszterivadék — a Ladányi nevű náci pap — magasabb fajtájú és jobb vérű, mint Vám- béry Ármin, Br. Korányi, Molnár Ferenc, Biró Lajos vagy Korda Sándor . . . akik a magyar névnek hirt és dicsőséget szereztek . . . Az antiszemitizmusnak ez a formája a legőszintébb és a leg- brutálisabb célja a szabad rablás és fosztogatás. A magyarországi antiszemitizmus céljaiban ép oly brutális de nem olyan őszinte, mert a fajok keveredése Magyarországon egész más alapokat kívánt. Itt a faji antiszemitizmust le- öntötték a gazdasági generál szósszal, mert a jó magyar földművesnek nem lehetett megmagyarázni, hogy a szomszédos kis telken látástól-vakulásig vele együtt dolgozó Mózsi zsidó, akivel egy lövészárokban lett rühes és tetves, alacsonyabb vérű. Ezért voltak kénytelenek nálunk a faji alapon egy kicsit enyhíteni és teljesen a gazdasági kifosztás népszerűbb álláspontjára helyezkedni. Ez sem hozott semmit jót a magyar parasztnak és munkásnak, mert a kisebb nagyobb gazdasági pozíciókból kidobált magyar zsidók helyére magyarul is alig beszélő germánok kerültek ... és ma közel két évi szörnyű antiszemita agitáció után egyetlen egy magyar dolgozónak sem lett jobb a sorsa. Az “őrségváltás” vámszedői jó kapcsolatokkal rendelkező mágnásfiókákon kivül svábok és oláhok voltak . . . A kazár kérdés, amelyet Tukacs ur felvetett 1900-ban merült fel egy kitűnő magyar újságíró Bartha Miklós “Kazárföldön” c. hires könyvének alapján. A kárpátaljai ruthén lakosság szörnyű nyomoráról, az ottani “kazár” ivadékok írtak először és felhívták Bartha figyelmét az itt garázdálkodó zsidó és pap uzsorásokra. Bartha Miklós bejárta a vidéket és megrázó könyvben ismertette a verchovi- nai lakosság szörnyű nyomorát és a hatóságok nemtörődömségét. A könyv soha sem érte volna el azt a hatást amit megérdemelt, ha a magyar “kazár sajtó” a könyv óriási anyagát fel nem dolgozta volna. Megjegyzem, hogy Bartha kitűnő könyvének egyáltalában nem volt antiszemita célzata, hiszen nyomatékosan mutatott rá, hogy minden faluban akad egy zsidó uzsorás és ahol nincs ott akad egy hivatásáról megfeledkezett PAP, aki a lakosság vérét faji és felekezeti különbség nélkül kiszívja. Kis fiú voltam amikor Bartha házunk vendége volt és a mi vidékünk hírhedt papi uzsorása ellen egy N. nevű pap ellen szedte össze az adatokat, aki az apámnak kölcsön adott 40 forintért 8 évi kamat és tőke fizetés után még 54 forintot követelt . . . A könyv hatásaként megindult a “hegyvidéki akció” Darányi földművelésügyi miniszter Egán Edét, az angol származású energikus politikust küldte ki a ruthén nép megmentéséA kiirtott szabadságharcosok nem hiába haltak pokoli kínzások közepette mártírhalált. A kiontott vér, ‘ a kioltott életek tízezrei, a megbecstelenitett anyák és hitvesek és leányaik átkai Horthyék fejére szálltak. És az álig való fölfegyverkezésük dacára hírmondójuk sem fog maradni a számadásnál! A magyar jövendő útban van. Ez a szabadabb, boldogabb jövendő azonban az 1919-es szabadságharcosok kiontott véréből sarjadt és hiába vágták, csonkították Horthyék terebélyesedett ki. A keresztény nacionalizmusukat, mely az egyház, a papság tiz és tizezerholdjainak birtoklását, az e földeken robotoló parasztság nyuzását, a papi vagyonok szaporítását, a magyarság vérének szívását és e herék gondtalan életének biztosítását jelentette, elsöpri, megsemmisíti a munkások öntudatra ébredése. A keresztény nacionalizmus fából vaskarika és ezt bizonyítja az egész világon csökkenő hatalma. Tehát emlékezünk! Emlékezünk és nemfelejtettünk el 1919 óta semmit. Ez a mi megemlékezésünk Horthyék 20 éves budapesti bevonulásának évfordulójára. A film pereg . . . re. Egán akcióját megnehezítette a Verchovinán elterpeszkedő nagybirtok, és amikor Egán Ungvár mellett vadászszerencsétlenség áldozata lett, az antiszemiták azt a hirt terjesztették, hogy Egánt a zsidók ölték meg és, hogy ezzel a hazugsággal nem robbantották ki az alacsony kultúrájú és tudatlan nép körében a pogromot, azt tisztára annak lehetett köszönni, hogy a vadászszerencsétlenségnél Egán mellett kifogástalan magyar urak voltak, akik eskü alatt vallották, hogy Egánt amikor a vadkacsák után át akart ugrani az árkon, a saját fegyvere ölte meg, mire a magyar kormány, csendőrség ösz- szevonásával lelkiismeretlen és gálád agitációnak véget vetett. Bartha abból indult ki, hogy a felvidéken élő zsidóság nem SÉMITA, hanem ARJA eredetű. Ezt a teóriáját azzal próbálta megerősíteni, hogy a nyugati szemita származású zsidóság kicsiny termetű görbe orrú vékony csontu, mig a felvidéki zsidóság szálas, széles csontu magas növésű, karvalyorru. Bartha azt az álláspontot képviselte, hogy ezek az itt élő keleti zsidók, a Krisztus utáni harmadik században zsidó vallásra áttért bolgár-kazár törzs ivadékai és miután ezek a zsidók adták meg a vidék exotikus színezetét, ezekről nevezte el a könyvét. Nyolc évvel ezelőtt vendégem volt a magyar irodalom egyik nagysága Móra Ferenc a világhírű régész, aki közel ötezer őskori sir feltárásával és anyagának a feldolgozásával hervadhatatlan érdemeket szerzett. Bejártam vele az egész “Kazárföldet”, Ungvártól-Kőrösmezőig. Amikor felhívtam a figyelmét a kazár teóriára, elnevette magát és igy szólt: “A “kazár” teória zöldség. Sem tudományos, sem más alapon alátámasztani lehetetlen. Tény az, hogy az itt élő zsidóság erőteljesebb. Ezt azonban csak az életkörülményeknek a nehézségeivel lehet magyarázni. Elvégre lehetetlen elképzelni, hogy a favágó, fuvaros, földműves, iparos zsidó, aki a legnehezebb testi munkát végzi, olyan degenerált legyen mint a városi jólétben élő zsidóság, amely elpuhult és degenerálódott. Fajokról itt beszélni sem lehet, mert ezer éven át ezen a vidéken vonultak keresztül a keletről nyugat felé özönlő törzsek és talán sehol sem volt olyan nagy faji keveredés mint itt. A kazár teória helytelenségét a legjobban igazolja az a tény, hogy a kazár ivadékok, akik városokban, vagy jobb körülmények között élnek, egészen másképen néznek ki mint az ugyanezen családból származó, de a hegyek között élő rokonaik.” Tukacs ur sem szociológiát, sem történelmet nem tanult, mert ha tanult volna tudná, hogy az első keresztényeket az akkori uralkodó osztály épp úgy üldözte, mint ahogy egyes országokban ma a zsidókat üldözik. Akkor a keresztények “használták” pogány gyerekek vérét, mint ahogy 1904-ben az orosz huligánok 847 asszonyt, gyereket és dolgozó szegény zsidót mészároltak le Kisinevben ( a gazdagokat a rendőrség mevédte) ugyanezen vád alapján. Akkor az első keresztények voltak kollektive felelősek — ma a zsidók felelnek minden disznóságért, amit valamelyik bitang zsidó csinál. Ha egy ir, vagy angol gyilkol vagy más súlyos politikai büncselkményt követ el, azért csak az illető felel, de ha a kazár zsidó gazember világos, hogy minden zsidó gazember. i Mert Szamuelly gyilkolt azért felel ugyanaz a Göndör Ferenc, aki bátor fellépésével sok száz kitűnő keresztény magyart mentett meg. A magyar bolsevista forradalomban 314 embert öltek meg ezek közül 29 volt zsidó (az az magasan százalék arányuk felett) mint ahogy a szegedi ellenforradalom elindítói között volt elég szép számú zsidó ... A magyar zsidóság mindenütt hűségesen teljesítette kötelességét, úgy ahogy minden tisztességes embernek kötelessége. A német zsidóság vezérét Rathenaut, azok a nácik gyilkolták le, akik pár hét előtt megegyeztek a bolsikkal. Akkor a rappalói szerződés zsidó árulás volt, ma a bolsevizmus- nak Közép-Európába való becsempészése hősi cselekedet. Merem állítani, hogy Hore-Beli- sa az angol hadügyminiszter, Fáy a francia iskolaügyi-minisz- ter, vagy Lehman, New York állam kormányzója van olyan értékes elem, mint Ladányi vagy Tukacs urak — pedig zsidók . . . Az orosz bolsevizmust nem zsidók csinálták, mert a nagy trióból (Lenin-Trotzky-Stalin) csak Trotzky volt zsidó és a mai vezérkarban csak egy zsidó szerepel, Kaganovits elvtárs, akihez nekem annyi közöm van, mint Ladányinak Father Divi- ne-hez, pedig mind a kettő pap. A bolsevizmust “zsidó méregnek” a nácik nevezték el és ma mint kebel-barátok együtt harcolnak. Ma már a német rádió a nácizmus és bolsevizmus ellen folyó háborút “zsidó-háborúnak” nevezi, mert “csak” a zsidók érdeke ez a háború . . . . Ugy-e ez is igaz ? Tukacs urnák mint papnak kötelessége volna azon a fronton harcolni, amelyen a római Pápa és a többi egyházak főpapjai harcolnak. Neki és félrevezetett társainak egyszer és minenkor tudomásul kell venni, hogy azért, hogy Kohn zsidó gazember, a többi még tisztességes lehet! Én sem mondom azt, hogy mert Ladányi bolond, azért minden református pap bolond — ellenkezőleg, én tudom, hogy az amerikai református és kathólikus papság korrekt, józan észü emberekből áll, akik épp úgy, nem tehetnek valamelyik kollegájuk bünbesodródásáról, mint ahogy én sem tehetek róla, hogy Tukacs ur elnevezett engem és társaimat — akik a felvidéken születtünk — kazároknak. Magyar IWW- irodalom van bőven a központban. Úgy intézzétek, hogy elfogyjon, hogy uj- jabbak kiadására legyen szükségünk. Ennek legegyszerűbb módja, az irodalom terjesztése. Hány füzetet adtál el e héten munksátárs?
