Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-03-25 / 1051. szám
1939 március 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal EGYRŐL-MÁSROL Elmondja: Z. J. “Felszabadult” nemzeti kisebbségek Az események gyors egymásutánba peregnek le. Egyik országhatár a másik után omlik össze. A nagy “felszabadító” Adolph Hitler aratja a bő termést. A nemzeti kisebbségek minden országban lázadnak az elnyomatás eben és mind Hitlerhez fordul segítségért. És csodálatos, hogy Hitler minden ország “elnyomottait” hajlandó “felszabadítani”. Eleinte még válogatós volt, csak a német nyelvüeket “szabadította fel”, most már azonban annyira belejött a “felszabadításba”, hogy elfogadja a cseheket, slováko- kat, ruténeket, morvákat és még jönni fognak a magyarok, horvátok, románok, aztán pedig az ukránok és ki tudná egyelőre, hogy kiket fog még “felszabadítani”. A dolog nagyon tragi-komi- kus. Ha az ember az újságokat olvassa, úgy tűnik fel, mintha ezen nemzeti kisebbségek a valóságban egy istent látnának Hitlerben és minden bajukkal hozzá fordulnak gyógyírért. A csodadoktor, akinek mindenki bajára van orvossága és mindenki fájdalmát ő érzi legjobban. De ha a dolgokat közelebbről megvizsgáljuk, azt fogjuk látni, hogy ami történik az nem véletlen következménye, hanem tervszerű propagandának az eredménye. Hitler uralomra jutásakor azonnal Európa szerte a legintenzivebb propagandát léptetett életbe. Különösen nagy súlyt fektetett Közép-Európára, ahol a háború után nagyarányú nemzeti kisebbségi elégedetlenség ütötte fel a fejét. Ez már magában az uszítok munkája és hogy ezek a nemzetiségi lázongások a nácizmust szolgálják, arról Hitler és társai gondoskodtak. Az aratás ideje egy évvel ezelőtt vette kezdetét, amikor Ausztriát Németroszághoz csatolták. A következő lépés természetesen a Németországgal szintén határos Csehszolvá- kia volt. Először azon ürüggyel, hogy a csehek oz országban élő németséget rettenetesen “elnyomják”. Nem foglalták el azonnal az egész Csehországot, hanem csak egy dárabot lehasi- tottak. És, hogy a nagyhatalmak előtt bebizonyítsa Hitler, hogy ő valóban csak az “elnyomottakat” akarja felszabadítani, Horthyéknak is megengedte, hogy a magyarok által lakott területeket lehasitsák Csehszlovákiából, valamint a lengyeleknek is engedélyt adott a lengyelek által lakott terület elfoglalására. A többi aztán már könnyen ment. A szlovákokat összekü- lömbözetették a csehekkel és azok is fel akartak “szabadulni” a cseh uralom alól. Az elmúlt héten Hitler a slovákok- nak is engedélyt adott a “fel- szabadulásra” és, hogy a csehek azt meg ne akadályozhassák, Hitler katonasága elfoglalta az egész Cseh és Morvaországot, de ugyan akkor az uj Szlovákiát is gondjaiba vette. A cél természetesen Románián át elérni Ukrainát, illetve Oroszországot. Itt azonban egyelőre a magyarok útját állták Hitler törekvéseinek, mert a ruthén földet ugyan akkor elfoglalták amikor Hitler elfoglalta Csehországot. Tehát a jelenben még Romániát nem érte el, azonban ez is meg fog történni, abba bizonyosak lehetünk. Az, hogy a magyarok elfoglalhatták ruthénföldet kétségtelenül Hitler előzetes beleegyezésével történt, mert ellenkező esetben a náci katoiiaság már ott termett volna, hogy elnás- págolja a rakoncátlan magyarokat. A hallgatás azonban azt bizonyítja, hogy Hitler taktikai szempontból egyelőre beleegyezett az elfoglalásba, hiszen előbb utóbb úgyis ő fog uralkodni a magyarok felett is. Hogy a jelenben még igy áll a dolog, annak oka, hogy a Hitler propagandisták még Magyarországon nem érték el azt a pontot, amelyen túl már minden kockázat nélkül megtörténhet a foglalás. De ez folyamatban van. Hogy a tuijadon- képpeni célról eltereljék a figyelmet pogromokat rendeznek a zsidók ellen, közben pedig serényen dolgoznak az ut egyen- getésén. A zsidók helyeit német nácikkal töltik be. A magyar ipari munkásokat kiszorítják és azok helyeit is német nácikkal töltik be. így az ipar és kereskedelem biztos utón van a náci “felszabadítás” felé. Ma már nem ritkaság Magyarországon, hogy ha hazafias ünnepélyeket a német nácik, vagy azok zsoldosai megtámadnak, a hatóságok a nácik védelmére kelnek. A svábok által lakott területeken már bűnténynek minősitik, ha valaki magyarságára hivatkozik. Mindezek azt bizonyítják, hogy a náci vassarok célszerű irányítás mellett törtet kitűzött célja felé. Mint fentebb látható Magyarországon több mint 50 százalékban már ma is a nácizmus uralkodik. Jugoszláviában szintén folyik a propaganda. A horvátok már küldöttséget menesztettek, Hitlerhez, hogy szabadítsa fel őket. Romániában biztos kezek irányítják a náci propagandát és ezen országok elfoglalása sokkal előbb bekövetkezhetik, mint sokan elképzelik. Ezek megtörténte után Hitler közvetlen az orosz határt éri el. És ha ez megtörténik . . . ? Vájjon összeméri-e erejét Sztálin Hitlerrel, vagy megegyeznek ? A törvények értéke? Az IWW megalakulása óta sihasem volt hive, hogy a munkásság érdekei megvédésére indirekt (közvetett) utón harcoljon. Mindig az volt a felfogásunk, hogy a törvényhozó testületek a kapitalista osztály intézményei és ott oly törvényeket kell hozzanak, amelyek az uralkodó osztály érdekeit megvédik. Mihelyt megkísérelnék oly törvények hozását, amelyek a munkásság javát szolgálják és az ily törvények az uralkodó osztály profitját megnyirbálnák, azt a kapitalista osztály ‘alkotmány ellenesnek” találná és törvényhozóit, vagy végrehajtóit annak érvénytelenítésére utasítaná. A fenti állítás bizonyítására szolgáljanak az alábbiak. A felsorolandó esetekben nem valami radikális törvényekről lesz szó, mert szerintünk ilyen “szabad” országban szégyelnünk kell magunkat, hogy ily törvények is javulást jelentenek és még ezek ellen is kifogása van az uralkodó osztálynak. A “Wagner Act” egyike azon törvényeknek, amelyet úgy emlegetnek, mint amelyik a munkásság javát szolgálja. Ez a törvény megszabja, hogy az amerikai iparokban a minimális munkabér nem lehet alacsonyabb mint 25 cent. Ugyancsak megállapítja a maximális heti munkaidőt 44 órában. Ezen törvény amellett, hogy ezer és egy utat hagy nyitva a munkáltatóknak a kibúvásra, az ipari munkásság nagyobb százalékának kárára van, mert amióta ezen törvény életbe lépett sok helyen már hivatalos 40 órai munkaidőt felemelték 44-re. A 25 cent órabér pedig határozottan szégyenletes, amely a jelen viszonyok között csak a lassú éhenhalást biztosítja. A törvény megszabja még, hogy a munkásoknak “joguk” van a munkáltatók befolyásától mentesen oly szervezetben szervezkedni, amilyent belátásuk diktál. Ezen törvényt a new dealis- ták hozták és nincs benne semmi ami a munkásság javát szolgálná, de még igy is kifogásuk van a munkáltatóknak az ellen és a jelenben a kongresszus előtt legalább is hat módosítási javaslat fekszik és nem lehetetlen, hogy a jelen kongresszus, amelyben a “reakciósok” vannak többségben, teljesen vissza nem vonja azt. Wisconsin államban a “liberális” LaFolette kormányzatot a “reakciós” republikánus váltotta fel és első dolguk volt, hogy törvényt hozzanak amely megtiltja a sztrájkot, ha egy bizonyos telepen a foglalkoztatott munkások kevesebb mint 75 százaléka támogatja azt. Michigan államban, ahol a new dealista Murphyt szintén a reakciós republikánusok váltották fel törvényjavaslat van készülőben, amely drasztikus intézkedésekkel fog gátat vetni a munkások szervezkedésének. Michigan állam Flint városában a városi tanács egy elfogadott rendelettel törvénytelennek nyilvánítja bárkit, “molesztálni, megfenyegetni, rábeszélni vagy bármi módon háborgatni munkába jövet vagy menet” alkalmával. Oregon államban az elmúlt novemberi választások alkalmával referendum szavazással hoztak törvényt a munkás szervezetek korlátozására. Az Egyesült Államok legfőbb bírósága — a Supreme Court — helyben hagyta azon Ítéleteket, amelyeket a különböző városokban és telepeken lefolyt “ülősztrájkból” kifolyólag a helyivagy kerületi bíróságok kiróttak a sztrájkban résztvevőkre. Folytassuk tovább ? Minek ? Ha ezen esetek nem elegendők az amerikai munkásság meggyőzésére és az IWW felfogás bizonyítására, akkor kár a nyomdafestékért. Tegyük fel, hogy találkozunk olyan politikusokkal, akik komolyan veszik a megválasztásuk előtt tett ígéreteket és hoznak oly törvényeket, amelyek a munkásság helyzetén javítanak. A következő választásoknál uj garnitúra kerül a testületbe és azok vissza vonják mindazt, amit elődeik esetleg hoztak. Mint ahogy történt a Wagner Act-tel, La Fo- lette és Murphy eseteiben. New York államban pedig oly törvényt hoztak, hogy sem a törvényhozó testületben be nem választható, sem pedig állami pozícióiba ki nem nevezhető oly egyén, aki a jelen kormányfor- ma megdöntésének hive. Az IWW azt tanítja, hogy a munkásság a saját érdekeit előmozdító törvényeket a szervezet gyűlésein hozza és a munkahelyen emelje azt érvényre. Vagyis ne indirekt akciót alkalmazzon, hanem direkt (közvetlen) akciót. Ha a munkásság erre szervezkedik, felkészül, akkor a törvényhozók akár hoznak akár nem hoznak törvényeket a munkásság helyzete javulni fog és végül szervezett erejével oly rendszert léptethet életbe, ahol a törvények nem a kiváltságosak javát szolgálják, hanem a társadalom hasznos tagjaiét: a dolgozókét. FIGYELEM CHICAGO! Március 25-én szombaton este lesz a szezon legérdekesebb és legmulatságosabb estéje a Bérmunkás Otthonban, amely 2419 Lincoln Ave.-n van. Ezen rendkívüli estély rendezésében az IWW összes nemzetiségi és angol tagjai résztvesz- nek és az estély jövedelme részben a duluthi “Work Peoples College”, részben a helyi Otthon támogatását szolgálja. Az estély nevezetsségei: Minden nemzetiség képviselve lesz ott. Lesznek angolok, finnek, magyarok, oroszok, spanyolok, csehek, szlovákok, zsidók és árják-, anarchisták és nem-anarchisták. A programot Hawaian művészek fogják betölteni a zenét pedig a tánchoz egy mexicoi zenekar szolgáltatja. És mindennek csekély 25 centért lehet szemtanúja ha a jegyet előre váltja meg, vagy 30 centért ha az ajtónál vált jegyet. Kezdete este 8 órakor. Idő, március 25. Hely a Bérmunkás Otthon, 2419 Lincoln Ave. AKRONIAK FIGYELMÉBE! Az IWW akroni tagjai, március 25-én, szombaton este 8 órai kezdettel, TEA ESTÉLYT rendeznek a Bérmunkás javára, a Magyar Házban. Lapunk olvasóinak figyelmét ezúttal is felhívják és megjelenésüket várják. Kellemes szórakozásról gondoskodik a rendezőség. mbmmmi
