Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-04-08 / 1053. szám

2 oMfil BÉRMUNKÁS 1939 április 8. Mi Újság Magyarországon? — Az IWW budapesti Hírszolgálati Irodájától — Már jelentettük, hogy a Do­hány uccai zsidótemplomot el­hagyó tömeg közé bombákat dobtak a nyilasok. Azt is jelen­tettük, hogy a cabinet noir (po­litikai titkosrendőrség) a radi­kális és forradalmi érzelmű munkásságra vetette magát, hogy közöttük igyekezzék Tom Mooney féle áldozatot keresni, akinek nyakába lehetne varrni e merényletet. Azt is jelentet­tük, hogy mindez azért törté­nik igy, hogy kellő idő álljon rendelkezésére a szökéshez a főkolomposoknak. Több mint ezer munkást vegzált a cabi­net noir 2 héten át. És hiába volt, a brutalizálás, kínzás stb., áldozat csak nem akart előke­rülni közülük. Azután a nyila­sok patrónusa Imrédy “várat­lanul'’ megbukott és a cabinet noir mindjárt elfogta a nyilas merénylők közül azokat akik a tanácsuk ellenére nem “szök­tek” Németországba át. A fő­vezér Hubay még itt van Pes­ten, de mint képviselőt “védi” a mentelmi jog. Az alvezér, aki a bombavetésnél parancsnokolt és intézkedett Jurisztovszki Miklós, akit egyébként Jókedvű Miklós néven ismertek a “lázas nyomozás” közben szép angolo­san átsétált valamelyik gyors­vonattal a határon, ahol talán a határőrség disszázada is felso­rakozott tiszteletére és jelenleg a cabinet noir jelentése szerint Bécsben sütkérezik. Hogy Im­rédy megbukott és Jurisztov­szki alias Jókedvű ur biztos he­lyen van jelenti a cabinet noir, hogy Jurisztovszki lopás miatt már ötször és legutóbb betöré­sért 5 évi fegyházra ítélte el a bíróság. Azaz a nyilasok alvezé- re még nem is oly rég a betöré­si szakmában “dolgozott” mint egyszerű bandatag. Ott nem birt még alvezérségig sem men­ni, azért átképeztette magát a nyilas szakmára, amelynél ime rövid idő alatt alvezérré avan­zsálhatott. Csodálatos, hogy a cabinet noir Jurisztovszki ur portréját csak most ismeri és nem akarta addig megismerni legalább is kifelé, amig Jurisz­tovszki a gyakorlatban a “párt vezér” helyetteseként szerepelt, a hatóságoknál, rendőrségnél is igy járt el igen gyakran szemé­lyesen is. ő irta alá a nagyyszá- mu gyűlés bejelentéseket, pla­kátengedélyt kérő leveleket és az engedélyeket is ő vette át. ő szónokolt a nyilas gyűléseken, ő állapította meg a nyilas Hun­garista párt uj egyenruhasza­bályzatát is. Mi pedig jól tud­juk például azt is, hogy Ju­risztovszki féle nyilasok eddig eljuthattak az Imrédyéknek és nem kevésbé a cabinet noirjá- nak is köszönhető, sőt ezek fegyverezték fel őket és látták el atyai tanácsokkal. Amint annak idején jelentet­tük a nyilasok több Munkás Otthont megtámadtak és rom­boltak össze. Az óbudai Munkás Otthon rombolóit most Ítélte el a bíróság. A rombolást végző csürhe vezérét Grób Lajos 28 éves tengerész kadettet, 3 havi és 7 napi fogházra, 1-et 10 napi, 1-et 9 napi fogházra ítélte el. A büntetéseket persze leülniök sem kell, mert a vizsgálati fog­sággal ezt kitöltöttnek vette a bíróság. Bezzeg lett volna prole­tárokról szó, hogy elvertek vol­na pár nyilast, majd röpültek volna — és ezt gyakorlatból tudjuk — a 3, 4, 5, sőt több évi fegyház büntetések rájuk. Na de a Haynau féle fasizmus sa­ját csemetéi a liblingekről volt szó. Az, hogy munkásvagyont romboltak össze és az értékes dolgokat eközben elrabolták igazán oly csekélység — persze Haynauék szemében —, hogy legszívesebben megveregették volna ezek vállait. Igaz, hogy ez az ítélet egyenértékű is azzal. Imrédy megbukott — Talán egyike volt a legdicstelenebb bukások közül az övé. Irgalom nélkül kiakarta irtani a zsidó­ságot. Soha nem látott mérték­ig szította az antiszemitizmust, hogy a nép elégedetlenségét eb­be vezesse le. Az már régebben bebizonyosodott róla, hogy ősei bevándorolt germánok voltak és a nevet is 1846-ban császári en­gedéllyel változtatta Imrédyre dédapja. De most tetejébe az is beigazolódott és pedig hitelesen, hogy e nemes ur egyik őse 140 évvel ezelőtt még az Izráel né­pének gyermeke volt. Emiatt bukott meg tehát e faj magyar, akinek addig senkisem volt elég magyar és keresztény. Persze most mindenki rajta röhög és viccek ezrei születtek meg bu­kása pillanatában róla. íme mu­tatóul ezekből egy “Hallotta? Stern Samu hitközségi elnök le­mondott Imrédy javára és en­nek örömére most pénteken es­te Imrédy fogja a dohány uccai zsidótemplomban a “lehódajdit” énekelni”. Tudvalevőleg Imrédy csütörtökön mondott le és ez a vicc órákkal később már köz­szájon forgott, persze mindenki rajta röhögött és adta tovább. Az újpesti bútorasztalos ipar­ban, amely nemcsak Budapest­re, de exportra is dolgozott 2000 munkást foglalkoztatott. Hay­nauék gazdaságpolitikájának kitűnő fasizta vonalvezetését igazolja az, hogy 1938 év első felében ez a szám 1700-ra, majd 1939 január végéig 500-ra csökkent. Pedig azóta az ország is megnagyobbodott csak . . . . éppen a bizonytalanság is óri­ássá nőtt meg. Az orosz tanácsköztársaság budapesti követségének elköl­tözésével együtt stornirozták a magyar iparban föladott meg­rendeléseket is. Az eredetileg itt elkészítésre megrendelt ipari termékeket, most Németország­ban fogják elkészíttetni. Több ezerrel szaporodott tehát a munkanélküliek száma ezáltal, viszont a Haynau-Horthy féle rezsimnek fontosabb volt a komintern ellenes egyezmény­hez való csatlakozásának de­monstrativ kifejezésre juttatá­sa mint a füstölgő gyárkémé­nyek látása. Pedig ez a csatla­kozás reklámnál egyebet nem jelent úgy Német mint Olaszor­szág számára. Viszont az orosz tanácsköztársaság semmit nem veszített, csak egyedül Magyar- ország . . . mint mindig! Már jelentettük, hogy a ger­mánság megindította a szud;- ta vidékhez hasonlóan Magyar- ország svábok által lakott vidé­kén a szeparatista mozgalmat, hogy majdan és pedig rövidesen itt is jogcime legyen legalább is egyenlőre a Dunáig kiterjeszt e­ni Germánia határait. A dunán- tulon most rendezték meg első- izben amióta svábok élnek Ma­gyarországon az u. n. körzeti sváb bált. A meghívók ezreire 150 sváb községből mintegy 3- 4 ezren jöttek össze Pécsen. A bál zárt bál volt, azon csak név­re szóló meghívókkal lehetett részt venni. A bál termet Ger­mániában ma divatos néptárs üdvözlő plakátok díszítették és a bált is mint a nagy német népcsaládhoz tartozók bálját nyitották meg. E megnyitó be­szédben, melyet Basch Ferenc pángermán agitáció miatt már elitéit vezérigazgató mondott el hangoztatta, hogy “ . . . ez a bál jelentős esemény a svábság életében, mert ez az első “ Gau- ball”, amióta a svábok Magyar- országon élnek. Akik tagadják, hogy él ez a hajthatatlan német szellemiség, amely ha kell a harcot is fölveszi. A zenekar a Himnuszt játszotta amit szór­ványosan énkeltek vele egyiitt a megjelentek. Utánna Bleyer indulót játszotta, amit a tömeg együtt énekelt a zenekarral. Rö­viddel éjfél után 14 pécsi ma­gyar egyetemi hallgató jelent meg a bálon, hogy megnézze a mulatozókat és maguk is tán­coljanak. Alig érkeztek a te­rembe Gussmann Viktor pécsi ügyvédjelölt a bál egyik rende­zője — természetesen ugyan­csak német nyelven — hang­szórókon át jelentette ki, hogy az összes pécsiek azonnal hagy1 ják el a helyiséget és aki erre nem hajlandó, azt a 200 főből álló rendező gárda német ala­possággal szórja ki. Pár pilla­nattal később a rendezők neki­estek a 14 magyar egyetemi hallgatónak és durva szitkok közepette — amelyek közöt a legenyhébb “magyar disznók” “magyar kutyák” mars kifelé — voltak és utánna kiverték a teremből őket. Sopronban állandóan erősö­dik a pángermán agitáció. Feb­ruár 19-ére virradó éjszaka te­leszórták a város uccáit röpira­tokkal. Az egyik szövege ez volt, Népszavazás svindli, Sop­ron a németeké!” — Egy má­sikon ez állott, “Sopron német volt és német marad!” Vasár­nap a magyarok is kiadtak egy röpcédulát, amelyen ez állott, “Ha valaki nem érzi jól magát ebben az országban, vegye a ba­tyuját és tűnjék el Magyaror­szágról, senki sem tartja visz- sza. Hazaárulókra nincs szük­ségünk! Sopron magyar!” Sopronban például az utóbbi időben 1148 germán agitátor szivárgott be, akik ott el is he­lyezkedtek és ezzel 1148 sopro­ni benszülöttet ütöttek el a ke­nyértől. Miként e két súlyosabb “inci­densből” is látható, lassan bekö­vetkezik az a tragédia, amely­re mi mint hazátlan bitangok, gaz forradalmárok, már 1938- ban többször rámutattunk és miként annak idején a csehszlo­vák rendőrség és csendőrség nem bírta a szudéta vidéken megakadályozni a hasonlókép­pen elindult pángermán akciót — amit a Haynau féle sajtó dicshimnuszokkal üdvözölt és a rendőrség föllépését a csehek — azonképpen a sokkal durvább és brutálisabb magyar rendőr és csendőrség sem lesz képes a pángermán agitációt letörni. A rendőrség nyomozást indított úgy Sopron, mint Pécsett töb­beket — éppen úgy mint annak idején a szudéta vidéken történt — letartóztatott és az agitáció folyik tovább, a határon át öm­lik Németországból a röpirat folyam és mi csöppet sem le­szünk meglepve, ha Csehszlová­kia u.tán Magyarországnak a Dunántúli része egészen a duna- partjáig — egyébként a pán­germán agitátorok is ezt hirde­tik — Németországhoz lesz csa­tolva. így néz ki tehát az a helyzet, amit Haynau-Horthy kiéli hajó­szentelésen alapozott meg Hit­lerrel a magyarság számára. A KIKÜLDÖTT GYÜJTÖIVEKET akár van rá jegyezve összeg, akár nincs, kérjük lapunk olva­sóit, hogy április 30-ig okvetle­nül küldjék vissza. A Bérmunkás, mint arról már irtunk több mint egy évti­zede, hogy a lap javára orszá­gos gyűjtést rendezett. Akkor is, de különösen most, amikor annyi panaszt hallunk, hogy más lapra állandóan gyűjtenek, de tiszta elszámolást vagy ki­mutatást sohasem adnak — a Bérmunkás minden egyes gyüj- tőivről kimutatást akar adni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy a gyüj tőivet okvetlen küldjék vissza. A mu.lt héten a következő összegek jöttek be: 324. sz. ivén: A. Saytos, Detroit ........... 1.00 307. sz. ivén: E. Kümmel, Detroit ......... 1.00 636. sz. ivén: Ch. Sass, Cleveland ......... 2.00 Emali Sass ............................25 16. sz. ivén: J. Kish, Los Angeles ....... 3.00 614. sz. ivén: J. Mojzer, McMechen ..... .30 144. sz. ivén: F. Vizer, Brunswick ....... 1.00 266. sz. ivén: A. Heim, Buffalo ............. 1.00 331. sz. ivén: J S.chneider, Detroit ....... 3.00 Fred Weiner ..................... 1.00 300. sz. ivén: Sam. Ellis, Detroit ........... 2.00 790. sz. ivén: A. Wiener, Clev.................. 3.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom