Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-12-19 / 924. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1936 december 19. HARC A TERMÉSZETBEN (Folytatás.) Az emberi és egyébb testek alkatának megegyezése mellett bizonyítanak a különböző korcsképződmények is. A magasabb rendű állatfajok között ugyanis egyetlen egyett sem lehetne találni, amelynél bizonyos részek korcsállapotban nem fordulnának elő. Ilyenek például a himállatok emlői, a kérődzők metszőfogai, amelyek a foghust soha keresztül nem törik. Ilyen korcsképződmények egyformán előfordulnak az embernél és az emlős állatoknál. Visszafejlődő alakban az emberben sok oly szervezet és testrészt észlelhetünk, mely az állatban teljesen ki van fejlődve és működik, igy például a vakbélnyulvány, a hátgerinc folytatása: a farkcsont, a rövid, finom szőrözet, mely a testet takarja stb. A testi különbség az ember és állat között nem képez áthidalhatatlan űrt s összefüggésben van az ember fejlődésével. Az ember felsőbbségét minden valószínűség szerint értelmi és erkölcsi tulajdonságainak köszönheti, de nem szabad elfeledkeznünk a testi sajátságokról sem. E jellegzetes tulajdonságok nagy fontossága a létért való küzdelem eredményeiben tűnt ki legjobban. Szellemi képességei a tagolt beszédet fejlesztették ki nála, ami csodálatos előrehaladásának legerősebb rugója volt. Az ember különböző szerszámokat, fegyvereket talált fel, amelyeket egyrészt a saját védelmére, másrészt zsákmányának megragadására és élelmi szereinek megszerzésére használt fel. Tutajokat, csónakokat készített, amelyekkel halászatot folytatott vagy a szomszédos és termékeny szigetekre közlekedett. Fölfedezte a^ tüzélesztés mesterséget, ami a beszéd fölfedezésén kívül talán a legnagyobb dolog, amivel az emberi elme dicsekedhetik. Az a sokféle találmány, amely az embert a legvadabb állapotból a mai kiváltságos helyzetbe juttatta, közvetlen eredménye volt megfigyelő képességének, emlékező tehetségének, kíváncsiságának, képzelődésének és szellemi erejének. A testi sajátságokat vizsgálva, ha az ember legközelebbi rokonait, tehát elődeinek legmegfelelőbb képviselőit vesz- szük figyelembe, látni fogjuk, hogy a négylábúak kezei ugyanazon minta szerint alakultak, mint a mieink, csakhogy a különböző használati módoknak a mienknél kisebb mértékben felelnek meg. Kezeink helymozgások végzésére nem annyira alkalmasak, mint a kutya lábai; majmoknál, például a csimpánznál és az orangutangnál, amelyek a kéz külső szögletén, vagy annak csontjain járnak, a legjobban látható ez. Kezeik csodálatos módon alkalmazkodnak azonban a fákon való mászáshoz. A majmok a vékony ágakat vagy köteleket az egyik oldalon a hüvelykujjal, a másikon a kézfelülettel fogják át, tehát úgy, mint az ember. A pávián követ váj ki és gyökereket tép ki kezével. Hüvelykujjuk és a többi közé diót szoríthatnak és például tojásokat a fészkekből szintén ujjaikkal kaparintanak ki. Az amerikai majmok a vad narancsot addig ütögetik a kemény fához, mig a héj ketté törik és a gyümölcs kiválik. Köveket görgetnek és ellenségeiket kövekkel dobálják meg. Teljesen képtelenek azonban a követ valamely határozott cél felé biztossággal hajítani. Kétségtelen, hogy a majmokra nézve a tökéletes alkotásu kéz előnyösebb volna, feltéve persze, hogy azzal a mászóképességük csorbát nem szenvedne. Csak az ember lett kétlábu- vá és részint tudjuk is, hogy egyenes testtartását, mely legjellemzőbb sajátsága, miként szerezte. A kezek használata nélkül az ember sohasem jutott volna a maihoz hasonló uralkodó állapotba s kezei ma olyan csodálatos alkotásuak, hogy akaratának feltétlenül alá vannak rendelve. A kéz helyettesíthet minden szerszámot és a szellemi erővel együtt az utóbbinak egyetemes hatalmat biztosit. A kezek és karok aligha lehettek fegyverek elkészítésére és lándzsák biztos céldobására mindaddig teljesen megfelelők, amig csakis helymozgást végeztek, vagy a test súlyát viselték, vagy pedig, amig első sorban a mászásra voltak alkalmasak. Az ily durva bánásmód a tapintás érzékét is tompította volna, finom tapintás nélkül pedig a kezet finoman felhasználni nem lehet. Már ezeknél az okoknál fogva is előnyös lehetet az emberre nézve, hogy kétlábuvá vált, de sok más cselekedethez elengedhetetlen volt, hogy a karok és az egész felsőtest szabadon legyen, amihez azután a lábakon való szilárd állás szükséges. Hogy ezt a nagy előnyt elérhesse az ember, a lábak ellaposodtak s a nagy ujj különös módon megváltozott, bár ennek folytán a láb fogási képessége majdnem egészen elveszett. A munkamegosztás itt is érvényesült s midőn a kezek fogásra váltak alkalmasakká, a lábak a helymozgások támasztó szerveivé lettek. Egyes vadaknál azonban a lábak még nem vesztették el teljesen fogási képességüket, ami főképpen rendkívüli má- szási ügyességükből tűnik ki. (Folytatjuk.) CLEVELAND EAST SIDE magyar propaganda csoport MOST PÉNTEKEN este pont 8 órakor gyűlését tartja a Bérmunkás helyiségében 8622 Buckeye Road. Pontos megjelenést kér a — Titkár. Junior Column IWW Lumber Workers In the Movie Named “Come and Get it” The first of the wave of strikes in the woods of Idaho this summer broke out in a Potlatch Forest camp a few miles out of headquarters, where the United Artists were shooting “Come and Get It,” just now released from Hollywood. The strike took just 26 hours to win. The men, employed by this Weyerhaeuser subsidiary on the hazardous work of the spring log drive, decided on March 22 to get more money, and put in fewer hours. The work was such that incidentally they were furnishing the real thrills of the movie — and they had been hired at the rate of $3 and chuck for eight hours. On the job this had been changed to $4 for ten hours. Some of them were organized in the Lumber Workers’ Industrial Union No. 120 of the IWW., so they held a meeting, and struck. Weyerhaeuser wanted logs. The United Artists wanted a picture. The men talked to the actors, and were assured that they weren’t going to spoil their reputation by having a movie taken with scabs for the thrills and the background; so they headed for Pierce and Orofino. The Weyerhaeuser managament and the movie company decided it was best to give in to the demands — $4 for eight hours; come and go on company time; warm dinner on the job — and sought out the “Wobbly delegate” to call the strike off. He informed them it would take the strikers to do that. So cars sped forth to bring the strikers back to see if they would settle for their original demands. So it was a 100 per cent IWW unionized job that was used for taking “Come and Get It.” The Federated Press comment on the new picture is: “Logging scenes have some of the most beautiful shots of moviedom imbedded in a weak plot about a man (Edwin Arnold) who discovers love is better than riches, but is too old to do anything about it.” All this may be so, but if there’s too much gush and slush, the labor struggle not in the plot makes it worth while seeing. Incidentally, these lumberjacks started something when they pulled that strike. They started a wave of strikes that soon raised the rate to $7 per day on the drive, and that later in the season abolished the double deck bunks, dirty blankets and gyppo cookhouses in Idaho. A dozen are still in jail out of this Idaho strike, two still in the hospital wounded by Weyerhaeuser’s gun thugs, who shot at them with dum-dum bullets from ambush, and two more of the gun-thug victims have been sent by their IWW union to convalesce at Work Peoples College, the IWW residential labor school in Duluth. — (Industrial Worker.) A harc erősbödik mindég melyre készülni kell, amint a szervezkedés erősödik. Az uralkodó osztály, mely a hatalmát félti, erőszakoskodással próbálja megakadályozni elvünket a megvalósítástól. Mi nem alkudhatunk meg a régi rendszerrel, nem hagyhatunk abból semmit az újban, mert ha marad belőle, az nőni fog és előbb-utóbb összeütközésbe jön az újai. ALÁBBI KÖNYVEK VANN AK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.......................................................... 75c. Ady: Uj versek................................................................. 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete...................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül................................... 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember......................................... 1.00 Zola: A Rougon család..................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő..................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység..................................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: ősök istene.................................................. 75c. Chehov: A koldus............................................................... 75c. Glassworth: Testvériség................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei.................................................. 75c. Gorkij: A besúgó............................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.......................... 50c. Bauer: A szocializmus útja............................................... 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése....................................... 75c. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
