Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)

1916-08-13 / 32. szám

Ungvári Közlöny 1916. augusztus 13 i í V >• .Oldalszám 2 az, hogy e jelentős kulturesemény állandó kulturjelenség maradjon Ingadozás nélkül kell szolgálnod a becsületes törekvéseket, egyéni érdekre való tekintet nélkül kell lándzsát törnöd az igaz ügy mellett, az érintetlen jellem erkölcsi fölé­nyével kell kigyomlálnod a búza közül a konkolyt, a társadalmi vi'szályt és a visszavonást kerüld, de ne kerüld el a veszélyt, lopózz be Szellemed, tehetséged legjavá­val ä szivekbe. Es meglásd, hogy hivő szózatodra labor alakul kö­rül ölted. Ellenkező esetben csa­lódni fogsz ... és akkor elvo­nulsz, hogy azután még egyszer... tízszer . . . százszor élőiről kezd jed . . . Ismerve Téged, méltá­nyolva újságírói kvalitásaidat, re­mélem, hogy az „ellenkező eset“ he nem következik. Ebben a reményben üdvözlöm a szerkesz­tésedben megjelenő Ungvári Köz­lönyt, mint napilapot. , , Tisztelő hived: Dr. Tahy Endre a Határszéli Újság falelös szerkes»t<5je III. Mindig örvendetes esemény ha­zánkban, ha valamely város a kylturlépcsőkön fölfelé haladva árrá a fokra jut el, amely a he- tilapázisztémáról a napilaprendszer hágcsójára vezet. A falusias ki- dobolási rendszert felváltja a vá­rosias üjságbeli hözhirré-tétel. És evvel együtt uj korszaka' nyí­lik meg az illető városban a ke­reskedelmi fejlődésnek is, amely­nek éltető lelke a folytonos és az alkalomszerű reklám, amely nem időhöz kötve, hanem napról-napra rendelkezésére áll. Ebből a szempontból üdvözlöm en az, Ungvári Közlönyt mint napi lapot, amely most. amikor városunkban a kereskedelmi szak­oktatásnak is végre magasabb fokú tanintézete van és a Keres kedejmi Csarnok is uj életre éb­redt, bizonyára a kereskedelem érdekeit is éber szemmel fogja kísérni. Es itt természetesen nem csu­pán a reklámhirdetcsekre gondo­lok, hanem elsősorban arra, hogy hazánk minden zugában a hábo­rú lezajlása után reánk, váró nagy gondasági és kereskedelmi felien dülést a hirlápirod$lonmak ^.köz­gazdasági cikkekkel és hírekkel kell a maga részéről is előmoz­dítani. Ha tehát városunkban is ez a három tényező : a Kereskedelmi Csarnok, a felső. Kereskedelmi Iskola, és az Ungvári Közlöny mint napilap e cél elérésére terv­szerűiig összefog, _ akkor mi is megtettük e tekintetben hazánk jövője iránti kötelességünket. Nyisson az Ungvári Közlöny hasábjain állandó közgazdasági és kereskedelmi rovatot ! Szilágyi S. Aladár. Közélelmezési hírek, A termények beszerzése érde­kében a magánosok részéről nagy mozgalom indult meg. Tudo­másunk van róla, hogy a tiszt­viselők legnagyobb része fizeté­sének terhére be fog szerezni megfelelő mennyiségű gabonát és igy ellátásuk biztosítva van. A város lakossága részére adott vásárlási engedéllyel is na­gyon sokan élnek, sőt úgy érte­sülünk, hogy a miniszter a .vár­megye két északi járásában, szin­tén engedélyezte, hogy a lakos­ság gabona, szükségletét a vár­megye többi három járásában fe­dezhesse. A termény bevásárlási jegyek a városi lakosság részére napon­ta d. e. 8—12 óráig válthatok ki. A mai napon megjelent az al ispán hirdetménye, mely az egész vármegye területén megállapítja a maximális árakat. A hirdetmény­nyel jövő számunkban részletesen foglalkozunk, most annyit jegy­zőnk meg, hogy az árak oly ma­gasra vannak szabva^ amilyet ma­guk a termelők sem igényeltek. Az érdeklődők tudomására hoz­zuk, hogy van a városnak kő­szene, szappanja és rézgáüca A kőszénre előjegyezni a városi fő­számvevőnél, amikor is készpénz fizetés ellenében mázsánként, 0 K 60 fillér vételárért házhoz szállítják a kőszenet. A raktárban levő szénkészletbői hun. ként 6 K-ért Morvay Antal utján, vagy Kiinger Jakab raktárából vásá­rolható kőszén, de ez . esetben a vevő köteles a szenet' hazavitetni. A szappan kg.-ként 5 K 35 f. árban minden hatósági boltban kapható. A kereskedők nagyban is kaphatják, ha a városi pénz­tárnál a vételárt előzetesen lefi­zetik. A rézgálic ára kg.-ként 3 K 30 f. A vételár előzetesen a vá rosi pénztárnál befizetendő. A fakérdésben is történt intéz­kedés. Feltűnt ugyanis, hogy a zúgótelep faraktárából kiváltott fát a város területén kívüli köz­ségekbe is elszállítják. Ebben az ügyben a városi tanács véghatá­rozatot hozott, melyben hiáátkó- zással arra, hogy a kincstár zu­géi fatelepe,.kizárólag; a városi* la­kosságának faszükségletét ván hi­vatva kielégíteni, elrendeli, hogy a zúgói fatelepen kiváltott min­dennemű fának a város területé­ről való kiszállítása a legszigo­rúbban tilos és ehhez képest uta- sittatik a rendőrség, a jövedéki hivatali kezelők, a vámsorompó- sok, valamint a csendőrség, hogy a leghatékonyabban ellenőrizzék azt, hogy a városi polgárság, ré­szére kiadott tűzifa ne szállíttas­sák ki a város területéről, min­den tűzifával megrakott szekeret állítsanak meg, bárcájukat vizs­gálják meg és szemmel kisérjék, hogy a kiváltott bárca alapján az abban feltüntetett egyén részére szállíttassák a tűzifa. — Az Ung- váron kívül eső gondnokságtól származó tűzifa igazolás után a városon keresztül bocsátandó. Az intézkedés helyes, de a nyo­masztó fainséget nem szünteti meg. Nem tudjuk a városi ta­nácsnak eléggé figyelmébe aján lani, hogy a szükséges tűzifa mennyiség biztosítása és a faárak türhetüvé tétele ügyében helyes és megnyugtató intézkedést vár a közönség. HÍREK. Alkonyat. Bontogatja a nyári este gyász- fátyolait Megállók a Nagyhid kö­zepén, rákönyöklök a vasrácsra és búcsúzom a haldokló naptól, mely teher sziliében rejtett ezer szinváltozatát most pazar bőke­zűséggel hinti szét. Alattam halak nyüzsögnek, a Fürediben és a Koronában már szól a zene és az idehangzó melódia foszlányok ver sengésre kelnek. A polgári leány­iskola vonalai feketén rajzolódnak a bíboros égbe, odább egy zsidó templom kivilágított ablakai hir­detik, hogy az ember is búcsúzik napjától és megköszöni azt alko­tójának. A kanyargó parton fa­sorok és ligetek sötét árnyai vesz­nek el a távolságba, a fekete gá­lyák finom csipkéi közt narancs sárga égbolt fájdalmas, ijesztő alakja sejteti egy elmúló nap vég­telen borzalmait. A másik partról a Vargasor utolsó házainak kis ablakaiból békésen szűrődik ki a lámpafény, kis utóvédéi a város nak a végtelen puszták felé. A folyó szinezüst szallagja föle barna felhősávok borulnak, széleik Vörösek, mintha hamvadó tűz füstfelhői volnának. Lila és sárga pászmák váltogatják színeiket hal­ványkékre és égő zöldre. Gyász­menet, a kalotaszegi falvak tar- kaszinü gyászmenete kíséri a na­pot sírjába. Arra nyugat felé talán igy nézi a napnyugtát a nyugati front ma­gyar tüzérje. A Koronán túl a radvánci hegyek háta mögött, messze-messze ezer és ezer hal­dokló magyar szegődik a nap gyászkiséretéhez. A Kossulh-tér irányában, hihetetlen messzeség ben szintén fegyverek állnak csa­tarendben, minden oldalról a be­teg föld vérszomjas mámöra dü höng. Milyen jó itt a hídon elgondol­kozni arról, hogy ebben a város­ban és ebben az országban ilyen­kor zene játszik fehér és már­vány asztalok mellett és szigeten vagyunk, melynek partjait vérfo- lyók szegélyezik. — Előléptetések. Ü felsége Szepesi Sándor 67. gy. e. had­nagyot főhadnagyé, Kustán Já­nos és lyányt Béla zászlósokkat hadnagyokká és dr- Kárpáthy László népfelkelő hadapródjelöltet zászlóssá nevezte ki. — Kitüntetések. Ő felsége Müller Vilmos 67. gy. e. szá*za- dost az ellenséggel szemben tanú­sított eredményes magatartásáért a 111. osztályú hadiékitményes katonai érdem kereszttel tüntette ki. Ugyanilyen kitüntetést nyert Bódy Géza 11. honvéd gy. a. tartalékos hadnagy. Dr. Kés Der Izor főorvos másodízben , Martényi Ferencz 67. gy. hadn. százados, Kern Pál 67- gy. e. tart. hadnagy és Szauer Oszkár népi. elsőizben szignum laudisban része­sült. Bondy Ernő népf főhad­nagynak ő felsége megengedte, hogy a porosz kir. vörös kereszt érem 3 - ik osztályát viselhesse. Nagy ezüst érmet kaptak : Mar­tha Gábor, Györffy KálmánjKá- roly zászlósok, Boros János had- apródjelölt, valamennyien a 11. honvéd gy. e.-ből. Kis ezüst ér­mét nyertek a 11. sz. honvéd gy. e.-ből : Kacsa Gábor tíszthe- lyetes, Herman Miklós Bathó Zoltán és Stépán Géza tart. had- apródok. Azonkívül a 11. sz honvéd gy. e. iegénységéboijs feltűnő sokan részesültek I., II. oszt. ezüst- és bronz éremben. — Gyász. Hajdudorogi Ba­logh Mihály prépost gör. kath. püspöki helynök, volt országgyű­lési képviselő aug. 7-én 59 éves korában meghalt. Az elhunyt a magyarországi rutének egyik ve­zére volt, előharcosa a naptár-, egyesítésnek es a magyar nyelvű liturgiának. Királyi kitüntetésben is részesült. — Dr. Frensz Elemér ungvári ügyvédet és nejét gyász érte. Apósa illetőleg atyja Polónyi Ig­nác f. hó 5én 74 éves korában Budapesten elhunyt. A Városi mozi létesitését a legutóbbi közgyűlés megszavazta és felhatalmazást adott a polgár mesternek, hogy legjobb belátása szerint oldja meg a kérdést. A polgármester minden szempont szorgos mérlegelésével arra az eredményre jutott, hogy a város­ra nézve a legelőnyösebb, ha min­den rizikó vállalása nélkül meg­felelő bérösszegért megbízást ad a mozijog gyakorlására és igy az addig parlagon heverő es jövedelmet nem hozó városi va­gyont biztos jövedelemforrássá teszi. Ezért tárgyalásokat folyta­tott a Lendvai testvérekkel és özvegy Révész Arpádnéval, kik eddig teljes szakértelemmel, köz­megelégedésre nyújtottak mozgó­kép-előadásokat és megállapodott velük abban, hogy a városi szín­házban 10.000 K. évi bérért hat évre, évenként 8 havi játszási jogosultsággal kötelesek mozielő­adásokat nyújtani. Az első év próbaidőnek tekintendő és 1917. szept. 1-ig jogában van úgy a városnak mint a megbízottaknak a szerződést felbontani, mely esetben az 1917,-ik év végén

Next

/
Oldalképek
Tartalom