Ungvári Közlöny, 1891. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)

1891-07-23 / 30. szám

érte, joga van a szülőnek a betéteket, a melyeket a gyermek javára eszközölt, ismét felmondani és vissza­venni. Betöltve 14-ik életévét a gyermek, örvényesül tulajdonjoga, s most már az apa vagy anya aláírása helyett a gyermek sajátkezű aláírása veendő fel a a betét-könyvecskébe. Attól a pillanattól kezdve, a midőn a gyermek aláírása a könyvecskébe felvétetett, a szülők elvesztik azon jogukat, hogy a betéteket ők mondják föl és fizessék viszsza; legfeljebb tiltakozhatnak a vissza­fizetés ellen, mely tiltakozás fölött a postatakarékpénztár dönt végérvényesen. Oly szülőknél vagy gyermekeknél, a kik írni nem tudnak, a betétkönyvecskébe való aláírást tanuk közvetítik. 9. Nagy jótéteméuy gyanánt jelentkezik a posta­takarékpénztár a földmivesre nézve, a ki az eladott gabonáért kapott összeget teljes biztonsággal helyez­heti el a postatakarékpénztárnál, mely azonfelül még kamatot is fizet neki. Ha szüksége van a pénzre, ezt bármelyik tetszés szerint választott közvetítő hivatalnál felmondhatja s nehány nap múlva már föl is veheti betétjét annál a közvetítő hivatalnál, melyet felmondásakor e czélra kijelölt. Például : Egy földmives ICO irtot tesz be a szegedi közvetitő hivatalnál; ezt az összeget azután felmondja a váczi közvetitő hivatal­nál s Kecskemétet jelöli ki azon hely gyanánt, a hol a pénzt fölvenni akarja. A Budapesten lévő takarékpénztár erre utasítja a kecskeméti közvetitő hivatalt, hogy a felmondott 100 frtot fizesse ki, s néhány nap leteltével a betevő betéti könyvecskéje és a kézbesített fizetési utalvány felmutatása mellett fölvehet] pénzét. Ugyanezen előnyt biztosítja a takarékpénztár a gazdának és kereskedőnek is. 10. De fölötte hasznos a postatakarékpénztár olyanokra nézve is, a kik utón vannak vagy pedig valamely fürdőhelyen huzamosabb időt töltenek. Az utazó, betétjének határán belül minden egyes közvetitő hivatal által a postatakarékpénztárnál tör­tént felmondás utján tetszés szerinti összeget utalvá- nyoztathat magának .bármely közvetitő hivatalnál. Vagy például: valaki fürdőhelyre utazik, a hol minden­esetre van közvetitő hivatal. Minthogy nem akar nagyobb összeget magával vinni, betétkönyvecskéjére 1000 frtot tesz be Budapesten s ekkor minden egyes felmondás utján betéti összegének tetszés szeréuti részletét veheti föl, melyet a postatakarékpénztár ne­hány nap leforgása alatt a fürdőhelyen lévő közvetitő hivatalnál való kifizetés végett utalványoz. (Vége köv.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Ha a házastá'.sak külön-ktilön űznek különböző ha­szonhajtó foglalkozást, a kereseti adó mindegyikre kü- lön-külön rovandó ki. (1890. évi 646. sz. a.) Ha a tisztviselő nyugdíjazási kérvényének beadá­sára hivatalosan fölhivatván, e fölhívás folytán nyilat­kozatot ad be, ez a nyilatkozat bólyegmentes. (1890. évi 9870. sz a.) Ha az iparigazolvány kiadása végett benyújtott s szabályszerűen bélyegzett kérvény alaki hiányok miatt elulasíttatván, a hiányok pótlásával újabb kérvény adatik ki, erre az újabb kérvényre csakis 50 kros bélyeg jár. (1890. évi 10,131. sz. a.) Ha a földtulajdonos a kőszén kitermelést a kiter­melendő kőszén menyiségéhez mórt pénzösszegért másra ruházza át: ebből eredő jövedelme után járadókadót tar­tozik fizetni (1890. évi 8062. sz. a.) Nősülósi engedélyt kérő beadványokhoz csatolt családi értesítők akkor is csak ivenként 50 kros bélyeg­gel látandók el, ba azok több anyakönyvből több lel'ész által kiállított kivonatokat tartalmaznak. (1890. évi 10. 944. sz. a.) A lelepitvényesekről szélé 1873. évi XXII. l.-czik 24. §-ában megállapított illetékmentesség oly területekre nem terjed ki, hol a törvény hatályba lépte előtt község még nem keletkezett. (1890. évi 11,087. sz a.) A pénzügyi közigazgatási bíróság a fogyasztási adók előírásának jogosságában határozni nem illetékes. (1890. évi 10,149. sz. a.) A marhahizlalás adóztatási szempontból nem te­kinthető a szeszgyártás kiegészítő részének s külön vo­nandó 111. oszt. kereseti adó alá. (1890. évi 10,869. sz. a.) heghivíü. A bereznai választókerületben lemondás foly­tán megüresedett országgyűlési képviselői állás betöltése czóljából Nagy Bereznán, folyó évi julius hó 25-ik napján d. e. 11 órakor a ven­déglő termében tartandó értekezletre, az ország- gyűlési képviselő választók tisztelettel rneglii- vatnak. Több választó polgár. Újdonságok. * A megünnepelt vasárnap. Tényleg mait va­sárnap lépett életbe az ipari munkának vasárnapi szüne­telésére vonatkozó 1891. évi XIII. törvónyezikk, raely- uek értelmében vasárnapokon és Szent-István király nap­ján az ipari munkának szünetelnie kell. Mi, kik évek óta nem egyszer hangoztattuk a vasárnapi munkaszüuet szükségességét, szives örömmel üdvözöljük az új intóz- moisyt, mely hazánk munkásait kiszabadította az álszabad- elviiség könyörtelen és gyalázatos rabszolgaságából, s meg vagyunk győződve, hogy a vasárnapi muukaszünet kötelezettsége üdvös irányban átalakitólag fog hatni tár­sadalmunkra. Ungváron, hol az ipari munka úgy a gyá­rakban, mint a műhelyekben már több óv óta önkény- tesen szünetelt minden vasárnapon, — az új törvény életbelépése semmi különös zökkenéssel nem járt, mind­össze a boltok zárt ajtai képeztek valami szokatlan és újszerű, de semmiesetre sem kellemetlen látványt. Zsidó polgártársaink egy része haragudott ugyan, mert az új intézmény ál'al sértve érzik magukat büszkeségükben. No de majd beletörődnek lassacskán, kivált ha meggon­dolják, hogy végre is apostoli czimet viselő király or­szágában vagyunk, a bol a 23 óv óta tartott állapot rendellenes volt, és líógy a mi vasárnapi törvényünk csak igen gyönge, mondhatni silány kísérlet ahhoz ké­pest., a milyennek lennie kellene, és a milyen a világ legszabadabb államaiban régóta érvényben van. * Színházi értesítés. Csóka Sándor színigazgató társulata, melynél ez idő szerint Jászai Mari, a nem­zeti színház nagyhírű tagja vendégszerepei, a nevezett kitűnő művésznővel együtt e hó végén Uugvárra jön néhány előadást tartani! A színigazgató úrtól kapott ér­tesülésünk szerint a jövő hó 1 -jen „ Medea“, 2-ikán „Elektra“ adatik elő. A rendkívüli művésznő érdemé­nek megfelelő pártolás esetében 3-ikán is lesz előadás, mely alkalommal „Phaedra“ vagy „Stuart Mária* ke­rülne színre. Az előadásra vonatkozó sziulap 4—5 nap­pal előbb fog megjelenni, az igazgató titkárja pedig 3 nappal előbb már Ungváron lesz, akim ! előre lehet je­gyeket váltani. Ismerve az ungvári közönségnek a valódi művészet iránti nagy lelkesedését, nem kételkedünk, hogy a nagy művésznő városunkban is feltalálja azon kitün­tető és rokonszenves fogadtatást, melyben diadalmas kőr­útjában mindenütt oly méltán részesült, * Hehelcin Károly, ungvári róra. katli. plébános a múlt héten Ungváron volt a plébánia ügyeinek ren­dezése végett. Állását a jövő hóban foglalja el. * Uj igazgató. Barna Mihály, a hely Deli főgymna- siuin egyik kiváló képzettségű és erélyű tanára a jász­berényi főgymnasium igazgatójává neveztetett ki. Fo­gadja őszinte gratulatiónkat! * Az önk. tüzollóegylet f. bő 26-án rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai lesznek ; az érem ki­osztás iránti intézkedés ; az egylet fenállása fölötti in­tézkedés és egyéb elintézendő ügyek. * Nyári mulatság. Tüzollóegyletünk augusztus 2-ikán táncmulatságot rendez a Vadaskert helyiségei­ben, mely mulatság abban az esetben, ha a közgyűlésen az egylet további fenállása határoztatott el, — éremki- osztással és eskületétellel lesz egybekötve. A meghívók legközelebb fognak szótkiildetni. -- E mulatság mindig jól szokott sikerülni, reméljük, hogy ez idén is sikerül. * Iskolai értesítők. Az ungvári tanintézetek két értesítőjét kaptuk : a főgymnázimnót és gör. kath. leány­nevelő és tauitézetót. A gymnasium értesítőjét egy ta­nulmány bevezető része nyitja meg: A közviszonyok és irodalmunk állapota 17L1 -tői Ányos felléptéig, cziin alatt, irta Mazuch Ede tanár. Ezt követi a Pogány Gyula ta­nár által Összeállított meteorológiai észlelőiek és .a hő­mérséklet feljegyzései. Érdekes és nagy gonddal vaunak összeállítva ugyanattól a vidékünkön tenyésző fák és vi­rágok virágzási és gyiimölcsórési idejének feljegyzései, végre az időjárásról szóló adatok. A tanintézetben 21 tanár működött. Közli a bevégzett tananyagot osztályon­ként ; kimutatást ad az intézet tanszereinek gyarapodá­sáról. Folytatólag meleg hangon emlékezik meg Húdoly László igazgató 30 éves tanári jubileumáról, mely a múlt óv november havában megünepeltetett a tanári testület s az ifjúság által, a közlemény az ünnepély lefolyását irja le. A gymnásiiunot 476 tanuló látogatta; 123 róni kath. vallásu, 177 gör. kath., 1 görög keleti, 35 ágostai és helvét, 140 izraelita. Nyelvviszonyok szerint 424 ma­gyar. 23 német, 11 tót, 18 ruthón ; t<1 át e tekintetben örvendetes a haladás. A tanulók közül helyb li volt 158. megyebeli 90. Érettségi vizsgálatot tettek 34-* u. Ösztön­díjat 6, a Hám János féle ösztöndíjat 6 tanuló élvezi; számosán jutalmat és segélyt kaptak. Az ifjúsági Dajka­kor munkálkodásáról Barna Mihály tanár számol be. A beiratások a jövő tanévre szeptember 1—3-án történ­nek. A gör. kath. leányiskola értesítőjét Pásztélyi János elhalt püspök emlékének szentelt kegyeletes sorok nyit­ják meg. Az intézet igazgatója Gebe Viktor kanonok, aligazgatója pedig Zseltvay Emil theol. tanár. Az inté­zetben 9 tanítónő és 7 bejáró tanár és tanító oktatott. Az intézetben 17 papárva nyert teljes ellátáslés 35 fize­téses növendék lakott benn. A négy elemi és 4 polgári osztály tanulóinak száma 167 volt, az iparosztályban pedig 41 leány nyert oktatást. Az értesítő közli azon nö­vendékek neveit, a kik pénzbeli vagy könyvből álló ju­talmat nyertek. A következő tanévre a beiratások szept. 4—10-ón lesznek. A leányiskoláról különben megjegyez­zük, hogy a kivánalmaknak megfelel; tanítónői, Wein- Hót’hársy Mária intézeti főnöknővei együtt odaadással és buzgalommal oktatnak. Az iparosztályban elért haladást legjobban igazolta a sok praktikus és csinos munka, mely a tanév végén egész termet betöltött. Az ipart Them Auguszta tanította. Az értesítő szerint az ipar- osztályban, szorgalmuk és ügyességük által kitűntek : Braun Szidónia Chira Inna, Danilovics Etelka, Englän­der Teréz, Friedmann Blanka, Gerevics Irma, Grünfeld Margit, Győry Mariska, Hertmann Maliid, Hirtenstein Margit, Kende Margit, Laurisin Emma, Lám Iréü, Len­gyel Jolán, Lipkovies Regina, Mihalcsik Teréz, Musz- tyanovics Anna és Olt-,a, Orosz Kornélia, Petreczky Ilona, Pollacsek Etelka, Keismann Cecilia, Rothmann Regina, Rózsay Margit, Speck Anna, Stefan Kornélia és Stefurovszky Irén. * Alapítvány. Lövey Sándor kultuszminiszteri oszt. tanácsos, Pásztélyi Kovács János püspök emlé­kére és nevéhez kötve, a megboldogult családja ré­széről 1500 frtot küldött alapitványozás végett. Es pedig; a) Ungváron minden évi május 8-án végzendő sz. misére 200 frtot; b) Velejtén (Zemplénin.) november 9-én vég­zendő sz. misére 100 frtot; c) Técsőn junius 5-ón vég­zendő sz. misére 100 frtot; d) Ungváron b. e. Panko- vics István püspökért minden évben augusztus 29-én végzendő sz. misére 100 frtot; e) a m.-szigeti gk. hit­községnek különösen a temető czóljaira 200 frtot; f) a huszti gk. templomnak ikonosztásza költségeinek fedezé­sére 100 frtot; g) a papözvegyek és árvák, — h) pap- árvafiu-uevelő intézet, — i) papárvaleáuy intézet tőkéje gyarapítására egyenként 200 frtot; k) az óneklósz-tani- tók özvegy-árva alapjára s a létesítendő éneklés/.-tanitói árva-leánynevelő intézet tőkéje gyarapítására 100 frtot. M Áiaoí. Ereszkedik az alkony pírja, Felleg korul, sötétedik. — Hajrá fiúk, bort a pohárba. Igyunk, vigadjunk reggelig! Ma még piros bor szítja kedvünk, Vérünkben kedv s erő buzog, Holnap tán kiterítve fekszünk, S némán balingatnak felettünk Sötét árnyéka cziprusok. He, hogy mi lesz, minek keresned ?! Hiszen a perez még a mienk, Miénk a dal, a lány, a serleg, S a mámor, mely bennük kereng,.... S mig ennek aranyos ködében Elménk káprázattal mulat, — Hiába gyűl felhő az égen, E csalfa fény győz a sötéten, És kedvünk egyre szilajabb. Hajrá frnlc! sohase bánjuk, Hogy kótyagos lesz a fejünk; Ha mindig józan fejjel járjuk, Nyomorúság az életünk. Szerelme nőnek, lángja bornak Hitvány, mint a föld más pora, Mi benne kéjt, gyönyört lobogtat, Mitől sziveink feldobognak: Az egyedül csak mámora. tnczédy László. álllíl (Folytatás.) A jámbor főpap azt sem tudta, ébren van-e, vagy álmodik, a midőn az archout, a kit mindig jó érzelmű és példaszerű kormányzónak tartott, ilyen hangon hallotta beszélni. Egy darabig úgy állt ott, mint a ezüvek, a nélkül, hogy egy árva szót tudott, volna szólani; nem, mintha semmit mondani nem tu­dott volna, hanem mivel annyi volt a mondani valója, hogy nem tudta, hol kezdje el. — Azt soha sem tartottam volna lehetségesnek, — szólalt meg végre, — hogy megérjem azt az időt, a midőn Latona főpapja kénytelen lesz meghallgatni egy archon szájából, a mit épen hallottam! Az arcbon kezdte magát rosszul érezni e szavak­nál. Mert mivelhogy ő maga sem tudta többé jófor­mán, mit mondott a főpapnak, hát aggódni kezdett, hogy többet talált mondani, mint illett volna. Némi zavarodással nézett a szobaajtó felé, mintha titkos ta­nácsosát, Meidiast segítségül szerette volna hívni. De minthogy ezúttal egyedül volt kénytelen segíteni ma­gán, fölváltva majd az orrát, majd a szakállát huzo- gadtta, köhécselt, ,harákolt s végre egész méltóságá­val, a mennyire hamarosan ‘szert tehetett, követke­zőleg válaszolt a főpapnak: — Nem tudom, hogy értsem, a mit ön itt ne­kem mondott. De azt tudom, hogy ha ön valami olyast vélt hallani, a mit nem kellett volna, ügy lehetetlen, hogy helyesen értett légyen. Ön nagyon tudós férfiú, és ón minden kitelhető módon tisztelem-becsülöm személyét és hivatalát -­— E szerint hát el akarja ön olvasni könyve­met ? — kérdező Stilbon. — Már azt épen nem; de — ha minden áron akarja — ha hiszi, hogy okvetlenül •— — A jót nem szabad rátukmálni senkire, — mondá a pap oly elórzékenyüléssel, a melyet nem tu­dót leküzdeni. — Itt hagyom önnél, akár olvassa, akár nem ! Annál rosszabb önre nézve, ha közömbös ön előtt, hogy helyesen gondolkodik-e, vagy sem — — Főtisztelendő úr, — vágott szavába az archon, a ki végre is kezdett tűzbe jönni, — ön érzékeny fér­fiú, a mint látom. Nem veszem ugyan rossz néven ön­től, hogy a békák a szívéhez nőttek, mert hiszen az­ért főpap ; de meg kellene gondolnia, hogy én Abdera fűlött és nem egy békás tó fölött vagyok archon. Maradjon meg a maga templomában és uralkodjék ottan, a mint önnek tetszik és lehetséges ; a tanács­házban hagyjon minket uralkodni. Az akadémia igonis el fogja mondani véleményét a bókákról, arról kezes­kedem ! — és az közöltetni is fog önnel, mielőtt a tanács kimondja határozatát róla, azért is ke­zeskedem ! A főpap lenyelte boszúságát látogatásának nem várt rósz eredménye miatt, már ügy a hogy, meghaj­totta magát mélyen és visszavonult, azzal a biztosí­tással, hogy tökéletesen meg van róla győződve, mi­szerint a tanács ez ügyben nem fog intézkedni, mi­előtt a Latona-templom papjaival egyetértésre nem jutott. Az archou visszont meg arról biztosította őt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom