Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-11 / 37. szám

kaptak, melyekben az egyházmegyei papság elégület- lensége van ecsetelve az egyházmegyei kormányzatban egy idő óta uralkodó, határozatlanság, erély- telenség és visszásság fölött. Többet nem monduuk, mert e kérdés fejtegetése egyházmegyei érdekű t. laptársaink ügykörébe tartozik.

* Az ungvölgyi vasút építési tervezete annyira előhaladt, hogy egyedül a közlekedési minisztérium ebbeli elhatározása hiányzik még csak, menynyi évre és mily árban hajlandó a földmivelésügyi ministeriumtól az ungi kincstári erdők bükköseinek kihasználását szerződésileg átvenni.

*A haladó izr. hitközség templomában Ros- Hássánna ünnep (újév) első napján, d. e. 9 órakor Friedmann Adolf h. rabbi magyar hitszónoklatot fog tartani.

* A vakok kiállítása. A vakok országos egyesülete által rendezendő tárlat előmunkálatai serényen folynak. Érdekesnek Ígérkezik a női kézimunkák kiállítása, melyeknek anyagát az egyesület kérelmére Ádám Károly fővárosi nagy kereskedő adományképen ajánlotta fel a humánus czélu egyesületnek. A női szakosztály, mely a kiállítás e részét rendezi, a napokban alakult meg, és saját szerű volt, mikor a vak nők a kiállítandó tárgyak színéről értekeztek, s olyanok, kik egész életükben a színekről érzéki utón fogalmat nem szerezhettek, a szinek harmonikus csoportosításáról vitatkoztak. Egyébként különféle gyöngyözési. horgolási és varrási munkákat állítanak ki.

* A csendörség mint karhatalom. Közöljük a belügyminisztériumnak alábbi érdekes rendeletét, mert nagyon is üdvösen körvonalozza a csendőrségnek hatáskörét. A m. kir. csendőrség segédletét, mint karhatalmat írásbeli felszólítással közvetlenül igénybe venni, a csendőrségi szervezeti utasítás értelmében, csupán bíróságok, kir. ügyészségek, továbbá az országos fegyintézetek, kerületi börtönök és közvetítő börtónintézetek igazgatóságai, a határvámhivatalok jogosultak oly ügyekben, melyek teljesítésére saját közegeik elégtelenek. Mas polgári, pénzügyi, adó- és postahivatalok, katonai hatóságok és parancsnokágok, valamint községi elöljáróságok csendőrségi segédletet közvetlenül nem vehetnek igénybe, hanem oly irányú igényeik érvényesítésére a közigazazgatósági hatóságok közvetítését tartoznak kikérni. Ezen utóbb említett hatóságok a csendörség segédletét Írásbeli felszólítással közvetlenül csak akkor vehetik igénybe, ha a késedelem veszélylyel jár. A csendőrség azonban, mint segédlet, önálló szolgálat teljesítésére nincs hivatva, henem ez eljárás tárgyát képező ez ügyben illetékes hatóság által küldött s személyesen közben járó közeg vezetése alatt és utasítása szerint járó, mert a csendőrség a hivatásszerű szolgálat körén kívül eső segédleti szolgálataiért felelőséggel csak annyiban terhelhető, a mennyiben nem a küldöttség utasítása szerint jár el.

tér emtéstörténetet tárgyalni. Fölvetjük a kérdést: hogyan jutott M. az erre vonatkozó adatok birtokába.

E kérdésre csak egyetlen kielégítő válasz lehetséges, s ez az: hogy Mózes ezen adatokat a z isteni kinyilatkoztatásból merité akár közvetve, akár közvetlenül.

Több szentírásmagyarázó sz. atya és hittudós azt hiszi, hogy Isten mindjárt ősszüleinknek kijelentette a föld teremtésére vonatkozó részieteket. Ók mint drága kincset őri/ék, utódaiknak átadák az isteni tanítást, s M,, az isteni kinyilatkoztatások ókori ihletett történetírója, a Szentlélek buzdítása és segélye mellett tévedéstől menten leírta e hagyományokat.

Mások, szintén tekintélyes számú sz. atyák és hittudósok, bár egyhangúlag tanítják, hogy az első emberpár és az ősatyák Istentől kinyilatkoztatásokat nyertek, de azt mondják, hogy e kinyilatkoz. tatás még szükebbkörű, általánosabb, az emberiség gyermekkorához mérten csak a leglényegesebb főigazságokra szorítkozó volt, nem volt oly részletes, mint azt Mózesnél találjuk. E részletes kijelentést a világ és földünk teremtéséről csak M. nyerte, ki, mint Isten választott embere, természetfölötti fölvilágositásban részesülve, önmaga látta, szemlélte az isteni mindenhatóság által eléje állított képekben, mintegy élő panorámában a teremtés lefolyásál, és szemlélve e fönséges képeket, föl jegyzett azokból egy egy vonást, mely a teremtés korszakaiban leginkább előtérbe nyomult, s mellőzve a mellékes dolgokat, azok magyarázását, kifejtését, röviden de határozottan jelezte azon phasisokat. melyeken p föld teremtése első pillanatától kezdve átalakulásaiban átment azon időig, míg az ember földi lakhelyévé alkalmassá vált. Amint maga a teremtés látványa Istentől származót: úgy isteni parancs folytán irta le azt azon czélból, hogy az emberiségnek biztos, világos tudata legyen a teremtésről, melyen alapszik az embernek Istenhez való viszonya: biztos, határozott ismerete legyen arról, hogy minden ami a földön létezik : az anyag, az elemek, a világosság, légkör, fák, növények, állatok és maga az ember is, Isten kezéből szár maztak. Hogy M. helyesen fogja föl a teremtést,

IRODALOM.

„0 r s z á g-V i 1 á g.“

(Október—december.)

Az „Ország-Világ“, e legnagyobb és legszebb magyar képes és szépirodalmi lap, mely Benedek Elek gondos szerkesztésében évről-évre nagyobb kedveltségnek és elterjedésnek örvend, az újévvel fennállásának tizenegydik évfolyamába lépett. Sokkal szebb múlt áll e lap mögött, semhogy hangzatos programmra volna szüksége. Az „Ország- Világ“ rendes tartalma : két regény, több novella, tárcza, ismeretterjesztő közlemények, élet-és jellem- rajzok, közlemények s nők részére „Nők Világa“ czimen egy gondosan szerkesztett rovat, melyben számos divatkép, divatlevél, háztartási, kertészeti teendők s egyébb nőket érdeklő apróságok vannak közölve.

Az „Ország-Világ“ előfizetői évenkint La művészi becsli fény- és szinnyoiuatu műmellékletet kapnak s ezen kívül minden évben jelen meg külföldi képes lapok példájára egy rendkívüli ünnepi szám, melyet mig nem előfizetők csak 50 krért szerezhetnek meg, a következő évi uj előfizetők is ingyen kapják egész éven át. Ilyen volt 1888-ban a karácsonyi ajándékul szánt ünnepi szám, mely a képviselőbáz ötven irő tagjának arczképét közié s ugyanazok nagy érdekű dolgozatait, névaláírásuk hasonmásával. Ilyen 1889-ben a fiatal irók ünnepi száma, melyben 50 fiatal Író szépirodalmi dolgozata és arczképe van közölve. E nagybecsű számot, melyhez nagyszerű mümelléklet is jár, az

1890-ik évfolyamában belépő előfizetők ingyen kapják.

Az „Ország-Világ“ a mellett, hogy egyetlen lap, mely műmellékleteket ád előfizetőinek, még az előfizetésnél is nyújt kedvezményeket. Nevezetesen a „Budapesti Hírlap“ és az „Egyetértés“ e közkedvelt- ségü politikai lapok előfizetői 10 frt helyett 8 írtért rendelhetik meg ; nemkülönben 8 írtért fizethetnek rá elő a tanítók és tanítónők is.

Az „Ország-Világ“, miután minden számában van 10—15 önálló, teljesen befejezett közlemény, bármely számtól kezdve megrendelhető. A megrende- és könyvkereskedők utján is tör ténhetik.

Mutatványszámok kívánatra küldetnek,

Előfizetési föltételek:

Egész évre

.........................................10 frt — kr,

Félévre ........................................5 „ — „

Negyedévre..............................................2 „ 50 „

ügy hóra ........................................— „ 85 „

Egyes szám.........................................— „ 20 „

Az „Egyetértéssel együtt rendelve :

Egész évre

........................................28 frt — kr,

Félévre .............................................14 „ — „

Negyed évre

.........................................7 ,, — „

A „Budapesti Hirlap“-pal együtt rendelve:

Egész évre . ..........................................22 frt — k”.

Félévre ....................................... 11 „ — „

Negyedévre......................... 5 „ 50 „

Egy hóra

........................................ 1 „ 90 „

Az előfizetési pénzek — legczélszerübben posta utalványon — a kiadóhivatalba (Budapest kecskeuiéti ntcza ö. sz.) küldendők.

s helyesen vázolja az emberiség számára : az istenikéz vezette őt, s a tévedéstől megóvta,

Mindkét vélemény megegyezik abban: hogy a mózesi teremtéstan nem tisztáy emberi mű, hanem isteni forrásból ered, isteni sugallat alatt készült. S ez a mózesi teremtéstörténet igazságának második isteni jellege. Ez magyarázza meg ama titkot, miként volt képes az ókor egy igénytelen pásztora kelet egyik ismeretlen pusztáján, oly régi korban, midőn még a természettudományi fölfedezések semmi biztos adatot nem nyújtottak földünk őstörténetére vonatkozólag, ily világos, szabatos, a többi népek hagyományainak ködös homályától ment történetet irni.

Elvetve az isteni jelleget, lehetetlen a kulcsot megtalálni a fönséges igazságok e remek müvéhez. Mert kérdezhetjük: ha nem isteni kijelentésből, ugyan honnét meríthette M. e tiszta, világos képeket a világ teremtéséről ? Honnan ama tiszta fogalmakat az Istenségről, az Ő mindenható hatalmáról, ki puszta szavával teremt, semmiből létrehozza a világ ösanyagát, aztán végtelen bölcsesége szerint működő erők által 6 korszakon át alakítja oly rendben, oly fokozatos egymásutánban, melyet a természettudomány százados búvárkodás és tapogatózás után ma, a 19-ik században, teljesen beigazol. Jóllehet a világ legrégibb írója,1 felülmúlja műveiből visszasugárzó bölcseségével a későbbi művelt görög és római világ legnagyobb bölcseit, kiknek müveiben, együttvéve, a világ teremtéséről nincs annyi alapigazság, mint az ő könyveinek első lapján. Vagy talán az egyptomi mágusoktól tanulta ez igazságokat? D az egyptomi ékiratokban följegyzett hitregék még selejtesebbek, nevetségesebbek mintáz indek vagy chinaiak regéi.* S hogyan fejthető meg az, hogy míg valamennyi nép őshagyo mányain, mint pusztán képzelem által alkotott

1 Az indaiak legrégibb Iratai a «Védák». legfeljebb Kr. e. 7-ik századig terjednek; a perzsák <Zend iratai» Cyrusig vihetők vissza; a chinaiak legrégibb könyve a «Schu-King», Kr. e. 6-ik századból való. (L. Dr. Lükén. Az emberi-nem származási okmánya. Ford. a budapesti növ. pap. 1878. 3 1.) Manetho Kr. e. 2. sz. Herodot Kr. e. 5. sz., Homer Kr. e. 9—10. sz.. Mózes Kr. e. 15 századdal írt.

s Lásd Dr. Lükén. Die Traditionen des Menschengeschlechtes. Münster, 1819. 36—54. 1.

— Minek tartsunk divatlapot? Hiszen a „Képes Családi Lapok“ „Nő a házban“ czimü mellékletén a divatlevelek és divatképek, a divat minden mozzanatáról, minden újabb tüneményéről hűségesen értesítenek, s azonkívül közleményei a magyar családok háztartásának, gazdaságának minden ágát szakszerűen tárgyalják. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50. kr. s a kiadóhivatal (Budapesten nagy korona-utcza 20. sz.) melyhez az előfizetések legczélszerübben postautalványon iutézendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal.

— Előfizetési felhívás a következő illusztrált diszmüre : „Aradi vértanukalbuma“. Arad sz. kir. város közönsége és az aradi „Kölcsey Egyesület“ megbízásából szerkeszti Varga Ottó. Budapest, 1890. — Arad város tulajdona. Az Aradi vértanuk Albuma könnyed, tárczaszerü modorban, de históriai hűséggel mondja el mindazt, mi minden magyar embert kell, hogy érdekeljen. Elmondja, hogy miért is volt az a küzdelem, mely minden gyászos vége daczára mai, jobb jelenünknek alapja ; azután jellemző vonásokban bemutatja a szabadság - harczot és annak nyomában szereplési episodokban a 13 vértanút. Ez a műnek első érdekes része A küzdelem. A második részben ismertetve a világosi fegyverletétel, utána a Vértanuk tragédiája, továbbá azok a szomorú idők, melyek 49-re következtek 67-ig tartottak. Ez a rész Golgotha czimet visel. A harmadik részben az Apotheosis. Ebben el van mondva, hogy mikép keletkeztek, mikép tartatnak meg amaz ünnepek, mikkel Arad október 6 át évenként ünnepeli; elmondva, hogy a kegyelet a kivégzés helyét mikép tartotta emlékezetében és mikép jelölte meg. Ezeket követi a szobor története, a szobor leírása és Aradnak, mint a vértanuság színhelyének és a felvirágzó haza egy részének bemutatása. Végül mindezeket bezárja annak demonstrálása, hogy vallás és nemzetiségi különbség nélkül édes mindnyájunké e haza, annak gyásza, dicsősége egyaránt és hogy nemcsak történeti múlton, nemcsak a létezésen, hanem a legmagasabb emberi érdekek alapján nyugszik a közős hazában a magyar fajnak hegemóniája. Az Aradi Vértanuk Albumá-nak szövegét 40-nél több, csupa eredeti kép, rajz illusztrálja. Az Aradi vértanuk Albuma az emlékszobor leleplezésének napján ez évi október 6-án jelenik meg 10 ívnyi (160 oldal) tersedelemben, ez előfizetési felhívásnak nagyságában, (nagy negyedrét) papírján és betűivel. A mű kiállítása fényes: hogy beüljék a palotákba és olcsó : hogy utat találjon a nemzet min- zet minden rétegébe és az iskolákba is. Előfizetési ára kötetlen 2 frt ; eredeti, Zichy rajzával diszitett szép vászonkötésben ára 3 frt. Könyvkereskedésbe e mű egyelőre nem kerül; kötött példányokat csakis szeptember végéig megrendelt számban készíttetünk. Az előfizetési pénzeket Arad sz. kir város pénztárához kérjük beküldeni.— Varga Ottó.

Felelős szerkesztő : JOVANOVITS JÁNOS.

meséken, nyom nélkül átsiklott az emberiség, s míg annyi ellentétes vélemény és tudományos rendszer az idők folyamán letűnt: addig a mózesi teremtés- történet több mint 3300 év óta a zsidó és a keresztény világ történelme, bölcsészeié és vallásának megdönthetetlen alapja lett. Hogy az ihlettség állapota és az isteni kinyilatkoztatás természetfölötti dolog, ez még nem ok arra, hogy az isteni forrás iránt kételkedjünk, mert eltekintve attól, hogy az ókori zsidó és az egész keresztény kath. vallás az isteni kinyilatkoztatáson alapul, — s ezt minden kér. katholikus bebizonyítani is képes. — Mózes történeti könyvei annyira telve vannak az isteni kijelentésekkel, hogy a legnagyobb csoda az volna, ha könyvének bevezető részét, a világ teremtését nem ugyanazon forrásból merítette volna. De többet mokdunk. Az emberi ész, az emberi ész, az emberi tudomány felsőbb felvilágosítás nélkül képtelen a világ és földünk eredetét, alakú- lási korszakait teljes bizonyossággal megállapítani. Mert a természettudomány, — mely e kérdéssel foglalkozik — a világ ősanyaga, az őserök és a szerves lénynek első eredetére vonatkozólag önmagától semmi bizonyost nem mondhat, — mint ezt minden természettudós beismeri --; a világ és földünk további alakulását pedig ha magyarázni akarja, csak a jelenlegi erők és tünemények re van utalva, ezekből kiindulva, következtetések által felállíthat ugyan hypothesiseket (vélelmeket), de a hypothesisek legfeljebb csak a valószinüség, nem a teljes bizonyosság értékével bírnak, mindig kérdés marad: vájjon ugyanazon erők müködtek-e akkor is, mint most? és ha igen, vájjon nem más, előttünk ismeretlen körülmények között ? Föltétien bizonyosságot a világ eredete felöl csak magától Istentől nyerhetünk, ki egymaga oszlathatja el kinyilatkoztatásának fénysugarai által az emberi ész előtt elfödött őskor homályait. A kinek a kinyilatkozta'ás fénye nem tetszik, ám kísérletezzék, tapogatózzék saját korlátolt eszének gyönge méc világa mellett, a materiális rendszerek labyrintjából az igazság kincsével kikerülni soha sem fog.

(Folytatása következik.)