Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

1918-11-03 / 44. szám

1918. november 3. U N G (44.) szám. 3 gató, Hqrovitz Mór izr. isk. igazgató és Bácz Pál r. kath. isk. tanító. Az értekezleten Deák Gyula áll. polg, leányisk. igazgató azon óhajának adott kifejezést, hogy a Szövetség vezetésére annak ide­jén olyan fiatal tagokat válasszanak meg, akik más társadalmi működéssel nincsenek lekötve. A társadalmi munkából mindenki vegye ki a részét, mert eddig úgyszólván 8—10 ember dolgozik a különböző egyesületekben. * Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minister Márton József oki. polg. isk. tanárt, az-ungmegyei kir. tanfelügyelőséghez tollnokká nevezte ki. szmBHZ. — Kiss Árpád társulata. — Művészeti igazgató: Horváth Kálmán.— MŰSOR. Hétfőn : Csodagyeimek. (csak felnőtteknek ) Kedd: Starnbu! rózsája, (Zöldhelyf^tnna kiváló szubrelf- pri madonna vendégjátéka. Szerda: Baccarat. Csütörtök : Mágnás Miska, (Zöldhelyi Anna vendégjátéka,) Péntek: Lengyelvér. (Zöldhelyi Anna vendégjátéka.) Szombat: Egy férj, aki mindent tud. (Először) Vasárnap délután.- Médi, este Falurossza. — A hót műsorához. A hét szenzációja lesz Zöldhelyi Anna, a kiváló szubretUvendégjátéka. 3 este lesz vendége színházunknak és máris óriási az’Ardeklődés' felléptei iránt. A művésznő az aradi és temesvári színházaknak volt kedvence. Szom­baton Drégely Gábor komédiája: Egy lérj, aki mindent tud kerül bemutatóra elsőrendű szerep- osztásban. Az elmúlt hetet a Tündérlaki lányok, Cigány­prímás és Az ördög reprizei, valamint a Médi c. operett premie foglalta le, melyben úgy 'Kiss Ce­cil, mint Réthy Margit valósággal remekeltek. Kassny, Horváth Kálmán, Kormos és Horváth József jutottak még hálás szerepekhez. Kiemel­kedő alakítás volt a Cigányprímás is. Tegnap és ma este újból Médi van műsoron. IRODALOM. 4 _____ * ÄZ ungmegyei folyó négyszög. Fenczik Jenő szakvizsgálatot tett középisk tanárjelölt a fenti cimen doktori értekezést irt. Az 55 oldalra terjedő, s térképpel ellátott füzet nyereség Ung vármegye nagyon is sze­gény földrajzi irodalmára. A vármegye földrajzi irodalma]ugyanis alig valami. Horváth János 1872 ben adott ki; két füzetet Ungmegye monográfiá­jából, mely földrajzi adatokat tartalmaz. Budai István, Krompaszky (Kardos) Ignác, Lewandowski István és Síikösd István Írtak külön-külön ung­megyei földrajzot az elemi iskola III. osztálya számára. EnnyPaz önálló munka ! Egyes cikkek jelentek meg a főgimnázium és az áll. polg. leány­iskola értesítőiben, továbbá turisztikai lapok — s ezzel ki van merítve az ungmegyei földrajz! Fenczik könyve vármegyénk azon részével foglalkozik, amelyet az Ung és Túrja folyók, a Lyuta és Viska patakok határolnak. Turisztikai szempontból’ds!“érdekes vidék. Geológiai, hogy- és vízrajzi, éghajlati, települési és néprajzi, tehát tudományos irányban való feldolgozása érdekes téma. -• A ruthének betelepülésére vonatkozólag a szerző elfogadja Hodinka Antallal egyetemben Bidorman azon állítását, hogy az első ruthén te­lepesek nem a mai ruthén-lakta vidéket szállották 'meg. A Koriatovich előtti idők ruthénjeiro nézve Erdélyben maradtak fenn süni emlékek. „Itt ugyanis annyi orosz szót tartalmazó hely- és hegynóv (Oroszfalu, Oroszmező, Oroszhegy) van, melyek már а XIII. századbeli emlékekben (Ro- geríus, Váradi regestrum, pápai dézsmák rege- struma, stb.) szerepelnek, hogy a legrégibb ruthén településeket közvetlenül Erdélyben kell keres­nünk.“ (А XIII. században már állandók lettek a telepek s különösen Róbert Károly és Nagy Lajos alatt öltött nagyobb arányokat a mai ruthén- lakta vidék megszállása.) A ruthénsóg számáról és elő zlásáról ezeket az adatokat közli Fenczik. Az 1910. évi népszám­láláskor Magyarországon 472.587 ruthén volt, tehát az összes lakosságnak 2.5 %-a. Többségben egy vármegyében sincsenek. (Máramarosban 44-6%, Beregben 42-6°/o, Ungban 38-l %, Ugocsában 37-5o/o, Zemplénben ll-4°/0, Sárosban 22 °/o, Sze- pesben 7T70 a ruthén ajkú lakosság száma.) Embertani szempontból érdekes a megfigye­lés a Fenczik'által feldolgozott területen. A felső zónába eső (felső ungvölgyi) nép teljesen meg­egyezik a galíciai ruthénekkel, az u. n. lemákok- kaí: közepes, inkább alacsonyabb termet, szőke, sima haj és arc, világos szem, hosszas, keskeny orr. Az ugyanazon szélességi kör alatt, de maga­sabban élő Lyuta és Viska völgyi lakosok már magas termetüek, erösÁszivós szervezettel, fekete hajjal, sötét szemmel, egyenes orral, nagy kezek­kel. A Polonina Rúna és a Vulsinszkij verh la­kosai pedig inkább középterinetüek. Az alsó zó­nában ellentéteket találunk: Az Ung völgyében inkább középtermet, világos haj és. szem s arc- szin az uralkodó; az amerikai kivándorlás követ­keztében növekvő tót hatás érezhető itt, a Túrja völgyében pedig még nagyobb a keveredés. Csupa érdekesség az egész könyv, mely nem csupán a felhasználható anyagokban, hanem a személyes megfigyeléseken is épült fel. A tudo­mány nevében elismerésünket nyilvánítjuk az Író­nak. Kérjük, hogy folytassa ez irányirmunkálko- dását és minél több szakmunkával ajándékozza meg szegényes, ungi földrajzi irodalmunkat. KÖZGAZDASÁG A Kassai Kereskedelmi és Iparkamara, mi­ként róla lapunkban többször adtunk hirt, egy átmenetgazdasági r.-t. életrehivását határozta el, melynek célja a hadseregtől visszakerülő javak átvétele, szakszerű kezelése és forgalomba jutta­tása. A részvénytársaság alakuló ülése október hó 27-én, vasárnap délután folyt le a kamara ülés­termében, a részvényaláirók és érdeklődők igen élénk részvétele mellett. Az ülést Siposs A. Gyula kamarai elnök nyitotta meg, meleg szavakban üdvözölve a megjelenteket, különösen a vidékről megjelent résztvevőket, Dr. Siposs Aladár kamarai titkár tett ezután jelentést az aláírási felhívás ör vendetes eredményéről, nevezetesen arról, hogy 138 aláíró az 1.000.000 korona alaptőkét 972.000 koronával jegyezte túl. Megállapította, hogy ezek közül megjelent 36 részvényes az aláírások több mint felének képviseletében Az alakuló ülés elnökévé Siposs A. Gyula kamarai elnököt választotta riieg. Dr. Siposs Ala­dár, mint az előkészítő munkálatok vezetője, jelentést tett arról, hogy az alapítók az alapítási tervezetben kikötött vissza utasítási jogukkal élni nem kívánnak, csupán a leszállítást kénytelenek eszközölni abban a mértékben, amint ezt a'.túl- jegyzés szükségessé teszi. A részvényt-jegyző к és az elfogadott részvények számának felolvasása után a konstatált eredmény alapján a közgyűlés kimondotta, hogy a részvénytársaság megalakul. Az alapszabályokat pontonként letárgyalva és elfogadva, a közgyűlés az alapítóknak megadta a felmentést. Az igazgatósági tagok megválasztására nézve dr. Siposs Aladár terjesztett elő megindokolt Ja­vaslatot és kifejtette azokat a szempontokat, melyek a megválasztásra ajánlottak névjegyzékének ösz- szeállitására vezették, abból a célból, hogy a ke­rület minden része és minden érdekeltség meg­kapja helyét az igazgatóságban. Igazgatósági ta gokul megválasztattak Baán Bertalan, Balla Adolf, Balla Géza, dr. Blanár Béla, Deák Gyula, Faragó József polgármester (Eperjes), Fest Oszkár, Föl­des Zoltán (Eperjes), Juhász Artur, Oelschläger Lajos, Spielmann Ervin, Székely Sándor. Kine­veztettek : Flach Jakab, ipartestületi elnök (Ung- vár), Flegmáim Sámuel (Abaujszántó), Folgens Kornél polgármester (Igló), Fried Simon nagy kereskedő (Eperjes), Grünbaum Simon kereskedő (Sátoraljaújhely), Kardos Emil bankigazgató (Ung- vár), Haltenberger Béla, Kozák János. Siposs A. Gyula, Dr. Siposs Aladár, Wein Aladár gyáros (Késmárki Weisz Ignác Leó. Póttagok lettek: Kemény Géza, Kissváry Sándor, Kóach Herman, Fogéi Béla (Eperjes), Komporday Hugó (Stosz), Wirtschafter Ernő. A felügyelő-bizottság tagjai: Baán Jenő (Szikszó), Baán Mihály, Dr. Bessenyey .'Zénó (Sárospatak), Brünn Mór (Nagymihály), Ja- kubovics Dániel, Klein Andor (Sátoraljaújhely), Dr. Kéler Tibor országgv. képviselő (Késmárk), Dr. Kircz Viktor, Leiner Árpád, Richtmann József, Schirgeí Endre, Wohl Oszkár. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Lakodalom — a spanyol-jár vány r ellen — Esküvő a zsidó temetőben. ■= Ily címmel az „Ung“ múlt számában egy cikk jelent meg, mely szatirizáló tendenciája mellett a tévedésektől sem egészen ment. A cikkíró ur, Kálmán királynak a boszor­kányságról telt nyilatkozatát idézi és fejtegetései­ben oda konkludál, hogy az ungvári őrt. izr. hitközség még a XX-ik század felvilágosult átmos fórájában sem tudott szabadulni a babona lidérc­nyomása alól. Ezt az egész aktust tehát babonának minősíti. Laikusnak érzem magamat ahhoz, hogy a cikkíró úrral e tárgy fölött polémiába bocsát­kozzam. De álljon itt egy, mindkettőnknél sok­kal authentikusabb s ezen ceremonia elbírálására sokkal , hivatottabb egyén, a miskolci főrabbi, Austerlitz Sámuel nyilatkozata? mely az Egyen lösóg e heti számában jelent meg s amely szóról- szóra igy hangzik: „Ősrégi zsidó szokás járvány idején a teme­tőben, a síroktól távol, szabad helyen esküvőt tartani; ez nem babonaság, aminthogy a zsidó vaT lás szertartásaiban és szokásaiban ilyen nem található. A hithű zsidó ezzel Istenben vetett ha­tártalan bizalmát fejezi ki, íanujelót adja optimisz- tikus érzelmeinek, amidőn esküvőt rendez a te­metőben, ezzel mintegy kifejezésre juttatva: i me, dacára a-járványnak, Istenben vetett bizalmunk nem ingott meg, megvagyunk győződve Isten jóságáról, irgalmáról és gondviseléséről, aki nem engedheti, hogy az emberiség kipusztuljon. Ez a szokás még egy célt van hivatva szolgálni. Tud­valevő ugyanis, hogy a csüggedés, a félelem az ember egészségét megtámadja, aláássa és nagyban hozzájárul a beteg állapotának rosszabbodásához ; az esküvővel azt fejezi ki a vallásos zsidó, hogy áz embernek nem szabad csüggednie; ime látjátok emberek, mi a legnagyobb járvány idején eskü­vőt tartunk a halottak közelében, ki temetőben, nem félünk, emberek ti se féljetek és ne csüg­gedjetek el, az Isten velünk van most is. Az esküvőt jótékonycóllal kötik össze, adományokat gyűjtenek a szegények részére, jótékonyságot, kö- nyörületessóget gyakorolnak, hogy az Isten is könyörüljön meg rajtunk." A miskolci főrabbi felvilágosítása tehát min­den kétkedőnek megnyugtatásul szolgálhat. Acikk- nek a babonára vonatkozó része tehát el van in­tézve. Ami engemet különösen megszólaltat, az a cikknek speciáliter a mi hitközségünket jellemző részletei. A cikkíró ur a lakodalom-rendezést ugyanis a hitközségnek imputálja. Erre nézve, valamint a hitközséget érintő többi részletekre nézve, mint a hitközség egyik elöljárósági tagja a következőket jegyzem meg: A lakodalomrende- zés — noha félre nem magyarázható nemes célt szolgált — nem a hitközség képviseletének hatá­rozatából született meg, hanem egynéhány hit- buzgó és jólelkü nő mugánmozgalmábó), melyet a hitközség — tekintve, hogy amúgy is egy sze­gény pár kibázasitásáról lóvén szó — pónzbelileg támogatott. Hogy a sziivoriumot mindnyájan egy pohárból itták, ezzel bizonyára jelképezni akarták, hogy most már nem kell tartani a járvány baci- lusainak átöröklésétől, ihatnak immár egy^pohár­ból is. Ugyanezt szimbolizálja az is, hegy a 6000 koronát nem szappan és Jysoformra adták,; mert már fertőtlenítőszerre sincs szükség.. . . Ami az alrabbinak a zsargonba átcsapó be­szédét illeti, az a már régen elhaltakra való tekin­tettel történt, akik tudvalevőleg nem beszélték még a mai kulturált modern német nyelvet. A cikkíró ur még az alrabbinak beszéde befejeztóveli fohászát kritizálja. Szerinte az alrabbi fohászában a járvány elmúlását csak Israel népére kérte. Hát ez — bocsánatot kérek, tévedés. Steif alrabbi beszédében magyarázatát adva eme különös szertartásnak, kifejtette, hogy váro­sunkban járvány uralkodik, amely naponta több áldozatot követel, eljöttünk tehát a mi nagy halót- tahikhoz, juttassák el fohászainkat a mindenható­hoz hathatós támogatásukkal, hogy városunkban a járvány szűnjék meg. Hogy Israelről tett több­ször említést, ez a héber idézetek természetében rejlik, mert hiszen zsidó szertartás volt, de egyéb­ként csak sablon, mint pl. a „magyarok Istene“. Ungvár, 1918. okt. 28. Deutsch Jenő. Л M V A V A M V XI I Hivatalos óra: d. e. 8-tól ^ ’ A -‘A VJ IN I ' I d. u. 2-ig. Házasságkötés H l VT i rn ai n к minden nap, kivéve vasár­I V i . f\ 1 J 15 vJ ! J. nap és ünnep délutániát. Népmozgalmi kimutatás 1918. okt. hó 26-tól 1918. nov. hó 2 ig. Születések: , Buesintjsák György és Hajdú • Róza leány; Csepei Gyula és Brauner Stefánia leány; Schvarcz Vilmos és Katz; Háni halvaszü­letet fiú; Okunyava Nadezska fiú; Friedman Iz­rael és Liphtenstein Regina fiú ; Herskovics Emá- nuel és.Kohn Hermin leány; Herskovics Etná- nuel és Kohnl Hermin utónevetnem kapott leány (ikerszülés); Kalkstein Dávid és Balogh Berta fiú ; Engelsíein Sámuel és .Berman;Berta leány. Házasság: Greff Gyula Alfonz Kornél népf. a m. kir. 9. honv. gy.-e. (motor szerelő) és.,Gyur- kovics Etelka; Bucsincsek László póksegód és Górniak Éva varrónő; Erdős László népf. a m. kir.f 11. honv. gy. e. (cipész sergéd) és Kurelószki Ilona; Goldberger Sámuel (özv.) asztalos ésMájero- vits Róza; Antalik Pál népf. a cs. és kir. 66. gy. e. (kovács segéd) és Kicska Mária. Halálozások: Vészeli József r. kath. 36 éves napszámos ; özv. Kovács Jánosné Iváncsik Anna r. kath. 60 éves; Sárik Anna r. kath. 22 éves cseléd; özv. Bacsó Ferencné Szakács Erzsébet r. kath. 70 éves; özv. Szász Andrásnó.Bálint”Anna r. kath. 60 éves; Bucsincsák Hona Ida g. kath. 1 hónapos; Lukács Viktória g. kath. 9 éves; Pauló Illés g. kath 46 éves gazd. béres; özv. PTuló Ulósnó Belyó Olena g. kath. 40 éves napsz.; Kicska György g. kath. 50 éves községi .pásztor; özv. Tokár Józsefnó Lakatos Juliánná r. kath. 80 éves sármunkás ; Jutkovics József izr. 4 éves; Herskovics utónevet nem kapott leány izr. 4 n.; özv. Antal Adolfné Schön Sarolta izr. ,79 éves; Mezei Györgynó Toldai Mária r. kath. 50 éves; Czifrák Sándor g. kath 3 éves; Strecker Margit r. kath. 35 éves ; Lukács Erzsébet r. kath. 42 éves. A kiadásért felelős: BÁHÓCZY BÉLA. • ------ A* VA Felsőmagyarországi Átmenetgazda­sági r.-t. megalakulása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom