Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)
1913-06-08 / 24. szám
U N G (24 szám) 5 1913. junius 8. kath. lelkész Márkcsemernye (nejével), Mondik Pál kegyesr. gimn. igazg. Podolin, dr. Nehrebeczky György országgy. képviselő Budapest, Nehrebeczky István g. kath. lelkész Kisberezna, Neviczky Konstantin g. kath. lelkész Radvánc (nejével), Novoszeleczky Elemér rendőr s. fogalmazó Újpest (nejével), Nvomárkay Béla p. ü. fogalmazó Nagy- enyed (nejével), Orosz József g. kath. s.-lelkész Munkács, Panulin Péter r. kath. lelkész Puszta- szén tmargitapuszta, Paszlavszky József c. főgimn. igazgató Budapest, Pákh Ferenc körjegyző Alsó- karaszló, dr. Pásztor Dezső orvos Kálkápolna, Pásztor Ferenc r. kath. lelkész Dobóruszka, Pásztor József r. kath. lelkész Tiba, Pásztor Sándor kir. erdőmérnök Sóhát, dr. Peltsárszky József ügyvéd Szerednye (nejével), Petreczky János körjegyző Bercsónyifalva, Pigai István r. kath. lelkész Tarr, Popovics Jenő körjegyző Nagylucska, Prámer Ádám g. kath. lelkész Égreshát, Pukán Emil körjegyző Havasköz, Reichard Sándor máv. ellenőr Budapest, Reőthy Vladimir polg. isk. igazgató Kispest (nejével), Rónai Sándor g. kath. lelkész Alsókőrösmező, dr. Róth Izidor ügyvéd Munkács, Ryll Viktor közalapítványi erdőmérnök Nagy- kövéres, Scheliga István Görömböly, Scheliga Mihály r. kath. lelkész Görömböly, dr. Schürger János gaz. akad. tanár Kassa, dr. Schürger József honvédtörzsorvos Budapest, Schürger Ödön r. kath. lelkész Batizfalva, Sereghy János g. kath. lelkész Laborcfalva (nejével), Soltész Imre r. kath. c. kanonok Kálmánd, Somló Sándor orsz. magyar kir. szinmüv. akad. ig. Budapest (nejével), dr. Sörös Miklós orvos Csongrád, Stépán Géza kir. járásbiró Nagykapos, dr. Sugár Bertalan körorvos Margittá (nejével), Szabó Albert áll. isk. ; igazg. Pálóc, dr. Szász Géza orvos Budapest, Szentmihályi Lajos r. kath. lelkész Császlóc, Szilágyi Sándor főszolgabiró Nagykapos (nejével), Szilvay Szión g. kath. lelkész Kapuszög (nejével), Szilvay Nesztor g. kath. lelkész Dávidháza, Sztan- kaninecz György g. kath. lelkész Koromlak, Sztankóczy Mihály nv. máv. főfelügyelő Baranya (nejével), Sztripszky Emil g. kath. lelkész Felső- apsa, Sztripszky Gusztáv főerdőmérnök Zágráb, dr. Takács Gyula máv. fogalmazó Zágráb, Timkó Imre osztálygeológus Budapest, Tóth Mike jézus- társasági áldozár Kalocsa, Tótin András máv. ellenőr Debrecen, Tótin János r. kath. s.-lelkész Érk, Traun Gyula körjegyző Nagykapos (nejével), Tutkovics József építész Kisvárda, Újhelyi Andor g. kath. lelkész Hajdudorog (nejével), dr. Újhelyi Sándor máv. segédtitkár Zágráb, Varannai István főgimn. tanár Szakolca, Veszprémy Sándor r. kath. lelkész Munkács, Volovcsák Miklós g. kath. lelkész Nyirlugos, Záymusz Vince vasúti és hajózási felügyelő Budapest (nejével), Zombory Emil főszolgabiró Ökörmező, Zseltvay Simon g. kath. lelkész Nyágova, Csopey Jenő g. kath. lelkész Zemplénagárd, Huszár Béla máv ellenőr Újpest, Karap Cyrill miniszteri számvevőségi igazgató Budapest, Kigyóssy Ervin gyógyszerész Zemplénagárd, dr. Kiss Sándor ügyvéd Nagy- berezna, Lyachovicslván g. kath. lelkész Kereknye, Novotny Lajos Pestvármegye tiszteletbeli főorvosa Budapest, Szamovolszky Ödön szobrászművész Budapest. Továbbá: dr. Boromisza Tibor szatmári megyés püspök, Hámon Róbert szatmári püspöki titkár: a magyar tudományos akadémia képviseletében: Vikár Béla lev. tag Budapestről, a szent Bazil-rend részéről: Homa Joackiin tartományi főnök Munkácsról, az ungi ref. egyházmegye részéről: Szűcs István esperes Tisza- salamon és a következő lelkészek: Gecse Géza Gálocs, Maksa József Nagykapos, Nagy Sándor Kisgejőc, az Országos Középiskolai Tanáregyesület képviseletében: dr. Jancsó Benedek alehiök és dr. Lévay Ede szerkesztő Budapest, a kassai tankerület képviseletében: dr. Mázy Engelbert főigazgató. Az idegen középiskolák képviselői: Ratkovszky Pál kir. főigazgató (szatmári kir. kath. főgimn.). Schürger Ferenc igazgató (beregszászi áll. főgimn.), Szémán István tanár (eperjesi kir. kath. főgimn.), Tárczy Károly és dr. Mohay Lajos tanárok (munkácsi áll. főgimn.), Kocsis Mihály tanár (újvidéki kir. kath. főgimn.), a perecsenyi Bantlin-gyárat Róhn Szeverin igazgató és Alföldy Károly vegyészmérnök képviselik. Bejelentették még résztvételüket: Zaymusz Vince ny. főgimn. tanár Zsolna, Kulin Aurél főszolgabiró Szerednye, Ranku Miladin főerdőmérnök Nagyberezna. Makár Sándor r. kath. plébános Csicser, Sutka István ügyvéd Nagykapos és özv. Nátolya Antalné, főgimn. tanár özvegye Nagymihály. — Menyegzői és alkalmi csokrok a legolcsóbbtól a legdrágább kivitelig, koszorúk szalaggal, szobai dísznövények, friss levágott virágok a legolcsóbban beszerezhetők Hajtó Gyula kertészetében, Ungvár, Honvéd utca 38. Emlékezés egy tanáromra. Volt nekem Ungváron egy szigorú, néha epés hangú, de jólelkü és hazafias tanárom: Barna Mihály, aki azóta címzetes főigazgató és budapesti gimnáziumi igazgató lett. Sohase találkozom vele, pedig egy nagy szó nyomja a lelke- met, amit régóta készülök megmondani neki, de mivel eddig sohase volt rá alkalmam, hát megmondom itt a nagy nyilvánosság előtt. Neki tartozom a legnagyobb hálával és mégis elkeseredett pillanataimban senkire se haragszom annyira, mint ő reá. Kis diákkoromban jeles tanuló voltam. A negyedik osztályban Barna Mihály lett a magyar nyelvtanárom. Házi dolgozatokat adott föl. Én csak úgy kutyafuttában csaptam össze s elégségest kaptam rá. Bosszantott a dolog, mert karácsonyra csak jó osztályzatot kaptam a magyarból, ami sem azelőtt, sem azután nem történt velem. Megkértem az apámat, hogy segítsen a házi dolgozat elkészítésében. Csináld meg, én majd kijavítom. A javítás közben persze az apám elnevezett bimbósinak, tökkel ütöttnek, szamárnak, vizi borjúnak, s a jó ég tudja még, hogy minek, de azt elértem, hogy a feladatomra jobb kalkulust kaptam és szigorú professzorom fölkeltette bennem a stílusgyakorlatok iránt való érdeklődést. Nem is kértem többé az apámat, hogy segítsen, magam dőltem neki s olyan kedvvel és gonddal csináltam meg a magyar nyelvi dolgozatokat, hogy Barna Mihály majdmindig megdicsért és felolvastatta velem az egész osztály előtt. — Lássátok fiuk, igy kell Írni — mondta a tanulótársaimnak. Ha egy palotával ajándékozott volna meg, azzal se tehetett volna olyan boldoggá és büszkévé, mint e nyilvános dicsérettel. És ha valaha a magyar irodalomtörténet méltónak tart arra, hogy engem is besorozzon a sok elfeledett és nem olvasott magyar iró közé, hát Barna Mihály volt kedves professzoromnak lesz a legtöbb érdeme benne. Hogy mégis gyakran haragszom rá, az csupán azért van, mert az ő buzdítása, dicsérete és állandó serkentése nélkül ma lehettem volna én is gimnáziumi igazgató, házam, földem, takarékpénztári könyvem és terjedelmes családom lehetett volna. Most. pedig van néhány tucat könyvem, egy csomó takarékpénztári könyvem, amikért azonban, sajnos, én fizetek kamatot és ha Mathuzsálemi kort érek, késő vénségemre még egy kis nyugdijat is élvezhetek, ha ugyan jóval előbb ki nem hull a toll a kezemből. Hát csak ezért haragszom én a volt kedves professzoromra, de ha elgondolom, hogy apám után ő öntött belém legtöbb nemzeti érzést, a hála és a harag úgy viszonyúk egymáshoz, mint száz az egyhez. Farkas Ernőd. SPORT-ÉLET. Újabb győzelem. Nem várt eredménnyel végződött a junius 1-én rendezett labdarugó mérkőzés. Tudtuk, hogy a Miskolci Atléta-Kör csapata a legjobb vidéki csapatok közzé tartozik, örömmel állapíthattuk meg másrészről, hogy az ungvári fiuk is derekasan fejlődtek, de arra még sem számítottunk, hogy ilyen feltűnő legyen győzelmünk a miskolci atlétákon. A miskolci csapat még két évvel ezelőtt 5 : 0 arányban verte a mi csapatunkat, tehát a mi fejlődésünket is figyelembe véve, legalább is egyenlő erőmérkőzésre voltunk elkészülve. Azonban csalódtunk és ez a csalódás valóban nagy örömünkre szolgál. A miskolci csapat nemhogy rosszabb lett volna, mint a két évvel ezelőtti, hanem a csapatot idekisérö miskolci szakosztályvezető, Erdélyi Árpád kijelentése szerint a most idekerült miskolci csapat erősebb, mint a régebbi. És hogy az ungváriak ily fölényes győzelmet' arattak, az nem a miskolci"csapat gyönge- ségét, hanem az ungváriak feltűnő előhaladását bizonyítja. A mérkőzés iránt különben az egész városban nagy érdeklődés mutatkozott. Társadalmunk szine-java kint volt a pályán, a nézők között. Ott voltak Lőrinczy Jenő alispán és neje, Kozma Gyula táblabiró és neje, Sparberr cs. és kir. alezredes neje, Popovics Miklós nyug. táblabiró, Fincicky Mihály polgármester, dr. Sebő Sándor, Mocsáry Béla, Hámos Aladár bankigazgató stb., stb. Az álló- és a tanulóhelyek tömve voltak, úgy, hogy körülbelül 1000 ember nézte végig az izgató játékot. És milyen hálás publikum volt! Az elért góloknál az ungvári csapatot percekig tapsolták, de egy-egy szép lerohanás vagy kombinativ játék után meleg rokonszenv kisérte a miskolciakat is. Az első félidő eredménye 1 : 0 az U. A. K. javára, a másik félidőben még 2 góllal szaporították az ungváriak fényes győzelmüket, — mig a miskolciak nem voltak képesek egy gólt sem röpíteni az ungváriak kapujába. Végeredmény: 3:0 az U. A. K. javára. Biró: Fehér Herman volt, aki tapintatosan és eréllyel vezette a különben fair mérkőzést. Bajnoki mérkőzések. A keletmagyarországi kerületi bajnokság e hónapban kerül már eldöntés alá. A nagyváradi alosztályban a Nagyváradi Atlétikai Klub csapata került ki győztesen. Az ungvári alosztályban valószínűleg az U. A. K. lesz az első. Előbb azonban még a Szatmári Torna- és Vivó-Egylet csapatával kell megtartani a már sokszor elmaradt mérkőzést. Ez a mérkőzés most vasárnap, junius 8-án lesz Szatmár-Németiben. Az U. A. K. csapata valószínűleg győzelmet fog aratni a szatmáriak fölött. Ezután junius 15-én fog a két alosztály győztese a kerületi bajnoki címért küzdeni, t. i. a Nagyváradi A. K. és az Ungvári A. K. csapata és pedig a nagyváradi pályákon. Nagy-Várad nagyon erős lévén, az ungváriaknak az a feladata lesz, hogy a gólkülönbséget a minimumra szorítsa le. Akika nagyváradi mérkőzésen megjelenni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat Kovács Miklós szakosztályvezetőnél (Ungvár, vármegyeház) bejelenteni. Birkózó-verseny. Az U. A. K. birkózó gárdája élvezetesnek Ígérkező versenyt rendez f. évi junius hó 8-án, azaz vasárnap d. u. 4 órakor kezdődőleg a Szé- chenyi-ligeti pavilion nagytermében. Aik az ungvári sportélet több ágának fejlődési irányzatait figyelemmel kisérik, azok örömmel vehetnek tudomást, hogy annyira haladtunk, hogy 30 emberünk is van, aki a birkózó-sportot nagy szeretettel és előretörekvéssel űzi. Ajánljuk a közönség figyelmébe a birkózók versenyét. Belépődíj: Ülőhely 80 f, állóhely 40 f, sportjegy 30 f. Gimnáziumi tornaverseny. A sport-élet rovatban kell megemlékeznünk főgimnáziumunk derék ifjúságának tornaversenyé- ről, amely a Széchenyi ligeti U. A. K. pályán fog lezajlani junius hó 15-én, vasárnap délután. A gimnáziumi tornaverseny a legkedvesebb sport- események közzé tartozik. Ekkor mutatja be a jövő generáció a testi ügyességben való előhaladását. A sok érdekes versenyszám bizonyára nagy vonzerőt fog gyakorolni a közönségre s amint az előjelekből megítélhetjük, oly nagy nézőpublikumot alig láttunk a sportpályán, mint amilyen a gimná- zisták tornaversenyén lesz. Tennisz- versenyek. Az U. A. K. házi tennisz-versenyt rendez tagjai részvételével f. évi junius hó 27., 28. és 29. napjain. Az országos tennisz-verseny előkészítése folyamatban van s valószínűleg julius végén vagy augusztus elején fog lezajlani. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Junius 4. — 30 fokos melegben gyűlt össze vagy 25 képviselőtestületi tag az elmúlt szerdán, hogy a napirendre tűzött tárgyak ügyében határozzon. Nem kell azonban hinni, hogy a közgyűlés a nagy meleg és a jelenlevők kevés száma miatt unalmas volt. Nem; sőt határozottan állíthatjuk, hogy régen volt a városnak oly szép és érdekes felszólalásokban bővelkedő közgyűlése, mint a szerdai. A sport barátai (dr. Kovák Endre, dr. Tahy Endre, dr. Zombory Dezső és Gaar Iván), és részben ellenesei (dr. Sebő Sándor, dr. Molnár Mór, dr. Ország Jakab) részéről történt felszólalások határozottan figyelemre méltók voltak, mert mindkét oldalról történt kijelentések a közönség érdekében történtek, azzal a különbséggel azonban, hogy mig az előbbiek a közönség körébe vonták a sportkedvelő ifjúságot is, addig az utóbbiak inkább a felnőtt közönség érdekét védelmezték. Arról volt szó ugyanis, hogy a Széchenyi-liget kibővítéséhez szükséges bérleti szerződést úgy fogadja-e el a képviselőtestület, amint az megszerkesztetett, csakis játszóterek felállithatását engedélyezve az átengedendő területen, avagy kéressék-e a szerződésbe még pótlólag annak felvétele, hogy sport-telepek is létesíthetők ott. Végre is abban állapodott meg a képviselőtestület, hogy kérelmet intéz a kincstárhoz a szerződésbe még annak felvétele iránt, hogy az átengedendő területen sporttelepek is létesíthetők legyenek. A közgyűlés különben elnöki előterjesztésekkel vette kezdetét, melyek során a polgármester Ü*
