Ung, 1909. január-június (47. évfolyam, 1-52. szám)

1909-06-09 / 46. szám

46. szám. TT ISI' Gr 3 oldal. * A nagykaposi függetlenségi párt f. hó 6-án tartotta szervezkedő gyűlését, melyen egyúttal az önálló nemzeti bank ügyében is állást foglalt. Ezzel a szervezkedéssel a pártban az utolsó évben kiütött sze­mélyi viszálykodás nyert végleges elintézést, a mennyi­ben Mokcsay Sándor elnök és Jászay Mihály alel- nök lemondását a megjelent, kb. 300 párttag egyhan­gúlag elfogadta és Mokcsaynak 25 éven át alelnöki működéséért jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Bernáth Zoltán országgyűlési képviselő, mint a vármegyei füg­getlenségi párt elnökének vezetése alatt egyhangú lel­kesedéssel választották meg elnökké Szűcs István ref. esperest, alelnökké pedig Berzeviczy Istvánt, Bgry Ferencet, dr. Skultéthy Viktort, Galgóczy Jánost és Tóth Lajost, titkárrá Soltész Imrét, jegyzőkké Árvav Ödönt, Minay Lajost és Suttka Istvánt. Megalakult továbbá a kerület összes községeiben a párt szervezete és mindenütt 2—6 bizalmifórfiut választottak. A gyűlés üdvözölte dr. Platthy Györgyöt, mint az önálló nemzeti bank ügyében tartott függetlenségi nagygyűlés elnökét és azon egyhangúlag hozott határozatáról, hogy az önálló nemzeti bank felállítását 1911. jan. l-ére föl­tétlenül követeli, az orsz. függetlenségi pártot is táv­iratilag értesítette. Az uj elnököt megválasztatásáról a párt küldöttségileg fogja értesíteni. * Gyermeknap a vidéken. Nagykapos kö­zönsége a gyermeknapot május 30-án és folytatólago­san junius 6-án tartotta meg. A gyermeknap rendezője nagyon helyesen fogta fel, hogy a férfiak szivéhez szép női szemek utján apellált; mig Karos Alice, Kivéts Stefiké, Hreiger Giziké és László Margitka házról- liázra járva igyekeztek adományokat gyűjteni, addig dr. Karos Adolfnó és dr. Rosenberg Jenőné hasonló célból felkeresték mindazon helyeket, hol az áldozat­készséget nemcsak szép szemekkel, de egy kis rábe­széléssel fel kellett ébreszteni — mindenütt szép ered­ménynyel, mig a lelkészek a templomokban a szószék­ről világosították fel híveiket a gyermeknap jelentősé­géről, addig a hölgyek az urna előtt elhaladó ünnepi közönségnek elég érthető módon magyarázták, hogy lehet a ielkész szavainak rögtön eleget tenni. S nehogy az áldozatkészség ezen szép megnyilatkozása nyom nélkül eltűnjék, Stépán Géza kir. járásbiró az urna előtt lombsátorban, cigányzene mellett ülő hölgycsopor­tokat észrevétlenül lefényképezte és ezen fényképeket a Liga javára a junius 6-án fényesen sikerült estélyen ugyancsak hölgyekkel áruitatta. A junius 6-iki tánc­estély sikerét ismét a kaposi hölgyek igyekeztek biz­tosítani. Az emberbaráti szerotet ily megnyilatkozása dr. Szentimiey Sándor közig, gyakornok főrendezőnek nagy örömöt okozott, mert a gyermeknap 353 K 14 f.-t jövedelmezett. Perecsenyben 153 korona 58 fillér folyt be a junius 2-án tartott gyermeknapon, a mikor gyűj­töttek Méhely Gyuláné, özv. Méhely Sándorné, Lám Irén, Gajottó Szantina, Szabadi iné Orendi Mária, Ber- tótby Mariska, Kovássy Mariska, Méhely Ella, Schwarcz Georgina, Mihálovics Emma, Bernhardt Annuska, Kovássy Katinka, Bradermann Záli, Bor­gida Záli, Borgida Gizella, Borgida Regina és Rosen­baum Leni. * Munkát keresnek. A hajasdi körjegyzőség területén 150 férfi és 100 nő munkás nyári mezőgaz­dasági munkát keres. Vállalnak kapálást, aratást, taka­rítást, cséplést. A kiknek munkásokra szükségük van, forduljanak közvetlen a körjegyzőségi gazdasági mun- kás-közvetitőhöz Hajasdon, (Ungvármegye.) Kende, th. gazdasági munkás-közvetítő. * Kiállítás a siketnéma-intézetben. A si­ketnémák intézete, a miként már egyszer jeleztük, e hó 13-ától 20-áig helyi kiállítást rendez a növendékek tanulmányi tárgyaiból, női kézimunkáiból, kézügyes- ségi tárgyaiból és rajzaiból. A kiállítás ünnepélyes megnyitása a közönség jelenlétében f. hó 13-án, va­sárnap d. e. 11 órakor lesz. A megnyitó beszédet Benkő József apát-főesperes, mint a siketnómákat gyá- molitó-egyesülot elnöke mondja. A kiállítás egész héten át megtekinthető délelőtt 11 —12 óráig és délután 3—5 óráig. — B’elhivjuk a közönség szi­ves figyelmét és érdeklődését a szegény siketnóma gyermekek készitményei iránt. * A Gyermekvédő Liga munkája. Minden­felé folynak az u. n. gyermeknapok, az emberszere­tetnek fényes bizonyítékai. Nem lesz érdektelen ebből az alkalomból felemlíteni, hogy az Országos Gyermek­védő Liga már eddig is milyen intézeteket létesített. Nyolc intézete van a Ligának és pedig Nagyszőllősön és Rákoskeresztúron fiúnevelő-intézete, Kőbányán leány- novolő-intézete; derék munkáját hirdeti továbbá: a soproni Széchenyi-, a szegedi Árpád-, a szaloncai Szilányi-, a szegedi tanonc-otthon és a felsőelefanti Edelsheim Gyulai konviktus. Megemlítjük végül, hogy gróf Széchenyi Lászlónó Vanderbilt Gladys 20 leánykát lát el naponkint remetevasgyári kastélyában. A társadalomnak további buzgólkodása csakhamar újabb eredményeket teremt. * Tanítók gyűlése. Az ungvári ref. tanítói kör az ungvári ref. iskola tantermében a napokban tartotta ez idei gyűlését, a melyen a helybeli áll. tanítói kar több tagja is részt vett. Megjelent a gyűlésen Komjáthy Gábor lelkész is. A gyűlést megelőzőleg Sulyok János tanító mintatanitást tartott növendékeivel az irvaolvasás köréből, továbbá a fonomimikai módszer szerinti hang­összefoglalásból. A tanítás után élénk bírálat követke­zett, melyben résztvettek Halász Lajos köri jegyző, Budai István, Révész József ungvári tanítók. Ezután következett a tulajdonképpeni gyűlés, melyet Könyves Mihály solymosi tanító, köri olnök nyitott meg. Meg­nyitójában a tanítóknak nemzetiségi vidéken teljesített magasztos munkájáról emlékezett meg. Szekeres Dénes felsőrőcsei ref. tanító értekezést olvasott fel „A haza­fiasság érzelmének fejlesztése" címen. Indítványa Su­lyok ungvári tanítónak volt, az nevezetesen, hogy a jövőbeu a kijelölt tanító idegen iskolában egy adott tárgyról rögtönzött tanítást tartson. Az indítványt el­fogadták. Á gyűlés után Sulyok János vendégszerető házánál fehér asztalhoz ültek a gyűlés tagjai. Az első hatásos felköszöntőt Komjáthy Gábor mondotta a taní­tóságra. Erre Halász Lajos válaszolt mindenki által helyeselt beszédben, melyben éltette Komjáthy!, mint a modern XX. század papját, egyikét azon keveseknek a lelkészi karból, kik a tanítót nem lekicsinyelni, ha­nem megbecsülni és áldásos munkáját elismeréssel ju­talmazni tudja. Takács László áll. isk. igazgató a val­lások szerint széttagolt különféle tanítóegyesületeknek az általános tanítóegyesületbe való belépésére hívta fel a tanítókat. Az egységre, az egységből származandó nagy erőre üritte poharát. * Napibér a fegyvergyakorlatok alatt. Kossuth kereskedelemügyi miniszter arról értesítette a posta- és táviróigazgatóságot, hogy a fegyvergyakor­latra bevonuló állandóan alkalmazott napibéres posta- ós távirósegédszolgák és táviratkézbesitők a fegyver­gyakorlatok tartama alatt, noha napibérük meghagyá­sára jogot nem tarthatnak, mégis méltányosságból annak élvezetében esetről-esetre meghagyandók. * Hangverseny a szobránci fürdőben A nagymihályi polgári fiú- és leányiskola tanártestülete f. hó 13-án kirándulást rendez Szobránc-fiirdőbe, a hol hangversenyt rendeznek. * Az ügyvédi kamara jelentése. A mára- marosszigeti ügyvédi kamara, a melynek hatásköre ki­terjed Ung vármegye ügyvédeire is, most adta ki jelen­tését az 1908. évről. A jelentés felemlíti, hogy az 1908. évben volt két közgyűlés, 20 választmányi és 21 fe­gyelmi birósági ülés. Foglalkozik a ügyvédi nyugdij- iutózot kérdésével és közli az igazságügy miniszterhez e tárgyban beadott memorandumot. „Sietünk kijelen­teni, — mondja a jelentés — hogy tisztában vagyunk állami költségvetésünk súlyos terheivel s fenti óhajunk annak pozitív formájában som jelenti az állam nyilván­való és határozott megterheltetését, hanem elfogadva Reismann Bertalan kartársunknak ez irányban be­adott s ezen jelentésünk mellékletét képező beadványát, csupán azt kérjük, a mi a miénk, t. i. a mit az ügyvédek évente bélyeghiány miatt íelemelt ille­ték, vagy büntetés lejében űzetnek.“ * Sétahangverseny. Özvegyi és Gyulai cuk­rászdájának kerthelyiségében e hó 10-én, Űrnapján, Lányi Gyula zenekara sótahangversenyí rendez. * Kihajolni veszélyes. Lapunk legutóbbi szá­mában megírtuk, hogy Olaszliszka mellett baleset érte Máté János mogyorósi illetőségű 66. ezredbeli gyalo­gos katonát, a ki vigyázatlanül kihajolt a vasúti ka­tonai szállító kocsi ajtaján s a pályatest mellett álló lámpaoszlopba oly erősen beleütődött fejével, hogy azon halálos sebet kapva, eszméletlenül terült el. A balesetérte katouát, ki éppen hazafele utazóban volt katonatársaival, a sátoraljaújhelyi Erzsébet-közkórházba vitték orvosi ápolás végett. Az orvosok azonban nem segíthettek a szerencsétlenül járt katonán, a ki súlyos koponyarepedóst szenvedett, melynek következtében a közkórházban meghalt. * A vinnai hegyeken a szőllők szépen fej­lődnek és a fagy okozta kár korántsem oly nagy, a minőnek az első napokban vélték. * A tüdővész vármegyénkben. Ung vár­megyében is pusztít a tüdővész. A bolügyminiszternek jelentése szerint a f. év január havábau 39 egyén halt meg tüdővészben vármegyénkben. * Egy őrá alatt elveszi a láb kellemetlen sza­gát és megszünteti a lábizzadást a Mittelruan-féle láb- viz, ára egy üvegnek 120 K. Kapható kizárólag az Aranyoroszlán gyógyszertárban Ungvárt. * Vizsgalapok (korrekták) és iskolai jutalom- könyvek dús választókban kaphatók Székely és Illés­nél Ungvárt. A szomszédból. (Zemplénmegye). Nincs polgármester! Sátoraljaújhely legközelebb polgármestert választ. Eddig azt hitték, hogy Kiss Ödön ottani ügyvéd, a ki Székely Elek folfüggesztóse óta a polgármesteri teendőket végezte: pályázni fog a polgármesterségre. Most azonban ő is kijelentette, hogy nem akar valóságos polgármester lenni. — A tályai kath. legényegylet zászlóját pünkösd másodnapján szentelte fel. — Egy vasutas rablási kísérlete. E hó 5-én hajnalban Varga Gyula deregnyői lakos, föld - mi velő rablás elkövetése miatt szenzációs feljelentést tett az újhelyi vasutőrségen Árvay Gusztáv Ágoston m. á. v. kocsitoló, sátoraljaújhelyi lakos ellen. Fel­jelentésében Varga előadta, hogy Deregnyőről f. hó 4-ikén este 8 órakor érkezett Sátoraljaújhelybe s az állomáson a vasúti alkalmazottaktól tudakozódott éjjeli szállás után. Az idegent Árvay Ágoston Gusztáv, m. á. V. kocsitoló vette pártfogásába s becsalta a Wein- berger-féle kávéházba. Mulatozás közben Árvay 3 koronát kért szállásdij fejében Vargától, kinél apró pénz nem lévén, 50 koronást váltott s abból adott Árvaynak, ki a kapott pénzt a zenészeknek adta. Varga azután távozásra nógatta Árvayf, ki azon ürügygyei, hogy Vargától mint idegentől a pénzt mindenki elcsal­hatja, kérte Vargát, hogy adja át neki pénzét őrizósre. A tapasztalatlan földmives kifizetvén a mulatás költ­ségeit is, átadta Árvaynak 420 korona^ pénzét. Azután elvezette Árvay Vargát lakására. Itt Árvay Vargát a konyhába vezetvén, az ajtókat becsukta s megöléssel fenyegette Vargát, ha a pénzt vissza meri kérni s a többit is át nem adja neki. Azután nekiesett Vargának, fojtogatni kezdte, de a gyenge szervezetű Árvay nem birt Vargával. Erre a konyha ajtót kinyitva, öldöklő szerszám után sietett, mig Varga segélykiáltásokkal futott ki a szabadba. Árvay nem üldözte, ő addig a pénzt rejtette el. A sególykiáltásokat hallató Varga futása közben találkozott egy rendőrőrszemmel, kinek elmondta megrablása történetét. A rendőrség a palánk mellett elásott pénzt megtalálta. —• Gyorsíorraló áldo­zata. Zémán Andrásnó újhelyi kőművesmester neje, miközben kis gyermekének a gyorsforralón tejet mele­gített, a feldült forralóból és a mellette álló üvegből kiömlő égő szesztől ruhája meggyuladt és a szeren­csétlen asszony iszonyúan összeégett. Súlyos égési sebeivel a közkórházba szállították, a hol négy heti kinos szenvedés után sérüléseibe belehalt. — Alorvost keresnek a sátoraljaújhelyi közkórházhoz. Pályázni e hó 25-éig lohet. (Beregmegye). A csendőrség köréből. Domby Sándor csend­őrszázadost, a beregszászi szárnyparancsnokot hasonló minőségben Szombathelyre helyezték át, mig a bereg­szászi szárnyparancsnokság vezetését Török Kálmán debreceni csendőrszázados, szárnyparancsnok veszi át. — Belementek. Beregszász város képviselőtestülete e hó 5-én tartott közgyűlésén egyhangúlag kimondotta, hogy hajlandó egy honvédhuszár-osztály elhelyezésére alkalmas I-ső osztályú laktanyát felépíteni. — Szép terv. A földmivelésügyi miniszter a hegyvidéki ki­rendeltség javaslatára Munkácson egy nagyobb szabású vesszőfonó- és kosárgyár alapítását tervezi, melyben legalább 300 munkás találna állandó foglalkozást. —- Rövid utón. A napokban Verbnik alatt a lepkei La- torcahid mellett egy férfi hulláját fogiák ki a folyóból, mely 2—3 napig szalmával behintve, eltemetetlenül feküdt s aztán a cserlenői biró, a kinek a dolgot jelen­tették, elrendelte, hogy a hullát kaparják be a földbe ott, a hol kifogták. — Cigányok garázdálkodása. Benőben a cigányok egy idő óta valóságos rémei a lakosságnak, a tolvajlások, a pincefeltörósek stb. napi­renden vannak, sőt a rablástól sem riad vissza fáraó népe, fényes nappal erőszakkal veszi el a vele szem­ben tehetetlenektől a neki tetsző dolgot. (Szabolcsmegye). A Sóstófürdő építésével foglalkozott nyíregy­házai képviselőtestület, a midőn 37 szóval egy ellené­ben kimondotta, hogy Pazár István terveit elfogadva, háromszázezer koronával felépíti a Sóstófürdőt. — Mándoky Béla jubileuma. Zilahy Gyula, a debreceni színház igazgatója és színtársulata e hó 11-én Mándoky Béla volt színigazgató és színművész 50 éves jubileu­mát és búcsúfellóptét egy díszelőadás keretében tartják meg. Mándoky Béla egyik legkiválóbb alkotásában, „Hamlet"-ben vesz búcsút a nyíregyházi közönségtől. A reí. egyházmegye ketté választása. A tiszántúli ref. egyházkerület a múlt héten tartotta meg közgyűlé­sét, melyen elhatározták, hogy a felső-szabolcsi egy­házmegyét kettéválasztják és a jelenlegi címmel Kis- várda, inig a Nyíregyháza körül fekvő egyházközségek Közép-Szabolcs címmel Nyíregyházán kapnak szék­helyet. — Nyírbátorban algimnáziumnak szervezése iránt erős mozgalom indult meg. A gimnáziumot az ottani minorita atyák vezetnék. — 104 kanyaró meg­betegedés történt május hóban Nyíregyházán. Az isko­lákban a vizsgákat soron kívül megtartják, hogy azok bezárhatok legyenek. — 100 évet élt. Á napokban hall meg Pátrohán Vas Péternó, a ki kerek 100 évet ólt. Közgazdaság. Az Uügmegyei gazdák budapesti útja. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület által szervezett gazdasági tanulmányi útra, főkóp a buda­pesti állatkiállitás megtekintése végett Nitsmann Jenő titkár vezetése mellett az ungmegyei gazdák f. hó 5-én indultak Budapestre. Az állatkiállitáson szebbnél-szebb tenyészállatok­ban gyönyörködhettek a gazdák. Különösen a szarvas- marhatenyészanyag kötötte le a figyelmüket, a mely tényleg ritka szép példányokból állott. Majd az állat- kállitást körülvevő gépkiállítás vonta magára a figyel­müket, a hol egyesek megrendelést is tettek. Az itten szerzett gazdag tapasztalatok folytatása­képpen a délutáni órákban a városligeti iparcsarnok- ban levő tejgazdasági kiállítás tanulmányozására in­dultak a gazdák. A kiállítás, a melyet a most folyó nemzetközi tejgazdasági kongresszus alkalmából szervezték, oly gazdagon és tanulságosan volt össze­állítva, hogy a külföldi szakkörök méltó dicséretét is kivívta. Másnap nemzetünk büszkeségének s a magyar építészet egyik legremekebb alkotásának, a magyar országgyűlési képviselőház megtekintésével kezdték útjukat, melyben nem győztek eléggé gyönyörködni. Megnéztek még a királyi palotát, a Mátyás-templomot, a honvédszobrot. Végre a tanulmányi út második főcéljának, a vi­lághírű mezőgazdasági muzeum megtekintésére omni­buszon az Andrássy-uton keresztül a városligetbe men­tek, a hol a környék nevezetesebb szobrait stb. meg­szemlélve, részletes magyarázat után megismerve; a Mezőgazdasági Múzeumba mentek, a hol a mezőgazda- sági ismeretek oly nagy s oly remekül csoportosítva tárultak eléjük, hogy felvidékünk gazdái a tanulságos és szép kiállítást, fáradságot feledve, ki tudja, meddig is képesek lettek volna elnézni. A gazdák kedden délben érkeztek vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom