Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

2. oldal. u 2<r o­28. szám. tárói, továbbá a tanári illetve a tanítótestület iskolai és társadalmi működéséről. * 1. Az ungvári kir. kath. főgimnázium értesitője az 1907—8. isk. évről. Közli: Románecz Mihály igazgató. Az illusztrált és gazdag tartalommal szerkesztett értesitő első közleménye: „Középiskoláink tanító és nevelő működésének külső akadályai“ cimü tartalmas értekezés, melyet az intézet egyik jeles ta­nára Mazuch Ede irt és az ung-beregmegyei tanári kör m. évi nov. hó 2-án tartott közgyűlésén felolvasott. Az avatott tollal megirt szép értekezés után Gu- lovics Tivadar főgimn. tanár, mint az ungvári mete­orológiai észlelő állomás vezetője, közli az 1907. évről szóló meteorológiai megfigyeléseit. E megfigyelések­ben számos tanulságos ismeretterjesztő adatot közöl, melyekből megtudjuk, hogy Ungvár földrajzi hosz- szusága 39° 58’ Forrótól; szélessége 48° 36’; tenger­feletti magassága 135 m. Ungváron legmelegebb nap volt 1907. aug. 11-én 26’3 fok középhőmérséklettel; a max. hőmérő által jelzett legnagyobb meleg e napon : 33-8 fok. A leghidegebb nap volt f. év január 22 és 24. —16 3 fok középhőmérséklettel. A min. hőmérő jan. 24-én —215 fokkal állott legmélyebben. Érdekes az értesítőben az ungvári főgimn. ré­szére kidolgozott tanulmányi kirándulási tervezet, összesen 8 kirándulás van tervbe véve: 1. A Magas Tátra. 2. Eger városa. 3. Az uzsoki szoros. 4. A vereckei szoros és Munkács vára. 5. Máramarossziget. 6. Kolozsvár. 7. Az Aldunai szoros. 8. A Balaton vidéke. Fiume. Budapest. A főgimn. igazgatóság közli a Diákotthonok házi szabályzatát 12 pontban. A tanári testület 26 tagból állott. Legidősebb tanára Medreczky István, ki 32 óv óta működik Legkevesebb működése van Kocsis Mihálynak, aki még csak második éve működik. A bevégzett tananyag, továbbá az írásbeli dol­gozatok tételei a magyar nyelvből, végül a haszná­latban volt tankönyvek kimutatása után részletes ki­mutatás következik az intézet könyvtárainak és tan­szereinek gyarapodásáról. A tanári könyvtárban az 1907. óv végén 2860 mű volt 6878 kötetben és 33,776 K 21 fill, értékben. Az ifjúsági könyvtárban 352 mű 916 darabban van. Értéke : 1590 K 71 fillér. Je­lentékeny értéket képviselnek a folyton gyarapodó különböző szertárak is. Igen érdekes részét képezi az értesítőnek „Adatok a íőgimn. 1907—8. évi történetéhez“ című köz­lemény, melyben az igazgató kegyeletes és igazi kar­társi részvéttel emlékezik meg Brujmann Béla dr. volt iskolai orvos és egészségtan tanárának f. évi febr. 15-én történt haláláról. Egyúttal közli a vallás-erkölcsi ügyet, a fegyelmi ügyet, a főigazgatói és egyéb lá­togatásokat, a tanári értekezleteket, a tanári kar iro­dalmi meg társadalmi munkássága és állását, végül az intézetben rendezett ifjúsági ünnepélyekről, az ifjúság tanulmányi kirándulásáról, testi neveléséről, a torna­versenyről stb. számol be az intézet nagyérdemű igazgatója. Az ungvári főgimnázium hazánk legrégibb kö­zépiskolái között foglal helyet s fennállásának immár 295. évébe lépett. Blanár Ödön és Fülöp Árpád tanárok irodalmi és társadalmi munkásságának feltüntetése elmaradt az órtesitőből. Az intézet kebelében fennálló különböző körök s egyesületek működéseinek részletes jelentése után néhány közérdekű rendelet kivonata következik, majd pedig a tanulók érdemsorozata. A statisztikai táblázatból megtudjuk, hogy az orvosi felügyelet nélkül használja a szénsavas fürdőket abban a hitben, hogy ő nauheimi kúrát végez, sokkal többet árt magának, mint gondolná. Engem éveken át kezelt Schott tanár Nauheimban, s négy esztendeje ismerem Buziást is — s egész meg­nyugvással ajánlhatom bárkinek. Buziás fekvésre, kiimájára nézve is teljes ha­sonló Nauheummal, vizeiben pedig sokkal több a szénsav, mint a német fürdő forrásaiban. Mahlernek kitünően berendezett intézete, fáradságot nem ismerő lelkiismeretes kezelése, melyben betegeit részesíti, a száz holdas parknak dombos emelkedése, melynek sétányai lehetővé teszik az Oertl-fóle kúrát, együttesen alkotják azokat a tényezőket, melyek Buziást szívbe­tegek részére elsőrangú gyógyhelylyó emelték. Hogy azonban Temesmegyének ez a kincse egész mostanáig nem birt a leglátogatottabb fürdőink sorába emelkedni, annak az oka az volt, hogy nem volt neki eddig olyan gazdája, a ki a fellendítését komolyan vette volna s általános volt a panasz, hogy Ugy — a fürdőházak, mint a lakások s egyébb vi­szonyok olyanok, hogy a kényesebb fürdőközönség nem időzhet itt és inkább megy ki Nauheimba, Kis- singenbe, Franzensbadba s máshová. Tagadhatatlan, hogy még ezelőtt 2—3 évvel a viszonyok sokkal kedvezőtlenebbek voltak mint most. Ezelőtt 2 évvel a fürdő Muschong Jakab gőztéglagyár- tulajdonos birtokába került s ez az időpont uj és sze­rencsés korszakot jelent Buziás fürdőre nézve. isk óv elején beiratkozott 498 tanuló, ezek közül meghalt 3, kimaradt 39 és osztályozatlan 3 tanuló. Osztályzatot nyert 453 tanuló. Vallásra nézve legtöbb volt g. kath. : 166 tanuló, legkevesebb az ág. ev. tanulók száma, mindössze 5. Nyelvre nézve legtöbben vannak a magyarajkuak, számuk 260 tanuló, legke­vesebb volt a tót-magyar és rutén-magyar 1 és 3 ta­nuló. Mindenből jeles volt 18 tanuló, ami 4 °/o-nak felel meg. Végleg elbukott 20 tanuló, tehát 4'4%. Érettségit tett 22 tanuló. Ezek közül jelesen érett volt 4 tanuló, jól érett 8 tanuló. A 22 érett közül 7 egyházi, 3 jogi, 2 orvosi, 4 technikai, 1 gazdasági, 2 katonai, 1 állatorvosi és 2 kereskedelmi pályára készül. A 150 oldalra terjedő értesítőt az ösztöndíjas, a jutalmazott és segélyezett tanulók kimutatása meg a jövő tanévre szóló értesítés zárja be. A javító és pótló vizsgálatok aug. 29—31. napjain történnek. * * 2. Az ungvári állami reáliskola értesitője az 1907—8. tanítási évről. Közli Dortsák Gyula igazgató A gondosan szerkesztett értesitő első közleménye az Apponyi Albert gr. vall. és közokt. m. kir. mi niszter urnák 1908. évi 13.686. sz. a. rendeletével meghonosított igazgatói értekezletek fontos intézmé­nyével foglalkozik. A tanári testület az igazgatói értekezlet elé ter­jesztendő orsz. érdekű kérdések megvitatása tárgyában f. évi márc. 1-én és 5-én gyűlést tartott, melyen Dortsák Gy. igazgató és Bódis Ferenc tauár dolgo­zatait illetve indítványait tárgyalta és fogadta el a tanári gyűlés. A két alapos és szakszerű tudással megirt érte­kezés után következik az intézet anyagi és szellemi állapotának ismertetése. A tanári testület a hitoktatókkal együtt 14 tagból áll, akik különféle irodalmi és közművelődési vagy társadalmi egyesületnek tagjai. Legtöbb szolgálata van Dortsák Gyula igazgatónak és Könnye Nándor ta­nárnak, akik már 30 éve működnek a tanitásügy terén. Az értesítő többi közleményei az intézeti juta­lomdijak, a segitő-ogyesület és tanulmányi kirándulási­alap, továbbá a tanulók egészségi állapotának ismer­tetésével foglalkozik. A tanszerek és felszerelés rész­letes kimutatása után a bevégzett tananyag közlése következik. A fontosabb rendeletek és egyéb rövid közle­mények után a tanulók érdemsorozata következik. A statisztikai adatokból megtudjuk, hogy az intézet 4 osz­tályába összesen 149 tanuló iratkozott be a tanév fo­lyamán. Legnépesebb volt az I. osztály, amelybe 56 tanulót vettek föl. Az ifjúság magaviseleté és előme­netele általában véve jó. Minden tárgyból jeles volt 4 tanuló, végleg elbukott 11 tanuló. Minden tárgyból legalább jó 22 tanuló 16'7°/o. A jövő tanévre vonatkozó értesítésből felemlítjük, hogy a folyó tanév végével be nem iratkozott tanulók a jövő tanév elején és pedig szeptember 1, 2 és 3-án is beiratkozhatnak. Tudtunkkal az intézet érdemes igazgatója széles­körű akciót indított a 4 osztályú reáliskolának 8 osz­tályú főreáliskolává való fokozott fejlesztése érdekében. Sajnos, hogy fáradságot nem ismerő törekvése eddigelé meg nem valósulhatott, pedig ugy közgazdasági, va­lamint kulturális érdek azt kívánja, hogy az észak­keleti vármegyék egyikében legyen egy főreáliskola. Ungvár városa már fekvésénél fogva is mintegy pre­desztinálva van arra, hogy az Északkeleti Felvidéknek gócpontja legyen. E célt azonban csak ugy érheti el, ha két nyolc osztályú középiskolája lesz. B. I. Muschong nemcsak hogy rendelkezik olyan tő­kével, mely egy nagyobb fürdőtelep átalakításához szükséges, de van érzéke is hozzá s a legmesszebb­menő áldozatokra kész. Már eddig is nagyon sok újítást és építkezést végzett Buziáson. Egész modern mintára, a mint az Nauheimban és Franzensbadban is van, berendezett egy 50 kabinból álló uj fürdőházat, melynek szénsavban gazdag vizét r Szent Antal nevű gajzir (csodakút) szolgáltatja, létesített egy uj hidegvizgyógyintézetet uszodával, épí­tés alá vett a fürdőtelepen egy kórházat, mely cél­szerű berendezésénél fogva páratlanul áll az ország fürdői közt, kibővítette s átalakította a régi vendég­lőket, — a kávóházat, a szállodákat újonnan bebuto- rozta, stb. stb. Jövő évben is nagyszabású átalakítá­sokat szándékszik tenni az uj tulajdonos. Tervezi egy uj nagy szállodának a felépítését, megkísérli egy for­rásnak a fúrását, a fürdőtelep közepén átvezeti más­hová, hogy jövőben a fürdőközönség a kocsik által felvert por miatt ne panaszkodjon, a vasútállomástól a fürdőhöz vasutat szándékozik építeni, szóval, a mit tehet a közönség érdekében, azt mind meg is teszi. Ha ezek a tervezett átalakítások és építések mind befejeződnek, akkor Buziás csakugyan méltó lesz a magyar-Nauheim névre, de nem is lesz akkor semmi szükség arra, hogy a szívbeteg a külföldön keressen gyógyirt bajára. Imecsíalvi Imecs Béla. A felső kereskedelmi iskolák uj tantervé. Ugy a kereskedő-segédek továbbképző tanfolya­mának záróvizsgája, mint a polgári leányiskola mellett szervezett kézimunka-tanfolyam junius 25-én lefolyt vizs­gája olyan szép előmenetelt mutattak fel, a mi nagyon biztató az ungvári létesülendő uj felsőkereskedelmi is­kola jövőjére nézve. A polgári leányiskolái tanfolyamosok olyan pre­cíz és könnyed feleleteket adtak a kereskedelmi leve­lezés, nyelv és kereskedelmi ismeretekből, hogy a fiú­iskolák növendékei is tanulhattak volna belőle. Élve • zet volt a bakfis lányokat hallgatni, a mint nagy komolysággal fejtegették, hogy mik az idegen váltó kellékei, mi az a lejárat stb. Mivel a felsőkereskedelmi iskoláknál évek óta nagy volt a panasz a túlterheltetós miatt, az Országos Iparoktatási Tanács május 25-én tartott ülésében meg­állapította az uj tantervet, mely a heti óraszámot jelen­tékenyen redukálta. A Tanács határozata a „Magyar Iparoktatás“ c. hivatalos lap 18. száma szerint igy szól: „átmenetileg már az 7 908—7909- iskolai év­től kezdve a mai hároméves kereten belől a felső kereskedelmi iskolák heti óraszáma 32, 34 és 34 he­lyett 30—30-ban állapíttassák meg oly módon, hogy egyes osztályok kötelező órái 8—1-ig legyenek meg­tarthatók. A délutánok házi-munkálkodásra, a nem kö­telező tárgyak tanítására, üdülésre és a tornának heti 2 órában kötelező tanítására volnának fordítandók. A csökkentés némi ellensulyozásakép ajánlja a Tanács az osztályvizsgálatoknak teljes megszüntetését. A mint látjuk merész és hozzá teljesen egészsé­ges reformok. A tanulónak az egész délután rendelke­zésére áll és év végén nem kell az osztályvizsgálatok­tól idegbeteggé magolnia magát és hozzátartozóit. Az órarend igy lesz : A) Kötelező tárgyak : Vallástan I. oszt. 1 ó. II. oszt. 1 ó. III. oszt. 1 ó. Magy. nyelv. „ 3 „ „ 3 „ „ 3 „ Német „ „ 4 „ „ 3 „ „ 3 „ Francia „ „ 3 „ „ 3 „ „ 3 „ Földrajz „ 2 „ „ 2 „ „ 2 „ Történelem „ 2 „ „ 2 „ „ 2 „ Számtan „ 2 „ „ 2 „ „ 2 „ Keresk számt. „4„ „ 3„ „ 3„ Könyvvitel és iro­dai munkálatok „2„ „ 3„ „ 3„ Magy. levelezés és keresk. isme „2„ „ 2„ „ 2„ Közgazdaság „ — „ „ 2„ „ 2„ Jogi isme „ — „ „ 2 „ „ 2„ Vegytan, áru­isme „ 2 „ „ 2„ „ 2 „ Szépírás „1„ „ — „ „ — „ Torna _______„ 2 „ „ 2 „ „ 2 „ Heti óraszám 32 32 32 iVem kötelező tárgyak: negyedik nyelv, német vagy francia társalgás, gyorsírás, gépirás, vegytan és áruisme gyakorlatok. Felemlítjük még, hogy a tanároknak minő ké­pesítéssel kell birniok. A tisztán kereskedelmi szak­tárgyak, mint könyvvitel, keresk. isme, keresk. szám­tanra kereskedelmi tanárképzői oklevél, vagy középis­kolai tanári, a jogi tárgyakra (közgazdaság, jogi isme) jogtudori oklevél és a szaktárgyakra (földrajz, magyar nyelv stb.) gimn. vagy polgári iskolai tanári oklevél. Érdekesnek találjuk a magyarországi szomszédos vármegyei felsőkereskedelmi iskolák eredményéről is megemlékezni. A legelső osztályba beiratkozott (1906—1907. tanévben) 1. Gimnáziumból, 2. Reálból, 3. Polgáriból. Homonnán 2 (8%); 3(12%); 19(76%). Kassán 5 (11%); 7 (155%); 29(64-6%). Miskolcon 23 (26%); 4 (5%); 59 (66%). Debrecen 27 (36%); 19 (25%); 28 (37%). A növendékek túlnyomó része a polgári iskolák­ból került ki. Ungvárt valószínűleg, mivel polgári iskola nincs, a reáliskola fogja a zömét szolgálni. A tandijak 50 és 300 korona között váltakoztak, 50 korona az állami iskolákban, 300 korona a magán­iskoláknál. A beiratások körül érdekes jelenség, hogy julius első napjaiban alig nehányan jelentkeznek a felső-ke­reskedelmi iskolákban, mig szeptemberben oly sokan, hogy ki is szorulnak. Ezzel szemben meg kell jegyez­nünk, hogy az alakuló uj ungvári íelső-kereskedelmi iskola első évfolyamára máris sokan jelentkeztek, miért is félő, hogy szeptemberben kiszorulnak igen sokan. Mivel most aktuálissá vált a kereskedelmi iskola felállítása Ungváron, a tantervhez az a megjegyzésünk, hogy mi a heti 1 órai vallástanitást speciális viszonyaink­nál fogva kevésnek tartjuk, ellenben a délutáni órák­ban az izr. vallásuak számára a thalmud Thora taní­tásnak legalább a hét négy napjában heti 8 órában tartanók szükségesnek megállapítani. Végül megjegyezzük, hogy a Kereskedelmi Csarnok elnöksége által a felső-kereskedelmi iskola szervezése érdekében indított mozgalom nagy gyűrű­ket vetett és szerdán e tárgyban értekezlet is volt. Ha a szülőkben meglesz, a jóakarat, akkor Ungvár vá­rosa egy kultur-intézménnyel gazdagabb lesz. hurutok, ^ # köhögés, skrofuSozis, influenza nnh£%** I W M ellen számtalan tanár és orvos általInaponta ajánlva. jg ^ A/ Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor orvosi rende1(Kr(, a uyögyszwtáraW ■ Emeli az étvágyat és a testsúlyt, -megezfln» ** „Rothe“ eMM csomagolást. ban. F. HofTmann-Ln Rache <& C®. Basel (Svájc)

Next

/
Oldalképek
Tartalom