Ung, 1907. július-december (45. évfolyam, 27-50. szám)

1907-10-13 / 41. szám

2. oldal U IST G 41. szám. emelkedés folytonos lesz, újabb és újabb gene­rációk fogják megszerezni a nekik oly annyira szükséges tudást. És az is bizonyos, hogyha a kormány látja, hogy Ungváron milyen sokan törekednek a kereskedelmi szakismeretek meg­szerzésére, nem fog elzárkózni városunk és vármegyénk azon jogos kívánsága elől, hogy Ungváron felső kereskedelmi iskola állittassék fel, a mely természetesen a szakismeretek közlésében sokkal többet tehet, mint az esti tanfolyam. Ha ezt megérjük, az lesz igazi dicsősége a Kereskedelmi Csarnoknak. A vármegyei tisztujitás. Folyó évi október hó 9-ón Bernáth Zoltán orsz. képviselő vezetése alatt a vármegyei függetlenségi pártnak egy küldöttsége kereste fel vármegyénk főis­pánját egyrészt azon célból, hogy tájékozást nyerje­nek, bir-e a főispán tudomással azon mozgalomról, mely a jelenlegi árvaszéki elnök ellen indult meg, másrészt pedig, hogy előzetesen tájékoztassák a főispánt a füg­getlenségi pártnak a folyó év végén megejtendő vár­megyei tisztujitással szemben elfoglalt álláspontjáról. A küldöttség vezetője szerint a függetlenségi párt a vármegye békéjét megőrizni óhajtván, a párt- politikát a tisztujitásokba belevinni nem szándékozik s a maga részéről a tisztujitásnál külön jelölteket nem állít. A küszöbön levő törvényhatósági bizottsági tag­választásoknál, nemkülönben a különböző bizottságok megalakításánál a függetlenségi párt befolyását feltét­lenül érvényre óhajtja juttatni, azonban itt is a 67-es pártok jogainak sérelme nélkül, a békés megoldást kivánja. A főispán, — előre bocsátva azt, hogy ő is értesült az árvaszóki olnök ellen indított mozgalomról, mely azonban hivatalos tudomása szerint teljesen abban hagyatott, — örömmel vette tudomásul a vármegyei függetlenségi párt elnökének kijelentését a tisztujitást illetőleg, — annál is inkább, miután a függetlenségi párt elhatározása az ő óhajával is teljesen egyezik. Kijelentette továbbá, hogy ismerve a tisztikar tevé­kenységét, magarészérői sem helyeselhetett volna semminemű oly akciót, mely a jelenlegi tisztikar egyik vagy másik érdemes tagjának újból való megválasz­tatása ellen irányulna. A mi pedig a függetlenségi pártnak a bizottsági tagválasztások és a bizottságok megalakítása alkalmá­val való fokozottabb érvényesülését illeti, erre nézve kinyilatkoztatta, hogy ezen óhajt méltányosnak és jo­gosnak ismeri el s hajlandó a maga részéről is oda­hatni, hogy az a vármegye 67-es elemeinek békés közreműködésével meg is valósuljon. Egyébként kö­szönetét fejezi ki a küldöttségnek iránta tanúsított bizalmáért, nemkülönben a függetlenségi pártnak a vármegye békéjét szivén viselő nyílt és őszinte el­járásáért. Kilátás van tehát arra, hogy a tisztujitás vár­megyénkben mozgalmat egyáltalán nem fog előidézni, s hogy a jelenlegi tisztikar újból egyhangúlag meg fog választani. lékének — az ungvári állami polgári leányiskola“ felirattal. Völgyi Cordélia Jókai: „Az aradi vértanuk“ c. költeményét adta elő. Bátor fellépésével, kedves, be­hízelgő,.. lágy hangjával még csak ezután fogja aratni a babérokat! Deák Gyula zárószavai után, melyekkel az aradi vértanuk szenvedését s megdicsőülését aposztrofálta, felhangzott a nemzet imádsága: a Himnusz, melyet a növendékekkel együtt az összes jelenlevők énekeltek. Az ünnepség befejezése után megtekintették a Buttler-féle kastélyt, melynek jelenlegi tulajdonosa, Reismann Gyula birtokos, villásreggelit adott a ki­rándulóknak. Rég elhúzták már a déli harangot, midőn Tahy plébános asztalánál összegyűltek az intézet tanárai. A szives házigazda vendégszeretetét, jó szivét, kedves modorát soha nem feledjük el! A délutánt a növendékek játszással, a község megtekintésével töltötték 4 óráig, a mikor is a legszebb emlékeket hozván magukkal, mondottak „Isten-hoz- zád“-ot a szinmagyar községnek. Elismerés illeti Deák Gyula intézeti igazgatót és a tantestületet, mert midőn ezen hazafias ünnepélyt nem kis fáradsággal rendezték, kedves, feledhetetlen emléket állítottak mind növendékeiknek, mind Dobó- ruszka község lakóinak szivében 1 y j Karácsonyi vásár. Az uDgmegyei Tulipánkert-Szövetség agilis elnö­kének, Csuha Istvánnénak kezdeményezésére elhatá­rozta, hogy f. évi december hó 8—12. napjain Ung­vári, a vármegyeháza nagytermében tisztán ungmegyei háziipari és ipari cikkekből karácsonyi vásárt rendez. Célja az, hogy megismertesse közönségünkkel a be­vásárlási forrásokat, megismertesse az egyes tárgyak termelőit, készítőit s egyszersmind alkalmat adjon a termelőknek cikkeik elárusitására. Az elárusitásra kerülő tárgyak kilenc csoportba osztattak. Minden csoport élén áll a szakosztályi elnök a titkárokkal. A vásáron cikkekkel részt venni akarók a szakosztály elnökénél kötelesek bejelenteni november 1-ig, hogy minő, hány és mily értékű tárgyat adnak elárusitás végett. A cikkeknek az ára természetesen a tulajdonost illeti. Csupán térdij és eladási dij címén az eladott tárgy árának 10°/o-a fog levonásba helyez­tetni a Tulipánkert-Szövetség javára, a melyből a vá­sár költségei fedeztetnek. Tájékoztatás végett közöljük, hogy minő tárgya­kat kell beküldeni a vásárra. I. csoport. A képzőművészet köréből: szobrok, olaj-, vizfestmények, kréta-, szén-, irón- és tollrajzok. E csoport élén Bánóczy Béláné áll, Pribék Antal és Tóth Gyula titkárokkal. II. csoport, a) női kézimunkák: szár-, lapos-, kereszt-, láncöltés, applikáció, domborított hímzés és ezeknek változatai stb. b) bársony-vasalás, égetés, festés, selyemfestés, fa- és üvegégetés stb. E csoport elnöke Lám Sándornó, titkárok dr. Bródi Miklós és Farkas Ernő. III. csoport, a) szövések: vászon-, kötés-, selyem- szövés és a szövészethez tartozó minden tárgy; b) fonott szövet, gyékény, kosárfonás és díszmű­áru tárgyak; c) nemez (filz) p. u. gubák, pokrócok, asztal-, pamlag- és ágyteritők, szőnyegek, függönyök stb. E csoport elnöke Lőrinczy Jenőné, titkárok: Heverdle Frigyes és Csűrös Szilárd. IV. csoport. Faipar. Különböző egyszerű és komplikált bútorok, polcok, könyvszekrények, kép­keretek, pipa-, ernyő-, ruhatartók, sótapálcák, dobozok, fafaragások, esztergályozott tárgyak és a faipar körébe tartozó minden kész tárgy. E csoport elnöke Hidasi Sándor. V. csoport. Kerámia; kályha, kandallórészek, főzőedények és agyagáru diszműtárgyak. E csoport elnöke Pap János. VI. csoport, a) Vas-, fém-ipar: kovácsolt virág- állványok, lámpák, keretek, sodronyok stb., öntött réz- áruk ; b) kőipar: szalon márványasztalka, szoborállvá­nyok, névjegytartó, levólnvomó, esztergályozott és fara­gott vázák, óraállványok és különböző díszműáruk. E csoport elnöke: Berzeviczy István, mellette a bizottság tagjai szakiparosok. VII. csoport, a) könyvkötészet: ezen iparághoz tartozó minden kész munka és mű. b) bőripar: cipők, övék, keztyiik, domborított és égetett műtárgyak, szíjak. Elnök: Deák Gyula, mellette a bizottság tagjai a szakiparosok. VIII. csoport. Élő és művirág. Elnök: dr. Ország Jakabné, titkár: dr. Korláth Endre. IX. csoport. Élelmezés, a) alosztály. Italneműek : mint a bor, likőr, pezsgő stb. Elnök: dr. Novák Endre. b) osztály. Ételnemüek: a pék, hentes, stb. ipar­hoz tartozó cikkek, gyümölcsök stb. Elnök Cornides Györgyné, titkár Szieber Ödön. c) Cukrászat: az ezen ipar körébe tartozó min­den házilag, vagy üzletileg készített cikk. Elnök : Komjáthy Tihamérné, titkár : dr. Lukács Géza. A karácsonyi vásárt rendező elnökség felkéri megyénk egész társadalmát, hivatalos közegeit, lelké­szeket és tanítókat, hogy a felsorolt tárgyak elkészíté­sére vállalkozzanak, illetőleg az ahhoz értőket serkent­sék, buzdítsák a vásáron való részvételre. A jelentkezés határideje: november 1-e; a tárgyak beküldésének határideje: december 1-e. A jelentkezéseket az illető csoport elnökéhez kell intézni. Mindennemű felvilágo­sítást a vásárrendező bizottság intéző titkára : dr. Tahy Endre nyújt. _________ Színház. (te) Az utolsó hét eleinte nehezen indult, mert a műsoron nem szerepelt kellő érdeklődést kelteni hiva­tott darab. Az érdekesebb műveket bemutató estéken a közönség nagy számmal jelent meg. A „Gróf Ham­let“ és a „Hoffman meséi" telt házat vonzottak. Igaz, hogy Palágyi és Tibor Lóri szereplése is vonzóvá tette e két előadást. A heti eseményekről a következőkben számo­lunk be: Szombaton, október 5-én a „Vig özvegy“ ötöd- szöri előadása szép közönséget vonzott. Vasárnap, október 6-án, délután „Berger Zsiga" kacagtató bohózat másodszor került színre. Este ün­nepi díszelőadás volt az aradi vértanuk halálának év­fordulója alkalmából. Az ünnepi nyitány után Pártos Dezső szavalta el Vidor Marcinak „Az aradi sáncon,, c. mély érzésű és nagyhatású költeményét. Ezután színre került a „Harang" című legenda, melynek meséjét Pásztor Árpád irta, zenéjét Buttykay Ákos és Kacsoh Pongrác szerezte. Benedek tisztelendő ur, Kisboldogasszonyfalva 50 esztendős plébánosának a falu bírája átad 400 koronát, hogy azon harangot vásároljon a templomba. Benedek azonban útköz­ben jószive sugallatát követve átadja a pénzt egy boldogtalan szerelmes párnak, ami által lehetővé teszi a fiatal szerelmes pár egyesülését. Igen ám, csakhogy e miatt ismét nincs harang, a községi lako­sok közt nagy a felzúdulás, el akarják kergetni az agg papot, ha vasárnapra nem fog szólani a harang a toronyban. Az öreg pap és gazdaasszonya már ké­szültek el a faluból, amikor egyszerre megszólal a toronyban a harang, amit a földesúr éjnek idején téte­tett föl a toronyba. Ez egyszerű mese kedves jelene­tekkel tarkítva szövődik, amelyhez a hangulatos zene kellemes hatást keltve hozzásimul. A közönségnek a darabról nagyon eltérő véleménye volt; egyeseknek tetszett, sokan azonban nem voltak kielégítve. Minden­esetre sok szerkezeti hibája van a műnek. Az előadás sima és egyöntetű volt. Fábián Linka, mint a pap gazdaasszonya, nagy élethűséggel játszott. Somiár Zsigmond szimpatikusán adta elő a jószivű és jó­szívűsége miatt bűnhődő plébánost. A többiek kisebb nagyobb szerepekben igyekeztek a darabot a siker magaslatán megtartani. Héttőn, október 7-én egy fiatal, tehetséges iró színművét mutatták be először közönségünknek.—Farkas Pál „Bálványok" c. művében a mai társadalmi félszeg- ségeket ostorozza ; hiányzik azonban még belőle a kellő erő, gyakorlat és élettapasztalat. Az általános hatás eléggé lagymatag volt. Csanády Erzsi (Márkus Julia) a társaságbeli leányok bálkirálynője, könnyelmű fivére megmentése végett minden szerelem és vonza­lom nélkül odaígéri kezét a gazdag árpakereskedőnek, Szilárd Antalnak, akinek a bálványa az, hogy az elő­kelő társaságba bejusson felesége révén. Menyasszonya fivérének, Miklósnak (Ozobor) átad 40 ezer koronát, hogy abból becsületbeli adósságát rendezze. Miklós azonban ezt is elkárty ázza, sőt vesztesége miatti kétségbe­esésében kártyázás közben csalásra vetemedik. Észre veszik. Miklós társadalmilag lehetetlenné lesz s emiatt testvéré Csanády Erzsi is. Szilárd most már az Erzsi­vel való eljegyzését felbontja. A Miklós csalását a játékban részt vett urak elsimítják, de vele minden érintkezést megszakítanak, kivéve Tusnády Bélát, aki Miklóst üzlete körében munkába állítja, s Indiába készül vele. Csanády Erzsi pedig régi szerelmét Tus­nády Bélát visszavárja s övé lesz. Az előadó színészek igyekeztek életet, elevenséget vinni a darabba, de nem pótolhatták a szöveg szellem és ötlethiányát. Márkus Julia, Ungvári Mór (Szilárd Antal), Pártos Dezső (Tusnádi Béla), Majthényi László (Hort László), Czobor Érnő és Kovács Ándor (a minister) dicséretre méltó igyekezettel játszották meg hálás, vagy kevésbé hálás szerepöket. Kedden, október 8-án, a „Csibészkirály“ c. operettben búcsúzott el a közönségtől a társulat prima­donnája, Feledi Boriska. Az igazat megvallva, jobb darabot is lehetett volna találni a búcsuzásra, a mely­ben nagyobb, őszintébb hatást kelthetett volna a tehet­séges, közkedvelt szubrett. De hát, mint újdonságot be kellett mutatni a közönségnek, hogy hová fajulhat el a lehetetlen operette-gyártás. Sem a szöveg, sem a zene meg sem közelíti a régibb kedves meséjű és zenéjű operetteket. A melódia komoly stílusa nincs összhangban a szöveg bohókás tartalmával. A tartalma az, hogy Daisyt, az Olimpia színház primadonnáját, a „Csibészkirály“ szerepében és kosztümjében tolvajnak nézik, elcsípik az igazi betörőkkel együ t, beviszik a fogházba, honnan megszökik az igazi tolvajokkal, akik a csibészek tanyájára vezetik, ott megválasztják csibész­királynak s elhatározzák, hogy az újonnan választott csibészkirály vezetése mellett betörnek Daisy lakására. Daisy maga vezeti őket lakására s ott az egyik be­törőben, aki tulajdonképen a rendőrfőnök, régi szerel­mét ismeri föl s egymásé lesznek. Feledi Boriska bájos Daisy volt, igyekezett jól, kedvesen megjátszani szerepét, de hogy nagyobb hatást nem ért el, nem az ő művészetének hiánya, hanem az operett gyenge­sége volt az oka. Nagyon jó szerephez jutott Dezsőíi László (Harry Ruttland) a ki „Csibészkirály“ szerzőjét nagyon ügyesen alakította. Borbély Sándor a vén be­törőt, Gulyás Menyhért a nagy betörőt pompás humor­ral adták. Szerdán, október 9-én másodízben került színre az „Áldozati bárány“, kevés számú hallgatóság előtt; a fonák helyzetek azonban mulattatók voltak a jó elő­adásban. Csütörtökön, október 10-én „Gróf Hamlet" c. 5 felvonásos vígjátékot mutatták be precíz, jól összevágó előadásban. De Houdan gróf, a gyámoltalan és ször­nyen befolyásolható, folyton tépelődő és határozatlan gróf Hamlet barátai, hitelezői kedvéért el akarja magát elhatározni a nősülésre. Az esküvő ki van tűzve, de csak erőszakkal és hálókabátban tudják az anyakönyvvezető elé vinni, ahol ismét nem tudja elhatározni magát, hogy kimondja az igent. Az esküvőből nem lesz semmi. Az ötödik felvonásban azonban véletlenül Xiielobategsagek,. Hurutok, 9 ^ • /« Ä köhögés, skrofulozis, influenza IQ? # ^ j| ß M dk* Mámtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. W wM W Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen ■iinliiatns jkS gl Énen as «vagyat és a tettedet, «egcj»- „ Rache“ eredeti etomagoláet. Kapható orroai rendeletre a ryócrsiertirak- /a HB teö * kBhDgést, váladékot éjjeli IzzaddsL --------------------- ban. — ára Qvagenkint 4.— korona. ■■MM»':F- HoffM»nn-La Rache A Cs. Basel (Srije), mmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom