Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)
1906-12-30 / 54. szám
2. oldal. TT 2ST Gh 54. szám. Kristóffy-kormány főispánja. Gyors egymásutánban; tárgyalta le a törvényhatósági közgyűlés a porosztói és bacsói uj körjegyzőségek rendszeresítésére vonat- i kozó miniszteri rendeletet. E két körjegyzőség már 1907. január 1-én megkezdi működését. — Fontos; tárgya volt még a közgyűlésnek az 1907. évi törvény-! hatósági bizottság tagok névjegyzékének megállapitása. I A bizottsági tagok száma a jövő évben 271 lesz. Ez j idén a lemondások következtében csak 255 tagja volt a közgyűlésnek. A gyűlés végén az alispán visszapillantást vetve az elmúlt évre, meleg szavakkal emlékezett meg a törvényhatósági bizottságnak a válságos időkben tanúsított hazafias, bölcs magatartásáért. * A főispán távollétében Lőrinczy Jenő alispán elnökölt a közgyűlésen. — A tárgysorozat első pontját képezte a belügyminiszter azon rendelete, mely szerint a szobránci és szerednyei körjegyzőségek ketté választatván. Porosztó és Bacsó székhellyel újabb körjegyzőségek létesittettek. A belügyminiszter felhívta az alispánt, hogy az uj körjegyzőségek 1907. évi január hó 1-én működésüket kezdjék meg s erre vonatkozólag az alispán a szükséges intézkedéseket már megtette. A m. kir. földművelésügyi miniszternek a vármegyei ebadó alap 1904. és 1905. évi zárszámadása tárgyában, továbbá a gyári napszámosok útadójának mikénti kezelése tárgyában, végül az útadóknak az állami egyenes adók kezelésével való összhangba hozatala tárgyában, nemkülönben a Nagyberezna-Runyinai keskeny vágányu h. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában kelt leiratai tudomásul vetetettek. A magánhasználatra szolgáló kompok, révek, ha- jóhidak forgalombahozatala előtti hatósági engedélyezése tárgyában vármegyei szabályrendelet alkottatott. A nagyzalacskai körjegyzőséghez tartozó községek által a beltelkek kerítésének mikénti felállítása tárgyában alkotott községi szabályrendelet jóváhagyatott. Az 1907. évre érvényes törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzéke tudomásul vétetett. Mélyút község képviselő-testületének a község és a r. kath. egyház között létrejött birtokcseróre vonatkozó határozata jóváhagyatott. Palágy község képviselő-testülete által a pásztorház és kovácsmühely ügyében hozott határozata alaki hiányok miatt megsemmisittetett. A napirend letárgyalása után az ülést Lőrinczy Jenő alispán berekesztette s egyúttal rövid visszapillantást vetve a súlyos válságok között lefolyt vármegyei életre, a bizottsági tagoknak boldog uj esztendőt kívánt, a mit a megjelentek viszonoztak. Hasznos madarak védelme. A mezőgazdaságról és mezőrendőrsógről szóló 1894. évi XII. törvénycikk 57. és 58. §-a, — illetőleg a mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Parisban 1902. évi március hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képező jegyzék becikkelyezésére vonatkozó 1906. évi első törvénycikk alapján a földmivelősügyi miniszter elrendelte, hogy a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében 1901. évi március hó 18-án kelt 24,65ő/VII. 1. szám alatt kiadott körrendeletében felsoroltak közé még a következő öt madárfaj felveendő és ezen körrendeleté határozmányai szerint védendő: 1. Vörös vércse, Közönséges vércse, Szélverő, Széltapogató, Nyerítő. 2. Kék vércse, Hamvas vércse, Vöröslábu vércse, Szürke vércse, Palavércse. 3. Fehérkörmü vércse, Sárgakörmü vércse. 4. Fehér gólya, Közönséges gólya, Cakó, Eszterág, Gagó, Koszta. 5. Fekete gólya, Barna gólya, Erdei gólya. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — December 28. — A város képviselő-testülete pénteken irnokválasz- tássál egybekötött rendkívüli közgyűlést tartott, a mikor is a Bánóczy Béla vármegyei főjegyző, alispánhelyettes elnöklete alatt lefolyt választáson Tabódy Elemér választatott meg 41 szavazattal az első helyen jelölt Tomcsányi Géza 29 szavazatával szemben, mig a harmadik és negyedik helyen jelölt Toperczer Andor és Novoszeleczky Edére egy szavazat sem jutott. A választás befejezése után kezdetét vette a rendkívüli közgyűlés, a mikor is első sorban felolvastatok a városi fogyasztási adóhivatal váratlan rovancso- lásáról felvett jegyzőkönyv, mely szerint a lejárt, de még be ném váltott bárczák 8000 K-n felüli összeget tesznek ki, a miért is a polgármester az ügyvivőket fokozottabb erélyű behajtásra utasította. A jelentést a képviselő-testület tudomásul vette. Majd felolvastatott a Rákóczi- és Bercsényi-utcák szabályozási vonalát megállapító képviselőtestületi határozatot megsemmisítő törvényhatósági bizottsági határozat. A képviselő-testület a határozatot tndomásul vette, de a p. ü bizottság javaslatára egyúttal kimondotta azt is, hogy a jövőbeni építkezéseket a tanács csak is az ott megállapított irányban engedélyezzen. A honvédlaktanya kantinja újabb 3 évre Lang Mór eddigi bérlőnek adatott bérbe évi 600 K-órt. A kórház- és bábaiskola közti telekcseróhez a képviselőtestület elvileg hozzájárult s tudomásul vette, hogy a közkórházi bizottság által javaslatba hozott kikötéseket a vallás és közoktatásügyi miniszter már eleve elfogadta, minthogy azouban a képviselőtestület általános többsége nem volt jelen, az ügy feletti szavazás újabb idejéül 1907. január hó 29-ike tűzetett ki. A vágóhídi jégveremnek jéggel való megtöltésére az árlejtés kiírása elhatároztatott. Most következett a közgyűlésnek legérdekesebb tárgya: a villany világítási közismert mizériák megszüntetése ügyében hozott tauácsi javaslat tárgyalása. Elnöklő polgármester bejelentette, hogy a tanács még ez óv szeptember hő folyamán felhívta a bútorgyárat, mint villany világítási vállalkozót, hogy szerződésbeli kötelezettségeinek feleljen meg. E határozat jogerőssé vált, a bútorgyár azonban ismét nem tett semmit, hogy a villanyvilágítás jó legyen. Ez okból Rácz József városi mérnök határozati javaslatot készített, a jövőbeni teendők iránt, mely javaslatot a p. ü. bizottság is elfogadásra ajánlta. A javaslat igy szól: 1. Minthogy a bútorgyár, a szerződés 4-ik pontja értelmében, a szerződés jogerőre emelkedésétől számított 42 nap alatt köteles volt a villamos világításnak megfelelő egész tervezetet helybenhagyás végett a városi tanács elé terjeszteni, a melytől vállalkozó nem térhet el, és e helyett mindössze egy, az utcai lámpák helyeit feltüntető helyszinrajzot mulattatott be a városi tanácsnak, és sem a telep, sem a gépezetek, belső berendezések és vezetékek méretezésére vonatkozó és a hármas vezeték megterheléséről egy kidolgozott részletes tervrajz be nem terjesztetett, ezen tervezeteket, melyek nélkül sem az üzem szakszerűen nem kezelhető, sem az ellenőrzés nem gyakorolható, a vár tsi tanácsnak 14 napon belül annál is inkább adja be, mert különben a szerződés 33. §-a szerinti azon jogát a város, hogy a szerződést megszüntetheti, érvényesíteni fogja 2. A berendezési cikkekre, munkadijakra árammérő-óra árára, áram mérő órák és az áram fogyasztására vonatkozólag a városi tanács által 4694—1906. sz. alatt kiadott, a vállalat által meg nem felebbezett, tehát jogerőre emelkedett határozatának 5. és 6. pontjában megerősített árjegyzék tételeit már 1907. évi január 1-től ugyancsak a különbeni következmények terhe alatt tartsa be, egyúttal pedig utasítja a képviselő-testület a városi tanácsot, hogy ezen emlitett dij-jegyzé- ket a maga terjedelmében a helyi lapokban tétesse közzé és Ungvár város közönségének figyelmét hívja fel. 3. A városi tanács 4694—1906. szám alatti határozatának 9. pontja értelmében, a szerződés 19. §-ának eddigeló még meg nem történt próba-mérések azonnali foganatba vételére a városi mérnök és egyidejűleg a szükséges műszerek beszerzésére a vállalkozó-cég is felhivatván, miután a cég a szükséges műszereket még be nem szerezte és minthogy a vállalat a szerződés 2. §-a alapján „a villanyos fénynek megállapított erejére, valamint a világításnak folytonos akadálytalan folytonosságára nézve Ungvár város és a magán fogyasztókkal szemben szavatosságot vállalt,“ a szerződés 18. §-a szerint „a vállalkozó a köz- és magán lámpáknak világitó képességéről jót áll“; a szerződés 19. §-a szerint: „Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy az Ungvár városi világításra nézve megállapított 200 W lámpa feszültség a másod rendű vezetéken is mindenkor oly állandó marad, hogy sem kétszázon felül, sem azon alul 5°/o-nál nagyobb ingadozás elő ne állhasson“; a városi tanács jogosult próbaméréseket tétetni úgy a köz-, mint a magán világításnál, arra nézve, hogy: „Megvan-e a biztosított fény erő é3 ezen photo- metrális photometrikus kísérletek és vizsgalatok, valamint általában a szerződési feltételek megtartásának megállapitása céljából foganatosítandó hatósági vizsgálatokhoz vállalkozó köteles a műszereket és egyébb felszereléseket a város illető szakközegének rendelkezésére bocsátani, a szükséges munkálatokat és berendezéseket saját költségén foganatosítani és a kellő személyzetet rendelkezésre bocsátani a nélkül, hogy mindezen szolgálatokért bármily eziinen jogot formálhatna“ : Utasítja a képviselő testület a városi mérnököt, hogy mindaddig mig e műszereket a vállalat rendelkezésére bocsátja, az összes emlitett méréseket hitelesített állami műszerekkel eszközölje, e végből felkéri a városi képviselő-testület a m. kir. áll. vasutak debreceni üzletvezetőségét, hogy e mérések megejthetésére Gamma Rezső távírda-ellenőrt a rendelkezésére álló műszerekkel a városi mérnök mellé kirendelni kegyeskedjék ; felhatalmazza a városi képviselő-testület a városi tanácsot a felmerülendő költségek kiutalására és egyúttal arra is, hogy mennyiben a szakértők részére szükséges műszereket 14 napon belül be nem szerezné a vállalat, terhére azokat szerezze be, és a városi mérnöknek rendelkezésére bocsássa. Felhatalmazza egyúttal a képviselet kiküldött szakértőit, hogy úgy a jelenben mint a jövőben ezen méréseket és vizsgálatokat akár a bútorgyár telepén, akár künn a vezetékeken bármikor a vállalathoz való minden előzetes bejelentés nélkül eszközölhessék s erről vállalatot határozatilag kiértesíti. 4. Utasítja a képviselőtestület a villanyvilágitási vállalatot, hogy a szerződés 13. §-ának, a mely azt írja elő: „Hogy raagánfelek lapszámmal ellátott számadási könyvet kapnak, melyben a fogyasztott mennyiség a Ezeknél ragyogóbb hasonlatokat csak Vörösmar- tynál, Petőfinél találunk. Efféle hasonlatait müveinek minden lapján két kézzel szórja. Nagy lírai és leiró tehetség. Hogy dalokat, énekeket ne irt volna, nem bírjuk elhinni. Hogy nem maradtak meg efféle kisebb költeményei, vagy névtelenül jutottak reánk, azt korának gondolkodása magyarázza meg. Balassi szerelmes versei is csak szerencsés véletlenség folytán maradtak meg. Az ilyeneket kinyomtatni akkor senkinek sem volt elég bátorsága, csak kéziratban terjedtek el és titokban gyönyörködtek, vigadtak és búsultak velük a szerelmes lelkek. Ilyen véletlenül megmaradt szerelmi dalok gyűjteménye a „Vásárhelyi daloskönyv“, a melynek nem egy oldala teljesen Gyöngyösy verseinek hangjára és formájára vall. Gyöngyösyt hirhedett labancnak szokták mondani, de minden alap nélkül. A kik megátalkodott labancnak tartják, azok csak „Murányi Vénus“-ára gondolnak, a hol több helyütt áradozott a király-hűség diesőitésótől, de eszök ágában sincs ugyancsak a „Murányi Venus“ megindító, mély hazaszeretetről tanúskodó sorait megfontolni : Vészni tért kis hazánk! forgasz meg sok kockán, Hányfelé vetett már a szerencse sarkán ! Régi szép épséged e miatt áll csonkán, Miképen sirassam ily romlottságodat! Mivel könnyebbítsem Nagy fáradságodat ? Miként vigasztaljam szomorúságodat ? Midőn megszemlélvén sok romlott bástyáját, Szegény országomnak s megtompult szablyáját, Sóhajtással mondom keserves nótáját ! Akkoriban a magyar főurak kisebb-nagyobb tehetséggel intézték a nagy politikát, a hozzájok szegődő nemes emberek követték őket. Wesselényi nádor maga is labanc, de igaz jó hazafi volt. Gyöngyösy hűségesen szolgálta urát, hiven kitartott a nádor halála után felesége, Széchy Mária oldalán is. A murányi összeesküvésben ő is részt vett. O sem nézte végig tétlenül hazája pusztulását s mint a „rebellió hive“, már 1668-ban i belekerült a pártosok összeírt lajstromába. Az 1670-iki „siralmas esztendő“, — mint Babócsay Izsák tarcali krónikás mondja, a rettentő üldöztetések és kínzások éve, a mikor Magyarország megkötözve hevert a bécsi udvar előtt. Gyöngyösy az óv elején még részt vett a bécsi udvartól eltiltott kassai gyűlésen, mint Széchy Mária követe, de azután elfogták és a füleki várba hurcolták. Fogságából Szelepcsényi György érsek menti meg, ekkor tért át a katholikus vallásra. Csak ez volt a menekülés útja, a mint Barkóczy István mondotta ! vendégének, Kende Gábornak : „Ne félj bátyja, mert bizonyosan nem bántanak benneteket, de bizony pápistává kell lennetek.“ így lett Gyöngyösy katholikussá, de még igy is terhes föltételek mellett eresztették csak szabadon, Béltelki Pál füleki kapitány és a füleki őrség tisztikara tízezer tallér erejéig kezeskedett érte. így lett katholikus Gyöngyösy pártfogója, And- rássy Miklós Gömörmegye főispánja is, a kinek oltalma alatt a költő meghúzta magát. Ez idő után Gyöngyösy Krasznahorka-Váralján lakott, nem csatlakozott, de nem is csatlakozhatott a bujdosókhoz, mert inkább tollforgató, mint kardviselő ember volt s idősebb kora sem engedte, hogy a bujdosók tábori életét élje. De tollával szolgálta a nemzeti ügyet. 1681-ben mint megyéjének követe megjelent a hires országgyűlésen, a hol az ujonan megválasztott nádort, Esterházy Pált, mint a nemzeti ügy hősét ünnepli, a mi váltig nem is tetszett az udvari érzelmű embernek. Thökölyt is dicsőíti e versében, mikor pedig 1682-ben házasságra lép Zrínyi Ilonával, lelkesen ünnepli a kuruc királyt hires verseiben s várja a boldog időt: mikor a „kalpag szab rendet a kalapnak!“ Ur lesz a magyar Magyarországou! Gyöngyösy nem tartozott azon szilárd jellemek közé, a kik meggyőződésüknek mindent fel tudnak áldozni, de tollával nagyobb szolgálatot tett hazájának, mintha kardjával a bujdosók táborában vitézkedett volna. Első házasságából született legidősebb fia, István, már akkor Gatályban mint a maga gazdája élt, megmaradva kálvinista hitében s ott virágzó családnak megalapítója lett. A költő második házasságából született katholikus Gyöngyösy-ág Dunántúlra származott s kihalt. A költő későbbi házasságából született fia, György, csornai prépost és váradi kanonok lett. kapott fizetést, mert a bécsi udvarnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy a magyar vitézeket fizesse. Wesselényi Ferenccel Füleken ismerkedett meg, a ki kapitánya volt a várnak. A hiú főur szívesen elmondogatta hires regényes esetét Széchy Máriával, a mikor szép feleséget és várat nyert. Gyöngyösy István megénekelte a hires eseményt, a nádor ki is adta 1664-ben Kassán a gyönyörű leírásokban, szép lírai helyekben bővelkedő „Krónikát“, a mely Gyöngyösyt egy csapással kora legnépszerűbb költőjévé avatta. Az asszonyok nem győztek betelni szerelmes ömlengéseivel, gyönyörű, csengő-bongó verseléseivel, a férfiak megtalálták benne a tudós mythológiát, szép példákat, leírásokat s ők se tudták eléggé dicsérni. Korának szája ize szerint irt, de verselő művészettel és kellemes nyelven, szines hasonlatokkal. Gyöngyösynek Ovidius volt a kedves költője. Az asszonyi szépségnek és bájnak nála ragyogóbb leirója és lelkesebb dicsőítője alig van a régi magyar irodalomban. Az ily leirások, gondolatok költői mezbe való öltöztetése költészetének fő ékességei. Női alakjainak leírásában máig is gyönyörűségét találhatja az olvasó. A hogy Széchy Máriát vagy Philomelát, Zrínyi Ilonát leirja, az ma is példaképül szolgálhat. Olvassuk el csak Zrínyi Ilonáról írott sorait és nem győzünk betelni szépségével: Az orcái rózsák, nyaka alabastrom, Maga kelletése szivet győző ostrom. Homloka lilium, az ajaka kláris, A melynek hervadni magánosán kár is. Bár csókod harmatja érte volna már is ! Szólláshoz készülő ajaka nyilása, Úgy tetszik, hogy piros hajnal hasadása; Vidám személyének helybül mozdulása, Mint az derült napnak az égen járása ! Vagy lehetne szebben tanitó irányú gondolatot költői mezbe öltöztetni, mint ezek : Az aranynak a tűz, terh a pálmaágnak, Ütés a tűzkőbe titkon lakó lángnak, Hab a tengereket járó bátorságnak, A szükséa Dróbáia iaaz barátsánnak
