Ung, 1905. július-december (43. évfolyam, 27-52. szám)

1905-08-06 / 32. szám

XLIII. ÉVFOLYAM.

UngTár, 1905. augusztus 6.

32. SZÁM.

Szerkesztőség::

Vármegyeliáz-tér 1-ső szám.

Kiadóhivatal:

Székely és Illés könyvnyomdája.

A szerkesztőhöz intézendő minden köz- emény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

VEG-TES -.Iví'CT HETILAP.

Nyíl ttér aoronkint 40 fillér.

Megjelenik minden vasárnap.

Előfizetési feltételek:

Csak az „Cug“ lapra:

Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill

„Iliig tármegjre Hiratalos Lapjá“-ral együtt:

Egész évre 12 kor. — Félévre. . 6 kor

Hirdetések

úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők.

AZ UNG'MEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

„Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön.

Ezt a jótékonysági alapot meg kell teremteni. Ehhez a társadalom jó indulata, kegyes szive és adakozó buzgalma feltétlenül szükséges.

Én, mint á város polgármestere, aki az ilyen elhagyott gyermekek sorsával hivatalosan sokat foglalkozom, minden egyes esetnél látom a társadalmi nyomor szerencsétlen helyzetét és ez indít arra, hogy azon kéréssel forduljak városunk, vármegyénk közönségének jó szivéhez, karolja fel e szerencsétlen gyermekek segélyezését és juttassa hozzám adományait, hogy a megteremtett jótékony alap mielőbb tekintélyes alappá legyen, melynek évi jövedelméből képes legyen Ungvár városa fedezni az elhagyott gyermekek évi gondozási költségeit.

Ungvár város polgársága kérésemet meg nem tagadhatja, mert saját községi illetőségű gyermekeiről van szó, akiket a törvény szerint is tartozik gondozni és eltartani.

De a nagyközönséghez is fordulok és különösen azokhoz, akiket a nyomor, a szükség fájdalmasan érint és szívesen támogatják az éhezőket és segítik a tehetetleneket.

Mert egy ilyen társadalmi mozgalommal sok derék jóravaló gyermeket mentünk meg a haza szolgálatára, ami ismét véghetetlen nagy haszon hazafi és nemzeti szempontból.

A legcsekélyebb adományt is szívesen és köszönettel fogadok.

Ungvári, 1905. julius hó 29.

Fincicky Mihály

polgármester.

Az ungvölgyi vasút állami kezelésbe vétele.

Az ungvölgyi vasútnak állami kezelésbe vétele, amennyiben a társaságnak m. hó 29-ón tartott rendkívüli közgyűlése az 1906. jan. 1-én életbe lépő bérleti szerződést elfogadta : e hó 1-én megtörtént.

Minthogy a bérbe vétel módjáról, valamint a bérleti idő tartamáról és az állam által fizetendő bérösszegekről, a törzsrészvények sorsáról stbbi holytelen hírek forognak közszájon, sőt az Ungvári Közlöny — bizonyára e téves hírek alapján — lehet mondani nemcsak erős, de igazságtalan támadást is intézett az ungvölgyi vasút vezetősége ellen, azzal vádolván, hogy a vasút számadásainak nem egész korrektségéből ered a törzsrészvények kamatozatlansága : — jónak látjuk olvasó-közönségünket, s ezzel Ungvármegye és Ungvár város közönségét, mint tözsrószvénytulajdonosokat a bérbeadás, illetve az állam által történt bérbe vétel módjáról tüzetesebben megismertetni.

Az állam az ungvölgyi vasutat 1906. évi január l-től kezdődőleg az 1983. év február 19-éig vette bérbe.

Bérösszegül fizet 1906. jan. l-től 1964. deczember hó végéig évi 226,000 K-t. 1965. január l-től 1983. február 19-éig évi 104,195 K-t. A bérleti idő lejártával a vasút összes tartozékaival az állam tulajdonába megy át. Minthogy azonban az állam már most saját kezelésébe vette a vasutat, a bérleti idő beálltáig, azaz 1905. augusztus l-től 1905. deczember hó 31-éig fizet □api 1000 K bért.

A 226,000 K-ás évi bérből a már előzőleg megállapított sorsolási terv szerint a kisorsolandó elsőbbségi kötvények értéke, valamint az összes ki nem sorsolt elsőbbségi kötvények 5 százalékos kamatai és az igazgatás költségei fizettetnek ki, az esetleges fennmaradó összeg pedig részben az elsőbbségi kötvények, részben pedig a töizsrész vények kamatoztatására fog fordittatni.

Minthogy pedig az elsőbbségi kötvények 1964. deczember bó végéig már mind kisorsoltatnak, az 1865. évi január hó l-től 1983. február hó 19-óig fizetendő 104,195 K évi bérből a törzsrészvények fognak beváltatni és szelvényei órtékesittetni. Látható tehát ebből, hogy a törzsrészvényesek a vasút bérbeadása folytán hátrányt egyáltalán nem szenvedtek, s maga a bérbeadás teljesen azon feltételek mellett történt, amelyek már a vasút létesítésekor, és igy a törzsrészvények vásárlásakor ez eshetőségre megállapittattak.

Hogy eddig a törzsrészvények nem jövedelmeztek, az tény. De ennek nem az az oka, amit az U. K. gyanusitólag említ, hanem az egyedüli ok, hogy az

Az elhagyott gyermekek érdekében.

— Kérelem a közönséghez! —

Az elhagyott gyermekek sorsát nemcsak a társadalom vette már pártfogásába, hanem a törvényhozás és a magas kormány is, mert a hatóságok elé oly szivet szomoritó jelentések érkeztek az elhagyott gyermekek sanyarú helyzetéről és szánalomra méltó sorsáról, hogy a társadalmi tevékenységet szükségesnek látta a kormány hatósági és állami támogatással is erősíteni.

így keletkeztek a m. kir. állami gyermek- menhelyek, ahova minden, az árvaszékek által elhagyottá nyilvánított gyermekek 1—15 éves korig felvétetnek és ott nemcsak ápoltatnak a felvett gyermekek, hanem hasznos és munkás polgárokká is kiképeztetnek s felneveltetnek.

Az első 7 év alatt az állami gyermekmen- helyek s némi csekély részben az anyák gondoskodnak az elhagyottá nyilvánított gyermekek gondozásáról; de a 7—15 éves kong már az ilyen gyermekek gondozási költsége az illetőségi községek terhére esik.

Mióta a gyermekek gondozása tárgyában hozott törvény életbe lépett, városunkban az elhagyott gyermekek száma folyton szaporodik s a város eddigi költségvetéseiben ily czélra felvett kiadási összegek már nem elegendők.

A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy az olyan elhagyott gyermekek gondozására, akik 8—15 évig lesznek felügyelet alatt és az illetőségi község terhére vannak utalva, egy külön „elhagyott gyermekek alapja“ czimén oly alapot létesíthessenek a rendezett tanácsú városok, hogy annak folyó kamataiból a gondozási költségeket fokozatosan fedezhessék.

E törvényes intézkedésnek városunk képviselőtestülete immár eleget is tett, mert a szabályrendeletet 90—1905. sz. alatt meghozta, a vármegyei törvényhatósági bizottság pedig jóváhagyta.

Bártfai levél — Ungvárról.

Kedves Szerkesztő Uram !

A fürdői leveleknek ez a fajtaja még valószínűleg ismeretlen lesz Öu előtt: hogy a fürdővondég otthon-Írja meg kedves lapjának fürdőn szerzett benyomásait, mikor ezt Bártíán .épugy megtehette volna. Hát bevallom, ez a mód szokatlan kissé és nem hiszem, hogy valaha polgárjogot nyerjen; de engem mentsen ki az a körülmény, hogy Bárban — akárhogy készültem is hozzá — nem tudtam megírni ezt a levelet. Egy jótékony tündér kivette kezemből a tollat — egy bájos szellem, a pihenés tündére rám parancsolt: itt, az én hazámban, illatos fenyveserdők közepette nem szabad Írnod, szentségtörés volna és már majd fölmondta a barátságot, mikor megtudta, hogy első nap, hajnali 3 órakor szobám erdőre néző erkélyén a jól ismert mámortól megrószegülve megírtam „Erzsébet Bártíán“ czimü versemet. Megdicsőütt nagyasszouyuuk fehér alakja ott lengett körülöttem, a fenyvesek suso- gásából kicsendült egy édes akkord, talán az Ő hangja, a levelek rezdülése, mintha lépéseinek nesze lett volna, hogyne ringatott volna édes, hangulatos álomba ez a bűbájos bártfaerdői hajnal. És mellényzsebemből egy czeruza került elő, bugyellárisomból egy számla (ezekhez még sokszor volt szerencsém bártfai tartózkodásom alatt), melynek hátlapjára szép sorjában Írtam, amint következik: Oh, szent a föld, amerre lépek, lehajtott fővel, hallgatag; nyomomban suhogó kisértet: fehér árnyaid omlanak Nagyasszonyunk, Szentasszonyunk. A lomb egy szót súg s fölzokog rá mély sóhajjal a rengeteg, mintha ezer szív vibarozná : Erzsébet, elvesztettelek: Nagyasszonyunk, Szentasszonyunk. Óh, visszasír itt minden téged, a rög, mihez czipőd tapadt: — Jer asszonyunk, hűtlen Erzsébet, igy szól a sötét alkonyat. Nagyasszonyunk, Szentasszonyunk. Jer asszonyunk, szerelmes társad, a fenyves, halld, hogy hívogat, ösvényeimet hányszor bejártad, ha szőtted borús álmidat Nagyasszonyunk, Szentasszouyuuk.

Emésztő, lángoló sebeidre bűs csókom adott balzsamot: csak egyszer hullhatnék szivedre, istennőm te, ki elhagyott: Nagyasszonyunk, Szentasszonyunk. S Erzsébet én is hova lépek, lehajtott fővel, hallgatag, ón is terólad szövök képet s szivem a kíntól megdagad : Nagyasszonyunk, Szentasszonyunk !

Megnyugtatóul ki kell jelentenem, hogy a tündér, kihez a sétány tündérei xs csatlakoztak, elég csinosnak tartotta vei'semet és megbocsátotta nekem, hogy a nyugalom szent tanyáján fölébredt bennem egy pillanatra az irómesterember. Nem is ébredt fel azután — legalább Írni, nem írtam többet, ez legyen mentségem Ön előtt is kedves Szerkesztő Ur!

Erzsébet ... az első reggel hangulata fogva tartotta leikemet egész négyheti tartózkodásom alatt és és széppé varázsolta a legviharosabb esős napokat is A fürdő igazgatósága gondoskodott arról, hogy boldogult Erzsébetünk 1895. évi bártfai tartózkodásának emléke meg legyen örökítve az utókor előtt. A Deákszálló előtt elterülő gyönyörű park közepén áll Erzsébet királyné szobra Donáth ahal remekbe mintázva. Művészi kvalitásaival erősen kiválik a magyarorszácr- beli sok rossz szobor közül és nagy fensége valóban áhítatot ébreszt a szemlélőben. Az egyik ivócsarnok végén márványemlékbe vésve olvashatjuk Erzsébet Bártíán való tartózkodásának idejét (1895. julius hó) és a pohár, melyből Bártfa sóshatásu vasasvizét itta, üveg alatt a márványemlók közepébe van illesztve. Az Erzsébet sétautakat már csak szenvedélyes tuiústák érhetik el, a kényelmes halandók nehezen jutnak el oda Bártfa mérföldekre terjedő sétautjai, melyek a hatalmas feuyveserdőket keresztűi-kasul hálózzák, kevésnek bizonyultak Erzsébet királyné számára, ki a legszeave- dólyesebb gyaloglók közzé tartozott, úgy, hogy a hegység tetején, a legsűrűbb rengetegekben újabb s újabb sétautakat vágtak a megdicsőüit nagyasszony részére. Ezeket a sétautakat már benőtte a fű, csak nagy ritkán ha eljut e helyekre egy-egy kitartó gyalogló, hogy rálépjen a megszentelt földre, melyet egykoron egy

szerencsétlen királyné saruja taposott. A rendes séta- utak csak úgy hemzsegnek a fürdővendégektől, ezidéu van belőlük vagy háromezer, mind a pompás kii’án- duló helyek felé törekednek. Mindegyik sétaút ugyanis egy~egy gyönyörű pihenőhöz vezet, honnan különböző kilátásokat élvez az, aki nem irtózik a hosszú gyaloglás fáradalmaitól. Bélaliget és Cseresnyés, a történelmi hirességü Haszitavölgy, Dessewfy pihenő, Saroltaíorras, Bárányvölgy, Haramiákat és Kőhegy Édesíorrás, Bxrtíai kilátás, Zborói kilátás, Lajosíorrás, Károlyíorrás egyik szebb kiránduló hely, mint a másik, ha a balzsamos fenyvesek között egy pár órát sétálva az ember czéljához ér, teste-lelke feiüdül s szinte újjászületik mindenki a természeti szépségek hatása alatt. A beteg, a ki Bártfára megy gyógyulni, egyebet se tegyen, mint menjen ki a begyek közé, sűrű erdő lombjai alatt isteni levegőt szíva jobban meggyógyul, mintha kúrzenét hallgat a népes sétányon, vagy bosszú, vékony csöveken vasvizet szi- pákol. Ez se utolsó látvány és nevetésre ingerli az idegent, aki még ilyent sohasem látott. Az ivócsarnokban reggel, délben, délután száz és száz ember áll és a pohárból csöveken át szívják az orvosforrás vizét. Bizarr és szokatlan jelenet s a míg meg nem szokjuk, sok derült perczet szerez nekünk. Az üvegcsövek t. i. arra szolgálnak, hogy megóvják a fogakat a vas pusztító hatásától.

Minden vizivás után benépesül a fürdősótány, hat párhuzamosan egymás mellett elhaladó gondozott sétaút, és ilyenkor érdemes megállani egy taktikailag jól megválasztott ponton, honnan a sétányok egész közönségét beláthatja az ember. Kóczé Anti, Budapest hires prímása muzsikál szebbnól-szebb magyar nótákat, az el- ! pusztithatatlan János vitéz melódiái zengnek s halnak el a levegőben, majd egy pár pajkos operettária csendül be a fülekbe — mind nagyon élvezetes, de a szem számára annál több gyönyörűség kínálkozik. Sáros, GümÖr és Zemplén varmegyék szépei egyesülve Budapest gyönyörű hölgyeivel egész szépségkiállitás-