Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-05 / 10. szám
4. oldal. U IT G 10. szám. a tóból fölemelkedett, — de a száraz szomjas levegő mind elnyelte azt s alig adott egy kis harmatnak valót reggelenkint belőle. Csakhamar ütött a bucsuzás órája s neki vágtunk a nagy alföldnek, hogy mielőbb átszenvedjük perzselő napsugarait. Nem mertük egyhuzamban megtenni az utat; kpzben egy-egy pihenőt is tartottunk. Az első napon csak Szegedig utaztunk. Nagy vigaszunkra szolgált, hogy két hatalmas folyó is mossa a határát : a Tisza, meg a Maros, mely utóbbi Szeged alatt ömlik a Tiszába. „Szegény Tisza, mily sok rosszat mondtok róla.“ „Pedig ő a föld legjámborabb folyója !“ Tényleg nagyon jámbor volt szegény. Oly csendesen, olyan szemlesütve, szégyenlősen ballagott széles ártéri! medrében. Igazán „Nem akarta, hogy a nap sugára : Megbotoljék habjai fodrába!“ ' Az a hatalmas szegedi hid, meg a magas rakpartok, valósággal szomjuhozták hullámait; ő azonban csak annyit tett meg, hogy nem rohant úgy el mellettük, mint máskor szokta. Olyan lassú volt a folyása, hogy majdnem álló víznek tartotta az ember. Nem is imponált a gyermekeimnek egy cseppet sem ; ők itt látták a Tiszát először s azt állítják, hogy az Ung folyó is van akárhányszor akkora. Sokkal inkább tetszett a másik Tisza, Szegednek a grófja: Tisza Lajos gróf remek szobormüve. A szép szobor a városháza-terén áll és a legjelesebb magyar szobrásznak: Fadrusznak a hattyuműve. Fadruszt a pozsonyi Mária Terézia-szohor avatta országos hírű, — a kolozsvári: Mátyás király szobor európai hírű művésszé. Az utóbbi gipsz mintája eredeti nagyságban a párisi 1900. évi kiállítás alkalmával a művészetek csarnokában is ki volt állítva. Mindkét szobor fejedelmi alkotás. Fejedelmi tartás a főalakoké, kiket büszke lojális alatt valók vesznek körül. Délczeg és uj pose a királyi lovak állása, melyeket a fejedelmek számára mintázott. Ha az ember az egyiket látta, — a másiknál azonnal reá ismer a mester kezére, ha nem tudná is, hogy kitől való az. Ezekkel ellentétben áll a szegedi Tisza-szobor. Semmi pose, semmi kópia. Eredeti és magyaros minden izében. Egyszerű, utczai ruhában, puha kalappal a kezében, kampós botra támaszkodva mutatja a nemes grófot, amint Szeged reconstructiója alkalmával köznapi munkában szemléli a rakpart alatt dolgozó szegedi kubikosokat. A szobor talapzata néhány rakparti koczka kő (quader), alatta 2—3 erőteljes kubikos mészkőből faragva. A legmagasabb koczkakövön áll a gróf érczalakja a legtermészetesebb állásban, nézi s buzdítja az alant dolgozó munkásokat. A mily fölséges a gondolat maga, olyan tökéletes annak a kivitele és a hatása. A Tisza árja döntötte romba Szegedet, miből az é,lő Tisza emelte ki s tette nagygyá s széppé. A meghalt Tisza emléke pedig egy értékes művészi alkotással tette gazdagabbá! Majd elhagytuk a szép Tisza- parti várost és Hódmezővásárhelyt pihentünk IV2 napot. Hódmezővásárhely szép kiállítást rendezett s ennek a megnyitó ünnepélyére szállottunk ki falai közé. Itt már teljes volt a vízhiány. Benne voltunk a nagy alföld lecsapolt kiszáradt medenczéjében. Több érdekes episód között, mely bennünket ért, legkellemesebben lepett meg: Egry Ferencz érczharang-öntő és geőczi birtokos alakja, kivel együtt képviseltük Ung vármegyét e szép kiállításon. A nagy hőséget szerencsénkre megtörte másnapra egy erős szélvihar s igy utunk a zárt vasúti kocsikban valahogy tűrhető volt. Az eddigi forró esti órák is hűvösebbre váltak, miből azt következtettük, hogy az északkeleti Kárpátok tájékán, talán Ungvári is megjött végre a sokat várt eső? Csalódtunk! Nem volt biz itt sem eső, sőt még az Ung csatornát is kiszáradva kaptuk, mivel ép akkor tisztították a medrét, s e miatt elzárták azt. A kutunk még szárazabb volt, mint midőn itt hagytuk és csak posványos iszapot kotort belőle a veder. Mi lesz velünk most, hogy folytassuk eddigi viz- kuránkat? Bárhová fordultunk, mindenütt elutasították csebreinket. Mindenütt drága, becses anyag lett a viz, a mivel szigorúan gazdálkodtak minden udvarban. Ekkor egy ötletem támadt ! Elhatároztam, hogy vegyileg megelemzem a kutvi- zeket, mely czélból minden nap más udvarból adtak szívesen friss vizet. így vergődtünk át a nagy szárazságon! Azóta azután nyakig vagyok a vízben. Egyik vizes tanulmányt csinálom a másik után. így jutottam el az Ung folyó keletkezésének a kérdéséhez. Egy-két elméletet kifundáltam magam is — nem lévén azonban alkalmam ez irányban a kellő méréseket és fölvételeket megtenni, elméleteim helyességének elbírálására fölkértem Kaludinyi Kálmán sztavnai, (ma fény vés völgyi) kir. főerdész régi barátomat, ki nagy szeretettel — sok, elméleti és gyakorlati ismerettel foglalkozott hivatalból is vármegyénk geológiai viszonyainak tanulmányozásával, mely czélból a vármegyét is bejárta. Klandinyi hosszú * levélben válaszolt kérésemre, melyet rendkívüli becse és érdekességénél fogva azon föltevéssel, hogy szolgálatot teszek vele, egész terjedelmében ezennel közre adok. Én tehát most leteszem a tollat, és átengedem a szót Klaudinyi barátomnak, aki a mi Ung folyónk valószínű keletkezéséről a következőket állítja : „A geológusok azt tartják, hogy a fiatalabb harmad korban a Micoénben délről a Balkán sziget felől indult egy hatalmas földmozgás, melynek következtében a földrétegek észak-felé torlódást, ránczosodást szenvedtek és az akkori sóstengerből hegygerinczek alakjában kiemelkedve, a Kárpátokat, Beszkideket és Galiczia hegytömegét megalkották. Ennek megtörténte után a Magyar-Alföld lassan édes vizű nagy beltengerré változott át és csak a víznek délen, különösen az Aldunánál történt áttörése után lett azzá, a mi mostan. A Beszkidi hegyek, melyek többnyire Kárpáti homokkőből állanak, összefüggő óriási ránczokhoz hasonlítanak, melyeknek gerinczén — igy a V. bisztra uzsoki határhegyen: szabadon álló kagyló és csiga (Ceritium) padok itt, ott numilétekkel szórványosan behintve fordulnak elő, jeléül annak, hogy ezek sós tengeri képződmények. Ezen zárványok úgy a homokkőben, valamint a különféle agyagpaklában is találhatók. A ránczos, hosszú gerinczek között képződtek kisebb-nagyobb mélyedések, egyenetlenségek, de csak a rétegek északnak való tolása és torlódása folytán, melyekben a viz összegyűlt és tavakat alkotott. Ezen viz, kifolyást keresve, folyton mosta és vágta az útját elzáró, nyeregszerű vagy alacsonyabb fekvésű kőzetrétegeket. így keletkeztek a völgyeink, a vízmosások és hegyszorosok. A mi felvidékünkön Nagy-Bereznától Uzsokig illetve a Beszkidik 3 ilyen medenczeszerü elzárt tó volt, melyekből a viz, az idő folyamán az akadályokat áttörve, megalkotta a mai Ung-völgyet. A Beszkidtől lefelé haladva az első ilyen meden- cze: a voloszánka-luhi, mely Sztavna fölött mintegy 15 kilométerre volt elzárva. Itt útját állotta a víznek északról: a Versa-iíocA nevű, délről a Kameny-Bercze nevű hegygerincznek mélyebben fekvő összekötő része. Mind a két parti hegygerincz legnagyobb részt Kárpáti homokkőből all és vékonyabb-vastagabb padokat képez. A legfiatalabb korú „Magúra“ homok leginkább magasan a gerinczeken található és ezek alatt foglalnak helyet a szürke, fekete és vörös agyagpalák. Élőbb a kárpáti homokköveket mosta keresztül a viz, azután az alattuk fekvő puhább agyagpalákat, melyek ma az Ung medrében szabadon láthatók. A rétegzés — különösen a völgy fenekén — 65—85°-nyi düléssel, néha függőlegesen is mutatkozik. Ez a felsőbb áttörés 18—20 m. széles. Ezen meden- czónek főbb és tulajdonképeni áttörési pontja a szorosnak legalsó részén, a Tácska hid mellett van, melynek mind a két partja vastag padu és durva szemű homokkő. A második medencze: a sztavnai, mely a Gyiloki hágónak a Sztuzsicza-patak beömlósénél történt át- szakitása után egyesült a zsornovai kis medenczével. Ez a zsornovai utmesteri lakon alul kezdődött; mintegy 2 5 km. hosszúságban és 20—50 m. szűk meredek partu szoros által össze van kötve a 3-ik kosztrina- szolyai medenczével, mely utóbbi a legnagyobb. Ezen Kosztrina-Zsornova áttörés számos ponton lehetett elzárva, legalább a sok nyúlvány és kiugrás erre enged következtetni, mivel két parti kőzete azonos. A kimosott rétegek az első esetnél (LuA-Uoio- szánka medenczénél) leginkább hoszszant vagy rézsut feküsznek az Ung medrében, a sztavna-zsornovai medencze szorosában pedig fölfelé állanak és kisebb vízállás mellett mint számos terrasz emelkedik ki a vízből, számos gyönyörű kászkádot képezve. A jobb part Holonya nevű gerinczen, a balpart Versa nevű magaslaton éri el a legnagyobb magasságot. Az előbbi 857 m., az utóbbi 785 méter magas a tenger lölütt. A harmadik és egyúttal a legnagyobb kiterjedésű medencze a kosztrina-szolyai medencze, melynek útját állotta jobb parton a Knyahinicza-hegy, balparton a Piporszki Verch-Havrán nevű hegy. Az igen meredek falu szoros szintén több áttörési pontról tanúskodik. Az egész szorosban jóformán csupa kárpáti homokkő található, palaféle csak igen alárendelten, vékony rétegekben fordul elő. A homokkő 1—2 m. vastag padokat képez. Arra nézve, hogy az Ung völgye Neviczkétől Ungvárig kiszélesbül, az a véleményem, hogy ez egy tartozéka a nagy síkságnak; annak egy öblét képezte, melyet a későbbi trachyt-kitódulás a Vadaskert táján tényleg megszükitett és részben el is zárt, minek tanúbizonysága a várkerti sziklamosás és az átellenes radvánczi hegy mosása is, hol mindkettőjüknek a kőzete azonos. Arra nézve, váljon a várhegy valamikor összefüggésben állott-e a radvánczi és kálváriái trachytok- kal, adatom nincs. Én úgy képzelem ezt, hogy Rad- váncz és a Várhegy összefügghettek megfelelő trachyt- háttal; arra vall a két meredek partja. Itt erőszak működött közre és áttörte a gátat. A várhegynek a megyeház felé néző és a Kálvária felé mindinkább emelkedő része ezt az erőszakos dolgot nem bizonyítják, azonbau a földszint alatt több mint valószínű, hogy ezek összefüggnek. Ily jelenségek másutt is előfordulnak.“ Eddig az érdekes levél. A tavalyi nagy szárazságból legalább annyi hasznunk van, hogy ez az érdekes tanulmány napfényre került és nem száradt be teljesen Klaudinyi íróasztalának a fiókjába. Pap János. A Katholikus kör 50-ik felolvasó estéje. Az „ungvári Katholikus Kör“ a főgymnázium tornacsarnokában február 26-án d. u. 5 órakor ;ártotta meg 50-ik felolvasó estéjét. Ez volt a téli időszak utolsó előadása, mert ősz végéig az előadások szünetelni fognak. Mióta Benkö József apátplebános, ez a fennkölt lelkű, fáradhatatlan férfiú áll ezen kör élén, mintha csak újjászülettek volna érdekesség, tartalmasság, kellemesség tekintetében ezen előadások, melyek a leg- fokozottabb ízlést is kielégíthetik. Az előadások rendezése körül Dr. Fibiger Sándor főgymnáziumi hittanárnak 11 évi fáradozásai előtt meg ki ne emelne kalapot. Fibiger dr.-nak az 50-ik felolvasó est után sem lankadó, buzgó tevékenysége és éles körültekintése a felolvasó urak és szereplő hölgyek kiválasztásában valóban mintaszerű. Ez a körülmény' teremti meg a kath. kör utolérhetetlen sikereit. Annyival inkább, mert láttuk, hogy az intelligencia is mindig fokozottabb számban jelenik meg az előadásokon. De térjünk a vasárnapi előadásra. Felgördült a függöny és Medreczky István tanár Márta leánya disztingvált kedvességgel szavalta Vá- rady Mária: „Stella Maris“ hangulatdús költeményét. A rokonszenves, kiválóan elegáns fellépésű leányka szavalatában, az érzések és hangulatok legfinomabb árnyalatai is kifejezésre jutottak. A hallgató közönség a tapsok záporával fejezte ki legteljesebb elismerését Most kezdődött „Az elvarázsolt vendégszoba" czimü élénk menetű kis vígjáték előadása, melyet egy nagy kefeseprüvel egy iczi-piczi szobaleány vezetett be, a kedves kis Tóth Matildka, a ki igazán bámulatra méltó otthoniassággal, elevenséggel söpört, söpört és úgy pergett ennek a kis szobacziczus- nak a nyelve, hogy a közönség érdeklődését csakhamar lekötötte. Mellette, illetve a darab sikerült előadásában a többi szereplők is igen jól feleltek meg szerepkörüknek, u. m. Szengetószky Mária, Dundák Margit, Nap- holcz Ilona, Tomcsik Mária, a kik mindannyian a Gizella-ház növendékei. Ilyen szereplőkkel jövőre is szép sikereket fog a kör aratni. Mindenesetre elismerés illeti a Gizella-házi irgalmas nővéreket is, a kik növendékeikkel oly kiváló sikereket tudna* felmutatni. Majd régi ismerős lépett a színpadra: Zombory Dezső dr., a kit mindenki jól ismer szellemességéről, élénk tolláról. Úgy fogadták fellépését, mint a kiről előre tudták, hogy érdekes mondani valója lesz. Mondott is sok jó dolgot „Ne tessék komolyan venni“ czimü felolvasásában, melyet a közönség osztatlan tetszése kitörő tapsviharral szakított mindegyre félbe és a szellemes csevegő-olyan élénk színekkel mutatta be a „társadalmi törvényszék“-et, amit e nevén úgy tudjuk először ő nevezett el, hogy még az ott hallgató (mert itt igazán hallgattak azok is) kávénénikék is jól mulattak. Annyi tréfát, annyi pezsgő, szikrázó humort találtunk Zomborinál, hogy csevegésével, érdekes, szellemesség, ötletgazdagságával folytonos derültségben tartotta a közönséget. Jövő számunk különben a felolvasást közölni fogja. Záradékul az „Udvari fényképész" czimü vígjáték került színre. Csupa elevenség, csupa kedv a „fényképész“, a ki mindenáron pénzt akar keresni és fényi képezett egy pórnőt, egy cselédet, valamint egy „nyugalmazott disznókereskedőnét.“ A közönség elejétől végig kitüntette a szereplőket tapsaival. A fényképészt Pankovics Vilma rendkívül ügyesen személyesítette, a többi szerepeket: Saáger Erzsébet, Dudioszky Magda, Landa Ibolya, Jaschke Erzsébet Gizella-házi növendékek szintén nagyon jól játszották. Kaptak is tapsot eleget. Utoljára hagytuk, hogy a legnagyobb elragadtatással kiemeljük itt Zachar erdőmester szép NuSika leányát, a ki „Az első pongyola“ czimü monológgal valósággal diadalt aratott; a „szép kék, csipkés első pongyola“ az aranyos Nusikának nem csak szépen állott, de oly kitünően adta a szellemes apróságot, hogy elcsodálkoztunk rajta, hisz ez a fiatal leány kész tehetség; kedvességével, otthonias mozgásával elfeledtette velünk: „hogy csak játszik.“ Gratulálunk a kiváló sikerhez. Zombory pedig vigyázzon, mert most már a „kávénénikék“ őt mielőbb okvetlenül meg fogják házasítani, csakhogy megszabaduljanak tőle. Aigner Ferencz. KÜLÖNFÉLÉK * Tiszteletbeli hittudományi doktor. Firczák Gyula munkácsi püspök, v. b. t. tanácsos újabb kitüntetéséről ad hirt a hivatalos lap e hó 3-iki száma. A király ugyanis megengedte, hogy a budapesti tudományegyetemen a szeplőtlen fogantatás kihirdetésének ötven éves fordulója alkalmából Firczák Gyula munkácsi püspököt tiszteletbeli hittudományi doktorrá avathassa és nevezettnek a hittudományi doktori oklevelet kiszolgáltathassa. * Halálozás. Mély részvéttel értesülünk, hogy özvegy Várady Károlyné, szendrői Török Etelka grófnő folyó hó 3-ikán délután Budapesten elhunyt. A halál hire bár nem jött egészen váratlanul — mert a grófnő régen betegeskedett és legutóbb is Abbáziában keresett bajára enyhülést — őszinte fájdalommal tölti el mindazokat, kik a fenkölt lelkű, kiválóan művelt és etgész életét a jótékonyságnak és példásan buzgó vallásosságnak szentelt grófnőt közelebbről ismerték. Az elhunytban gróf Török József vármegyénk főispánja, özvegy gróf Sztáray Viktorné szül. Török Mária grófnő és Török Hermin grófnő nővérüket, gróf Sztáray Sándor cs. és kir. kamarás, orsz. képviselő, kölesei Kende Pé- terné szül. Sztáray Sarolta grófnő és Sztáray Irma grófnő a boldog emlékű királyné udvarhölgye pedig nagvnénjüket gyászolják. Mint értesültünk, a megbol-
