Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-17 / 7. szám

s kitűnő tetteit mégsem jegyzik fel.' Hires irók, kik el szép és megtisztelő feladatot a nagy hőshöz méltó tollal teljesíthették volna, nem hiányoztak. Mátyás alatt élt Thuróczy és Bonfinius, mindkettő kitűnő történetiró, nevezetesen nembsak Mátyás királynak, de a Hunyadiak­nak általában életirója. Talán elvakitotta őket a nagy hős nagy királyfiénak ragyogó dicsősége, fénye, glóriája s a dicsőségözön kereten kívülre, még a közel­múltra sem volt képes látni szemük. Bonfinius feljegy­zett ugyan Hunyady Jánosról pár vonást, de inkább mesés alakban. S már a következő korszakban csaknem legenda-személylyé vá It a nagy hős. Tudott dolog azon­ban, hogy az ama korbeli irók kedvelték a meseszerüséget a történetírásban. Inkább volt ínyükre az egyes szép mese, mint a kritikát követelő, megkritizálható adat. Mégis menthetők amaz irók. Hisz’ a maguk korának írták mü­veiket a maguk koráról, ismert dolgokról. Nem akarták tehát leírni azt, amit minden okos ember úgy is tud. Hanem hát éppen azért, mert minden okos ember tudta a való dolgot, hogy történhetett mégis, hogy oly hamar ködbe borult származása, — oly sürü ködbe, hogy mai napig sem törhet át rajta a kritika kutató mécsese. Hál ez nem-e azért történt, mert a nép nagyon is szerette szent emlékét ? Nem-e csodálatból, szent rajongásból ve­tette el a magyar magától a ridegen tárgyilagos törté­neti megörökítést és oda helyezte szeretete meleg biro­dalmába, mely ércznél maradandóbban, örökre megőrzi annak emlékét, akit ama szentélybe bevesz a nepszere- tet heve ; oda, amely csupán egyedül a népnek tulajdona, elidegenithetetlenül, amelylyel semmi más társadalmi osztály nem rendelkezik, nem rendelkezhetik, mert ked­ves naivitás, romlatlan, érintetlen hit kell hozzá ; mely­nek levegőjét nem fertőzteti meg a pessimizmus, mely hősét, kedveltjét éjjel-nappal őrzi, óvja ; — igen, oda he­lyezte a nemzeti közérzés a maga rnyífios-birodalmába, szent legendái közé. Ne mondjuk, hogy e leltevésem helytelen. Forogjunk csak a nép körében, beszéljünk nemzeti nagy reménységünk haláláról, alakjáról, a feledhetetlen Rudolf trónörökösünkről. Öt is ez a tenn- tebb vázoltam nemzeti közérzés legenda-kincsesbáza vette át szerető birodalmába. Pedig még csak alig ne­hány éve a nagy katastrophának ! Hunyady Janos eredetére nézve sokféle a vélemény Egyik lengyel eredetűnek, másik a boszniai királyi csa­ládból valónak, némelyek oláh származásúnak tüntették őt tel. Legelterjedtebb volt az a vélemény, hogy Hu­nyady János a Zsigmond király fia volt. S e monda már Mátyás korában elterjedőtt volt. Érdekes, amit Hunyady eredetéről Jókai ir : .»Honnan támadt, kitől született? —nem tudja senki bizonyosan. Regényes ha­gyományok költői meséket hirieltek rejtett eredetéről. Egykor Zsigmond király vadászaton járva, véletlenül meglátta a szép Morsinay Erzsébetet s oda ajándékozta neki a pecsétgyűrűjét. Amikor Erzsébet Budára ment, egy alkalommal fia a gyűrűvel játszott s elejté a tűbe. Egy holló meglátta, odas zállt, felkapta a gyűrűt és el­repült vele. Egy vadász czélba vette a hollót, nyilával keresztül lőtte s midőn az anya sikongva futott kisde­dével a visszaszerzett gyűrűért, a vadászban megismerte — Zsigmond királyt.» így Jókai, aki ezt fűzi a regéhez: „A csinos mese szerkezete elég bizonyíték arra, hogy ez csak egy tündéries költemény, aminőkkel a lovagkori troubadourok cziczomáztak fel a valót s melyet a ké­sőbbi kor szeretett elhinni, amidőn senki sem tartatott elég nagynak és dicsőnek, hacsak törzsökfáját valami uralkodó főig föl nem tudta vinni.“ így ítél Jókai, a költő-iró. (Folytatása következik.) A szolyvai kötelékhez tartozó hitel- szövetkezetek. A szolyvai kötelékhez tartozó hitelszövetkezetek folyó évi február hó 8-án tartották meg évi beszá­molójukat. A szolyvái kötelékhez 12 hitelszövetkezet tartozik, 1867 taggal és 2791 üzletrésszel. A beszámoló meghallgatására egybegyült nagy­számú értelmiség őszinte örömmel szerzett arról tudo­mást, hogy a lefolyt üzletévben a fenti tagok közül 1639 tag nyert 4 koronától 800 koronáig átlag 89 korona értékben, összesen 146,230 korona kölcsönt. Még nagyobb örömmel hallották a jelenlevők az egyes szövetkezeti elnökök abbeli jelentését, miszerint már ezen, aránylag rövid idő alatt is észlelhető lett a nép anyagi helyzetének javulása, amit kétségtelenül bizonyít a köztartozások pontosabb befizetése, az in­gatlan, a napszám és a cselédbér értékének emelke­dése. Főleg pedig a nép táplálkozásának rendkívüli módon való megjavulása, mit legeclatánsabbul bizonyít azon ismert tény, hogy mig azelőtt egy középnagy­ságú községben a lelkészen és tanítón kívül más alig ölt egy sertést, a lefolyt télen ugyanott már 25—30 gazda is azon helyzetben volt, hogy sertést ölhetett. Ugyanez alkalommal a hitelszövetkezetekkel kap­csolatban működő áruraktárak múlt évi üzleti ered ménye is felolvastatott. A jelenlevők az ezen áru raktarak hitele és életrevalósága ellen a távolabb álló közönség részéről helyenkint felmerült bizalmatlanság­gal szemben íagy megnyugtatásukra arról győződtek meg, miszerint az áruraktárak nemcsak a nép anyagi javat munkálják, hanem, mint üzletek is szolid alapon nyugosznak és bírjak magukban a további fejlődés és virágzás minden föltételeit. Kitűnik ugyanis a felolvasott üzleti eredményből az, hogy 15 fogyasztási áruraktárban eladott áruk után az összbevétel 252,948 korona 79 fillért tett ki, ami napi 743 korona 32 fillér bevételnek felel meg. A mérlegben kimutatott tiszta nyereség volt 3646 korona 27 fillér. A helyzet megvilágositására szükségesnek látszik megjegyezni, miszerint a nép szükséglete még a leg­egyszerűbb határok közt mozgó legkisebb községben is 42 áruczikknek árusítását tette szükségessé, mig egyes nagyobb forgalommal bíró helyeken az áruczik­kek száma egesz 320-ra rúgott fel. Nagy megnyugtatásara szolgait a jelenlevődnek azon pozitív számításokon alapuló jelentés, hogy a hitelszövetkezetek a fogyasztási áruraktáraik részere rendelkezésükre álló hitelnek még alig felerészét vették ezideig igénybe. Tévedés volna azt hinni, hogy a hitelszö­vetkezetek és az aruraktárak áldásaiban egyedül csak a hegyvidéki ruthén nép részesül. Köztudomású dolog, hogy a hitelszövetkezetekben zsidók is nemcsak köl­csönt nyernek, de főleg az aruraktáraknál egyrészt mint vásárlók, másrészt mint fuvarosok, bizományo­sok és főleg mint áruszállítók, az izraelita lakók is tetemes előnyöket élveznek. Látva es tapasztalva a hitelszövetkezetek és áru­raktárak pozitív alapokon nyugvó és áldásos hatasu működését, a szomszédos járásokból, sőt más várme­gyékből is jóformán nap-nap mellett erkeznek Szoly- vara megkeresések oly czélból, hogy az ő vidékükön is mielőbb állíttassanak fel úgy hitel-, mint fogyasztási szövetkezetek. Az állatorvosi közszolgálat államosítása. (Folyt, és vége.) III. Herélés és petefészek-irtás (ovariotomia). Mén heréléseért 10 kor., 1—2 éves csikó herélé- seért 6 kor., bika heréléseért 4 kor., borjú heréléseért 1 kor., kos vagy kan heréleseért 1 kor., kutya vagy macska heréléseért 1 kor., petefészek-irtásért (ovarioto­mia) tehénen 10 kor., miskárolásért (ovariotomia) ko- czán 1 korona. IV. Szülészeti műtétek, a) Segédkezés a rendes ellesnél: nagy állat 2 kor., kis állat 1 kor. ; b) segédkezés nehéz ellesnél, egyszerű fekvési rendellenességek következtében: nagy allat 4 kor., kis állat 2 kor. ; c) segédkezés nehéz elléseknél, coinplicált fekvési rendellenességek következtében, esetleg a magzat tel- darabolasával: nagy állat 8—15 kor., kis állat 4—8 kor.; d) a magzatburok eltávolításáért: nagy állat 3 kor., kis állat 2 kor. ; e) az előesett méh visszahelyezéséért, nagy állat 5 kor., kis állat 2 korona. V. Ojtások. Fertőző betegségek ellen végzett védőojlásókért, eltekintve a járvány gyorsítása czél|aból végzett meg- betegitő ojtasoktól, a dijak a jelen t) I. 2. a) alatti lá­togatási dijon és netalani fuvarköltségen kívül a kö­vetkezők : a) malaczoknál, juhoknál és kecskéknél a kétszeri ojtásért együttvéve 1—100 állatig, állatonkint 10 fill. ; a 100 on felül levő állatokért 500 ig, minden állat után 8 fill.; az 500-on felül levő állatokért 1000-ig, minden állat után 6 fill, és az 1000-en felül levő minden egyes állatért 4 fill. ; b) lovaknál és szarvasmarháknál kétszeri ojtásért együttvéve 1—100-ig, mindegyik állatért 40 fill.; a 100-on felül levő állatokért 200-ig, minden állat után 30 fill, és a 200-on felül levő minden egyes állatért 20 fillér. Községek, vagy közlegelők beojtott állatállománya összesítve számit és egy díjtételt képez. Végül igénye van az állatorvosnak a kétszeri ojtó-anyag árának megtérítésére. VI. Vizsgálatok szavatossági hibákra. a) Nagy állat megvizsgálásáért 4 kor.; b) kis állat megvizsgálásáért 4 kor. ; c) nyájbetegség esetén 100 darabig 6 korona, 100—400 darabig 10 kor., azontúl minden 100 darabért 2 korona ; d) vizsgalat vemhességre 2 kor. ; e) érték meghatározása 2 kor. ; í) részletes látlelet és ehhez csatolt vélemény kiállításáért a bélyegilletéken kívül 4 kor. VII. Bonczolások. Elhullott, vagy kiirtott állatok bonczolásáért, el­tekintve az állategészség-rendészeti szempontból díjtala­nul, illetőleg a hivatalos kiszállás költségeinek tejében végzendő bonczolásoktól, a netaláni fuvarköltségen kívül a következő dijak számíthatók fel : a) nagy állat bonczolásáért 5 kor.; b) kis állat bonczolásáért 2 kor.; c) baromfi bonczolásáért 1 kor. ; d) ugyanazon tulajdonos több állatjának bonczoiása esetén a második és minden további állat bonczolásáért az előbbi dijak fele számiiható fel ; e) a bonczolási jegyzőkönyv és vélemény meg­szerkesztéséért a bélyegilletekeken kívül 4 kor. VIII. Egyéb műveletek. Az állattulajdonos kívánságára teljesített: a) egyszerű mikroszkopos vizsgalatért (vér, geny, vizelet stb.) 3 kor.; b) szövettani vizsgálatért 5—10 kor. ; e) chemiai vizelet-vizsgálatért 3 kor.; d) tanácskozmányban (consilium) való részvételért a rendes látogatási dijak háromszorosa számítható fel; e) a beteg megvizsgálása nélkül Írásban adott orvosi tanács dija 2 kor. Budapest, 1900. évi nov. hó 9 én. Darányi, s. k. Az ung-meg’yei nőegylet calico-bálja. Az ungmegyei nőegyesület aranybetükkel írhatja be évkönyvébe a folyó hó 9-ik napját, melyen calico- bálját tartolta, mely mulatság az egyesület számos, igen szépen sikerült estélyeinek egyik legszebbje volt. A »Korona» nagyterme rég látott együtt oly nagy­számú úri közönséget, minő az elmuit szombaton jött össze, hogy saját szórakozása mellett áldozatot is hoz­zon a jótékonyság oltárára. Tartott is a táncz, a kedélyes hangulat reggeli 7 óráig s Lányi Gyula zenekara alig győzte a sok újrázást A terem ízléses s a megszokottól feltűnően elütő díszítése, mely az egyesület buzgó tagjainak s nehány rendezőnek láradtságot nem ismerő tevékenységét dicséri, — szintén nagyban hozzájárult ahoz, hogy a calico-bál az idei farsang legsikerültebb mulatsága legyen. Méltán illeti is őket az elismerés, melyből az orosz­lánrészt kell, hogy kölesei Kende Pólerné Sztáray Sarolta grófnőnek, az egyesület elnökének juttassuk, akinek buzgósága eredményezte legfőképp az est teljes sikerét. Török József gróf lőispán, mint a mulatság véd­nöke s Berzeviczy István, a rendező-bizottság elnöke, szintén kiérdemelték a közönség s az egyesület elisme­rését. A calico-bál anyagi sikere — melyről alább szá­mol be az egyesület elnöksége — a legjobb bizonyítéka annak, hogy nemcsak jó kedélyű, kitűnő hangulatú volt a calico-bál, hanem, hogy egyúttal látogatott is volt. Ennek bizonyítására meg ide iktatjuk ajelenvolt höl­gyek névsorát, megjegyezzük azonban, hogy annak tel­jességéért lelelősséget nem vállalhatunk s igy már előre is elnézését kérjük azoknak, akiknek neve nincs a név­sorban. Asszonyok: Bánóczy Béláné, Brody Sándorné, Büsch Ferenczné, Csuha Mihályné, Czibur Vilmosné, Darvas Adolfné, Dőry Józsetné, Engländer Mórné, Fényes Vilmosné, Fülöp Árpádné, Fekete Jenöne, Grabovszky Romanné, Gulácsy Ignáczné, Horváth Ignáczné, Hoch- stätter Henrikné (Perecseny) Weinné-Héthársy Mária, kölesei Kende Péterné, Komáromi Istvánná, Kovalóczy Rezsőné, Kozma Gyulané, Lám Gyuláné, Lám Sándorné, Lévai Mórné, özv. Lukacs Jánnsné, Medreczky Istvánná, Molnár Fülöpné, Nesztor Emilné, Neviczky Konstantinná (Radvancz), Novák Endréné, Preusz Adolfné, Pribék Pálné (Jenke), Popovics Miklosné, Románecz Aladárné, Rózsa Leone, Sirokay Albertné, Szentimrey Mihályné (N.-Kapos). Leányok: Cserszky Olga, Csuha Malvin, Darvas Boriska, Dory Ilona és Gizella, Dombay Ilona, Englän­der Zsófika, Grabovszky Jolán és Berta, Gulácsy Ida és Irén, Kovaloczy Ella, Lám Margit, Molnár Margit, Ne­viczky Mariska, Novak Magda és Agáta, Pribék Sárika, Szentimrey Margit (N -Kapos), Sirokay Anna, Szniscsák Mariska, Sonnenschein Etelka (Sztára), Turjay Sarolta, Tomcsányi Márta, Világiy Boriska, Wilcsek Erzsiké.-tt * * Számadás az 1901. évi február 9-én tartott nő­egyesületi calico-bál jövedelmei és kiadásairól. Bevétel : 1. A jegyek árából .... 391 kor. — fill. 2. Felüllizetésekből .... 343 kor. — fill. Összesen : 734 kor. — fill. Kiadás : Összesen : 363 kor. 61 fill. Marad tiszta jövedelem . . . 370 kor. 39 fill, mely összeg felerésze, vagyis 185 kor. 20 fill, a Fehér- Kereszt Egyesület ungvári fiókját illeti. Felülfizettek : Gróf Török József főispán, védnök : 30 kor., Drohöbeczky Gyula püspök 25 kor., Firczák Gyula püspök, grót Szirmay György 20—20 kor., Rónay Antal 15 k., Vaszary Kolos herczegprimás, Meszlényi Gyula püspök, Szepesi Sándor, Langer Bódog, Király Viktor, Kende Péter és dr. Nehrebeczky György 10—10 kor., Bradács Gyula, Benkő József, dr. Hirsch Károly és Bantlin Ágoston 8—8 korona, a rendezőség részéről a tánezrendek beszerzése után fennmarad 7 kor., Csuha Mihályné, Székely Simon, Kende Péterné, Sztáray Sarolta grófnő 6—6 kor., dr. Brujman Béla, Hochstädter Henrik és Bródy Sándor 5—5 kor., Komjáthy Tihamérné, Bornemissza Zoltán, Berzeviczy István, Turjay Lászlóné, Hampel János, Bernáth Zoltán, dr. Molnár Mór, dr. Ország Jakab, Margittay Tihamér, Lám Gyula és özv. Nehrebeczky Györgyné 4—4 kor., Kulin Aurél, Engländer Mór, dr. Novák Eudre és Móricz Lajos 3—3 kor, Gulácsy Ignácz, özv. Weinberger Henrikné, Kelen Gyula, Sziklay Lajos, dr. Weinberger Mór, Komlóssv Jánosné, Románecz Mihály, Popovics Miklós, Hámos Aladár, Komka Vilmos, Sirola Károly, dr. Spitzer Sándor, Bene Ferencz, N. N , Takács Miklós és Deák Bertalanné 2—2 kor., Világiy Eszter, dr. Reisman Arnold és dr. Dalnoky törzsorvos 1 — 1 kor.; összesen : 343 korona. Fogadják a nemes keblű adakozók mindkét egyesü­let hálás köszönetét. * * * A mulatság sikerében nagyrészük van a rende­zőknek, kik tisztöket leikesen és buzgón töltötték be és csinos tánczrendekről gondoskodtak, melyek a hölgyek­nek kedves meglepetést okoztak. Köszönet illeti továbbá azon hölgyeket, kik a fü­zérekre alkalmazott színes rózsákat készítették, név- szerint : Bernáth Ferenczné, Czibur Vilmosné, Cornidesz Györgyné, Dőry Józsefné és leányai, Fülöp Árpádné, Grabovszky Jolán és Berta, Gulácsy Irén, Horvát Ig- naczné, Kail Bélané, Kaminszky Neszta, Kende Péterné, Lám Margit, Lehóczky Aladárné, Lukács Jánosné, Med­reczky Istvánná, Mijó Sarolta, Novák MaLda és Agátha, Románecz Mihályné, Rózsa Leóné, Szoták nővérek, Tábor Péterné, Tomcsányi Márta, Virányi Sándorné és Weltman Józsetné. Érdemeket szereztek a terem Ízléses díszítése kö­rül, mely munka sok türelmet és fáradtságot igényelt : Popovics Miklósné, Lám Sándorné, Virányi Sándorné, Grabovszky Jolán, Paksy Irén, Lux Árpád, Grabovszky Béla, Bónis Kálmán, Müiler Lajos, Kelen Gyula és Vidor Mór. Remenyiczky Mihály és Pogány Gyula urak g- u- dos és kitartó pénztárnokok voltak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom