Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1901-06-16 / 24. szám
Melléklet az „UNG“ 1901. évi 24-ik számához. mint püspöknek hivatásom, kötelességem, feladatom szolgálni Istennek, koronás királyunknak és szeretett magyar hazánknak. (Általános éljenzés.) Mikor anya- szentegyházamnak alkuvást nem ismerő hűséggel szolgálok, (Éljenzés) ez nem azt teszi, hogy más feleki ze- tek iránt talán eljenséges indulatot támaszszak vagy szítani akarjak. (Éljenzés.) Ellenkezőleg; midőn egyházamnak jogait, megszentelt tradícióit állásomnál fogva megvédeni, megoltalmazni akarom, ugyanakkor más felekezetek jogait is teljes tiszteletben tartom és tartani fogom. (Elénk éljenzés.) További feladatom a vezetésemre bízott híveimet megerősíteni a király iránti hűségben és a magyar haza iránti szeretetben. (Éljenzés.) De mélyen tisztelt közönség! Egész őszintének kell lennem ; bevallom, hogy e tekintetben egyházmegyei kormányzatom alatt nehézségekkel találkoztam, mert én boldog emlékű elődeimtől oly híveket vettem át, akik örökségképpen tartottak hű éget a királyhoz, szerete- tet a magyar hazához. (Éljenzés.) Én tehát ezentúl is, mig a Gondviselés életemnek kedvez, ezt az irányt, ezen elveket akarom és fogom követni és boldog leszek, hogyha Önök részéről ezen a téren mindig ilyen támogatást, ilyen rokonszenvet tapasztalni szerencsés lehetek, (Élénk éljenzés.) mert hiszen nekünk mindnyájunknak közös érdeke az; ez érdeke a hazának, ez érdeke a társadalomnak, hogy Magyarország minden egyes fia és leánya legyen buzgó, erkölcsös, erény es tent és alant. Mindnyájunknak közös erdeke az, hogy törhetetlen hűséggel viseltessünk királyunk iránt, mert a király fölként személye azonosult, hogy úgy mondjam a magyar hazával. (Éljenzés.) Mindnyájunknak közös érdeke az, hogy szeressük a hazát, de hogy akként, hogy minden ember azon a téren, azon körben, melybe a Gondviselés őt kijelölte, igyekezzék azt teljesen betölteni. Ha ezt teszi mindeeki, akkor a magyar haza szép, nagy, hatalmas és boldog lesz, befelé és kifelé pedig hatalmas és tiszteletet parancsoló lesz. (Általános éljenzés.) Azért én, amidőn ismételten a Katholikus Körnek, az Ungvári Dalárdának, az igen tisztelt Ungmegyei Nőegyletnek és az összes itt jelenlévő mélyen tiszt, közönségnek magas megtisztelő megjelenéséért hálás köszönetemet nyilvánítanám, azzal végzem szavaimat: É.jen a király, éljen a haza! (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) A vegyeskar még Petőfi Honfidalát énekelte ezután igen szépen s igen harmonikusan. Az egész ünnepély a lelkesedéssé fokozódott érzelemnek magasztos kifejezése volt; amikor a legmagasztosabb indulat: a szeretet forrasztotta össze a jelenvoltakat az ünnepelt személye iránt. Fölemlítjük még, hogy a vármegyeház nagyterme ez alkalomra nagyon szépen föl volt díszítve. A díszítés igen jól hatott, a sok virág, a püspöknek képe virágok özönében oly annyira kellemesen hatott, hogy nem tudtunk betelni vele. Sokat fáradoztak a díszítés körül Kende Péterné Sxtáray Sarolta grófnő, Popovits Miklósné, l'ülöp Árpádné, Wein ne Héthdrsy Mária, Románec\ Mihályné, Haras\lhy Gyuláné. A beszédeket Gelb József, Klein Manó és Millelman Zoltán VII-ed osztályú gymn. tanulók írták föl gyorsírással, amiért szintén köszönetét érdemelnek. A közigazgatási bizottság- üléséből. — Junius 11. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága e havi ülését az elmúlt kedden tartotta Török József gróf főispán elnöklete alatt. Az ülésen előfordult közérdekübb ügyeket a következőkben adjuk: Az alispán jelentése szerint a május havi köz- biztonsági állapot kielégítő volt. Az előfordult tüzesetek összesen 36,089 k.-nyira becsült kárt okoztak, melyből 28,620 k.-nyi érték biztosítva volt. Törvényhatósági útadóban befolyt 3533 k. 39 £,, maradt hátralék 29,057 k. 06 fillér. A t. főorvos jelenti, hogy a május havi egészségügyi állapot általában véve kedvező volt A születések összes száma 490, a halálozásoké 272. Orvosrendőri bonczolas és hullaszemle 10 esetben eszközöltetett és pedig Veskóczon és Jószán mérgezés, Vi- szokán, Rahonczán, Kares wán és Fekésházán vizbe- fulás, Zábrogyon és Kereszten hirtelen halálozás ese teiben. Történt ezeken kívül véletlen folytán vizbefulás 5 esetben és pedig Nagy-Geőczön, Sztraj- nyánban és Ungvart. A különböző vizsgálatok alkalmával a nagybereenai izr. rituális fürdő nemcsak egészségügyi, de rendőri szempontból is kifogás alá esett s azért hatóságilag bezáratott; az ungvári izr. rituális fürdő egészségügyi szempontból szintén kifo- gásoltatott s mint ilyen, az illetékes hatósághoz intézkedés végett áttétetett. Veszettség gyanúja alatt levő eb áltál 3 egyen maratott meg Csicserben. A kir. tanfelügyelő beszámol első sorban az ismét tekintélyes számú iskolalátogatásról. Majd jelenti, hogy a radvánczi 2 termü és az ördögporubai 1 termü állami iskolák építése folyamatban van; hogy Homokra az árlejtés kiíratott; hogy a vallás és közokt. miniszter az ungvári Drugeth-téri áll. óvoda pótfelszerelésére 200 k.-t engedélyezett; hogy a nagybereznai és szob- ránczi állami iskoláknak a Pallas-lexikont megrendelte; hogy Borostyánkői Jánost az orechovai állami iskolához kinevezte; hogy az ungvári iparostanonczisko- lanak 750 k. államsegélyt utalványozott; s hogy ugyanannak az országos iparalapból 350 k.-t engedélyezett; hogy az ungvári két községi óvodának államosítására a tárgyalást elrendelte s végül, hogy 25—26 állami iskolának a felvidéken való szervezésére az előmunkálatokat szintén elrendelte. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az elmúlt május hóban befolyt allami adóban 80,358 k. 04 f. (az előző év hasonidöszakáénál + 10,866 k. 41 fil.-rel); haddijban 318 k. (+ 20 k.-val); bélyeg-és jogilletékben 13,824 k. 97 f. (— 5770 k. 82 fil.-rel) ; fogyasztási és italadóban 81,915 k. 06 f. (+9110 k. 97 fill.-rel) ; dohányjövedékben 70,859 k. 43 f. (+ 3809 korona 48 lillérrel.) A közgazdasági előadó féléves jelentése tudomásul vétetvén, Kail Ödön h. ároki körjegyzőnek ároki anyakönyvvezetővé való kineveztetése iránt a belügyminiszterhez felterjesztés intézése határoztatott. Vidnyánszki János lakárti, Weisz Menyus t.-né- metii, Balascsics Mihály, baskóczi, Vozár Mihály bajar- házai, Kószty Mihály baskóczi, Berger Zimmel ungvári és Kontra Mihály viszokai lakosok kivételes nősülés engedélyezése iránt benyújtott kérvényeik pártolóiam hataroztattak felterjesztetni a honvédelmi miniszterhez. A törvényhatósági m. kir. állatorvos havi jelentése szerint az állategészségügyi állapot május hóban nagyon kedvezőtlen volt. Az állategészségügyi rendeletek hogyan való betartása alkalmával történt ellenőrzésnél sajnosán tapaszta.ta, hogy a marhalevelek szabályszerű vezetése meg sok kívánni valót hagy fenn s emellett még a tulajdonjog átruházását eszközlő közegek — legtöbb helyütt — az átírásért nem az őket megillető 6 fillért, hanem 10 fillért szedik. A dögterek igen sok helyütt meg nincsenek bekerítve. Vallóján es Nagy-Geőczön ezek oly közel fekszenek a községhez, hogy azok közegészségügyileg tűrhetetlenek. Hlubokán pedig a dögternek egy szabadon levő, az erdő szelén levő 8—10 méter mélységű nyitott gödör szolgál, mely gödörben a hullák fedetlenül fekszenek. A szobranczi dögler oly alkalmatlan helyen fekszik, hogy a talajvíz egy pár ásónyom mélységre előbugygyan. Nincs egyáltalán dögtér Pinkóczon, Bárányán, K s-Szeretván és Szennán. A vágóhidak a legnagyobb rendetlenségben vannak Karcsavan, Szerednyén, Eördarman és Nagy-Kapóson, hol czement-csatorna es fedeles emésztőgödör nincs és vízhiány miatt a tisztántartáshoz 1—1 szivattyús kút szükséges. A szobranczi vágóhíd pedig, mely Grünstein Jakab odavaló mészáros tulajdona, a község kellő közepén, közvetlen a községen keresztülfolyó viz mellett fekszik. Vagatas alkalmával a ver s egyeb ürülékek a vízbe vezettetnek s igy a vágóhíd közegészségügyi szempontból nem tűrhető, meg azért sem, mert teljesen rossz karban van. Ami a vásártereket illeti, ezek általában az egész varmegye területén berendezetlenúl allanak. A szobránczi vasarbérlő minden egyes vásárt földjének megtrágyázlatása czéljából (ügyes ember!) minden egyes alkalommal mas-más helyen tart ; a szerednyei vasárjogosult pedig meg enné! is tovább ment, mert az eddigi berendezett vásártéren a berendezést szétszedte s a vásárteret a községtől 3 kilométernyi távolban levő alkalmatlan, vadvizes talajra helyezte, persze a berendezés felállítása nélkül. — A közigazgatási bizottság e jelentésben foglaltak sürgős orvoslására az összes elsőfokú hatóságokat utasította, a szerednyei vasarbérlő ellen pedig a szükséges megtorló lépések megtételét elrendelte. Különböző adóleirások, alispáni és tanfelügyelői jelentések, felebbezések stb. következtek, továbbá: Az ülés befejezése előtt elnöklő főispán előadja, hogy több oldalról tudomásara hozták, miképp Ungvar város területén, valamint a járások községeiben a nemesebb vadak fiait piaczokon és nyilt helyeken árulgat- jak, a tanulóifjúság pedig az éneklő madarakat és más hasznos szárnyasokat a szőlőkben es kertekben Flau- bert-fegyverrel és gummi-parittyával pusztítja. Faluhelyeken pedig ugyanazon szárnyasok fiait fészkestől együtt elhordják s a gyermekek játékszerül használjak. Felhívja ennélfogva a bizottságot, az illetékes járási és városi hatóságok utján sürgősen intézkedjek, hogy ezen törvenyellenes állapotok megszüntettessenek s az ifjúság illetékes hatóságuk s igazgatóságuk utján az éneklő madaraknak és más hasznos szárnyasok pusz- itasától a leszigorubb következmények terhe meheu eltiltassék, annál inkább, mert a pusztítás a mező- es erdőgazdaságra, valamint a gyümöle .tenyésztésre pótol- hatlan veszteséget okoz. A közigazgatási bizottság általános helyesléssel fogadta a főispán előterjesztését s ennek alapján utasítja a járási főszolgabírókat és Ungvár város rendőr- kapitányát s előbbiek utján a összes községi elöljárókat, hogy a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. vonatkozó rendelkezéseit s ezen törvény alapján kiadott kormányrenueleteket, valamint a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 57. és 58. §§-ai alapjan a mezőgazdaságra hasznos állatok oltalmazása érdekében a földmivelésügyi m. kir. miniszter áltál kiadott s az „Ung“-ban mar közölt rendeletét teljes erélylvel és szigorral hajtsák végre, közegeiket pedig a legszigorúbb ellenőrzésre utasítsák. Egyidejűleg megkeresni és felhívni határozta a közigazgatási bizottság az összes ungvári li-tanintéze- tek igazgatóságait, valamint a kir. tanfelügyelőt, hogy a felügyeletükre bízott ifjúságot intsék és figyelmeztessék, hogy az éneklő madarak és más mezőgazdaságilag hasznos szárnyasoknak s állatoknak a tanulóifjúság lelkűidével össze nem egyeztethető irtásától és pusztításától törvényes következmények terhe alatt óvakodjanak. Az ungvári Dalárda nagybereznai kirándulása. E hó 9-én, azaz vasárnap délután mentünk ki dalárdisták Nagy-Bereznára, hogy ott a Társaskör által pénztárunk javára rendezett dalestelyt megtartsuk. [Utunk Bereznáig kellemes volt, mert szemeinket a felséges tájképeken gyönyörködtettük, tüdőnk pedig tágult az ozondus, üde, hegyi levegő beszivásánal. Nagy-Bereznára érve, kedves meglepetésben részesültünk. A nagybereznai rendező-bizottság, élén Kovássy Elemér tb. főszolgabíróval, mint elnökkel, Szomráky Isván ügyvéddel, mint zászlótartóval és velők egesz Nagy-Berezna s különösen számos hölgy jelentek meg fogadásunkra. És midőn a nagybereznaiak nemzetiszinü lobogója a magyar nemzeti cultura érdekében vívott har- ezokban a magyar dal erejével sok dicsőséget aratott „Ungvári Dalárda“ lobogójavai az üde esti szedő által lobogtatva összecsókolódzott: felhangzott alattok Kovássy Elemér lelkes és magyar szeretetétől visszhangzó üdvözlő beszédje. Oly hevvel és csakis a magyarnak sajátos annyi tűzzel üdvözölt minket, hogy annak hatása csak fokozódott, midőn arra szeretett elnökünk, Románecz Mihály főgymn. igazgató válaszolt hasonló lelkesedéssel, megköszönve a meleg fogadtatást. Éljenzés es a „Rakóczy-induló* hangjai mellett vonultunk be Nagy-Bereznára, hol az állami iskola már készen várt minket szereplésünkre. Előbb azonban élveztük a nagybereznaiak ven- degszeretetét, dúsan terített asztalok mellé telepítve minket. Ezután megkezdődött a hangverseny, melynek minden számá i meglátszott az alapos hozzakészültség, (de Dudinszky karmesteren is, ki díszes csokorral lett kitüntetve) és a lelkes fogadtatás hatása. A hangverseny fénypontja azonban Kovássy Elemér, a farad- hatlan rendező-bizottsági elnök remek felolvasása*) és Haraszthy Jolán kitűnő monológja volt. A „Mikor én dalárdista voltam“ czimű elmés, élczektől sziporkázó, véletlen fordulatokkal gazdag és igen alkalomszerű felolvasás nemcsak minket dalardis- takat, de a megjelent díszes közönséget is folytonos derültségben tartotta, mig az „Asszony akarok lenni“ bajos monológot Haiaszthy Jolán urhölgy ajkáról hallani, valóban nemes elvezet volt. Midőn igy az elmúlt hangversenyre visszapillantást vetek, igazán zavarban vagyok, nem tudva, hol kezdjem meg a jól kiérdemelt dicséretet. Olt-e, ahol a bereznai társaskör, elén Deák Bertalan főszolgabíróval, e hangverseny létrejöttét kezdeményezte vagy ott, ahol azt a rendező-bizottság minden tagja, de kivált ennek elnöke Kovássy Elemer faradhatlan buzgalommal létre is hozta, vagy a közreműködők szívességénél, vagy végre a kis, de lelkes in- telligenczia áldozatkészségénél? Nem tudom egyiket a másik rovására magasztalni, de azt az egyet érzem, a fáradtságot kifejteni, azt az áldozatkészséget éreztetni csakis olyanok tudhatják, kik a magyar dalt szivükben hordják, kik azért lelkesedni tudnak, miként tudtak a nagybereznaiak. Éljenek sokál megérdemlik. A műsor befejezte után reggelig tartó táncz volt, melyen magyaros jókedv uralkodott mindvégig. A megjelent hölgyek névsorát a következőkben sikerült feljegyeznem. Asszonyok: Baulovics Mihályné, Bernáth Fe- renezne, Beszterczey Gyulané, Bohutzky Istvánná, dr. Bosnyák Beláné, Both Istvánná, Chinoranyi Sandorné, Dudinszky Dezsőné, Dudinszky Istvanné, özv. Hanak Ferenczne, Hauptmann Gyuláné, Kaszas Ferenczné, Kovássy Elememé, Legeza Irénné, Lestyánszky End- réné, Magyar Palné, Nehrebeczky Istvánná, Petreczky Janosné, Schober Ferenczné, özv. Szirmai Józsefne, Tangl Viktorné, Voigt Hermanne, Zsurek Ferenczne stb. Leányok: Baulovics Margit, Bernath Jolán es Margit, Hanak Emma, Haraszthy Jolán, Hordossy Aranka, Kovács Mariska, Nagy Gizella es Szeréna, Papp Emma, Voigt Margjt, Zsurek Marczella stb. Baulovich Mihály titkár. Színház. Csókáné jutalomjátekáról kell elsősorban megemlékeznünk ; Sardou egy nagyhírű, de igen kevés becsű darabját, a Toscát adtak elő és e sorok Írója kénytelen bevallani, hogy a harmadik felvonás után, amikor már vagy 3 halott volt a színpadon és a spanyol ink- viziczió is alaposan működött, a színészek véresen jártak a színpadon, — undorodva otthagyta a színházat, Minket sem a Sardou, sem nagyobb hirü iró sem fog befolyásolni abban, hogy munkáját ostobának ne tartsuk; — e darab tényleg az, alakjai előttünk érthetetlenek és történelmi tanulmányokat kellene tennünk, hogy az akkori — a 18 ik század elejébőii — embereket ismerjük és cselekedeteiket mérlegelni tudjuk. Tény azonban az, hogy a jutalmazott és Csiky na- gyo > szépen játszottak. E heten ismerkedtünk meg az uj buffoval, • Mik- lóssyval, aki a Goldstein Számi és Banyamesterben lepett fel eddig és a közönségre igen jó benyomást tett határozott, biztos játéka, eléggé kiadós hangja, temperámintumos, ötletes előadása; szerződtetése nagy nyereség a társulatra és érdeklődéssel várjuk további felléptéit. Egy másik jutalomjátékról is szólnunk kell, a Rasko Erna Trilbyjeről, melyet nagy szorgalommal es a siker remenyeben tanult be; reménye be is vált mindé í tekintetben; nagy közönség, sok virág, temérdek taps! Igazán megtörtént minden, ami egy fiatal színésznőre buzditólag hathat es mi az eddigi felléptéiből ítélve hisszük, hogy az előlegezett nagy ün- nepeltetést nemsokára igen meg fogja érdemelni. Csiky Svengalija nagy hatású, művészi alakitas volt. Amiről elsősorban kellett volna írnunk, a végére hagytuk; Oiosz Adam jarásbiró darabjáról, a „Féltékenyek“ premierjéről; ezúttal azonban csupán a külső sikerről, mely nagy volt, adunk bizonyságot; a darabról — rovatvezetőnk elutazása folytan — nincs módunkban méltatást nyújtani. Ez tehát legközelebbre marad. *) Közlését legközelebbi számunkban kezdjük meg. Szerk,
