Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-14 / 41. szám

tartanak. A felvételnél a következő bizonyítványok szükségesek: 1. Keresztlevél, vagy születési bizonyít­vány. 2. Erkölcsi bizonyítvány. 3. Az elvégzett iskolai osztályokról szóló bizonyítványok. 4. Munkakönyv, va_y iparhatóságüag hitelesített munka-bizonyitvány. A beiratási dij 4 kor., a tandíj 20 kor., szertári bizto­síték 4 kor. A második, harmadik és negyedik évfo­lyamra jelentkező tanulók a szükséges bizonyítványok és dijak beküldése mellett levélben is iratkozhatnak. * Phylloxera Felső-Ribn-riczén. Nagy veszteség érte Köröskényi Béla telső-ribnyiczei kör­jegyzőt és szőllőgazdát. Ugyanis múlt hó 21-én, éjjel, Petrus ka Antal és 8 társa falubeli legények behatoltak lakásával átellenben levő szőllőskertjébe s a szép termést egyszerre elpusztították. Sajnáljuk a szőllő­gazdát, de a szőllőt is, mely a phylloxerak gyomrába vándorolt. Meg sem Ízlelte még a gazda, pedig alig várta, hogy leszüretelhessen s megizleltesse annak nemes nedvét jó ismerőseivel is szives vendégszerető házában. Node hisszük, hogy ezután már jobban megőrzi s ajánljuk is neki, hogy jövőben e gonosz phylloxerakat permetezze meg Lancasteréből egy kis lágy sóval, — ha majd ismét szüretelni akarnának ; régen, ily szőllőpusztitók ellen igen hasznos szerek bizonyult az. * Lopások. Friedmann Ábrahám sztropkói lakos múlt hó 27-én Ungvarról hazafelé utazván, Lucska és Kis-Zalacska községek között szekeréről egy vászonzacskóban elhelyezve volt 44 korona értékű ruhaneműit, imakönyvét és egy fonott vesszőkosár- .ban volt, mintegy 7 klgr. mennyiségű szőllőjét és Vs liter sziiva-palinkáját ismeretlen tett:sek fényes nappal leemelték, a csendőrségnek azonban már sike­rült a tetteseket 2 kis-zalacskai polgártárs személyében kideríteni. — Grünfeld David lucskai korcsmárostól e. hó 3-án reggel 8 órakor ágyából egy harisnyában elhelyezve volt 8 korona készpénzét kaparászták ki jószivü vendégei, kiket a rendőrség szinten kiderített. * Erdőégés. Folyó hó 6-án, d. e. 10 órakor gróf Károlyi Imre felső-remetei erdejében pusztított a tűz; leégett mintegy 6—700 korona értékű fenyő-és \>ükkfa s nagy munkába került a tűz tovább terjedé­sét meggátolni. A tüzet Modrák György 11, Lehman András 9 éves és Misik György 13 éves gyermekek okozták, kik már egy i/.ben elkövettek ily tréfát já­tékból. * Falusi levélhordók. A belügyminiszter f. évi szeptember 13-án 82847. szám a. a falusi levélhor­dók részére egy utasítást adott ki, melynek értelmében a falusi levélhordó postaszolgálatot teljesít olyan köz­ségekben, pusztákon, vagy telepeken stb., a hol posta- hivatálok nincsenek. Ilyen helyekre kézbesítő és gyüjtőjárat rendeztetik be, melyet a falusi levélhordó tart fenn, ki az utolsó postahivatalhoz érkezett külde­ményeket a járásba bevont helyeken kézbesíti, illetve a közönség részéről feladni kívánt küldeményeket gyűjti és az utolsó postahivatalhoz beszállítja. A kézbe­sítő és gyüjtőjárat az illető községbe, pusztára, telepre stb. rendszerint naponkint köz ekedik. Egyes helyeken, olt t. i., a hol a község, puszta stb. az utolsó posta- hivataltól távol fekszik és a forgalom sem olyan nagy, hogy a naponkénti közlekedést szükségessé tenné, a járat ritkábban, de hetenkint legalább háromszor tar- tatik fenn. A helybeli viszonyokhoz képest egy kézbesítő és gyüjtőjárat több községet is érinthet, azaz egy falusi levélhordó egyfolytában több községben is végezheti a kézbesítő- és gyüjtőszolgalatot. Kiválóság elismerést nyer. A párisi világ­kiállításon lefolyt verseny bebizonyította, hogy mily óriási haladást tett az utolsó evekben a varrógép-ipar és hogy épp a Singer Co. mennyire értette megtartani azt a tiszteletet gerjesztő positiót, melyet ezen iparág­ban annak létesítése óta elfoglal. így a párisi világki­állításon most ismét a legmagasabb kitüntetésben részesült. A nemzetközi jury, a kiállított eredeti Singer- varrógépeket, a melyek nemcsak házi használatra szolgálnak, hanem a kézmű és ipar minden térén kitűnő segédeszköznek bizonyultak, 3 érmen kívül, a kiállítás legmagasabb dijával, a „Grand Prix*-val tün­tette ki, kitűnő szerkezet, kivitel és munkaszolgáltatás, valamint a gépek fölszerelése és használhatóságáért mindennemű házi és ipari varrási munkákhoz. Szerencse a szerencsétlenségben. Az életben már közmondássá vált, hogy ahol legnagyobb a veszély, ott Isten keze legközelebb. Egy szerencset- len kereskedő ugyanis jószívűsége alapján annyira lekötötte jótállásokkal a nevet, hogy a rokonainak adott szívességi váltók lejárván, azokat kénytelen volt bevál­tani s mivel a mostani rossz üzletviszonyok mellett üzleti hitelét megvontak, megakadt; egyszóval tönkre­ment. Es pedig annyira, hogy csődöt kértek ellene hi­telezői, sőt még vizsgalati fogságba is helyezték. A vizsgálat kiderítette, hogy a vagyonbukott kereskedő artatlan s a sokat zaklatott ember alig varia, hogy a fogházból kiszabaduljon. Éppen aznap, midőn kisza­badult volna, meglátogatta felesége, aki összekuporga- tott pénzén Török A. és Tsa bankházában vásárolt egy osztálysorsjegyet s szerencséjére egy nagy nyereményt ütött meg. A szegény, mások hibaja folytán tönkre­ment csaladapa, visszanyerte becsületét, vagyonát, nevét és Török bankházának köszönhette mindezt. Ezen bankház, melynek V., Váczi-körut 4-ik sz. alatt föüzlete és IV., Muzeum-körut 11., továbbá VI., Erzsébet-körut 54-ik sz. alatt fióküzletei vannak, amúgy is ismeretes szerencséjéről, figyelmességéről és pontosságáról vevői­vel szemben. A gyomor betegségei igen különböző, rossz­indulatú formákba mennek át, különösen, ha jelenték­telenebb gyomorbajok ellen mit sem használunk. Ilye­nek ellen mindig kellene valamely háziszert kéznél tartani. Kitűnő hatásúnak bizonyult e tekintetben dr. Rosa balzsama, melyet Fragner B. gyógyszertára Prágában (203., III.) készít. Kapható minden gyógyszer- tárban. (Lásd a hirdetést.) „Henneberg-selyem“ — csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendeltetik — fekete, fehér és színes, 45 krtól 14 frt 65 krig méte- renkint. — Mindenkinek postabér és vámmentesen, házhoz szállítva! Minták postafordultával küldetnek. Henneberg G., selyemgyáros (es. és kir. udvari szállító) Zürichben. l „Nem törődöm kincsesei, vagyonnal, ha megelégedett vagyok“. Ám megelégedett csak akkor az ember, ha rendezett viszonyok között él és — ha egészséges. És épen itt hibázunk még legtöbbet. Minden háziasszony bűnös fényűzésnek találná a szomjat pezsgővel oltani. És mégis oly gyak­ran találkozunk a családokban ezen fényűzéssel, azt a kávéitalra vonatkoztatva. Nagyon sok háziasszony előtt még ismeretlen az, hogy a babkávé félig Kath­reiner-féle Kneipp maláta-kávéval keverve, nemcsak a háztartásban mindennap megismétlődő nevezetes meg­takarítást jelent, hanem, hogy ezáltal a kávéital egy kellemes és jóizü zamatot nyer és az egészségre is kitűnő befolyással van. Csak egy kísérletbe kerül és meggyőződhetünk arról, hogy az a családok százez­reiben bevezetett és kitünően bevált kávévegyület takarékossági szempontból mily kedvező s hogy mily nagy előnyére válik az egészségnek. Humor és vigasztalás. Régi hires magya­rázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Van ebben a definíció­ban lemondás is, de több benne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyereménynyel. Hiszen, nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek nyomában, a mely a főnyereményt varja, okvetetlenül meg kellett jelennie a maga vigasztaló tréfájának. Hiszen nem mindenki üti meg a főnyereményt, mint a hogy nem ütheti meg. Vannak melléknyeremények is, azok­nak is kell, hogy gázdájuk akadjon. Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyszer-máskor nem jutott nyeremény. Hiszen azért a valószínűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé. Nos, azoknak a megvigasztalására, a kik ugyancsak remélték a főnye­reményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet. Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i., hogy a főnyeremény olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg, újab­ban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i.. a mióta az emberek már nem a teljesen vak kis lottón és nem is a személyes igérVényn'yel keresik á szeren­csét, hanem az észszerűbb, leszámítható osztálysors­jegyre várják a maguk főnyereményét. Igenis, más nyeri meg a főnyereményt, de igen gyakran csak olyankor, ha ez a más türelmes ember. Mert a türelem már nemcsak rózsakertész, hanem a szerencse kovácsa is. Akárhány olyan ember van, a ki ujjal mutathat arra a „más“-ra, a ki az ő főnyereményét megütötte. Igenis, az övét és nem a sorsolásban résztvevő többi százezerét is. Mert a főnyeremény az ő sorsjegyére jutott, csakhogy a sorsjegy — már akkor nem az övé volt. Visszaküldte, a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen akkor lökte el magától a nyereményt, a mikor ez várakozott reá. A sorsjegy tehát más kezébe került, odakerült az a vagyon is, a mely már a küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót. Hat igenis, olyan nyeremény volt a főnyere­mény, a melyet más nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény. Vájjon van-e az ilyen speciális esetben is vigasztaló hatasa a tréfának, a sorsolással mókázó humornak? Vájjon elfogadja-e azokat a vicczeket is, a melyek a valamennyink reménységes főnyereményét tréfálják, az az ember, a kit nem ilyen ködös, messze­ségben jaró főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, a kézzel fogható ? Ha igazán rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termelt neki az a türelmetlen­ség 1 Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyit- gató humor. Quirinus. Irodalmi értesítő. Gróf Leitungen-Westerburg Károly lion- véd'tábornok Levelei és Naplója (1848/49.). For­dította és bevezette Marczali Henrik. Leiningen tábornok Leveleit és Naplóját teszi most a jelen nemzedék olvasó-asztalára a Budapesti Hírlap Ujságvállalata. A sors különös kedvezése az, hogy ezek az iratok most, félszázaddal a nagy dráma után napvilágra kerültek. Ötven esztendeig nem tudtunk róla, hogy a szabadság- harcz egyik legnagyobb vezére és az aradi vértanuk egyik dicső alakja megírta tapasztalatait és benyomá­sait. A tizenhárom vértanú tábornok a szabadságharcz katonai történetének bizonyára a legilletékesebb szó­szólója. A Budapesti Hírlap Ujságvállalata szolgálatot vél teljesíteni a történetírásnak, midőn ez iratokat Marczali Henriknek, a kitűnő történettudósnak, a levelek és napló fölkutatójának nagyértékü bevezetésével és remek fordításában kiadja. A vállalat ezt az ereklye-köny­vet fényes ki dásban, a modern technika minden vívmá­nyának fölhasználásával adja ki. Rajta volt, hogy a könyv a kiadás tekintetében is dísze legyen minden könyvgyűjteménynek és szalonnak. A külső köntös, a nyomtatás, a berendezés dolgában is arra törekedett, hogy ízléses, önálló nyomon haladó, eredeti legyen. Megszerezte Leiningen tábornoknak és nejének eddig ismeretlen és kiadatlan arczképét és — bízvást állíthat­juk — ritka módon sikerült, művészi szinnyomatu sokszorosításban mellékelte a könyvhöz, valamint facsi­milében közli Kossuth Lajosnak Leiningenhez intézett levelét, a tábornok naplójának két lapját és a pancsovai, czibakházai és szolnoki ütközeteknek a tábornoktól papírra vetett tervrajzát. A könyv negyedrét-alakban, az eredetiek után készült következő mellékletekkel jelenik meg pergamentbe kötve: Leiningen és Leinin- genné arcképe szinnyomatban, Kossuth levele Leiningen­hez, czibakházai és szolnoki ütközetek tervrajzai, az utolsó naplójegyzet facsimiléje. Ára 10 korona és megrendelhető a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában (Vili. kér., Rökk Szilárd-utcza 4. szám) és általa minden hazai könyvkereskedesben. Világhírű munka magyar nyelven. Brehm Alfrédnek, az állatvilág ritka tehetségű megfigyelőjének es kiváló zoológiái írónak „Tierleben“ czimü tiz köte­tes munkája legközelebb magyar nyelvű kiadást ér. A világhírű mű, mely gyors egymásutánban angol, franczia és olasz átdolgozásban látott napvilágot, a Légrády testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelemben s ugyanolyan díszes kiállításban fog megjelenni. A kiadó ezég a műnek átültetésére egyik legjobb szakerőnket, Méhely Lajos tanárt és akadémi­kust nyerte meg s a hazai olvasó közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nagy nemzeti vállalkozásról. Hivatalos közlemények. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvári, 1900. évi szeptember hó 17-én tartott III. rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 146. (6524.) Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák í. évi márczius hó 23-án 113,390/99. B. M. szám alatt kelt körrendeleté az >Eber- hardU-féh uj tűzoltó-anyag beszerzése tárgyában. A törvényhatósági bizottság az állandó vá­lasztmány véleményével egyezöleg a miniszteri ren­deletet s az annak mellékletét képező jegyzőköny­vet tudomás és minél szélesebb körben való közhirrétélel végett a főszolgabíróknak, Ungvár város polgármesterének s az Ung törvényhatósági közlönyben való közlés végett másolatban kiadatni rendeli. Jegyzetté s kiadta: Lőrinczy Jenő, _____ főjegyző. 113,300. 99. B. M. Körrendelet valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségének. A m. kir. szabadalmi hivatal elnökének utasítására 1890. évi április hó 22-én, továbbá saját kiküldöttem jelenlétében, a Vlll-ik országos tüzoltó-szaktanlolyam j alkalmával, 1899. évi julius hó 28-án és végül a ! Brassóban tartott XIV-ik országos tűzoltó-szövetségi nagy gyűlés alkalmával, 1899. évi augusztus hó 14-én tartott kísérletekből arról szereztem tudomást, hogy az Eberhardt-téle tűzoltó-anyag igen jó oltószer, az eddig ismert összes anyagok közt a legolcsóbb, melynek tő előnye a tűz gyors eloltásán kívül leginkább abban nyilvánul, hogy az eloltott tárgyakat erősen lehűti s azok még erős tűznek kitéve sem képesek többé lánggal égni. Mint ilyen, kiválóan alkalmas a keletkezésben levő tüzek gyors eloltására, a kigyuladás veszélyének kitett tárgyak megvédésére, vagyis a tűz tovaterjedésének megakadályozására. Végül azon tulajdonsága, hogy az anyaggal bekent arezot és kezeket a sugárzó hő perzselő hatásától megóvja s ezzel lehetővé teszi, hogy az oltással foglalkozó tűzoltó a tüzet a legközvetlenebbül megközelítheti s ott huzamosabb ideig az égés érzése nélkül munkálkodhatik, a tűzoltásra és tűzoltóra egyaránt megbecsülhetetlenné teszi. A szer, hatékonyságából huzamosabb állás után sem vészit és arról víztartalma bármikor könnyű szerrel lecsapolható és úgy ez, valamint az elpárolgott viz, friss víznek hozzáöntözésével pótolható. Mindezen, itt jelzett tulajdonságai miatt tüzrendé- s/.eti szempontból kiválóan üdvös volna, ha különösen a tűzveszélyes anyagokkal dolgozó gyárak, műhelyek, raktárak stb. az Eberhardt-léle, használatra elkészített oltóanyaggal felszereltetnének, mert ekként meg volna adva a mód és lehetőség, hogy a tűz még keletkezésé­ben elfojtassék és igy nagyobb károsodásnak eleje vétessek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom