Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-27 / 21. szám
hozzánk és olybá tűnik fel, mintha a családhoz tartoznék ; amennyiben ő is évek hosszú során át az ungvári kir. kath. főgyimnasiumban működött es a jelenkor itt levő férfi-nemzedékéből is legtöbben az ő védő szárnyai alól kerültünk ki és lehetetlen, hogy hálát ne érezzünk működéséért -az iránt, aki maga is a tanügyi pályán haladva, immár 40 éves jubileumát is megülte és aki a mi ünnepünk hősével szemben a mai napon a legmelegebb elismeréssel adózott. E nagy érdemű férfiút, ezen tankerület ősz vezérét, Szieber Ede kir. tanácsos és főigazgató ő nagyságát az isteni Gondviselés számos éven át éltesse ! (Éljenzés.) És most, midőn Hozzád fordulok szeretett, kedves pályatárs azok után, amiket e napnak ünnepi szónokai rólad oly megragadó vonásokban ecseteltek és amiket ez estnek ékes szavú szónoka bizonyára nem kevésbbé megkapó erővel fog elmondani : önkéntelenül is az a kérdés tolakodik ajkamra, amely a tudományos életben már közmondássá, szálló-igévé vált és amelylyel a hiábavaló, ielesleges munkát jelzik, hogy t. i. minek vigyek én Athénbe baglyokat, méltassam-e ismereteidnek gazdagságát, érzelmeidnek nemességét, szellemednek frisseségét, lelkülelednek férfias egyenességét, avagy jellemednek aczél-szilárdságát? Méltassam-e benned a tudóst, a tanárt, a nevelőt, a hazafit, az embert, a barátot, a kortársat, avagy a tanulók szerető atyját? Minek vigyek Athénbe baglyokat? Megcselekedték azt már én előttem és meg fogják cselekedni a nap ihletett ajkú szónokai, csak egyet akarok tehát kiemelni. Aki, mélyen tisztelt uraim, a tanári pályának magasztos, de rögös útjait nem taposta, soh’se tudja magának elképzelni, mekkora lelki fájdalmakat kell egy jó paedagogusnak sokszor elszenvednie, mekkora gyötrelmeken, lelki vajúdásokon kell néha átmennie. A szellemi munka, melyet a tanárnak napról-napra végeznie kell, tudvalevőleg már önmagában is nehéz; a szellemi munka nehezebb a legnehezebb testi munkánál. De midőn ezen szellemi munkába bevonunk egy gyermeki lelket, hogy ez is ugyanezt a munkát végezze és midőn képzeteinket, logalmainkat, eszméinket, ezen isteni szikrákat, mint Prometheus, lassankint, egész észrevétlenül bele akarjuk lopkodni a gyermeki lélekbe, csak akkor vesszük észre, milyen óriási nehézséggel kell megküzdenie egy paedagogusnak. A gyermeki lélek sokszor még nincs eléggé kifejlődve, néha megloghatatlan homály borong leiette. Kimondhatatlan az a lelki fájdalom, a melyet ilyenkor egy igazi paedagogus érez egy ilyen gyermekkel szemben, de sohasem érezteti azt vele. Szeretne rajta mindenáron segíteni, de egyáltalán nem fér- kőzhetik hozzá. És ilyen gyermekkel nemcsak egvgyel, de olykor nap-nap után százzal is van dolga. Saját szellemével világit be lelkűkbe és azt a megfoghatatlan homályt néha hosszú időn át nem képes eloszlatni. Ha ilyenkor elveszti türelmét, az elnyomás lelki nyűge, vagy a makacsság vaksága, avagy mind a keltő nehezedik még rá a szegény gyermeki lélekre és úgy lehet, hogy a tudományos életre nézve örökre elveszett. Ámde a jó paedagogus nem veszíti el lelki egyensúlyát, nem veszíti el lelke fegyelmezettségét, uralkodik önmagán, bölcsen szabályozza a gyermeki lelket mindaddig, mig az ifjúi lélekben egyszerre csak világosság gyűl ki és a mi eddig előtte oly homályos, oly megfoghatatlan volt, most oly világossá, olyan kézzelfoghatóvá válik. Mesterének szelleme végre is beragyogott az ő szellemébe, mestere szellemének napja győzedelmeskedett az ő szellemének homálya felett és láthatóvá tette előtte a szellemi világnak eladdig sohasem tapasztalt mélységeit és ennek végtelenül felemelő tudatában szive kimondhatatlan hálával és tisztelettel telik el bölcs tanítója és jóságos nevelője iránt. Én tehát, mélyen tisztelt uraim, ünneplem a nap hősében a tanárt s a tanárban a tanítót és egyszersmind a nevelőt; ünnepelem lelkének ritka fegyelmezettségét és a mi ennek is az alapja : lelkének páratlan jóságát, becsületességét. (Lelkes éljenzés.) Mert a classicus római nép három legnagyobb nevelőjének tanúsága szerint is igazi paedagogus csak jó ember, csak becsületes ember lehet (Éljenzés, igaz, úgy van 1), azzal a különbséggel, hogy a római felfogás szerint — amint az általánosan tudva van — a nevelőnek, a mai érielemben veit paedagogusnak eszmeképe a szónok vala. Cato is azt mondja: »Orator est Marce fili, vir bonus* ; Cicero is azt mondja : »Excellens orator, uque vir bonus»; Quin ilianus is azt mondja: hogy a tökéletes paedagogusnak első condilio sin aequa non-ja az erkölcsiség, a jóság, a becsületesség és inslitutiojában eleitől mindvégig a szemei előtt lebeg a vir bonus nemes alakja. Hát azon meleg barátság révén, a melyben a nap hőséhez állani szerencsém van, szivem mélyéből kívánom, hogy az isteni Gondviselés őt mindazokkal egyetemben, a kik az ő szivének a legkedvesebbek, mindnyájunk osztatlan szeretetében nagyon sokáig, nagyon boldogan éltesse 1 Utána fölemelkedett dr. Lüley Sándor, Ungvár polgármestere s érzés-világának őszinteségével, a mester iránt érzett hála legszebb nyilvánításával, — gazdag fordulatokban, színes tormában és tartalommal üdvözölte Medvigy Jánost, volt tanítványai nevében. Az ünnepelt azonnal lelplt mindkét beszédre, logikus elmeéllel, szépen, tiszta szeretettel, mely betüllölte u lelkeket. A múltnak kedves emlékeit megnyitva rendkívüli tetszést aratva köszöntötte föl a jubilánst Bóbita Endre kassai tanár. Aigner Ferencz az ünnepelt nejére, majd Wil- csek János az ünnepély egyik szónokára emelte poharát. Matyaczkó Theodor Románecz Mihály igazgatót köszöntötte föl. Blanár Ödön dr. Mikita Sándpr és dr. Liiley Sándor urakat, mint a volt tanítványok ékes- szavu szószólóit, előkelő szónokait köszönté föl s beszédje folyama alatt lelolvasta az ünnepekhez az ország minden részéből érkezett mintegy 20 levelet és 50 táviratot. Volosin Ágoston átgondolt, szerető s kedves szavakkal, végül Fehér Ákos is az ünnepeltet köszöntötték föl. Föl kell említeni, hogy Lányi Gyula, ez a nobilis ember, zenekarával együtt szebbnél-szebb régi magyar nótákkal mulattatta a társas-vacsorán a közönséget és Leblovics Lázár, a Korona vendéglőse Ízletes étkekkel, jó borral igen jól ellátta á vendégeket. * * # Még egy igen fontos dologról kell említést tennünk. Medvigy Jánoshoz jubileuma alkalmából a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kassai tankerület kir. főigazgatója is intéztek üdvözlő-leveleket, melyeket az ünnepély alkalmával Románecz Mihály igazgató felolvasott. A miniszter levele igy szól: 28689. sz. M. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Tekintetes Medvigy János. kir kath. főgymnasiumi tanár urnák Ungvári. Abból az alkalomból, hogy Tanár ur, buzgó tanári működésének harminczadik évét tölti be, indíttatva érzem magam, hogy hasznos és eredményes eddigi működéséért elismerésemet fejezzem ki. Budapest, 1900. április hó 28-án. Dr. Wlassics Gyula. A tankerületi kir. Főigazgató a következő, igen meleg és elismerő hangon Írott levelét küldötte az ün- nepelthez: Tekintetes Medvigy János, kir. kath. főgymnasiumi r. tanár urnák Ungvárt. Tekintetes Tanár ur 1 Magasztos'örömünnepén, a melyen mostani és volt tanítványainak hálája, munkatársainak bizalma és sze- retete, a szülék és a nagyközönség tisztelete és nagyrabecsülése áldásos tanári működésének 30 ik évfordulója alkalmából oly meghatóan megnyilatkozik, fogadja részemről is baráti üdvözletemet s legőszintébb üdvkivá- nataimat. Közel 30 évi együttműködésünk alatt bőven volt alkalmam nemesen érző, szerető szivét, kimagasló kötelességérzetét, sikerdús tanári működését s minden szép, jó és nemesért hevüló lelkét megismerni, megbecsülni. Azért hazafias kötelességemnek ismerem Önnek, tanári pályájának e szép napján, legmelegebb elismerésemet nyilvánítani s további áldásos, hazafias működésére a Mindenható áldó kegyelmét kérni. Kassa, 1900. május 16. Őszintén tisztelő munkatársa és barátja : Szieber Ede, kir. tanácsos, főigazgató. * * * Kedves ünnepelt pályatárs, szeretett Mesterem 1 A magyar kultúrának szentelted becsvágyadat, akaratodat, erődet, szép tehetségedet; vedd szívesen azt a drága ajándékot, amit társaid, barátaid, a közönség s az ifjúság megható, felemelő ünnepeden neked nyújtott 1 Életednek a hála és kegyelet állal megszentelt napján ritka örömben részesültél, amiért érdemes élni, hisz láttad, hogy ünnepedre mindegyikünk lelkét abban a tisztaságban hozta oda, miként azt az Isten megteremtette. A te életed a becsületnek, a lelkiismeretnek utánzásra méltó példája ; ünnepeden osztályrészül jutott elismerés meg oly kincs, melyet büszkén hagyhatsz örökségül gyermekeidnek. Ott lebegett lelki szemeid előtt mindenkoron a vágy, hogy az iskola négy fala között a békesség és szelídség hangjával, a tudás szeretetteljes terjesztésével sikerüljön fölvirágoztatnl a magyar műveltség munkáját. Isten áldjon meg érette, Isten éltessen 1 * * * Azon alkalomból, hogy Medvigy János, ungvári főgymnasiumi tanar mar 25 éve, hogy a paparvai leányintézetben is tanít, tiszteletere az intézet tanárkara es növendékei 24-én ünnepélyt rendezett. A jelzett napon reggeli 9 órakor hálaadó szent mise volt az intézet kápolnájában, a tulajdonképeni ünnepély pedig 11 órakor az intézet nagytermében vette kezdetet. A programm következő: 1. Megnyitó beszed, tartotta Gebe Péter intézeti aligazgató. 2. Üdvözlő beszéd a növendékek részéről, tartotta Volosin Laura IV. polg. oszt. növendék. 3. „Tanáromhoz“ czimü költemény Mindszenty Gedeontól, szavalta : Bernát Jolán IV. polg. oszt. növendék. 4. Héthársy-Wein Maria intézeti igazgatónő átadta az ünnepeknek a tanári kar es növendékek ajándékát. 5. Befejező beszéd, tartotta : Volosin Ágoston intézeti tanar. Közbe-közbe a növendékek énekkara több enekdarabot adott elő. Az ünnepélyen nagy közönség vett reszt s jelen volt Firczák Gyula püspök is. Blanár Ödön. Zsolnay Vilmos emlékezete. —- fapp János igazgató emlékbeszéde az állami agyagipari szakiskolában múlt hó 29-én tartott »Zsolnay-gyászünnepélyen.« — A porczellán nem európai gyártmány. Meglátszik ez a technikáján, mely egészen elül az eddig tárgyalt edények gyártási módjától. A faience fejlődési menetének egyes mozzanatai szoros összefüggésben vannak, mint a láncz-szemek s kiindulva a közönséges fazekas-árukból, fejlődését fokról-tokra követhetjük egészen az angol faience-ig. Itt azonban megállapodik; egy ugrás áll be s csak úgy következik a porczellán. A porczellán-gyártás titkának fölfedezésén lázasan dolgozott annak idején Európa és sikerült is két lágy : a íranczia, vagy fritta és az angol, vagy csoní-porczel- lánt előállítani, melyek azonban sok tekintetben elütöttek a chinai kemény porczellántól s technikájuk rész - ben a faience, részben pedig az üveg technikáitól voltak kölcsönözve. A kemény porczellánt 1710-ben Böttcher német alchimista találta föl Drezdában. Gyártási titka a legszigorúbb katonai őrizet daczára is aránylag rövid idő alatt utat talált Európába s igy tudtuk meg összetételét, mely a faience-tól lényegesen eltér. Az alaptestben uj elemként szerepelnek egy tűzálló, fehérre égő agyag : a kaolin és a földpát, melyhez társul szegődik a quarc. A máz még inkább elüt a faience mázától. Nincsen benne óloméleg, hanem ugyanazon alkatrészekből áll, mint az alaptest, azaz: kaolin, földpát és quarcból, melyek keverési arányaikban térnek csak el az alaptest ugyanazon alkatrészeitől, melylyel igen magas hőmérsékletnél ; a fehér izzásnál (porczellántűz) körülbelül 1600 C°-nál egy kemény, késsel nem karczolható, nyelvhez többé nem tapadó, csengő, áttetsző, tejfehér csontszerü anyaggá: a por- czellánná ég. A porczellán-gyártás magasabb technikai színvonala, teljesen érvényre jut magán a kész terméken, a porczellánon is, mely megjelenése után a faience-ot csaknem teljesen leszorította a piaczról. Gyárosok, tudósok, művészek mind a porczellán fejlesztésében érvényesítők ismereteiket, mely munkálatokban az államok jártak legelői, melyek a porczellán-ipar meghonosítása végett mindenütt kir. porczellán-gyárakat alapítottak. így keletkeztek : a sévers-i, a bécsi, a nimphen- burgi, berlini, londoni, pélerváradi császári és királyi gyárak, melyek nagy költséggel valódi müintézetté fejlődtek. Ezek hatása alatt létesült nálunk a jelen század huszas éveiben Telkibányán az első porczellán-gyár, majd később a herendi porczellán-gyár, melyek magánvállalatok voltak ugyan, mindazonáltal az utóbbi folytonos állami támogatásban részesült annak idején. Talán sikerült az előadottakban a laience és porczellán között levő különbséget feltüntetni? Ez a nagy ugrás ma már nincs meg többé. Zsol- nay Vilmos merész kísérletei hidaltak át az űrt, melylyel a kerámiának egy uj termékét, a > magyar faién- ce-U, a mit feltalálója után >Zsolnay faience*-nak, technikája után pedig »porczellán-faience «-nak is ne- vezhetnénk, — teremté meg. Zsolnay edényein a kemény máznak csontszerü lénye, mely az alaptesttel egységes tömeggé olvad össze, egészen olyan benyomást tesz, mintha ezen egyöntetű simaság s csillogás az edény belső falának folytatása volna. E sajátosság a porczellán rangjara emeii. Amint azonban a világosság felé fordítjuk az edenyt, a csalódás érzetével szinte kellemetlenül vesz- szük észre, hogy az alaptest nem átlátszó, mely sajátság arra késztet, hogy a faience csoportjába sorozzuk. Technikai szempontból azonban ép ezen sajátság teszi érdekessé Zsolnay edényeit, melyeknek anyaga tűzálló, világos-sárgára égő agyagból és quarcból oly leleményesen van szerkesztve, hogy az alaptest a földpát- s quarcból álló porczellán-máz beégetése után sem válik áttetsző tömeggé, vagyis porczellanná, hanem a faience jellegét, a likacsos, nyelvhez tapadó, nem áttetsző állagát a porczellánnak megfelelő erős tűzben is megtartja. Az alap-anyag mig faience, a reá alkalmazt It földpát tartalmú máz azonban, melyben nincsen ólom, a porczellán köréből való. Porczellán-ruhába öltöztetett faience-alaptest veté meg a magyar faience alapját. Ez az, a mi neki a kerámiában uj, eddig ismeretlen önálló jelleget kölcsönöz. Zsolnay azonban nem állott meg ezen a ponton ; a legtökéletesebb faience báját fokozta .azon előnyök kiaknázásával, melyekkel a technikai magas fejlettség és a porczellánnal való rokonság*kínálkozott. Ő ezen kemény, ólommentes mázra, ugyancsak ólommentes zománcz-festékeket alkalmazott, melyekből hiányzik az ólomgáz, s melyeket szintén magas, 1500—1600 Cu-nál éget az edenyre. Ólomtartalmú lágy zománezokat, vagy a mint azt közönségesen helytelenül nevezik: a majolika-festékeket, számos festékgyár készít s bocsát a gyárosok rendelkezésére. Porczellántüzü faience zománcz-feslékek előállításával azonban festékgyárak ma még nem foglalkoznak s igy Zsolnay kénytelen volt ezen zománcz- festékeket önmaga feltalálni s készíteni, a mi hogy nem volt csekély leiadat, arról könnyen meggyőződhetünk, ha végig tekintünk Zsolnay gazdag szinpaietaján s ha figyelembe vesszük, hogy ezen testékeket mind 1500—1600 Co-nál égeti b;, melynél a lágy zomanezok mind tönkremennek, sőt azoknak színező témélegei is csak megszorítással alkalmazhatók ezen hőmérséklethez. Így pl. a lágy zománezok árnyalataiban oly nevezetes szerepet játszó : ólom-, vas-, réz- és antimon-vegyületek, magas porczellántüzü zománezok szerkezetéből ki vannak zárva, mert jórészt elillannak s a használható színező témélegekhez kék szjnre: a kobalt-éleg, zöldre: a chroméleg, barnára : a mangatléleg, vörösre : az arany és schrotnsavas sók, sárgára: az eridiutn, szürkére: a platin és ezek keverékei sorakoznak. (Folytatása következik.) Szinház. Csóka társulata immár bemutatkozott úgy az énekes, mint a drámai szerepkörben, mindazonáltal az egy heti működés után nem tudunk minden irányban határozott nyilatkozatot tenni. Nem pedig azért, mert a társulat végtelenül kifáradva, kimerülve került ide Déváról, az ország másik határából és ez nagyon is érezhető volt az első napokon. Mindenesetre megállapítható, hogy az operette-személyzet az erősebb; Ledovszky művészétét már ismerjük és többször méltattuk, régi fényében ragyog most is. Igen kellemes volt az ismerkedés Ragányi Izával, ki hang, arcz, termetével is a szubrelt-szerepkörre született; jó, sőt kiváló erőt nyert az operette Ferenczy Karolylyal, ki mint buffo és általában mint komikus szeretetreméltó, ötletes, humora egészséges, még túlzásaiban is dicséretreméljo. | A bariton-szerepek Csóky Ferencz kezében eléggé
