Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1899-09-17 / 38. szám
Melléklet az „UNG“ 1899. évi 38-ík számához. akarnám ez időszerint a falun működő kartársaimnak és a községi elöljáróknak figyelmébe ajánlani. Sokak előtt ez csekélységnek látszó dolog, pedig a tanításnál nagyon is fontos tényező az iskolai mulasztások végrehajtása körüli helyes eljárás. Azt mondja a példabeszéd, hogy a rend mindennek lelke. A tanításnak is lelke a rendes iskolába való járás, mert ettől függ nagyobbára az eredmeny, tudja azt igen jól tapasztalásból minden tanitó, hogy bármily óriási erőt fejtsen ki a tanításnál, használja bár a legjobbnak elfogadott tanítási módszert, ha nine? meg a rendes iskolalátogatás a tanulók részéről, a végeredmény nem lesz kielégítő. Nekünk, tanítóknak az 1S68. évi népoktatási törvény, valamint vármegyénk közigazgatási bizottságának 1898. évi október hó 11-én 590—1289/kb. jkv. szám alatt hozott„Szabályzat“ értelmében kötelességünk kethetenkint kiadni az iskolai, mulasztókat a községi elöljáróságnak kézbesítési iv (könyv) mellett, a községi elöljáróság tartozik az 1868. évi XXXVIII. t.-cz 4. §-a értelmében az igazolatlanul mulasztó gyermekek szüleit meginteni, illetve megbüntetni. De nem egészen igy megy az különösen a nemzetiségi vidéken, hol a községi bírák többnyire Írni olvasni nem tudó egyének. Mint tudva van a községi elöljáróság a biró, jegyző stbből áll, miután minden községben nincs jegyző, tehát a bírónak, mint a község elöljárónak adatik át a „Mulasztási kimutatás“ megfelelő eljárás végett, aki ezt végrehajtani nem kepes, miután a mulasztók neveit sem igen tudja elolvasni (tisztelet a kivételeknek) beteszi a mulasztási kimutatást a községi ládába, hogy a körjegyző adószedés alkalmával hajtsa vegre az isk. mulasztásokat. Mig a faluban az adószedés napja elérkezik, két-három mulasztási kimutatás'is találtatik a biró ládájában s akkor egyre-másra I irságolják a szülőket, kiknek az esik a legfurcsábban, hogy akkor büntetik őket, midőn már a legrendesebben látogatják gyermekeik az előadásokat ; ilyenkor csak a tanítónak gyűl meg a néppel a baja, ezáltal elveszti a tanitó népszerűségét, egcsz ártatl nul magára vonja a szülők haragjat. Szerintem, leghelyesebb eljárás, azt legjobb akarattal ajánlom elfogadásra kartársaimnak is, hogy a mulasztási kimutatást kéthetenkint nem a községi bírónak, hanem a körjegyzőnek — hivatalosan — postakönyvvel küldessék. Ha a körjegyzők elfogadjak az iskolai mulasztások körüli eljárásnak azt a módját, melyet az alábbiakban bemutatok, akkor egy tanitó sem fogja érezni a rendetlen iskolázásnak hátrányait, 1—2 év múlva nem lesz igazolatlan mulasztás, a községi elöljáróság pedig meg lesz kiméivé a nagy strapától. Az elmúlt iskolai év elején, midőn az előbb említett közig, bizottsági szabályzatot kezemhez vettem, melyre körjegyzőnk figyelmét is felhívtam, hozzá láttam erősen az igazolatlanul mulasztók szülőinek meg- birságoltatásához, miben nagy segitségemrevolt Strausz Mihály oki. jegyző, a szobranczi körjegyzőség rendes s. jegyzője, ki a körjegyzőhöz beterjesztett „Mulasztási kimutatás“ szerint, ha első Ízben letteK a tanulók mulasztókként kiadva, három napon belül kézbesittet az igazolatlanul mulasztó gyermek szülőinek vagy gyámjának egy ily intő-czédulat : lm824"1N. N.-nek..............................................on. X. nevű gyermeke a f. évi ... . hó I—II. felében .... fél napon át az iskolai előadásokon meg nem jelent, miért is figyelmeztetik, hogy ismételt mulasztás esetén az 1868. évi 38. t.-cz 4. §-a értelmében 50 kr. pénzbírságban fog elma- rasztaltatni. Kelt........................................................ N. N. körjegyző. Ha a szülő megkapja ezen intő-kártyát megma- gyaráztatja magának s szalad vele a tanítóhoz, hogy többé nem tartja otthon ok nélkül avagy előzetes bejelentés nélkül iskolás gyermekét. Az ilyen megin- tésnek, határozottan allito.r, hogy meg van a kellő eredménye. Akad azonban olyan szülő is, ki az ilyen figyelmeztetésnek nem hisz, csak ijesztgetésnek veszi s továbbra is otthon foglalkoztatja gyermekét a tanítás alkalmával, akkor a jegyzőtől ilyen „végzést“ kap: 1899.SZam' A .....................iskolai gondnokság (iskolaszéki elnök) beterjeszti az elmúlt fél havi iskolamulasztási kimutatást. Végzés. .........................................lakos az 1968. évi XXXVIII. t.-cz. 4. §-a alapján . . , . frt . . . kr. pénzbüntetésnek jelen végzés kézbesítésétől számítandó három nap — különbeni végrehajtás terhe alatti megfizetésében elmarasztaltatik. Egyúttal figyelmeztetik, hogy .................... gyermekének ismetelt igazolatlan mulasztása esetén .... frt .. . krral fog megbüntettetni. Indokolás. A beérkezett iskolamulasztási kimutatás szerint ...............................nevű gyermeke előzetes intés daczára az elmúlt félhónapban ismételten .... félnapot igazolatlanul mulasztott, mely mulasztásáért, mint gyermekének atyja, a törvény értelmében büntetendő volt. Ezen végzés ellen — azonban csak birtokon kívül — felebbezéssel élhet a kir. tanfelügyelőséghez. Kelt Szobránczon, 1899 ..................hó . . . Ha három nap alatt nem fizeti meg a kiszabott bírságot, megzalogoltatik s azután legazonnal fizet. Már a másik végzésié nem lesz szükség, mert a gyermekek rendesen küldetnek az iskolába. Ajánlom ezen eljárást az öszzes kartársak és a tisztelt körjegyző urak szives figyelmébe. Grigássy Karoly, áll. isk. tanitó. Kérelem az ung-megyei szőlőbirtokosokhoz !*) Azok a sok bajok és károk, melyek szőlőhegyeinket az utolsó években érték és végeredményeben egyik jövedelmi forrásunktól fosztanak meg fokozatosan, méltán ejthetnek bennünket gondolkodóba és intenek arra, hogy tegyünk valamit saját érdekünkben ! Mert hisz a mai rendezetlen állapot nemcsak a szőlőtermékek megfelelő értékesítését gátolja meg, de az itt-ott már foganatba vett felújítási munkálatok elé is nagy nehézségeket gördifi mivel a szükséges segédeszközöket egyesek helyesen megszerezni és azokat okszerűen alkalmazni nem képesek, ha meg azok rendelkezésre állanának is. Ezért kétségtelennek kell hogy tartsa minden helyesen gondolkozó szőlőgazdr : hogy a letező bajok orvoslására a szőlőbirtok áltál nyerhető jövedelmek loko/.asára szervezkednünk kell. A szervezkedésnek határozott meggyőződésem szerint szövetkezeti alapon kell megtörténnie, mert azon kettős feladat folytan, melyekkel a szövetkezetek bírnak: a czélt legköny- nyebben vélem elérhetőnek. Ez a két feladat: erkölcsi es anyagi iránynyal bir. Az erkölcsi feladat a tagok gazdasági értelmének cs gazdálkodási képességének fejleszteseben ormolódik; az anyagi feladat ellenben a gazdaságok folytatására szükséges tőke megszerzését, illetve Összegyűjtését foglalja magában. Es minthogy mind a kettőre a sikeres működés és biztos eredmények elerese érdekeben feltétlenül szükség van, a szervezkedés csak szövetkezeti alapon foganatosítható. A szövetkezeti eszme azonban vármegyénkben oly lassan ver gyökeret, hogy mielőtt a komoly munkát egy szőlőszeti és borászati szövetkezet letesitese ügyeben megkezdenők, szükségét látom annak, hogy a szőlőbirtokosokat ez utón megkérjem : miszerint szi- veske jenek levelezőlapon értesíteni, vájjon hajlandok-e a szövetkezésre ? mert ha meleg érdeklődés és komoly részlvevési szándék nincs, kár lenne minden további fáradozás ! Tájékozásul közölni kívánom még, hogy mihelyt 30 résztvevő jelentkezik, az értekezlet határnapját kifogom tűzni, hog/ a további teendők iránt az alapszabálytervezet szövege végleges megállapításával az alakuló közgyűlés megtartásara nézve is egyetértő megállapodás létesittessék. A szövetkezet czélja és az alapszabályok a lapok utján mar szellőztetve lévén, az ügyről az érdeklődők tájékozást szerezhettek. Ungvár, 1899. szeptember 8-án. Rónay Antal, főerdotanácsos. KÜLÖNFÉLÉK. * Szomorú évforduló. Az elmúlt vasárnapon, Mária nevenapján volt az első évfordulója annak a sötét napnak, mely gyászba borította a magyar nemzet minden igaz fiának szivét. Ekkor volt egy éve, hogy jóságos királynénk áldozatul esett egy őrült ember tőrének. Azt a királynét érte akkor a gyilkos tőre, akit mindnyájan szerettünk, mert ő is szeretett minket, annak a királynénak halála évfordulója volt az elmúlt vasárnapon, aki csak könnyeket tudott szárítani, de könnyezésre okot soh’sem szolgáltatott. A magyarok második Nagy-Asszonya a legjobb, a magyar népet igazán szerető királyné halálának első évfordulója volt e hó 10-ike. Egyházi törvények szerint azonban e napon gyászistenitiszteletek nem voltak tarthatók, s igy történt, hogy Magyarország népe e hó 11-én áldozott a Nagy-Asszony örökké fennmaradó emlékének es áldozott nemcsak igaz és őszinte imával, de áldozott anyagilag is, hogy megsiratott Patronánk emlékét olyan templom hirdethesse századokon át az utókornak, mely minden részében méltó legyen az ő életéhez, az ő nemes emlékéhez. A gyászistentiszteletek a róm. kath. plebániatemplomhan e hó 11-én, a cze- holnyai gör. kath. templomban 13-án tartattak meg, melyeken az összes hatóságok képviselve voltak, Török József gróf főispán vezetése alatt. Az „Örök imádás Templomára“ történt adakozásokról a következőkben számolunk be: A róm. kath. templomban e hó 10-én összegyűjtött a 7 órai mise alatt: Medreczky Istvánná és Fülöp Arpádné 5 frt 45 krt, Kunsch Mártonná es Eperjesy Anna 3 frt 65 krt. A 8 órai mise alatt: Brujmann Károlyné és Tabódy Ida 5 Irt 35 krt, ifj. Ringer Mihály né és Kunsch Anna 8 frt 94 krt. A 9 órai mise alatt: Kecskés Dezsőné és Gra- bovszky Berta 12 Irt 24 krt, Büsch Viktorné és Lám Irén 11 frt 61 krt. A 3 órai vecsernye alatt: Kecskés Dezsőné és Grabovszky Berta 5 frt 04 krt, Büsch Viktorné és Lám Irén 4 frtot. Szeptember 11-én, a requiem alatt: Komjáthy Tihamérné és Kovalóczy Ella 25 frt 37 krt, Medreczky Istvánná és Fülöp Ár pádné 25 frt 05 krt, Sztáray Irma grófnő 10 frtot, összesen 116 frt 70 krt. A gör. kath. püspöki székes- egyházban e hó 10-én a 8 órai mise alatt: Kende Péterné és Kőrösy Margit 11 frt 63 krt, Peltsárszky Béláné és Kovács Gizella 7 frtot. A 9 órai mise alatt: Wein-Héthársy Mária 18 frtot, Durcsák Dezsőné és Cserszky Olga 16 frt 28 krt. A 3 órai vecsernye alatt: Wein-Héthársy Mária 2 frt 25 krt, Durcsák Dezsőné N. N. körjegyző. *) Kérjük a helyi lapokat ezen közlemény szives átvételére, és Cserszky Olga 3 frt 50 krt. Szeptember 11-én a 9 órai requim alatt: Wein-H.thársy Mária 16 frt 43 krt, Durcsák Dezsőné és Cserszky Olga 17 Irt 62 krt. Ösz- szesen: 92 Irt 71 krt. A c zeliolnyai gk. templomban e hó 10.es 13-án gyűjtött Volosin Ágostonná és Ka- minszky Irma 25 frt 26 krt, Holovács Emma és Máthé Anna 16 frt 61 krt. Összesen 41 frt 87 krt. A vármegye különböző községeiben eszközölt gyűjtések mai napig beérkezett eredménye: A ráthi rk. templomban br. Redwits Károlyné gyűjtése 30.— A tibai rk. templomban 27.86 A szobranczi rk. templomban Gulácsy és Szabó kisasszonyok gyűjtése , 26.— A dobó-ruszkai rk. temptomban 1.76 A csaj)i rk. templomban 8.60 A kosztrinai gk. templomban 3.— A sztavnai gk templomban 1.83 A szerednyei rk. templomban 14.— Az ubrezsi rk. templomban 6.46 A horlyói gk. templomban ______1.88 Összesen: 91.39 Hozzáadva az ungvári gyűjtés fent kimutatott eredményét, a mai napig begyült összeg eredménye 342 frt 67 kr * Felségsegély. Magyar Pál zahari ev. ref. tanitó 15, Matolai Pál kis-gejőczi ev. ref. tanitó 25 frtnyi felségsegélyben részesült. * Tihanyi Domokos jubileuma. Tihanyi Domokos, úng varmegyei volt kir. tanfelügyelő, jelenleg Tolna vármegyei kir. tanfelügyelő 30 éves tanügyi munkásságának jubileumát e hó 19-én ünnepelték meg Szegzardon. A szeretet és ragaszkodásnak igazolására, s Ung vármegyeben lelkes odaadással teljesített működésének elismerésére megyénkből Torma Janos tanítói egyesületi elnök és Takács László egyesületi jegyző vezetése alatt egy küldöttség vitte el Szegzárdra a díszoklevelet, mely szerint az ungmegyei tanitó-egyesület egyhangúlag örökös dísztagjának választotta meg. Mi, akik az ünnepélytől távol csak szívben és lélekben ünnepelhettük jubileumának napját, ez utón adhatunk kifejezést őszinte tiszteletünk, szeretetünk és elismerésünknek, kívánva, hogy az isteni gondviselés a magyar tanügynek előmozdítására és boldogitásara még sokáig tartsa meg, s a tanügynek felvirágzása legyen jutalma buzgó működésének. * Tanügyi hirek. Volosin Ágoston az ungvári tanítóképzőben gyakorlóiskolai ll-od tanitó, az előkészítő iskola vezetője, tanitóképezde segédtanárává, Boksay József aldozópap, oki. tanitó az ungvári tanítóképzőhöz gyakorlóisk. ll-od tanítóvá, az előkészítő iskola vezetőjévé s székesegyházi karnagygyá neveztetett ki. * Adomány. Az ungvári kereskedelmi és iparbank Erzsébet királyné szoboralapjára 50 frtot szavazott meg. * Esküvő. Fényes esküvő volt városunkban e hó 12-en Jaross Sándor Gyula vezette oltárhoz Farkas Mariska urhölgyet néhai Farkas Balázs 48 as honvéd százados kedves leányát. Az esküvőnél násznagyok : Matolay Etele Zemplén vármegye alispánja és csicseri Orosz Ádám kir. aljárásbiró, vőfélyek: szentmártoni Szabó Zoltán központi közig, gyakornok, csicseri Orosz Olivér m. kir. Ludovika akadémia növendéke, nászasszonyok : Czibur Vilmosné és Haraszthy Lajosné úrnők, nászleányok: Haraszthy Jolán és csi- cseri Orosz Margit urhölgyek voltak. * Elmaradt közgyűlés. Ungvár város képviselőtestületének e hó 15-ére ingatlan átengedése ügyében kitűzött közgyűlése, tekintettel, hogy a képviselő- testület vál. tagjai egy részének mandátuma lejárt, — az uj választások megtörténtéig elhalasztatott. * Ungvári lövők diadala. Az Aradon megtartott évi főlövész ünnepély utolsó napján e hó 10-én Ungvárról Mocsáry Béla és fia is részt vettek, a körülbelül 15.000 lövésből összesen 3 szög és 49 négyes lett lőve, a legjobb lövést Mocsáry Béla tette, elnyervén ezzel az első mély lövés diját. Ezen kivül 50 lövésből ugyan ő vitte el 26 mozsárlövéssel az e czélra kitűzött első díjat. Ezeken kivül még egy, és ifj. Mocsáry Béla három dijat nyert. * A csendőrségi laktanya építése ügyében tett tanácsi javaslatot a város pénzügyi és gazdasági bizottsága nem tartotta elfogadhatónak, tekintettel egyrészt arra, hogy a telekkel együtt mintegy 31,000 frtba kerülő épület nyers házbérjövedelme csak 2400 frt lenne, másrészt pedig, mert a városnak most sokkal sürgősebb építkezési ügyei (városház stb) kell, hogy elintézést nyerjenek. * Nagy idők tanúja. Deák Vincze nyugalmazott körjegyző 1848—49. honvéd főhadnagy folyó hó 8-án 72 éves korában Daróczon elhunyt, halálát fia Deák Bertala,n a bereznai járás főszolgabirája és családja nagy számú rokonsággal gyászolja. A megboldogult bátor, sót vakmerő katona volt s kilencz csatában vett részt, hol elszántságának sokszor adta fényes tanujelét. A forradalom után sokáig bujdosott, sokat küzdött mig szerény állásában kissé megpihenhetett. Igen vigkedélyü öreg ur volt, ki mély érzéssel és hazafias hévvel beszélte el a szabadságharcz részleteit. Ezrekre ment az anekdották és tréfás elbeszélések száma, melyekkel a társaságot talán órákon át képes volt a legjobb hangulatban tartani, és boldog volt ha v/dakinek kellemes perczeket szerezhetett. A küzdelmes élet után neki is elérkezett az örök pihenés órája. — Nyugodjék békével. * Örökbefogadás. Leveledi Kozma Fei*encz méneskari százados, turja-remetei méntelep parancsnok, királyi jóváhagyás mellett örökbe fogadta Lázár Miklóst, Dénest és Györgyöt, akik eddig Lázár László ügyved, nyugalmazott alügyész gyámsága alatt voltak. Az örökbefogadó-szerződést február 5-én Ungvárt irta«
