Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-09-03 / 36. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 36-ik számához

Danéezi Lasztókay Béla.

1842—189Í*.

Ungvármegye tisztikarának gyásza van, a mennyiben közszeretetben és tiszteletben állott tisztviselőtársuk, Ungvármegye törvényhatóságának tiszti tőügyésze, danéezi Lasztókay Béla augusztus hó 28 án reggeli tél 5 órakor rövid szenvedés után elhunyt.

Lasztókay Béla fia volt néhai danéezi Lasztókay Jánosnak, ki Ungvármegyében a másodalispáni tisztet több éven át a legnehezebb viszonyok között közmegelégedésre töltötte be. Fia Béla, az ügyvédi vizsga letétele után megyénkbe jött, hol egy ideig esküdti hivata't viselt, később önálló ügyvédi irodát nyitott s önállóan ügyködött.

Már mint fiatal ember nyájassága, példás szerénysége és előzékenysége, finom modora és szolidsága által általános szeretetet és becsülést vívott ki magának s mint fiatal ember a 60 as években egyike volt a tavo- rizált egyéneknek s egyike a legkiválóbb elegáns táncosoknak, a megyei intelligenczia vezérszerepet vivő társaságához tartozott. 1875. évi január 1-től Ungvármegye tiszti főügyészévé választatott, mely állását gyönge testi szervezetének daczára lolyó évi augusztus 28-án bekövetkezett halála napjáig példás szorgalommal, hűséggel és odaadással töltötte be.

Hivatalos működésében szigorúan ragaszkodott a fennálló törvények és rendeletekhez, de sohasem volt rideg belürágó és teljes meggyőződésből hive volt azon elvnek, hogy a »summum jus summa injuria «

Úgy a hivatalos, mint a társadalmi érintkezésben sima előzékeny modort tanúsított s mint distir.gvált egyéniség, könnyen vált részesévé a közbecsülésnek.

Vallásos érzületét a czivilizáczió és a társadalom járványai sértetlenül hagyták. Legnagyobb eltoglaltatása közepette úgy vasár- mint ünnepnapokon nem szokásból és tüntetésből, de tiszta vallásossággal kereste fel Isten házát, hol áhítattal imádkozott. A baráti és lelebaráti szeretet érzését melegen ápolta lelkében s azzal soha vissza nem élt s minden nemes és kulturális dolgok és czélok iránt meleg érdeklődést tanúsítva, anyagi helyzetéhez mérten soha sem rettent vissza az áldozatoktól. Társadalmi érintkezése előzékeny szívélyességénél fogva lekötelező volt mindig, nyugodt és higgadt természete csak rendkívüli nagy esetekben engedte k törni lelkének lelháborodását. Akarva, szándékosan rosszat soha senkinek nem tett, hacsak jót nem tehetett.

Mint családapa rajongó szeretettel csüggött családján s gyermekinek szeretetében a löldi boldogságot vélte megtalálhatni.

Pár évvel ezelőtt a kérlelhetlen sors kis idővel egymásután ragadta el két fiát, mely rettentő csapás gyöngéd atyai szivét annyira meggyengítette, lelkét anyaira megtörte, hogy a fajdalomnak majdnem maga is áldozata lett. Ezen időtől lógva kedélye elborult, magába zárkózottá és gondolkodóvá lett s időszakonként a búskomorság veit rajta erőt, melyben hozzátartozóinak, jó barátainak igyekezete, buzdítása és vigasza ritkán volt képes egy kedélyes mosolyt ajkara kicsalni.

Halala előtt pár hónappal a folytonos építkezésben s kertjének gondos rendezésében teljes hevvel és szenvedély ességgel kereseti szórakozást, e közben érte öt az agyszólhüdési roham, mely családját mar előre előkészítette a bekövetkezendő katasztrófára.

Orvosai tanácsára hasztalan keresett üdülést szeretett leánya, veje es unokája körében, hol ismét újabb roham érte, minek következtében visszatérve tűzhelyére, hol övéinek és tiszttársainak őszinte lájdalmára rövid időn kiszenvedett.

Temetése augusztus 29 én a város és a vármegye közönségének megható részvéte mellett tartatott meg, s elkísértük oda, ahol többé nem táj semmi s a csapás súlya alatt kimerült apai és baráti szív örök békét és nyugalmat talál. A család által kiadott gyászjelentés következőleg szól:

Ö v. Lasztókay Béláné mint neje, leánya Bella Kremer Gyuláné, Dr. Kremer Gyula kár. törvényszéki biró veje, ezeknek gyermekük Lili mély fájdalomtól lesújtva tudatják a ma^uk és az összes rokonság nevében, torrón szeretett térje, a legjobb apa, após és nagyapa danéezi Lasztókay Béla Ungvármegye tiszti tőügyészének élte 57-ik, boldog házasságának 28-ik évében a halotti szentségek ájtatos felvétele után, rövid szenvedés után f. éti augusztus 28-án, reggeli tél 5 órakor az Urbtn történt csendes elhunytál.

A drága halott földi maradványai f. hó 29-én d.

u. 5 órakor fognak a kálváriái sirkertben örök nyugalomra tétetni.

Az engesztelő szent mise-áldozat pedig I. hó 30-án reggeli tél 8 órakor fog az ungvári róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni.

Ungvári, 1899. augusztus 28-án.

Áldás legyen porai feletti

A szőlők llsztharmatbeteg’ség'e.

Az egész ország szőlőit ellepte egy eddig nálunk kevésbbé észlelt betegség a lisztharmat (oidium Tuc- keri). A lisztharmat, úgy mint a peronospora a szőlő összes zöld részeit megtámadja.

Felismerhető arról, hogy a szőlő' leveleinek íelső lapján íehér úti porhoz hasonló kiverődés keletkezik, a melynek nyomában a zsenge levél egészen elszárad, a kifejlett erős levélen pedig elszáradt foltok keletkeznek.

Legnagyobb károkat teszi a ilsztharrr.at a szőlő- fürtökön, melyeknek bogyóit lepi el a fe/térpor-alaku baj. A bogyók felrepednek és száraz időjárásnál elszáradnak, nedves időjárásnál elrothadnak, egyszóval tönkre megy a termés.

Sok ezer hold szőlőn pusztul el igy az idén Magyarország szőlőtermése, mert a termelők nem védekeznek az előttük ismeretlen veszedelem ellen.

Pedig a beteg ég ellen biztosan lehet védekezni, sőt már a fellepett betegség tovaterjedését is meg lehet akadályozni.

Az erre a czelra készült fajtatokkal és porozógépekkel, a melyek a kereskedésekben ma mar mindenüt kaphatók, tiszta kénport vagy a mi még jobb, egy uj kén-preparatumot, a dr. Áschenbrandt-féle rézlcénport fújtatják a szőlő fürtjeire. Még pedig nemcsak a beteg fürtöket porozzak igy be, hanem az egész termést.

Ezen eljárással biztosan megakadályozzuk a be tegség továbbterjedését a mar megtámadott fürtökön, az egészséges fürtöket pedig óvjuk a megbetegedéstől.

A védekezés munkája igen egyszerű, közönséges munkások könnyen végezik.

A dr. Aschenbrandt féle rézkénpor egy német találmány, a mit az országos veszedelemre való tekintettel a „Borászati Lapok“ szerkesztősege honosított meg Magyarországon, s ma már Budapesten is gyártanak. Kén, rezgálicz és mészhydrat keveréke az uj szer, mely igen finomra őrölve kerül forgalomba.

A használatban lévő fújtatok és porozok bármelyikével dolgozva a rézkénpor porfelhőbe burkolja a szőlőtőkét es behatol a növény minden részecskéjébe. A rézkénpor őzen tulajdonsága folytán 1/3-részszel kevesebb is kell belőle, mint a tiszta kenporból, mig a benne foglalt réztartalom folytán védszer a szőlő egyeb betegsége, mint az antracnosis, a peronospora stb. ellen is.

A nagy kereslet folytán elfogyott a kén Budapesten, ezért megakadt a rézkénpor gyártása is, de már útban van egy nagy szállítmány kén Szicziliából, mely 3—4 nap múlva érkezik meg, ezzel ki lesz elégítve a termelők szükséglete.

A szőlőtermelő közönségre életkérdés, hogy védekezzen a lisztharmat ellen és ahol a baj jelentkezett, egyszer legalább, még ha szeptember hóban is, porozza be szőlőit.

Jövő tavaszra, amint a szőlő hajtása 8—10 cm. hosszúra nő, ismét kell a szőlőt porozni és ezzel elejét vesszüK a további veszedelemnek.

A közönség’ köréből.

Nyílt kérdés

Löw Lázár az ungvári ortli. izr. hitközség főrabbijához.

Köteles tisztelettel azon kérdést intézzük a főrabbi úrhoz, vájjon igaz-e, hogy Guttmann Herman hitközségi alelnök ur előtt azon megdöbbentő kijelentést tette, hogy addig nem nyugszik, mig hitközségünket teljesen tönkre nem teszi.

S ha igaz, összeferhetőnek tartja-e ezt állásával, amely alias nem tiszteletbeli, hanem a hitközség tagjainak tetemes anyagi hozzájárulásával s igy áldozatával fenntartott rabbiság ?

Kérdésünknek valasz nélkül hagyása esetén a kijelentést megtörténtnek veszszük, melynek konze- kvencziaját a főrabbi- ur levonhatná.

Ungvárt, 1899. szept. 1.

Több hitközségi tag.

TARKASÁGOK.

Én... berúgva!

— A közönséghez szóló panasz. —

Un ff vár, 1899. aug. 2ö.

Azt mondja az öcsém, Béla, hogy én gyakran vagyok berúgva. Legalább ezt mondták neki. Hogy kik azok, kik más becsületében igy gázolnak, azt nem tudom, csak sejtem. — Olyanok, kiktől ez még a legkevesebb.

Én berúgva I Ne mosolyogjanak kérem azért, mert önök talán éppen semmit sem látnak benne, ha akár fényes nappal is dülöngőzöm az utczán és nyilvános botrányokat rögtönzők. Fiatalság, bolondság . . . súgják legfeljebb és a bámész sokaság köréből mindig akad pár jóérzülelü emberbarát, ki felmos az utcza porából és hazatámogat. Meg olyan is akad, a ki mentegetni fog. (.Mert a kisváros épp úgy megtermi a rosszat, mint a jót, csakhogy itt mégis a dudyát ápolja a kertész és szorgalma an kigyomlálja a hasznos növényeket.)

Bortermő vidéken ki is tilthatja el még családos emberek nek is, hogy a 7 kros italadó ellenére ne nyakaljon. Jó bor terem, olcsón mérik és társaságban issza, hát tegye. Nem akarom az erkölcsbiró szerepét játszani, felőlem üó-szor is berúghat egy nap és bruderschaftot ihat meg a muszkavezetőkkel is és egész addig mehel, mig a kihágásról szóló §-okba nem ütközik.

De mikor már arról van szó, hogy engem részegesnek hi- reszteljenek el, olt felszólalok.

Sohsem tettem mást, mint a mit jónak és helyesnek tartottam, mindig a magam meggyőződését követem, tekintélyek épp oly kártyák előttem, mini a többiek, miket leszokás skartolni. Nálam nem ütnek.

Sohse titkolom el. a mit érzek vagy gondolok és azért mégsem találtatnak ellenségeim, mert nem gondolok senkire rosszat. Nem kenyerem az embermorzsolás, hagyok mindenkit saját legjobb belátása szerint cselekedni.

És most előáll valaki es azt mondja, hogy: én . . . berúgva;

Ha innék és maniatikus szeszfogyasztó volnék, vagy (vegyük a legenyhébbel) néha söröző kompániákat keresnék fel, azt mondanám: — Nincs igazad fráter, de az nincs kizárva, hogy még

lehet. Gyere igyál velem bruderschaftot és azután mond el, hogy láttál-e berúgva. De akkor se hazudj I

De mikor se kávéház, se kocsmákat fel nem keresek, pedig hirlapiróság mellett még jogot is hallgatok és mindkettő elegendő titulus bibendi, akkor tiltakozom.

Hirlapirói minőségben számtalan bál, estély* mulatság.stb.- ben voltam az elmúlt farsang folyamán és hivalkozhatom Vajda K: kedves kollegámra is, hogy senki sem látott berúgva.

De érdemes-e vájjon egyáltalán egy üres pletykára annyi szót vesztegetni, mikor ennyi idő alatt ti frt ára tárczát megírhattam volna ? Megmondom, hogy miért teszem.

Legelőször a debreczeni Ivetits zárdából indult ki az én alkoholmániám meséje. Azok az ártatlan leánykák, őztekintetükkel egy Kock regénybe illő pikantériákkal fűszerezték még az egészet.

Átvándorolt összes ösmerőseimnél, külömböző alakban és végre Ungvárra is elvetődött.

Menjünk tovább :

Verseket Írok, bírálok, tehát . . . rossz erkölcsi! vagyok.

Szinielőadások, könyvekről, emberekről hozok karczolalokat, tehát . . . rágalmazok (gyere elő lő. §•)

Tárczák, elbeszélések, humoreszkek, útleírásokkal töltöm tele azon nagy lepedőket, mik napról-napra megjelenvén, apróra lefaragva olcsó áron vesztegetik lelkünk egy darabját — ezért alkoholista vagyok.

Megjelent tőlem két regény, a harmadik most kezdődik a Debreczeni Ellenőrben — — részeges vagyok.

Kiadtam a »Debreczeni Értesítő« ez. kőnyomatost

..............

csaló vagyok.

Egy tudományos gyűjteményt szerkesztek és tartok fenn ... betöréses lopás.

És ez igy megy tovább.

Ellenségeim nincsenek, de szakadatlan munkásságommal annyit elértem, hogy irigyeim száma folyton gyarapszik.

Ez azonban csak ösztökél a további munkálkodásra. Még csak azt várom, hogy egy nap azt beszéljék vagy Írják rólam, hogy ezüst kanalakat lopok és Sobri Jóska hozzám képest apácza- főnökné. Vagy hogy: összes munkáimat mástól lopom. (Különben erről is hallottam már a szél fuvását.)

Attól a percztől kezdve önbizalommal haladhatok tovább a kitűzött czél felé és a rágalmak csak erőmnek fogják fényes bizonyítékait képezni.

De addig is tiltakozom az ellen, hogy én . . . berúgva szoktam lenni.

(— sári. —)

KÜLÖNFÉLÉK.

* Gyűjtések az „Örök imádás“ templom részere. A folyó évi szeptember hó 10., 11. es

13-an az ungvári gór. kath. püspöki, a lat. szert, róm. kath. plébániái és a czeholnyai gör. kath. templomokban az „Ürökimádás temploma“-ra az önkényt vállalkozó hölgyek a következő sorrendben fogják a templomi gyűjtést eszközölni: A székesegyházban. Vasárnap, Í899. szeptember 10-én, 8—9-ig: Kende Petemé, Kőrösy Margit, Peitsarszky Belané, Kovács Gizi.

9- 10-ig: Durcsak Dezsőne, Cserszky Olga, Wein Het- harsy Maria, Bovankovtcs Ilona. Hétfőn, 1899. szeptember 11-en. 9—10-ig: Durcsák Dezsőné, Cserszky Olga, Wein Hetharsy Maria, Bovankovics Ilona. A róm. kath. templomban. Vasárnap, 1899. szeptember

10- en 7—8-ig: Medreczky Istvanne, Fülöp Árpadné, Kunsch Martonne, Eperjessy Anna. 8—9-ig: Brujmann Karolyné, Tabódy Ida, Ringer Mihalyne, Kunsch Anna.

9—10-ig : Büsch Viktorne, Lám Margit, Kecskés Dezsőné, Grabovszky Berta. Hétfőn, 1899. szeptember

11- en. 8—9-ig: Komjáthy Tihamerne, Kovalóczy Ella, Medreczky Istvánne, Fülöp Árpadné. A czeholnyai gör. kath. templomban. Vasárnap, szept. 10-en es szerdán szept. 13-an 9—10-ig. Volosin Ágostonne, Kaminszky Irina, Flenykó Gyórgyne, Máthé Anna.

* Személyi hír. Tabódy József cs es kir. kamaras, szekesíövarosi fő-adofetügyelő, p. ü. miniszt. oszt. tanácsok, múlt hó 30. és 3l-en varosunkban időzött rokonai latogatasara. Ez alkalomból Kende Peter alispán, Dr. Novak Endre es Gzibur Vilmos kir. főmérnök kisereteben, Daróczon a felállítandó szeretet- haznak szánt haztelket is megtekintette.

* áthelyezés. A m. kii. honvédelmi miniszter csicseri Csicsery Zsigmond Munkácson állomásozott m. kir. honvedszazadost az ezredbeli tényleges alkalmazásban f. e. szeptember 1-től a pécsi m. kir. honvéd hadapródiskola alparancsnokava nevezte ki, mely minőségben egyszersmind tanaii alkalmazást is nyert.

* Megbízás. A foldmivelesügyi m. kir. miniszter Kotzmann Géza m. kir. erdeszjelólt nagybereznai lakosi, Ung varmegye nagybereznai jarásara nezve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg.

* Kinevezések Reöthy Konstantin és Kuthy Paula oki. tanító, illetve tanítónő a nagy-szelmenczi all. elemi iskolához neveztettek ki tanító es tanítónővé.

* Tanárválasztás. Ifj. Csűrös Ferencz dr., a Eötvös-kollegium végzett növendéke, Csűrös Ferencz helybeli m. kir. posta- es tavirdafőnök fia, a debreczeni ev. ref. főgimnáziumhoz h. tanárra választatott meg.

* Érdekes vendége volt Ungvárnak. múlt hó 28. és 29-én Glück Miksa dr., mező-kövesdi városi es tb. megyei főorvos személyeben, aki 50 évvel ezelőtt hagyta el Ungvárt, mint az itteni főgimnázium VI. osztályú növendéke. Glück dr. azóta nem volt Ung- váron, s most hogy távozásának 50. évfordulója elérkezett, vejével Frank Miksával a mav. miskolezi üzlet- vezetőségenek egészségügyi osztálytanácsosával jött ide, hogy az 50 ev alatt történt átalakulásokat megszemlélje.

* Adomány. Az ungvári leányok Erzsébet- körének Vaszary Kolos, Magyarország herczegprimása 30 frtot adományozott s ezzel a kör alapító-tagjainak sorába lépett.