Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1899-12-03 / 49. szám
Melléklet az „UNG“ 1899. évi 49-lk számához. hogy a magasabb osztályokban a legkiválóbb tanitók tanítanak, az előtt nem kell bizonyítgatnom, hogy ezután bizony megkülönböztetik az osztott és osztatlan iskola tanítóját is. Meg is különböztethetik, mert ennek nem keU annyit tanítani, mint amannak, következőleg — igy vélekednek — ennek nem is kell annyit tudni, mint amannak. Ez a vélekedés végre elragad a tanítókra is s az osztatlan iskolát átmenetnek tekintik az osztott iskolához s ha az átmenet sikerül, bizony megérjük, hogy fizetés emelkedés nélkül is előléptetésnek tekintik majd. íme, ennyi bajt és veszedelmet látok én az osztatlan elemi iskola külön tanítás tervében, amely megbontaná a magyar kultúra egységét, lesülyeszti a népoktatás nívóját ; bántja a szülők és tanulók érdekét; s ami szintén lényeges, elégületienséget teremt a tanitók között. Elmondottam pedig ezeket, mint az én véleményemet. Hogy ezekből mi az, ami értékes, ami maradandó s mi az, ami oknélkül való aggodalom, azt az önök bö'csessége és a mellett a vitatkozás tüze mutatja meg. Czélomat én minden körülmények között elértem, mert már a beszédem elmondása közben is meggyőződtem, hogy e társaság minden tagja kívánja, hogy a fontos kérdést tisztázzuk és ebben a tekintetben csak egy a vágyunk, a hő óhajunk : győzzön a jobb ! S hogy a vitát megkezdhessük, határozottan kimondom, hogy az osztatlan iskolának nem külön támlás terv kell, hanem erélyes erős kéz, amely az iskola- f'entarlókat kényszerítse rá a törvény szigorú végrehajtására. És ha köszönettel kezdettem meg a beszédemet, engedjék meg, hogy köszönettel is fejezzem be. Az a figyelem, az a kiváló érdeklődés, amelylyel ez alkalommal megtiszteltek, részemről hálát és elismerést érdemel, amit igaz hálás szívvel nyújtok át hazánk első paedá- gógiai egyesületének és azt kívánom : isten áldása legyen ezután is nemes munkálkodásán! K. é. — Az uj és a régi pénz a forgalomban. — K, é. Ez a hivatalos rövidítése az uj évvel az eddigi osztrák érlék helyét elfoglaló koronaértéknek. A pénzügyminiszter részletes utasítást bocsájtott ki a koronaértékben való közkölelező s/ámitás és könyvelés tárgyában. A koronaérték és érmek. Hivatalos rövidítések k. = korona ; í. == fillér; k. é. = koronaérlék. A koronaérlék trmei a koronaértékben teljesítendő minden fizetésnél oly mennyiség erejéig fogadandók el, amely mennyiségig azokat az állami pénztárak a törvény értelmében fizetéskép etfogadni tartoznak. Épp úgy lelhasználandók ezek az érmek a koronaértékben teljesítendő kifizetéseknél is, és pedig oly mennyiségben, amely mennyiség erejéig a magánforgalomban a törvény erejéig ellogadandók. Az ezüst egy forintosok. Az osztrák értékű ezüst egyforintosok addig, amíg azokat a törvényhozás forgalmon kívül nem helyezi, a koronaértékben teljesítendő minden fizetésnél a koronaérlék érmei helyett, az ezüst egyforintost két koronával egyenlőnek véve, korlátlan mennyiségben ellogadandók, illetve azokkal korlátlan mennyiségben kifizetés teljesíthető. Ugyanez áll az ausztriai veretű érmekre is. A régi bankók. Az 5 forintos és 50 frtos állam jegyek a koronaérték érmei helyett, a törvényszerűen fennálló általános kötelezettségeknek megfelelően fizeteskép ellogadandók. Hasonlóképpen korlátlan mennyiségben fogadandók el, és kifizetésre telhasználandók az osztrák-magyar bank bankjegyei akár ausztriai, akár korona- ertékre szólnak. A levantei tallérok. A koronaértékben teljesítendő fizetéseknél a m. kir. pénztárak és hivatalok a koronaérlék érmei helyett, a kereskedelmi érmekül vert aranyakat az 1869. évi XII. t. ez. alapján vert nyolez és négy forintos aranyérmeket és a kereskedelmi érmekül vert levantei tallérokat fizetéskép sem el nem fogadhatják, sem nem adhatják. Az uj aranyérmek. Az arany érlékérmek, vagyis a huszkoronások és tizkoronások minden fizetésnél, mely koronaértékben, még pedik akár érezpénzben, akár papírpénzben teljesítendő, névértékűkben ellogadandók. Az állami és egyéb közpénztárak minden ily magyar, vagy ausztriai veretű érmet, amely nem másképen, mint a rendes forgalom utján fogyott meg súlyában, fizetésképen elfogadni tartoznak. A fizetéseknél való elfogadás tekintetében tehát nem képez különbséget az a körülmény, hogy az érmek a teljes törvényes sulylyal, vagy már csak a törvényes forgalmi sulylyal bírnak, avagy még a törvényes forgalmi súlynál is csekélyebb, ha az érmek külalakjából arra lehet következtetni, hogy a súlycsökkenés csak a hosszabb forgalotn és az e közben beállott természetszerű kopás folytán állott be. E tekintetben támpontul szolgálhat az évszám. 42 magyar arany ■= 100 korona. Oly fizetési kötelezettségek — ideértve a határvámfizetéseket is — amelyek tényleg magyar vagy ausztriai aranyforintokban teljesitendők, a fizetésre kötelezett fél választása szerint, a koronaérték magyar vagy ausztriai veretű arany-érték-érmekben is teljesitendők. Ily esetben 42 magyar, vagy ausztriai aranyforint 100 koronával arany-értékérmekben számítandó, A pénztárak (határvámhivatalok) kötelesek tehát oly fizetéseknél, amelyek a felek, vagy más közpénztárak által tényleg aranyforintokban teljesitendők, arany- értékérmeket és pedig huszkoronást 8 írt 40 krral; tiz- koronás 4 Irt 20 krajczárral aranyban számítva elfogadni. Az ötkoronás érmek. A magyar és ausztriai veretű ötkoronás érmek minden, koronaértékben teljesítendő fizetésnél névértékűkben togadandók el. Az állami pénztárak azokat korlátlan mennyiségben tartoznak elfogadni. Magánfelek kezéhez a koronaértékben teljesítendő fizetések névértékkel számított ölkoronás érmekkel történhetnek; a fél azonban nincs kötelezve ötkoronásokat 250 korona összegen túl fizetéskép elfogadni. Az egykoronások. Hasonlóképpen van a fizetés az egykoronásokkal is; a fél azonban nem köteles 50 koronánál magasabb összeget egykoronásokban fizetésképpen elfogadni. A húsz- és tizfilléresek. A magyar, vagy ausztriai veretű nikel-érmek, azaz húsz- és tizfilléresek minden fizetésnél, amely ko- rouaérlékben teljesítendő, névértékben elfogadandók. Az állami pénztárak egy és ugyanazon féltől tiz koronánál nagyobb összeget ily érmekben nem tartoznak elfogadni. Hasonlóképpen nem köteles a fél tiz koronánál többet nikel-érmekben fizetésképpen elfogadni. A két- és egy filléresek. A bronz-érmek, a két- és egyfillérések szintén névértékben logadandok el; az állami pénztárak és hivatalok egy és ugyanazon féltől tiz koronánál nagyobb összeget ily érmekben nem tartoznak elfogadni. A tél azonban nem köteles egy koronánál nagyobb összegei bronz-értékben elfogadni. Kérelem. Tisztelettel felkérem a dalegylet tisztelt tagjait, miszerint hetenként kedden és csütörtökön este 6 órakor tartandó énekpróbákon mulhatlanuí megjelenni szíveskedjenek, mert az eddig tartott énekórák a tag urak elmaradása miatt eredményre egyáltalán nem vezettek. A dalegylet dicsőségben teljes múltja szigorúan követeli tőlünk, hogy a magyar dalnak ápolására, fejlesztésére és hirdetésére testvéri szívvel egyesüljünk s ami fődolog, a hazafiui kötelesség is komolyan int minket arra, hogy ápoljuk azt, a mi a bölcsőtől kezdve hazaszeretetre, lelkesedésre oly meggyőzően, édesen s já szva tanít a magyar dalt. Azon reményben, hogy fenti kérelmemet szives figyelmükre méltatják s módot nyújtanak arra, hogy a folyó év Szilveszter-estéjere tervbe vett dalestélyt megtarthassuk, maradtam dalártestvéri szeretettel Ló'rinczy Jenő, dalegyleti elnök. KÜLÖNFÉLÉK. * üz ungvármegyei nőegyesület választmánya m. hó 27-én Kende Péterné elnöklete alatt, Bradács Gyuláné, Ország Jakabné, Aczél Ferenczné, Molnár Mórné, Szomráky Istvánné, Héthársy Mária, Virányi Sándorné, Ferderber Vilmosné választmányi tagok és Heverdle Frigyes egyesületi titkár jelenléte mellett ülést tartott. Ez alkalommal a választmány tudomásul vette a legutóbbi műkedvelői előadás jövedelmei és kiadásairól szerkesztett számadást s elrendelte, hogy a tiszta jövedelem fele része 38 írt 81 kr. a „Feher Kérészt Egyesület“ részére kiutalványoztas- sék. Az elnök indítványára ezután elhatároztatott egy délelőtt megtartandó hangverseny rendezése, melyet lapunk más helyén tárgyalunk bővebben. A jövő évi költségelőirányzat megállapítása czéljából megtartandó Il-ik rendes közgyűlés határidejét a választmány e hó 27-ikére délutáni 3 órára a vármegyeháza nagytermébe tűzte ki. Következtek ezután a kérvények. A téli hónapokra tizenkét egyén részére szavazott meg a választmány kisebb-nagyobb segélyösszeget s ezenkívül a „Fehér Kereszt-Egyesület“ elnökségének kérelme folytan 14 frtot utalványozott ki, a nevezett egyesület gondozása alatt levő árva gyermekek téli ruházatára. Végül a titkár indítványára a választmány elhatározta, hogy amennyiben a nőegyesület a jövő évben ünnepei működésének 25 éves évfordulóját, ez alkalomból az egyesület negyedszázados története nyomtatott füzetekben közrebocsátassek. * Somló Sándor a nemzeti színház igazgatója. Miként több fővárosi napilapban olvassuk. a budapesti nemzeti színház igazgatói állásának betöltésére nezve Széli Kálmán, mint belügyminiszter Keglevich István gróf intendánssal egyetértőig úgy döntött, hogy a színház igazgatójává Somló Sándort a nemzeti színház tagját fogják kinevezni, aki ez uj állását 1900. évi április hó 1-én fogja elfoglalni. E hir reánk nézve annyiban bir különösebb érdekkel, mert Somló városunk szülötte s lapunk felelős szerkesztőjének sógora * Lemondott ellenőr. Cserniczky Ede, Ungvár város pénztári hivatalának ellenőre, a kassai csendőrkerületi parancsnokságnál nyert alkalmaztatas folytán, ellenőri állásáról lemondott. Mint bennünket értesitenek, az ellenőri állást a képviselő-testület tagjainak egy nagy része Oláh Béla ny. százados, képviselő-testületi taggal óhajtja betölteni, akit ez állás eltogadására már fel is kértek. * Áthelyezés. Zalán Antal, az Ungvárt állomásozó 36-ik népfölkelési nyilvántartó parancsnokság vezetésével megbízott m. kir. honvéd százados Budapestre a 93. népfelkelési járásparancsnoksághoz helyeztetett át, mig helyére Kovács József m. kir. honvéd- százados vezényeltetett, * A pénzügyi bizottság üléséből. Ungvár város pénzügyi és gazdasági bizottsága e hó 1-én ülést tartott, amikor is az e hó 6-án, szerdán, tartandó városi közgyűlés ügyeit készítette elő. A bizottság többek között javasolni fogja, hogy a rendőrségi ruhák és lábbelik szállítása ügyében uj. árverés tűzessék ki, hogy az utczák világítása Reiszmann Leonéra bizas- sék, hogy a városháza melletti jégverem Mittelmann Mórnak, a közvágóhíd udvara Rösenbeck Lipótnak adassék bérbe. Helyben hagyni javasolja a kaposi-uteza gyalogjárójának készítését, s pártolólag határozta a közgyűlés elé terjeszteni Gaar Iván indítványát a legközelebbi 5 év alatt nyáron épülő házak községi adó- mentessége ügyében. A városi kisdedővodák államosítása ügyében a már hozott határozat szoros fentar- tását javasolja. A kéményseprő ügyben javasolja, hogy a reál-jog elismerése ellen a képviselő-testület továbbra is állást foglaljon, s a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől a város által javasolt seprési-dijak jóváhagyása kérelmeztessék. * Meghívás. A „Független városi párt“ t. tagjait az e hó 5-én, kedden, esti 6 órakor a Brenner- féle vendéglő nagytermében tartandó értekezletre ez utón is meghívja a párt elnöksége. ’ Hidasi Sándornak, az ugvármegyei kir. tanfelügyelőség vezetésével megbízott kir. s. tanfelügyelőnek tanfelügyelővé való kinevezése s az ungvári kir. tanfelügyelőség vezetőjeként való megerősítése m. hó 29-én jelent meg a hivatalos lapban. * Az ungvári járásbíróság vezetőjéül Kozma Cyula nagy-kaposi kir. járásbiró neveztetett ki, illetve helyeztetett át. * Nyilvános köszönet. Benetiné község gk. egyház czéljaira ez evben is mintegy 100 frt értékű fát ajándékozott Csuha Mihály, mely nagylelkű adományért hálás köszönetét nyilvánít a hitközségi gondnokság. * Hangverseny. Az ungvármegyei nőegyesület és fehér-kereszt-egyesület folyó hó 10-én délelőtt három negyed 1L órakor az ungvári társaskör nagytermében jótékonyczélu hangversenyt fog rendezni. Belépti-dij: ülőhely 1 frt, állóhely 50 kr., deák- és gyermekjegy 20 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Műsor: 1. Nyitány. Oberon C. M. Webertől. Vonós négyes, zongorakisérettel. Előadják: Plotényi Nándor ur és gyermekei. 2. a) La Serenata. G. Bragatól. b) Népdalok. Énekli Kende Péterné, szül. Sztáray Sarolta grófnő. Zongorán és hegedűn kisérik Plotényi Nándor ur és neje. 3. Rondo Capriccis Saint Seaustól. Hegedüsolo, zongorakisérettel. Előadják : Plotényi Nándor ur és neje. 4. Szavalat. Előadja Virányi Sándorné. 5. Ötös női énekkar. Szereplők Kende Péterné szül. Sztáray Sarolta grófnő, Gulácsy Irén, Pogány Ilona, Fincicky Ida, Kabdebó Ilona. 6. Népdalok. Hegedüsolo, zongorakisérettel. Előadják Plotényi Nándor ur és neje. 7. A bűvös vadász. Webertől. Vonós négyes, zongorakisérettel. Előadják Plotényi Nándor ur és gyermekei. E kiváló műélvezetet Ígérő hangversenyre felhívjuk a művészetkedvelő közönség figyelmét. A hangverseny sikere, tekintetbe véve a változatos műsort, a szereplőket és a jótékonyczélt, már eleve biztosítottnak látszik. Igen kívánatosnak tartanók, ha a tanintézetek vezetői a tanuló ifjúságot a műérzék fejlesztése czéljá- ból e hangversenyen való megjelenésre ösztönöznék. * Ungvár és Ungmegye nemeslelkü hölgyeihez ! A tiszta érzés esdő szavával fordul az ungvári „Gyermekbarát Egyesület“ a nemeslelkü hölgyekhez az emberiség elhagyatott árváinak es szegényeinek érdekében, kik az iskola hajlékát tépett, szaggatott ruhában kénytelenek látogatni. Ez az egyesület, főkép annak apos- tolkodó nő tagjai, midőn téli ruhát, czipőt stb. osztogatnak és pedig fenkölt intentióhoz képest vallási különbség nélkül, akkor a szeretet nagy ünnepét, a karácsonyt, valamivel édesebbé, valamivel kedvesebbé akarják tenni, több mint száz iskolás fiúnak és leánynak. E ténykedésében a „Gyermek-barát Egyesület“ kérő szavát a művelt hölgyek nemes leikéhez intézi némi támogatásért. Ócska elhasználtruhát,itt-ott egy kis adományt kérünk, hadd legyen módunkban nekünk nagyoknak is örvendenünk az isteni jótett gyakorlásának minél nagyobb mérvén. A használt ócska ruhát arra önként vállalkozó női tagok kijavítják s használhatóvá teszik. A fiuknak és leányoknak való ócska ruhákat becsomagolva, úgyszintén az esetleges pénzadományokat az egyesület tevékeny és lelkes alelnökének, Weinné- Héthársy Maria úrnő czimére Ungváron a gör. kath. leányiskolába tessék küldeni. * Választások. A legutóbb megtartott törvény- hatósági bizottsági pótválasztások alkalmával bizottsági tagokul megválasztattak a csicseri választó kerületben Lengyel Janos, a pálóczi választó-kerületben Pekáry Gyula. * A naptáregyesités ellen a munkácsegyházmegyei esperesi körök közül csupán három szavazott. * Halálozás. Malomszegi Légrády Mária úrnő, Légrády Károly orsz. képviselő és a Pesti Hírlap kiadótulajdonosának neje, m. hó 24-én életének 53-ik évében elhunyt. Béke hamvaira ! * A munkács-egyházmegyei kániorta- nitók gyűlése m. hó 23-án tartatott meg Ungvárt, a tanítóképző-intézet egyik termében. A közgyűlést Mi- kita Sándor dr. kanonok, mint a k.-tanítói Erzsébet leany-árvaház elnöke vezette. Elfogadta a közgyűlés a 21—21 forinttal való önmegadóztatást, úgy az „Erzsébet leányárvaház-“ra, mint á kántor-tanitók fitápin- tézete alapjának gyarapítására. — Elhatározta, hogy a kántortanitók házassági óvadéka 60 frtról 100 frtra emeltessék az egyházmegyei kormány által. Valamint, hogy a kántortanitók özvegyi alapjának gyarapítására I egyszersmindenkorra egyenkint 10 forinttal fdgnak
