Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-02-05 / 6. szám

folyt le. A közgyűlés napirendjének első tárgya a Mazuch Ede titkár által gondosan és igen szépen egybeállitott és általa felolvasott jelentés volt az. egye­sületnek 1898. évi működéséről. A pénztáros jelenté­séből, mely az egyesület vagyoni állapotát tárta a közgyűlés elé, a következőket emeljük ki: Az egye­sületnek alaptőkéje 317.08 frt tesz (a szaporodás 22.08 frt). Az . egyesület czéljaira felhasználható u. n. forgótőke az 1897. évről felmaradt 170.89 krnyi pénz­maradványnyal az 1898. évben 371.89 frtra rúgott s ez a következő czimek alatt folyt be az egyesület pénztárába: Takarékpénztári betétek kamatja 10.17; adományokból (Népbank 20. —, Takarékpénztár 25.—, Widder Mártonná 2.—, dr. Blazsovszkyné 1.—) 48.— frt; tagsági dijakból (1897. évi hátralékok 2.30, 1898 évi tagdijak 93.—) 95.30 frt; perselyekből —.73 frt s végül egy szinielőadás jövedelméből 46.80; a fent említett pénztári maradványnyal összesen 371.89 frt. Ezen összegből 156 gyermek felruházására kiadatott 313 91 frt; vegyes kiadások 16 52 frt, összesen 330.43 frt; pénztári maradvány az 1899. évre: betétben 41.42 frt, készpénzben —.04 frt, összesen 41.46 frt. A közgyűlés a pénztárosnak a kiküldött számvizsgáló bizottság, javaslata alapján a felmentvényt megadta s neki ráadásul a pénztar gondos kezeléséért jegyző- könyvi köszönetét is szavazott. A titkári jelentés elő­terjesztésével kapcsolatban a közgyűlés — a midőn e jelentést köszönettel és elismeréssel tudomásul vette, — özv. Tabódy Jenőné és Weinné Héthársy Mária elnöktársaknak buzgó és odaadó működésűkért s ön­feláldozó fáradozásukért szintén jegyzőkönyvi köszö­netét és elismerést szavazott, s két elhunyt tagjának: Tabódy Jenő és Zoltsák János tagoknak emlékét meg- illetődéssel es igaz részvéttel az ülés jegyzőkönyvébe iktatta. Egy-két kisebb ügynek elintézése után végül a közgyűlés a Zoltsák János elhalálozásával megüre­sedett választmányi tagságot töltötte be, egyhangúiig megválasztván erre Laub Sándor kir. tanfelügyelőt, ki megválasztásáért a közgyűlésnek nébán/ szóval . köszönetét mondott. Ezen aktussal véget ért a „Gyer­mekbarát-Egyesület“ nek, ezen humánus s oly nemes és magasztos czélu egyesületnek közgyűlése, s mi, kik a legjobban tudjuk, hogy ezen egyesület az iskolába járó gyermekek egy részének felruházásával hány irányban tesz az emberiségnek s a hazának elégge meg sem becsülhető szolgálatot, azon óhajjal hagytuk el a közgyűlés helyét, hogy vajha ezen nemes czéi szolgálatában Ungvár varos intelligencziajat és polgár­ságát mind együtt láthatnék ezen egyesület kebelé­ben, mely érdemdús elnökének vezetése alatt gyara­podjék és terjeszkedjék s gyakorolja nemes hivatását es feladatát soká, igen soka. * Közgyűlés. Az ungvári ^kereskedelmi és iparbank évi rendes közgyűlését e hó 2-án délelőtt tartotta meg, melyen a részvényesek kellő számban megjelenvén, a tárgysorozat letárgyaltatott. Az évi mérleget már közöltük, e helyen csak a megejtett vá­rásatásokról jelentjük, hogy 3 igazgatósági tagul a ré­giek lettek újból beválasztva, u. m. Virányi Sándor dr., Tüchler Salamon és Tomcsányi Ödön. — Egy­úttal Preusz Adolf dr. elnök lemondása folytán Lő- rinczy Jenő vármegyei főjegyző, lapunk felelős szer­kesztője lett 196 szazattal egyhangúlag elnökké meg­választva, a ki a választást köszönettel elfogadva, igen szép és hatásos beszédet mondott, melyet a részvé­nyesek élénken megéljeleneztek, és a virágzó intézet é díszes állásán bizonynyal mindenki szívesen fogja őt üdvözölni. * Ungvári Kereskedelmi-Kör e hó 11-én tartja első házi estélyét saját helyiségeiben, melyen közreműködnek Dr. Virányi Sándorné, Dr. Ilerz Mórné, Horvath Sándor dr., és Berzeviczy lát­va—- Az est sikere a közreműködők névsorával biz­tosítva van, és az lesz egyúttal az uj elnökség első nyilvános szereplése, a melylyel a még nem régen oly virágzó egylet uj lendületet fog nyerni. — Ré­szünkről őszintén óhajtjuk, hogy ezen életképes egye­sület ismét virágzásnak induljon és a város es me­gye- kereskedelmi világának kellemes találkozó helye legyen. * A katholikus kör fölolvasó estéje. Ja nűár hó 29-én tartotta az ungvári kath. kör huszon­kettedik, ez idényben második fölolvasó estéjét. A gór. kath. tanítóképző-intézet nagy termét ismét zsú­folásig megtöltötte az érdeklődő közönség. A fölol- yasó asztalt ez alkalommal Fibiger Sándor dr. és Pogány Gyula kir. kath. főgymn. tanárok foglalták el. Előbbi a Budha és Brama-pogány vallásokról érteke­zett sok ludassal és érdekesen. Utóbbi az emberi szemről tartott igen érdekes és tanulságos, kísérletek­kel élénkített előadást. A két tölolvasás között (7er- geiyi Margit k. a. adta elő „Egy udvarias ember“ mono­logot, élénken, általános tetszést aratott. A felolvasás elején, végén es közbe a tanítóképző ifjúsága adott elő zene- és énekdarabokat Dudinszky István karnagy szakavatott vezetese mellett. A fölolvasó eh minden egyes számát zajosan megtapsolta, az énekdarabok egynemelyikét meg is ujrázta a jelen volt közönség. A kath. kör ismét egy élvezetes és tanulságos estet szerzett Ungvár közönségének. * Az ungvári esküdtképes férfiak alap­lajstromának összeállítása a napokban nyert befeje­zést. Az alaplajstrom még e hó 8-ig közszemlére van kitéve a városházán, hogy úgy az esetleges kihagyások, valamint a netani jogtalan felvételek végett a felszó­lalások megtehetők legyenek. E határidő lejárta után február hó 9 —12-ig megtehetők a felszólalásokra vo­natkozó észrevételek. * Az ungvári népbank e hó 8-án tartja ez évi rendes közgyűlését, mely nagyon élénknek Ígérkezik, tekintettel arra, hogy az igazgatóságba tel­jesen uj tagok akarnak bejutni. * Kávésok a záróra ellen. Az ungvári kávésok rendkívüli súlyos intézkedésnek találjak ma­gukra nézve azt, hogy kávéházaikat éjféli 1 órán túl csak 1 frt 50 krnyi engedély-dij lefizetése után tart­hatják nyitva. E miatt a napokban értekezletet tartot­tak s elhatározták, hogy a záróra teljes eltörlése iránt kérvényt nyújtanak be a képviselő-testülethez. * Baleset. E hó 1-én nagy baleset érte Reis- mann Leo helybeli szállítót. A mint egyes fogatával a Nagy-utczán lehajtott, lova megbokrosodott s a Krón-féle ház előtt levő akáczfához ütötte a kocsit, mely izzé-porrá törött, Reismann pedig a kocsiból kiesett s arczán súlyos sérüléseket szenvedett. * Értesítés. Tisztelettel értesítem az ungvári tanítói j.-kör tagjait, hogy az 1898. évi október hó 26-án, Ungváron tartott köri gyűlés fuvar- és napidijai nálam nyugtatvany ellenében a következő összegekben felvehetők: Radváncz 1.26, Baranya 2.06, Antalócz 4.72, Orosz-Komorócz 6.85, Hutta 5.26, Alsó-Némethi és Homok 3.13, Tasolya 5.26, Ó-Kemencze 4.19. Székó 3.66, Felső-Némethi 2.60, Karcsava 3.13, Ke- reknye 3.66, Minaj 2.06. — Takács László j.-köri elnök. * Halálozás. Kaiecsinszky József m. á. v. osztályvezető főmérnök m. hó január hó 26-án d. c 11 órakor, rövid de súlyos szenvedés után, életének 47-ik, házasságának 9-ik évében Kecskeméten, elhunyt Béke hamvaira! * Kézimunka-kiállítás. Az Ungvári Leá­nyok Erzsébet-Köre jótékonyczélu kézimunka-kiállítása f. hó 10-én nyílik meg, Teleki-utczán, özv. London Zsigmondné hazában. Belépti-dij az első és második napon 20 kr., a többi napokon 10. kr. Állandó-jegy 1 frt. Megtekinthető d. e. 9—12 óráig, d. u. 2—5 óráig. * Tánczmulatság. A daróczi gk. alesperesi kerülethez tartozó tanítók, a létesítendő tanítói leány árvaház alapja javára e hó 12-én, vasárnap, Nevicz- kén, a gör. kath. tanítói lakban jótékonyczélu zártkörű tánczvigalmat rendeznek. * Végzetes baleset. (Jtoropenik Demeter, 17 éves galicziai illetőségű kincstári famunkás, január hó 26 án d. u. 4 órakor két fivérével Péter és Mihaly- lyal, a vorocsói „Visnyipotok“ erdőrészben tűzifát ter­melt ki. A lefürészelt hatalmas bükkfa törzs reá esett a mellette levő másik bükkfára, azt iszonyú terhével tővestől együtt kiszakítva, a reá tapadt földréteggel a földre nyomta. Péter és Mihály a lehajtott törzset el- fürészelték, Demeter pedig a kiszakított löld gödrébe állva, famunkával volt elfoglalva. Amint fivérei a lehajtott törzset a reá esett fa alól kifürészelték, a földréteg s gyökér önsúlyánál fogva visszaesett a gö­dörbe, s maga alá temette az ott dolgozó Demetert. A fivérek ki akarták szabadítani, de a közelben senki más nem lévén segitsegökre a gyökér s földréteg ki­emelése kettejüknek oly sok idejűkbe került, hogy azalatt testvérük a törzsét ért óriási nyomástól meg­fulladt s már csak holt tetemét vehettek ki a földből. * Borhamisítók. „Ítéletek borhamisítási ügyek­ben“ czimmel egy kis füzet jelent meg, amelyben né hány marasztaló Ítéletet olvashatunk. A műnek termé­szetesen nincs semmi irodalmi értéke, de mhány olyan urnák fordul a neve elő benne, aki borhamisi- tássat foglalkozik s akinek korcsmája vagy borkeres­kedése van. Minekután pedig nem árt az, ha a nagy közanség a bormanipulácziók megbüntetett hőseiről tudomást szerez, hát a füzetben szereplők névsorát a következőkben adjuk: Pollatsek József és Weisen- berger Vilmos miskolezi lakosok, Kostelitz Samu és Spitzer Samu szombathelyi borkereskedők, Berger Jó­zsef tokaji bornagykereskedő, Lipschitz Náthán és Lipschitz Antonia, mint a Lipschitz és társa soproni borkereskedő ezég tagjai, Pick Izidor fiumei borkeres­kedő, Neustadt Ignácz miskolezi borkereskedő, Bürger Márton krakkói nagybirtokos, Hochzinger Sándor Csák­tornyái szesz- és likőrgyáros és Weiser Berthold liptó szent- miklósi vendéglős. Ezek az urak most mar egész bátran követhetik kolozsvári kollégájuk példáját s az összes lapokban ajánlhatják — vegyileg megvizsgált boraikat. * Szőlőink érdekében a tanítók figyel­mébe. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a követ­kező rendeletet bocsátotta ki a tanfelügyelőkhöz. 657ö/VII szám. Az a csapas, a mely' a philloxera meg­jelenésével földmivelésünk egyik legfontosabb és szá­mos vidéken legjövedelmezőbb ágát — as szőlomi- velést — érte, az egész országot, de különösen a borvidékek kisebb birtokosait, sújtó, káros következ­ményeiben csak azzal enyhíthető, enyészthető el, ha az elpusztult szőlők a változott viszonyoknak megfe­lelő módon és feltételek mellett újra helyre állíttatnak. Erre megadja ugyan részben az eszközöket a' phil­loxera által elpusztitott szőlők felújításának előmozdí­tásáról szóló 1896.: V. t.-cz., de azok, a kik ez eszkö­zöket használják, csak akkor fognak sikert elérni, ha az említett eszközök alkalmazásánál czélszerüen és szakszerüleg helyesen járnak el. Ez a mai szőlőmi- velés terén szükséges szakismeretek terjesztését téte­lezi fel. Abból a czélból, hogy ezeknek a szakismere­teknek rendszeres foglalata bárki által olvasás utján elsajátítható legyen, továbbá, hogy azoknak, a kik szőlőfelujitasi kölcsönben részesültek, vezérfonal le­gyen a kezükben, a kölcsön feltételei szerint őket kö­telező mivelési terv végrehajtására, illetékes szakköze­geim által egy útmutatást szerkesztettem a szőlőmive- lésre, alkalmat kívánván ezzel szolgáltatni a szőlőmü- velőknek, hogy oly kézikönyv birtokába juthassanak, a melyből a legszükségesebb tudni valókról felvilágo­sítást szerezhetnek. Ez az útmutatást kilencz részből és egy függelékből áll és 143 magyarázó ábrát tar­talmaz. Az I. részben a tervkészites, a szőlők fek­vésének és talajának s az amerikai s európai szőlő fajtáknak megválasztása, a II. részben a talaj előké­szítésének, elegyengetésének az utak és vizvezetők berendezésének, a talajforgatásnak stb munkái, a III. részben az amerikai szőlővessző szaporító anyatclepek berendezése, beüteltetése, mivelése s kezelése, a IV. részben a szőlővessző megszedése, tisztogatása, válo­gatása, osztályozása, elvermelése s általában a sima es gyökeres szőlővessző kezelésének munkái tárgyal­tatnak. Az V. rész szól a fásoltványok s a zöldolt­ványok készítéséről. A VI. rész az oltványszőlők ül­tetésének eljárásait s az oltványszőlők két első évi kezelésének szabályait ismerteti. A VII. rész szól az oltványszőlőK állandó (évi) munkáiról. A Vili. rész az időjárás által okozott károkról s a talajból származó bajokról (fagykárak, jégkárak, chlorosis) és azok or­voslásáról. A IX. rész pedig a szénkéneggel fentartott szőlők kezeléséről s a peronoszpora ellen való véde­kezésről. Végül a függelékben foglaltatnak a philloxera által elpusztitott szőlők felújításának előmozdításáról szóló J896. V. t.-cz. szövege magyarázatokkal ellátva s a törvény végrehajtása iiánt kiadott rendelet és uta­sítások. Az útmutatás nyelvezete egyszerű és könnyen érthető, mindamellett a tárgy természeténél fogva s mert az egész anyagot ki kellett meríteni még sem le­hetett az Útmutatást annyira népies modorban szöve­gezői, hogy azt az értelem alsó fokán álló legkisebb gazdák is első olvasásra vagy hallasra azonnal meg­értsék. Hogy az Útmutatásnak a tanai a nép legalsó rétegeibe is behatoljanak s az életbe menjenek át, nem elégséges, hogy csak olvasás utján terjedjenek, hanem szükséges, hogy az élő és magyarázó szó közvetlen­ségével is csepegtessenek be a nép gyermekeinek el­méjébe. Senki sem tehet ezen a téren jobb és haszno­sabb szolgálatot népünknek, mint a tanítók. Azért mindazoknak a tanítóknak a kik ez iránt leve­lezőlapon a vezetésem alatt álló minisztérium szőlészeti osztályában jelentkeznek, a könyvet ingyen küldöm meg. Szíveskedjék ezt a tanítóknak azzal a felszólítással tudtára adni, hogy e könyv meg­küldéséért mielőbb jelentkezzenek, hogy az nekik, mi­helyt nyomdából kikerült (a mi február hó második felében varható) azonnal megküldhető legyen. Kelt Budapesten, 1899. január hó 22-én. Darányi Ignácz. * Kihaltak névsora. Ungvár városában 1898 jan. 21 -tői jan. 28-ig a következő halálesetek történtek: Szauka Verőn gk. 10 hónapos gyermek, özv. Berko- vics Salamonná szül. Herczeg Regina izr. 80 éves magánzó, Csuha László gk. 2 hetes gyermek. -- Ezen 3 halálesettel szemben a szülöttek szama 11. Selyem damaszt 75 krtól 14 frt 65 kiig méterenként, — valamint fekete, fehér és színes Henne- berg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként, — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát- íogyasztoknak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultával küldenek: Heimeberg G. selyemgyarai (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben — Magyar levelezes. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. 25 év múltán .... Azon tényezők között, melyek nagy mértékben hozzájárultak a hazai mező­gazdaság és kertészet haiadasahoz, az elsők között látjuk a Mauthner Ödön magkereskedő czeget, mely az idén ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát. E czeg működését mindenütt elismerés es méltánylás kiserte és hogy többet ne említsünk, a ezég tulajdo­nosat a Ferencz József-rend és az orosz Szt. Anna- rend lovagkeresztjével és a bolgár nemzeti rend tiszti keresztjével tüntettek ki. Ezenkívül a Mauthner-czég cs. és kir. udvari szállító és évek óta szállítja ü fel­sége kastélyai és birtokai magszükségletet az egész osztr. magy. monarchiában, továbbá több királyi, fe­jedelmi, főherczegi és herczegi udvarnak is szállítója A Mauthner-fele magvak különben 27-szer lettek bél­és külföldi kiállításokon első dijakkal kitüntetve. A jubileumi főárjegyzeke — melyet a ezég kivanatra in­gyen es bérmentve küld, — valódi remekmű, egy kitűnő növénytermelési útmutató, nemcsak a benne elő­forduló számtalan tenyésztési utasítások, hanem a megragadóan szép és hü növényfényképek miatt is. Leg­jellemzőbb, hogy e főárjegyzék nem a rendelő rová­sára ilyen fényes, mert a magárak, tekintve az ismert kitűnőséget és föltétien megbízhatóságot, sokkal olcsób­bak, mint bármely másik magyar vagy külföldi ezég- nél, hanem a Mathner ezég rengeteg forgalmában leli magyarázatai és elég érdekes megtudni, hogy említett árjegyzék költségeit az összes rendelésekre megosztva, egy rendelőre nem egészen 3U kr. esik. Állatápolás. Azon ezégek között, melyek lósport czikkek es állatgyógyászati termelvények készí­tésével és terjesztésevei foglalkoznak, a Kvvizda Fe­rencz Janos korneuburgi ezég kétségén kívül a legelső helyet foglalja el. Ezen jó hírnevű üzlet már 1835. óta törekszik csakis a legjobb készítményeket juttatni kereskedelembe az allatapolas és lósport terén. Úgy miként Kwizda korneuburgi marhatáppora és Kwizda Restution-fluidja lovak részére annak idején gyorsan emelkedett jó hírnévre es azt mindeddig állandóan meg is tartottak, hasonlóképen újabb időben a Kvvizda-féle szabad, gummi dörzskötők és egyéb szabad, védké- szülekek a lovak labaira a legjobb fogadtatásra találtak a lótulajdonosoknál. Kvvizda Ferencz Janos ezég Kor- neuburgban kivanatra díjmentesen megküldi gazdagon illusztrált katalógusát, melyben a sport barátai sok gyakorlati -újdonságot találhatnak. „Nagyanyácskám nekem is!“ a jeligéje az ez évi Kathreiner-xépnek. Ezen manapság világ­szerte ismert czeg már evek sora óta újév napjan rend­szerint egy uj falragasz-képpel all elő, amely mindig elragadóbban és vonzóbban van megszerkesztve. Már szinte elvárt és kellemes meglepetését képezi ez a kö­zönségnek, úgy, hogy az év vege felé már kérdezik az üzletekben: „Mit hoz Kathreiner a jövő évre?“ A kérdés teljesen jogos, mert mindig nehezebbnek tetszik Kathreiner Kneip-malatakávéja hirdetésének korlátolt terén újat és eredetit nyújtani. És mégis mindig újra sikerül ez a nevezett ezégnek, Az qz évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom