Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-16 / 3. szám
adás esetén az iskolát Ungvárról elviszik), az uj városház helyéül kiszemelt régi gymnasiumi épület megvétele és átalakítási összegének töriesztéses részletei, a kaszárnyaügyből előálló veszteség pótlása s amit mindenki már rendezni kíván, a városi tisztviselők fizetésének emeléséből előálló közköltség. Holott ha a kaszárnya-épület nem bontatnék le, áz ha veszteséggel is, de szerinte valami gyárvállalat részére értékesíthető volna, s igy a közköltségek rohamos emelkedésének is útja vágatnék. Mint hogy ő azt hiszi, hogy a katonaság különben sem fogja a normál-kaszárnya helyéül a jelenlegi laktanya lelkét elfogadni, s mert ez iránt még sem a város, sem a vármegye biztosítékot nem nyert, hogy normál-kaszárnya építése esetén egy gyalogezred Ungváron elhelyezést nyer, a kaszárnya-épületnek jelenleg kimondandó átadását időszerűtlennek tartja és azért indítványozza, hogy a benyújtott határozati javaslat mellőzésével mondja ki a közgyűlés, hogy első sorban bizonyosság szerzendő az iránt, hogy a'vármegye részéről történő normál-kaszárnya építése esetén ittmarad-e a katonaság, s ha igen, hova óhajtja a katonaság az uj laktanya építését ? Ha azután e kérdések úgy lesznek tisztázva, hogy a katonaság ittmarad, azon esetben maga is hozzájárul ahhoz, hogy a telek megvételi költségeihez a város 15 —20,000 frtot adjon. Liiley Sándor dr. polgármester Gaar állítását a pótadóra vonatkozó ag tulzottabbnak mondja, mert külön 5% os iskolai pótadót nem tog a város közönsége fizetni, minthogy a költségvetések igazolják, hogy a város jelenleg 5°/0-nál többet költ már népoktatási czélokra. Ami pedip az agyagipar-iskola részére megszerzendő telek arát illeti, ez nem fogja nagymérvben a pótadót emelni, minthogy az nem kerül többe, mint 2000 Írtba. Ajánlja a benyújtott határozati javaslat elfogadását annál inkább, mert biztos tudomása van arról, hogy a telek megvásárlása esetén a katonaság ittmarad, de csak akkor, ha az erre vonatkozó közgyűlési határozat február hó folyamán már a honvédelmi miniszter előtt lesz. Spiczer Sándor helyén valónak látja, hogy ilyen, a város létérdeKeit nagyban érinlő ügyben minden egyes tagjai a képviselőtestületnek aggályait kifejezésre juttatja és még az éles kritikát sem veszi rossz néven, de mindazonáltal kénytelen Gaart arra figyelmeztetni, hogy milyen nagy tévedésben van a számadatok össze- halmozásáoan, minthogy a kaszárnya-épület nem 300,000 írtba, hanem kavicsozás és csatornázással együtt csak 239,610 frt 82 krba került. Köszön :tet mond a polgár- mesternek azért a fáradtságos munkáért, a melyet a szőnyegen levő fontos tárgy minden oldalról való megvilágításában kifejtett. Elfogadásra ajánlja a javaslatot azzal a hozzátevéssel, hogy a javaslat preczizebben legyen szövegezve. Mocsáry Géza fölemlíti, hogy a hely kérdése még tán nem is vegleges, mert hisz idő sem volt más helyet ajánlatba hozni, miután a vármegye csak a jelenlegi helyet vette tervezetének alapjául. Hampel János kérdést intéz az iránt, hogy a város által épített költséges csatornák és udvarok föntar- tási költségei kit fognak jövőben illetni ? Hehelein Károly a képviselet tagjait afelől világosítja föl, hogy ö már eleve a p. ü. bizottság tárgyalásai folyamán alkotta magának azt a szilárd, megdönthetetlen véleményt, hogy abból a veszedelmes helyzetből, a melybe a város a kaszárnya-ügyből kifolyólag belekerült, csak az az egyedüli mentő ut lehetséges, hogy ha a normál rendszerű kaszárnya a vármegye részéről ugyanazon a helyen lesz építve, a hol eddig állott, vagyis a város tulajdonát képező Ferencz Józset-kaszárnya telkén, mert ha ez máshova terveztetnék, nemcsak a város (osztatnék meg esetleg a megmaradó, elfoglalható épületrészek jövedelmétől, de koezkáztatva lenne a vármegye mar megállapodott határozata is, a mennyiben a más telken építendő kaszárnya építési költsége 100,000 írttal főbbe kerülne. A tanács javaslatát Preusz Adolf sza- balosabh, stiláris módosításával, melyhez maga is hozzájárul, ajánlja elfogadásra azzal, hogy a Hampel által fölhozott aggályok is figyelembe vétessenek. Gazdagh Elemér az építési anyag tulajdonára, Pod- lussányi Otto az ingatlan telekkönyvi terhieknek miként való kiegyenlítésére vonatkozólag tesz kérdést. Molnár Mór szintén az anyagok és berendezési tárgyak hovaforditását illetőleg fejezi ki aggályait. A vita ezzel bezáratván, Liiley Sándor dr. polgármester azon kijelentést tette, hogy a lelhozott aggályok mind el lesznek oszlathatók, majd a végleges szerződés megkötésekor. Felteszi tehát a kérdést, hogy a képviselő-téstület elfogadja-e a tanácsnak a p. ü. és gazdasági bizottság által is támogatott s a közgyűlés által módositott javaslatát, s minthogy törzsvagyon elidegenítéséről lévén szó, elrendeli a névszerinti szavazást. A képviselő-testület a városi tanács és a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslata alapján 83 szavazattal 2 ellenében határozatilag kimondta : hogy a város közönsége tulajdonát képező és az ungvári 1405. sz. tjkvben 252. hrsz. alatt és az 1491. sz. Ijkben 212. hrsz. alatt fekvő és a Ferencz Józsel- laktanya telkét képező ingatlanokból a vármegye közönségének normál-rendszerű laktanyák építési czéljára e határozathoz -csatolt telekkönyvi vázrajzában megjelölt helyeken, összesen 5997TO négyszögméter, azaz 16674)5 négyszögöl területet 200, azaz kétszáz frt vételárért tulajdonjogilag átad; egyúttal beleegyezik abba, hogy az előbb körülirt ingatlanon levő laktanya-udvarnak és csatornáknak a vármegye közönsége részére, a várossal együtt gyakorlandó közös használati joga azon ideig terjedőleg, mig a vármegye a szóban levő ingatlanokon laktanya-épületekkel fog rendelkezni: az említett tulajdonjogi átruházással együtt nyilvánkönyviteg bekebeleztessék. Az udvar és csatornázás fentartási költsége egészben a vármegye közönségét fogja terhelni. Az első pontban körülirt tulajdon-, illetve szolgalmi jog engedélyezésével egyidejűleg nyilvánkönyvileg ki- tünletendőleg létesíti a város közönsége az előbbi pontban tulajdonjogilag, Átengedett ingatlanokra és azokon időközben emelt épületekre vonatkozó visszavásárlási jogát, olyformán, hogy amennyiben Ungvár város közönsége Ungvármegye közönségének visszatéríti az építési költségek fedezésére felvett kölcsönnek a visszaváltás idejében még fennálló tőke maradványát, továbbá a vármegye által bármely egyéb alapjaiból a laktanya építésére és fenntartására fordított összes kiadásainak és befektetéseinek a visszaváltás idejéig a laktanya befolyt jövedelmeiből fedezetlenül maradt részét; a vármegye közönsége az előbbi pontban körülirt ingatlanokat a város tulajdonába tulajdonjogilag átengedi. Az'imént körülirt módon megállapítandó visszavásárlási összegből azonban levonandó lesz Ungvár város javára a visszavásárlás idejéig a város lakossága által laktanyai czélokra vármegyei pótadó czimén befizetett egész összeg. <■ E határozat kimondása után a közgyűlés feloszlott. Thea-estély. — Jan. 8. — A múlt szombaton volt az idei farsang első mulatsága, az ungvárm gyei nő- és fehérkereszt-egyesü- let áltál rendezett thea-estély, mely minden tekintetben nagyon sikerültnek mondható. Az estély rendezésével, az egyesületek tagjai által Kende Péterné Sztáray Sarolta grófnő bízatott meg, aki fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki a rendezés körül. Ennek meg is lett a jutalma: nemcsak a jövedelmet tekintve, hanem a közönség szép számmal való részvétele is. Az egybegyűltek nem is késtek kifejezést adni annak, hogy e thea-estélyt, otthonias jellege, fesztelen volta, valamint az ellátás nagyszerűsége, e farsang legsikerültebb, legkedélyesebb mulatságává tették. Potom árért s reggel felé díjtalanul szolgáltatták a legpompásabb theát s mindennemű kitűnő ékeket, amelyeknek maradványait szintén jótékony czélokra fordították, amennyiben a megmaradt húsféléket a kórháznak, a süteményeket pedig szegény óvodás gyermekeknek adományozták. Midőn Kende Péterné grófnőnek elismerésünket fejezzük ki, nem mulaszthatjuk el megemlékezni a következő hölgyekről is, akik az estély sikerében szintén közreműködtek, úgymint : Aczél Ferenczné, Bradács Gyuláné, Csaplaky Lipótné, Fülöp Árpadné, Fer- derber Vilmosné, Hódoly Lászlóné, Haraszthy Gyuláné, Kecskés Dezsőné, Lőrinczy Jenőné, Lüley Sándorné, Lám Sándorné, Medreczity Istvánná, Nehrebeczky Györgyné, Oesterreicher Jakabné, Popovics Miklósné, Szabó Lajosné, Török Hermine grófnő, Tabódy Jenőné, özv. Kovásy Antalné, Wein-Hethársy Mária, Virányi Sándornéról. Elismerés illeti Haraszthy Gyula tanár urat, aki a rendezés körül nagy buzgalmat lapusitott, továbbá Remeniczky Mihály” urat, ki a pénztárnál fejtette ki tevékenységét, Köszönetét érdemelnek a hölgyek, kik étkeket küldtek, továbbá Wein-Héthársy Mária úrnő, Gerd József, a Pannonia-szálloda vendéglőse és Róth Sándor, a Millenium-kávéház tulajdonosa, a kölcsön adott tárgyakért. Az estélyen jelen voltak: Firczák Gyula püspök, Kende Péter alispán, dr. Lüley Sándor polgármester, Nesztor Emil ezredparancsnok, Hehelein Károly prépost-plébános, Popovics Miklós táblabiró, Kecskés Dezső p. ü. igazgató, Szabó Endre zászlóalj-parancsnok, Plotényi Nándor, Bradács Gyula közjegyző stb. A jelen volt hölgyek közül a következőket sike rült feljegyeznünk: Aczél Ferenczné, Bánóczy Béláné, Bradács tjyuláné, Csaplaky Lipótné, Dudinszky Istvánná, Fankovics Sándorné, Ferderber Vilmosné, Fülöp Árpádné, özv. Firczák Bazilné, Grabovszky Románné, Hampel Tivadarné, Hódoly Lászlóné, Holländer Jó- zsefné, Haraszthy Gyuláné, Ilyasevits Kornélné, Kende Péterné, Kecskés Dezsőné, özv. Kovássy Antalné, Lüley Sándorné, Lőrinczy Jenőné, Lám Sándorné, Medreczky Istvánné, Molnár Mórné, Nehrebeczky Györgyné, Nesztor Emilné, Nemes Emilné, Oberle Já- nosné Oesterreicher Jakabné, Plotényi Nandorné, Pribék Pálné, Róth Bernáthné, Szabó Lajosné, Szabó Endréné, Tabódy Jenőné, Török Hermine grófnő, Virányi Sándorné, Weinberger Zsigmondné, Wein-Héthársy Mária, özv. Zékány Lajosné. Leányok közül : Aczél Anna, Cornides Anna, Csák Ilona, Fankovics Ilma, Grabovszky Berta és Jolán, Gergelyi Etelka, Hódoly Erzsi, Haraszthy Irén, Lám Margit, Manajló Anna, Paksy Irén, Plotényi Nandine, Pribék Sári, Tabódy Erzsiké, Tolvay Teréz, Zékány Herrilia és Ilona. A mulatság a reggeli órákban, legjobb kedvben ért véget. A jövedelem valósággal fényesnek mondható, az ungvári körülményekhez képest. Bruttó bevétel 386 frt 14 kr., kiadás 158 frt 54 kr., tehát a tiszta jövedelem 227 frt 60 kr. Felülfizettek : Drohobeczky Gyula püspök 25 frt, gróf Hadik Endre 20 frt, Tabódy József, cs. kir. kamarás 10 frt, Langer Bódog 2 frt, dr. Kerekes István 2 frt, Varady Karolyné 3 frt, N. N. 3 frt, N. N. 2 frt, Révész Árpád 2 frt, Fischmann Sámuel 2 frt, Weltmanné 1 frt, Weinberger Malviné f frt, Reismann Bertalan 2 frt, Flach Jakab I frt, dr Molnár Mór 1 frt, Bradács Gyula 3 frt, Weinberger Zsigmond 3 frt, Patay Gyuláné 5 frt, Dessewffy Aris- tid 5 frt, Wagner Hedvig 2 frt, Garay Ignácz 3 frt, Löw Jeromos 1 frt, Gazdagh Elemér, 2 frt, Kónya Sándor 2 frt, Seidler Lipótné 2 frt, Plotényi Nándor 2 frt, Leblovics Lázár 2 frt, Hoffmann Béla 2 frt, Holländer József 1 frt, Hampel János 2 frt, Bródy Zsigmond 1 frt, Krausz Adolf 1 frt, Bánóczy Béla I frt, dr. Oes- terreicher Jakab 1 frt, Kovács Adolf 2 frt, Lévay Mór 1 frt, Bornemissza Zoltán 2 frt, dr. Hradsky ezredorvos 1 frt, Bene Lajos 2 frt, Dudinszky Elek 1 frt, Talap- kovics Bertalan 50 krajezár. Összesen 172 forint 50 krajezár. KÜLÖNFÉLÉK. * A kath. kör felolvasó-estéje. A kath. kör ismét egy élvezetes felolvasó este emlékét jegyezte föl vasárnap, a midőn a tanitóképezde nagyterme ismét szűknek bizonyult az érdeklődő közönség befogadására. Jelen volt Firczák Gyula megyés püspök is, kit lelkesen megéljeneztek. Nehrebeczky György szentszéki ügyész, elnök megnyitó beszéde után az estének első tárgya volt a január hó elsején gyémántmiséjét ünneplő XIII. Leo pápa, kinek élettörténetét, az egyházi és pölitikai élet terén kifejtett működését Veszprémy Sándor segédlelkész rajzolta mesteri kézzel. Utána Gergelyi Margit „Az Ur ítél“ czimü drámai költeményt szavalta el mély bensőséggel. Az estének másik .igen érdekes tárgya volt Rosko- vics Emánuel főgymnasiumi hittanárnak felolvasása, ki sok tudással ismertette a divat veszélyeit, különlegességeit a különböző népeknél, szellemes előadásával állandó derültségben tartván a közönséget. A műsort változatossá tette a Gizella-házi leánykák üde, csengő éneke, kik Kapdebó Ilona kisasszony ügyes vezetése mellett Pataky Lajos 3 gyönyörű karácsonyi dalát adták elő általános tetszés közepett. A kiválóan sikerült este a gyémántmisés pápa és a lelkes előadók éltetésével ért véget. * Kossuth Lajos emlékének megörökítése. Budapest székesfőváros tanácsa átiratot intézett tanácsunkhoz, melyben értesíti, hogy elhatározta, miszerint a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére eddig begyült és a jövőben begyülendő pénzösszegek nek kezelését átveszi és hogy ehhez képest a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére szolgáló mauzóleum és szobor létesítése czéljából szükséges intézkedések megtételét magára vállalja. E czélból városunk egész területén közhírré tenni óhajtja, hogy a még künn- levő gyüjtőivek tulajdonosai az iveket és a begyült összegeket mielőbb, de mindenesetre legkésőbb 1898. évi márczius hó végéig a főváros központi pénztárához küldjék be. * Jó hír. A kelleténél is több rossz hir mellett most alkalmunk van egy jót is közölni, arról van ugyanis szó, hogy városunkba egy honvédezred törzsi fog közelebb érkezni állandó itt tartózkodásra. Hiva talos lépések még nem, de magán megbeszélések már történtek ez ügyben. * Tartalékos hadnagyokká kineveztettek a cs. és kir. 65. gyalogezredhez: Kármán Emánuel, Schwarcz Albert, Fehér Gyula, Webel Ottó, Heverdle Frigyes, Dietz Miklós, Faragó Gyula, Elek József és Ritter Jenő. Tiszthelyettesekké: Rottmann Ignácz, Cseh Ernő, Tirmeier János, Melferber László, Fischer Endre, Domsitz Albert és Rosner Zsigmond. A 66. gyalogezredhez tart. tiszthelyettesekké: Oberhäuser Gusztáv, Fellner Alfonz, Molnár Gyula, Donnhauser Ernő, Baumgaer.tl Vilmos, Flesch Hugó, Tugendhat Károly, Schönaug Herman, Dopita Ferencz, Fina János, Hadviger Ferencz és Popa Mihály. Tiszthelyettesekké: Gottlieb Sokol, Schlesinger Lajos, Prager Mó ricz, Friedrich Tódor és Petschnig Herman. * A járásbíróságok ügyvitelének szabályozása. A kir. járásbíróságok ügykezelésének egyszerűsítése végett az igazságügyminiszter a királyi járásbíróságok ügyvitelének ujjászabályozását rendelte el. A miniszternek idevonatkozó, 100 szakaszból álló nagy terjedelmű rendelete a járásbíróságok eddigi ügykezelését teljesen megváltoztatja s az úgynevezett lajstrom-rendszert honosítja meg. Az uj rend f. évi május hó 1-én lép hatályba. * Névváltoztatás. Grün Sándor dr., ungvári ügyvéd vezetéknevét Horvát-ra változtatta. * Előléptetés. Darvas Adolf állami állatorvost a földmivelésügyi miniszter a X. fizetési osztály haír madik fokozatából annak második fokozatába léptette elő. * Nyugalomba vonulás. Jánosy Dénes, a helybeli m. kir. zugótelep gondnoka e hó t-ével nyugalomba vonult Ideiglenes helyettese Wittich Lajos m. kir. erdész. * A záhonyi szoczialista-mozgalouH hó 8-iki lefolyásáról lapunk mai számának /ezércziW kében foglalkozunk. ^ * Átjáró a Kis-TJngon. A váralja- és hon- véd-utezai lakosoknak a város tanácsához mintegy két évvel ezelőtt beadott kérelme folytan a Váralja- és Honvéd-utczát összekötő gyalog-átjáró épül most a Kis- Ungon. Az átjáró költségeihez a kérelmezők mintegy 40 frttal járultak. * Az ungvári borellenorzo-bizottsag e hó 12-én alakult meg és működését meg is kezdette. * Farsangi naptár. Városunkban az idei farsang folyamán a következő • tánczvigalmak fognak megtartatni: Január 18-án: A főgimnázium műestélye a Pannonia-szállodában. ' Február 5-én : A helybeli tisztikar jelmez-estélye a Korona-szállodában. Február 12-én: A Kereskedelmi Kör bálja a Korona-szállodában. Februar 21 én: A Vöröskereszt-egylet ungvári fiókjának reunniója a Pannonia-szállodában. * Közkutak városunkban. A városi tanács kezdeményezése folytán a napokban két debre- czeni kut-épitö fog városunkba érkezni, hogy az építendő közkutaknak kiszemelt helyet vizsgálatuk tárgyává tegyék. — E helyütt egyuttat megemlítjük azt is, hogy a Jvárosi rendőrkapitányt Öesterreicher Jakab ” dr., v. *. orvos kérte fel arra, . hogy a nagy- bereznai szolgabirói hivatal közrevonásával áZ Ung vizét Gulácsy Árpád dr. perecsenyi tb. járás-orvos által is vizsgáltassa meg. * Halálozások. Eőry Berta, az ungvári Eőry^ család rokona, e hó 10-én, életének 22-ik évében Bifl dapesten elhunyt. — Özv. Róth Jakabné szül. Gros/J mann Teréz, e hó 10-én, 53. életévében Ungvafl elhunyt 5
