Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1893-02-05 / 6. szám
Melléklet az UN6 6. számához. Én: Jó reggelt háziúr ! Házbérfizetési idő lévén, ime az évi bérnek egy negyedét fi‘2 frt 50 krl lefizetem A háziúr: Tudomásom szerint 1)00 írtnak negyedrésze Vő írt. s igy a számításban hiba esett. É n : Talán megméltóztatotl feledkeznie afelől, hogy a ház- bérbevallás alkalmával házbéremből ő() forinlol liallgaton elengedett, amit bizonyít becses aláírása ! A háziúr: Kérem, kérem. —- legkevésbé sem. — De izé. azaz — hogy is mondjam már. — tetszia tudni. -- no. — igen-igen. — úgy van. — de hát mégsem. Mert az az 50 forint adó megtakarítás miatt nem Íratott be ; minden lakóm kevesebbet vall be, mint tényleg fizet ; s teszik ezt irántam táplált barátságból. Azért kérem, tessék.a hozott összeget 75 forintra kiegészíteni. Én azonban nem lágyultam el; tudva, hogy az ügyet a háziúr bíróság elé nem viheti, — de leginkább az 50 frtnyi megtakarítás gondolatától sarkallva, — erősen tartottam magamat a mellett a kijelentésem mellett, hogy én az ötven forint kevesble- tet engedménynek vettem, sőt ezt a bíróság előtt is kész vagyok kijelenteni. Mit tehetett ezek után szegény háziuram egyebet, mint a nagyobb bajt elkerülendő, a kisebbiket választotta, — s nekem megadta a módot, hogy tőkét gyűjtsék saját házam építésére. A ház meg van. Benne lakom. A saját házamban! De hát ez mind semmi. Férjhez adtam mind a nyolcz leányomat s a házam is meg van. Ezt csinálja aztán utánam valaki. Hogy adtam őket férjhez ? Ez az én titkom — volt még ma egy hete. (mikor Olga lányom, szám szerint a nyolcadik és utolsó, meg nem esküdött), ma az emberiségé. Közkincscsé teszem a titkot. Mikor a megmaradt 50-est meglátta az asszony s a nyolc asszonyjelölt, majd elájult örömében. — Lássátok gyermekek, vetek végei a nagy örvendezésnek - ez a fundamentuma a mi házunknak, a mely ha meglesz. majd csak jobban szóba áll veletek ez a léha zsebnépség. — ügy van kedves apa, csak házat, házat végy nekünk, lelkesült Olga az eszméért. — Úgy van, — tóditá Amália (aki már a Üti-ot taposta) bús sóhajjal; de hát mikor lesz e b b ő 1 ház? - s ezzel fitymálva fricskázta meg a közszemlére kitett »fundamentumot.« — Hamarabb, mint gondolnátok. Az idén ezt az ütvenecs- két ineghatszorozzuk. Félbe ne szakítsatok. Hadd mondom el hogyan? Munkával és takarékossággal. Magamon kezdem Külön órát vállalok (mert hát mesterségemre professor volnék), kala- briászt csak krajczárba játszom, portorikó szivart füstölök. Ez e„y éven át 150 frt. Mit is mondtam ? Meghatszorozzuk ? Megtízszerezzük évenkint az 50-est. a 11-ik a háziúr engedménye lesz. A szakácsnőt elbocsátjuk. Főztök ti. varrtok ti . . . Röviden, a durvább házi munkákon kívül mindent elvégeztek ti. Ez is megér 300 frtot egy évre. És ha meglesz a házunk . . . — S ha meglesz ? vág közbe 9 asszonyi hang! — Férjhez mentek mind egy szálig ! Megadta az Isten, úgy lett. Leányaim keze alatt égett a munka. A mellett, hogy jó gazdasszony hírébe került valamennyi, a ház ára 5 év alatt együtt volt. Meg is vettem. Az elejét kicsinosítottam; hadd lássák, hogy »néz valami« a lányokra. A fiatal emberek egymásnak adták házunknál az ajtót; a Szőgyi lányoknak (mármint az enyéimnek) nagyot nőtt az ázsiójuk, Beszédközben aztán megérintettem a dolgot, hogy mindenik lányommal adhatok egy »ilyen kis viskót«. Pár hónapra három lányomat hirdette a pap egyszerre. Esküvő után néhány hétig csendesen voltak az urfiak. de azután egyik is másik is beállított, hogy hát »szeretne a maga kis szegénységébe behúzódni«, mert sok a házbér : hol is van hát az Ígért házikó ? Én aztán megértettem valamennyivel, hogy én csak azt mondtam, hogy adhatok egy házikót; de hogy adok. azt nem mondtam. Egyébiránt többet teszek, mint a mennyit ígértem. De előbb ígérjék meg. hogy arról, amit nekiek mondok, ölökké hallgatni fognak. Adok egy jó tanácsot; azt, hogy kell házhoz jutni. Elmondtam aztán a saját esetemet. Savanyu arczczal távoztak az urfiak. Így járt mind a hét. Egymásnak a világért sem szóltak volna a dologról. Mindegyik le akarta főzni á másikat; mindegyik dolgozott, takarékoskodott. Most, hogy a 8-ik lányom is férjnél van. vége a titoknak. Jóizüket nevetünk a dolgon. Közelebb egy kis tréfát engedek meg magamnak a gyermekekkel. Mikor a házamba beköltöztünk, mindegyik lányom meg akart lepni valamivel. Titokban csinálta valamennyi az ajándéktárgyat. Ki a szomszédban! ki a rokonoknál, hogy valódi meglepetés legyen. Az is lett. Kaptam nyolc háziuri aranyos sapkát. Közelebb szétajándékozom vőim között azzal a felhívással, hogy építsen mindegyik a magáéhoz egy-egy házat. Hisz ha a sapka meg van, a többi már csekélység! Szőgyi Adorján. Különfélék, A tanitók batyubálja, A »Pannónia« vendéglő üvegtermében február hó 1-én megtartott batyubál helyet követel magának az »idei bálok történeté-«ben. Még pedig nem csak olvan a milyen, hanem előkelő helyet. Meg ne mosolyogják kérem ezt az »előkelő« jelzőt; mert igazságom van. Nem a külső fény, nem a ragyogás biztosítja ennek a bálnak az 'említett előkelő helyet; hanem a nők szépsége. Határozottan ez. A nők között szépség dolgában e három klasszis van; szép, szebb, legszebb. A tanitó- bálon hölgyeink mind a 3-ik osztályba tartoztak. A nagy, a fényes bálok kisebb-nagyobb feszességének, kimértségének nyoma sem volt e családias jellegű mulatságon. A természetes vidámság, mely a nőket ezen a bálon kitüntette, sorozta őket a 3-ik rangosztályba. Kevés külső tény, sok belső melegség. Ez jellemezte a batyubálb Kitünően mulatott mindenki; mert megtalálta mindenki, a mit szeme-s zaja kívánt. Jó zene, vidám, lelkes táncz, finom és kedves női társaság, vig ásztaltárraság, szóval együtt volt ott minden, mi iaz életet kedvessé teszi. Ott volt az egész .világ . . . azaz, hogy mégsem az egész ; de sokan voltunk. Ott volt Dani bátyám is és 6 iránta való érdeklődésének szárntalán jelét adta. Nem tánczolt. Pedig zenész, kitünően veri a taktust a — telt pohárral. Mindig csak ő rá nézett, epedő, sóvár tekkintettel. Mintegy bárom órai epekedés után végre is hozzájuthatott az imádott — sonkához . . . Száz szónak is egy a vége, ha ő is jól mulatott, senkinek sem lehet panasza. Ha van valakinek, az csak Guttman ellen irányulhat, ki az üvegtermet kissé szűkre szabta. A szép erkölcsi és anyagi siker, mely a tanitók batyu-bálját az idén is jutalmazta, állandósította e mulatságot. »Az a bizonyos herczeg«, kiről az »Ung« mult száma megemlékezett csakugyan ott volt hajnali 5 óráig, s olyan vígan volt, hogy mindenki megismerte; az emberek ujjal mutattak rá: ez ő, Karneval herczeg. Az első négyest. 36 pár tánczolta. Ott voltak : Leányok: Both Gizella, Bene Sárika, Cserszky Olga, Fehér Margit, Fodor Ilonka, Feiner Erzsi, Gulácsy Margit, Golcnya Erzsi, Gyarmaty Ilona, Homoky Valeria, Haraszty Irén, Janosy Jolán és Ilona, Kesztler Anna, Klein Berta és Mariska, Lasztókay Bella, Molnár Margit, überrecht Mariska, Party Gizella, Peltsárszky Margit, Rónay Ilona és Anna, Rónay Anna, Szegelety Ilona, Sziankóczy Matild, Tóth Margit, Tóth Julia, Túrna Paula, Zékány Della, Wilcsek Erzsi. Asszonyok: Dr. Bene Sándorné, Both Balázsné, Cséka Károlyné, Csűrös Ferenczné, Fincicky Mihályné, Gulácsy Ignáczné, Gyulay Endréné, özv. Homoky Károlyné, Weinné-Héthársy Mária, Haraszthy Lajosné, Illés Dávidné, Jánosy Dénesué, Kende Péterné, Kardos Ignáczné, Klein Ignáczné, Klein Andorné, Lám Sándorné, Lehoezky Béláné, Lukács Jánosné, Lasztókay Béláné, Lévai Mónié, Marschal Ferenczné, Nehrebeczkv György- né, Nehrebeczky Endréné, Óberle Jánosné, özv. Party Ferenczné, Peltsárszky Béláné, Peltsárszky Adoliné, Pogány Gyuláné, Popóczy Gézáné, Bákosi Jánosné, Smiczer Edéné, Szabó Józsefné, Tihanyi Domonkosné, Tóth Györgyné, Tóth Kálmánná, Traxler Lajosné, Uram Lászlóné, Wilcsek Jánosné, Zachar Jakabné. A kik olt nem vollak, megérdemelnék, hogy büntetésül kiírjam a nevüket: de nem teszem. Elég büntetés rájuk nézve, hogy ott nem vollak. Pál. * Kinevezés. A munkácsi gör. kath. székeskáptalanban üresedésben volt hetedik kanonokság T u rjjay János tiszteletbeli kanonok, szentszéki ülnök és j alapítványi pénztárnoknak adományoztatott. * Áthelyezés. T o 1 v a j Lajos törvényszéki j jegyző, ki csak pár hónap óta működik az. ungvári kir. j járásbíróságnál és a ki az itt töltött rövid idő alatt is i teljesen megnyerte a vele érintkezők rokonszenvét és nagyrabecsülését, a munkácsi kir. járásbírósághoz Helyeztetett át. A váratlan áthelyezés általános meglepetést okozotl bírói körökben is. * Halálozások. Csak nem rég — lapunk legutóbbi szálújában adtunk bírt vármegyei társadalmunk egy köztiszteletben részesült nőtagjának, özv. Bernáth Sirnonnénak elhunytáról, — ma‘már két ily kiváló s a társasélet tágabb körében ismert s nagyrabecsült nő elhalálozását kell tudatnunk. Herczeg h Károlyné szül. Szabó Johanna a múlt január bú 29-én, életének G2-ik évében Csepelyben, — özv. bilkei L i p c s e y J ó- zselné szül. kereszti és vajkai Molnár Anna 64 éves korában a f. hó 1-én Ungvári hált el. Az előbbinek temetése e hó 1-én, utóbbinak a f. hó 3 án volt, mindkettő á rokonok s tisztelők igen nagy részvéte mellett. A kiterjedt rokonságon kívül az előbbit közvetlenül hátrahagyott férje Herczegh Károly, az utóbbit unokája Csuha István gyászolják. — Kis Lajos magánzó, rá. hó 31-én, életének 68. évében elhunyt. * Ungvármegye közegészségügyi bizottsága január 31-én ülést tartott. Dr. Novak Endre közkórházi igazgató-főorvos ez évre is megválasztatván elnökül, a kisebb községeknek bábákkal leendő ellátása kérdésével foglalkozott bővebben a bizottság. Dr. Tauffer egyetemi tanárnak ezen ügyre vonatkozó javaslatai a mi viszonyainkra való tekintettel megfelelőknek találtattak és a belügyminiszternek kivitelre ajánltatnak. Ezen javaslatok között az ungvári közkórházhoz csatolt bábaintézet különösen ki van emelve mint olyan, melyhez hasonlókat az ország több városában szükséges volna felállítani. A bizottság dr. No- vák Endre indítványára a belügyminiszterhez leendő felterjesztésben szükségesnek tartja kiemelni, hogy a szegény beteg ápolási alap országos jellegűvé tétessék ; továbbá, hogy a községi bábák fizetése is ezen alapból fedeztessék. Végül elhatároztatott, hogy a megyei törvényhatóság felkéressék, miszerint tekintettel a fenyegető kolera veszélyre, a községekben a jégvermek lehetőleg rendben legyenek, s azokból csakis orvosi rendeletre és a szükséges óvatosság mellett legyen használható. * Czigányok összeírása. A czigányok számlálása és összeírása január 31-én Ungvár város területén is foganalosittatott. Az összlélekszám 151-et tüntet fel; ezek között a nők többségben vannak, meri lélekszámúk 81, a férfiaké ellenben 70. Ebből az állandóan megtelepedett és polgárjoggal biró zenész-családok lélek- száma összevéve iOö-ot tesz, kik között 58 nő és 48 (éríi van. A közönséges czigányok összes száma 45, férfi 22, no 23. Közöttük sok az apróság, mert az 1—8 éves purgyék 23-an vannak. A közönséges cigányok, kik a hajnal-utca végén levő kunyhókban laknak, tudvalevőleg a pöcze-gödrök tisztításával és a kutyák féken- tartásával foglalkoznak, néhánynak mellékfoglalkozása a vályogvetés, sőt egynémelyike napszámba is eljár. Az összeírás napján a 45 czigány között 9 vándorczigány találtatott, kik az nap esetlegesén Ungvárt tartózkodtak. A hajnal-utcza végén lakó czigányok egynémelyike mellékfoglalkozásul a hegedülést vallotta be, sőt volt egy, aki drótos czigány s ez közöttük a legöregebb is egyúttal, mert korául 80 évet vallott be. Érdekes a vallásfelekezetekhez való tartozásuk. Ugyanazon róm. kath. vallásu szülőknek gyermeke' között római és görög ka- tholikus és református is van, amit azzal igazoltak az összeíráskor, hogy református volt a keresztanyja, azért kereszteltették a református vallásra. A vándorezigány- családban mindenik gyermek más-más faluban született. Arról is értesít tudósítónk, hogy az összeírás különben minden akadály nélkül foganatosíttatott s a közönséges czigányok fő mesterei, Bukó Ádám és Tokár készséggel adták meg az adatokat, csak az apróságot hagyták hon a kuckókban, a kiket azután a rendőrök a nagy hideg és hó miatt szánkákra szedtek fel s hozták be a városháza udvarára. Az összeíró hatóság illetőleg az összeírással megbízott ezen eljárását helyeselhetőnek nem találhatjuk. Nem csupán a gyermekek s csecsemők helyzete érdemelt volna több kíméletet, hanem az összeírás pontosságának érdeke is azt igényelte volna, miként az a vonatkozó utasítások szelleme s kívánalmaiból is következtethető, hogy az összeírás közvetlenül a czigányok által állandóan vagy ideiglenesen lakott helyen történjék, habár az az összeiróra nézve több kényelmetlenséggel járt volna is. * Adomány. Boldog emlékű Lipesey Józsefné, a város szegényei részére a temetés napján kiosztandó 100 Irtot hagyományozott. A megboldogult jó szivét igazoló ezen hagyomány, mely nem egy szegénynek enyhítette nyomorát, a temetés napján tényleg kiosztatott. * Doktorrá avatás. Bemann József, városunk szülötte, ki tanulmányait úgy a helybeli főgimnáziumban valamint a budapesti egyetemen jó sikerrel végezte, tegnap, e hó 4-en, orvostudorrá avattatott. * Az ungvári kereskedelmi kör folyó hó 18-án, a Korona-szálloda nagytermében zártkörű táncz- mulatságot rendez, melyre a meghívók már szétküldettek. Belépő-jegy 1 írt 50 kr, családjegy 4 frt, karzatjegy 1 frt 50 kr. A tánczmulatság kezdete 8 órakor. — A bál, mely iránt nagy érdeklődés mutatkozik, sikerültnek Ígérkezik. A ki meghívót nem kapott volna s igényt tart reá, forduljon az elnökséghez. * Az ungvármegyei nőegyesület folyó évi első rendes közgyűlését február hó 16-ik napján, délután 3 órakor a vármegyeháza nagytermében fogja megtartani, melyre az egyesület tisztelt tagjai ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: Jelentés az egyesület 1892. évi működéséről 2. Az 1892. évi számadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 3. Az 1893. évi költségvetés megáilapitása. 4. Kérvények, indítványok s más előfordulható ügyek. Kelt Ungvárt, 1893. jan. 31. Oelberg Károlyné elnök. Bánóczy Béla titkár. * Az ungmegyei orvos-gyógyszerész egyesület t. hó 4-én, az ungvári közkórházban, rendkívüli közgyűlést, tartott, melyen — tekintettel a köz- egészségügy küszöbén álló reorganisatiójára — a közegészségügyi administrate államosítását; a közegészség- ügyi tisztviselők szolgálati szabályzatának megalkotását, a 7 éven alóli gyermekek ingyenes gyógyítását s ingyen gyógyszerekkel! ellátását, a tiszti orvosi személyzet szaporítását, végül a községeknek szükségkórházakkali ellátását — járvány idejére — illetőleg elvi megállapodások jöttek létre, melyek javaslatképen —■ az illetékes fórum hoz — az orsz. közegészségügyi tanácshoz lesznek felterjesztve. A közgyűlés további folyamán határozat hozatott, Dr. Chyzér Kornél, volt zemplénmegyei főorvost, a belügyministeriuni egészségügyi osztályának újonnan kinevezett főnükét, mint a közegészségügy és a közegészségügyi szolgálat hivatott s ügybuzgó szellemes reformátorát, feliratban üdvözölni. Egyhangúlag elfogadtatott azon indítvány is, hogy az egyesület az eddig szokásos nyári kirándulását, mely a múlt évben gátló körülmények végett elmaradt továbbra is, mint az ügy- íeliség s összetartozandóság ápolására szolgáló összejövetelt, továbbra is fenlartva, ez idén is rendezzen kirándulást. Egyéb kevésbé jelentős házi ügyek s indítványok elintézésével a közgyűlés berekesztetett. * „Az ungvári kath. legényegylet4" jatt 29-én megtartott farsangi bálja ez idén is kitünően sikerült A mulatság tiszta jövedelme 82 frt. * Hymen. Maksa József nagy-kaposi ev. rel. lelkész, a napokban eljegyezte Kecskeméthy Benjamin piukóczi ref. lelkész leányát: Ilonát. * Köszönet. F e n c z i k Róza kisasszony, belvárosi helyettes óvónő, 7 hónapon annyi szeretettel, gyöngédséggel és ügyességgel vezette a reája bizott kisdedóvodát, hogy gyermekeinknek egészen a szivéhez nőtt. Fogadja most midőn a rendes óvónő megjötte miatt ideiglenes állását elhagyja, odaadó munkálkodásáért hálás köszönetünket, (Több szüle). * Nyilvános számadás. A tanitók batyubálján belépti dijakból befolyt összesen: 128 forint. Felültizettek : Fincicky Mihály 4 frt. Gulácsy Ignácz 2 frt, Wilcsek János 2 Irt, Kende Péter 2 frt, Hehelein Károly 2 frt, Wein-Hétliársy Mária 2 frt, Cserszky Olga 2 frt, Orosz Mihály 1 Irt, Popovics Emil 50 kr, Zseltvav Emil 50 kr, Hirtenstein József 2 frt, Illés Dávid 1 frt, ifj. Török József gróf f írt, Lévai Mór 1 frt, Tihanyi Domonkos 1 frt, Lehoezky Béla 1 frt, Sztankóczy Géza 1 Irt, Uram László 1 írt, Tabódy Jenő
