Ung, 1893. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1893-04-23 / 17. szám

Melléklet az UNG 17. számához. jai között leendő szétosztás, illetve az itteni vidéken le­endő meghonosítás czéljából 2 mm. lengyel tengerit kül­dött, miért is fölhívom a gazdasági egyesület tisztelt tagjait, kik ezen tengeriből kapni óhajtanak, szívesked­jenek az egyesület titkárához fordulni. Ungvárt, 1893. április 15-én. Lehoczky Béla, e. titkár. II. József futása. Kezdődött a múlt héten. ­Nem olyan világra szóló esemény, mint a szerb államcsíny, de azért csínynek ez is megjárja, kivált a mi esemény-szegény] városunkban. A szerb csíny álla m-csiny volt, a II. József futása csíny J az államj egyekre. Történt pedig a következőképen : Egyik helybeli ruhakereskedő, nevezzük II Józsefnek, k e- vésnek találta vagyonát, és sokn-ak a tartozását. Minden esetre kellemetlen helyzet, s különösen kellemetlen akkor, midőn a fizetési idők mindközelebb jöttek, s neki az élére rakott bankóktól rövidesen kellett volna megválnia Sok álmatlan éjjelei közül az egyiken végre megtalálta a mentőgondolatot arra, hogy a pénz is megmaradjon s az adósság | is fogyjon. Megtalálta pedig őseinek történetében, I. Józsefnek futásá­ban, — ki hogy jó hírét megmentse, ruháját hátra hagyva futott Putifárné asszony ölelő karjai elől. Nem sok fejtörés után tehát II. József készen volt tervé-! vei : ha I. József ruháit hátrahagyva megmentette jóhirét, miért ne menthetné meg Ő is bankóit szintén ruháinak elhagyásával ? S úgy tett, amint tervezé. Egyik szép napon feléje se nézett üzletének, a mit »jó ba­rátai* nem késtek hitelezői tudomására hozni. A megrémült hitelezők, — kik hősünk szerint »csak po­tom* 4r j ezer forintig vannak érdekelve, — nem vették a futást tréfának, (hisz Putifárné is börtönre vetteté 1. Józsefet) s nem akartak egykönnyen »sorsukba« törődni. Megfenyegették hát II. Józsefet, ki négy napi futás után visszatért elhagyott ruhásboltjába, s most alkudozásban van hi­telezőinek kiküldöttjével a »futás« abban hagyása iránt. Remélhető, legalább II. Józsefnek erős a reménye, hogy sikerül, sőt erős a hite, hogy jövő évre ő is a város »vagyono­sai« közt fog szerepelni. Ezt pedig mégis csak megéri a »négy napi futás V« (-?•) Különfélék. * Rendkívüli közgyűlés. A vármegye tör­vényhatósági bizottsága a vármegyei tisztviselők járan­dóságának szükségessé vált emelése illetőleg újból meg­állapítása alkalmából a jövő május hó 5-ik napján rend­kívüli közgyűlést fog tartani. * A kézügyességi oktatás ügyében a la­punk ma egy heti számában jelzett értekezlet minden várakozást kielégítő eredménynyel folyt le vasárnap dél­után 4 órakor. A vármegyeháza nagyterme ritkán lát olyan nagy közönséget együtt, a minőt az uj alakban felszínre került népipar eszméje összehozott. Az értekez- letetaz elnöklő püspök, F i r c zá k Gyula, a kérdést paeda- gógiai és közgazdasági oldaláról megvilágító nagyhatású beköszöntő beszéddel nyitotta meg. Utána Guttenberg Pál tanár emelt szót és terjedelmes beszédben fejtegette a kézügyességi oktatásnak főleg nemzetgazdasági jelentő­ségéi. Annak daczára hogy egy nem divatos tárgyról s nem röviden beszélt, ötletes előadásával az érdeklő­dést mindvégig ébrentartotta s az ügynek barátokat szer­zett. — Utána Rónay Antal szólalt tel A felvidéki nép sorsa iránt meleg érdeklődést tanúsító, általános figyelemmel hallgatott magvas beszédjében, melyben a kézügyességi oktatásunk főleg felvidéki népünk szomorú gazdasági viszonyainak javítására való hatását fejtette ki, a »Slöjd-egyesület« megalakítására tett indítványt, melyet a gyülekezet egyhangúlag, elfogadott. Az ügy tovább vezetésére Rónay elnöklete alatt bizottság kül­detett ki, a mely bizottságot Ember János kért, hogy az »Ungvármegyei közművelődési Társulatot« törekedjék lábraállitani s e rég szünetelő egyesület vegye működése körébe a Slöjd ügyét. — Guttenberg tanár másnap a szemináriumban tartott még a pap és tanitó-jelöltek- nek előadást, a hol a nép jövendő nevelőit nyerte meg az ügynek. A t. proleszor ur nemcsak nyilvános elő­adásaival, de a magánkörökben is érvényesült képessé­geivel is barátokat szerzett az ügynek. Itt az a vélemény róla, hogy egy apostolkodása eleven r e v i e w, ki sokoldalú ismereteiben, eredeti felfogásában bírja a ha­tás eszközeit. * Az ungvári gyermekbarát-egyesület f. hó 16-án délután 3 órakor tartotta meg tisztújító köz­gyűlését a következő eredménynyel: elnök: Fincicky Mihályné, alelnök: Hehelein Károly és Wein-Háthársy Mária, titkár : Mazuch Ede, jegyző : Hollós Sándor, pénz­tárnok : Tóth Kálmán, gazda: Révész József. Választ­mányi tagok : Török Hermin grófnő, Kende Pét érné, Ka- minszkv Gézáné, Lasztókay Réláné, Nehrebeczky Györgyné, Österreicher Jakabné, Szomráky Istvánné, Seidler Li- pótné, Tabódy Jenőné, Tóth Kálmánná, Weltmann Jó- zsefné, Tihanyi Dorr onkosné úrnők; Antalóczy Péter, Ember János, Erdős László, dr, Ivántsy László, Lám Sándor, Lévai Mór, Mocsáry Béla, Novák Lajos, Reis- mann Bertalan. Tihanyi Domonkos, Weinberger Albert, Zoltsák János. Fincicky Mihályné javaslatára az egyesü­let nagylelkű pártfogóját, Firczák Gyula munkácsi püs­pököt aö egyesület, védnökének, Ember János indítvá­nyára pedig Drohobeczky Gyula körösi püspököt tisztelet­beli elnöknek kiáltotta ki nagy lelkesedéssel a közgyűlés, miről a püspök táviratilag értesittetett. * A Széchenyi-liget városunk egyetlen üdülő I melyének mily módon rendbehozatala érdekében tegnap ; i társaskörben értekezlet tartatott. Az értekezlet abban {1 íllapodolt meg, hogy a rendelkezésre állható eszközök t hányában ezúttal csak a ligetet látogató közönség ál- * e lozatkészsége vehető igénybe, e végből gyüjtőivek bo- s láttatnak lei Különben jelezhetjük, hogy ehhez az ál- j e lozatkészséghez valószínűleg utoljára fordulnak az ér-1 1 leklődők, a mennyiben a városnak a liget megszerző- j \ >ére irányuló törekvése jó utón van. i í * Az ungvármegyei szeretetház alapja ] avára Novák Endre dr. »A közegészség« czimü köny- I rének szétküldése alkalmából a f. hó 22-ik napjáig ér- ] eezett adományok kimutatása. Küldöttek : Podmaniczky j ] frigyes báró, Karap Ferencz ny. kúriai biró, Pavel Mi- j i mly nagyváradi, Löhnhardt. Ferencz erdélyi, Szmrecsá- h lyi Pál szepesi püspökök és Császka György kalocsai j i jrsek 5—5 irtot, összesen 30 frt, Bérezik Árpád minis- j i ,eri tanácsos 15 irtot, Nagyvárad tiszti főorvosi hivatala 11 1 frt, Mokcsay Béla tb. főszolgabíró 1 frt, összesen 47 ; irt. — Ugyancsak a szeretetház alapja javára Panulin ; Péter 50 krt, Csomár József és Vass Albert 30—30 krt küldtek, a tanitó-egyesület évkönyvének megváltása czi- nén. Óberle János, bizottsági pénztáros. * A kerületi betegsegélyző-pénztár igazgatóságának e hó 16-án tartott ülésén a felügyelő bizottság tagjai részéről a felügyelő bizottság elnökévé egyhangúlag Krausz Emil választatott meg. Az ülés j további lolyamán tárgyaltatott és elfogadtatott az elnök-1 ség által beterjesztett ügyviteli szabályzat, megállapitta- tott az orvos fizetése egyelőre egy évre 600 frtban, s határozatba ment, hogy úgy az ungvári műmalom által létesíteni szándékolt gyári, valamint az ungvári első gőzmalom és Reissmann Hermann fürészeti telepének együttes vállalati pénztárával szemben állást foglal, s ez ügyekben felirat küldését határozta a kassai kereske­delmi kamarához a nemvéleményezés, a kereskedelem­ügyi ministerhez penig a íelállitási engedély megtagadása iránt. A vidékem szervezkedés ügyében megbizatott az elnökség, hogy a főszolgabirák előleges értesítése mel­lett a járások székhelyein teljesítse azt. Elhatározta to­vábbá az igazgatóság egy kettős záru, lehetőleg használt tüzmentes pénzszekrény beszerzését, valamint a pénztár állandó helyiségéül az Uj téren levő Stahlberger-féle ház egyik lakásának kibérlését. Minthogy a törvény által megkívánt választott bíróság megalakítása érdekében ed-1 dig mi sem történt, az igazgatóság megkeresés intézését' I határozta az ungvári iparhatósághoz aziránt, hogy a | választott bíróság megalakítása czéljából minél előbb közgyűlést hívjon egybe. Végül az alkalmazottaikat még be nem jelentett iparosok, kereskedők és intézetekhez a bejelentés azonnali teljesítése végett köröző-iv kikül­dését határozta el azzal, hogy a bejelentést még ez­után is elmulasztók nevei az iparhatóságnak, további eljárás végett bemutattassanak. * Erdei vasút. Az ungvári m. kir. főerdőhiva- tal Perecseny község vidékén lévő Vulsana-Plaj nevű völgyben erdei vasul létesítését tervezi. Az erre vonat­kozó közigazgatási bejárás vezetésével a kereskedelem­ügyi miniszter a in. kir. vasúti és hajózási főfelügyelő­séget'bízta meg. A bejárás illetőleg a helyszíni tárgya­lás megejtésére a nevezett főfelügyelőség a f. hó 27-ik napját tűzte ki. * Az ungvári főgimnázium tanári kara az ifjúság bevonásával 3—4 napra terjedő kirándulást tervez a pünkösdi szünidő alatt Már maros vármegyébe. Részt vesz azonkívül a gimnázium ifjúsága az országos tornaversenyen is, mely a pünkösdi ünnepekkor tartatik Budapesten. Ugyancsak a pünkösdi szünidőben tartatik meg Ungvárt a tornaverseny, melyre az előkészületek I már nagyban folynak. * Ujonczállitás. A múlt hét folyamán Ungvár város és a szobránczi járásban fejeztetett be az újonc - állítás a következő eredménynyel : Felhivatott Ungvárra 262, előállott 117; besoroztatott a hadsereghez 13, a honvédséghez 3, a hadsereg póítartalékába 1, összesen 17 ; visszahelyeztetett 62, fegyverképtelen 24, töröltetett 8, felülvizsgálatra rendeltetett 6, távolmaradt 145, telje­sen ismeretlenek száma 108. Szobránczra felhivatott 659, előállott 353 ; besoroztatott a hadsereghez 47, a hon­védséghez 14, a hadsereg póttartalékába 6, a honvédsé­gébe 5, összesen 72; visszahelyeztetett 167, fegyverkép- telen 80, töröltetett 22, felülvizsgálatra rendeltetett 12, távol maradt 306, teljesen ismeretlenek száma 77. * Az Ungvölgyi vasút Perecseny és Ungvár közt eső több vönalrészére, némely szükségesnek mutat­kozó és kérelmezett változtatás megállapítása czéljából a kereskedelemügyi miniszter közigazgatási pótbejárást rendelt el, mely Lakatos Aladár miniszteri titkár veze­tése alatt és a hivatott tényezők közbejöttével e hó 24-én Perec?* nben veszi kezdetét és 25-én Ungvárt lesz befejezve * Halálozások. W e i s z Dániel, helybeli is­mert szobf festő, e hó áO-án, életének 46. évében, hosz- szas szenvedés után elhunyt. — Péntek István, tar- nóczi születésű 66. gyalogezredbeli őrmester e hó 17-én szívbaja következtében hirtelen meghalt. A derék altiszt temetése bajtársainak nagy részvéte mellett 19-én volt. * Választmányi ülést tartott 1. hó 20-án az ungmegyei ált. tanitó-egyesület, Tabódy Jenő el­nöklete alatt, melyen az ülés és tanácskozás első tárgyát a járáskörök tavaszi gyűlései képezték. Az alapszabá­lyok szerint ugyanis a választmány irányítja a körök munkálkodását. A választmány azonban az idő rövidsé­gére való tekintettel, ez úttal nem ajánl kidolgozandó tételeket; csupán arra hívja fel elnökeik utján a körö­ket, hogy szak-kérdésekkel foglalkozzanak s gyűléseiket május havában múlhatatlanul tartsák meg. A kaposi já­rás elnökének elhalálozása folytán a közgyűlés összehí­vásával Rőthy K. nagyszelmenczi tanító bízatott meg. — Megállapittatott továbbá a közgyűlés ideje és tárgy- lorozata. A gyűlés napja: junius 28-ika; tárgyai: 1) a liráló bizotts. jelentés ; 2) Felolvasások: tartják: Masz­el y á k Pál és Budai István. 3) A tisztviselők és . körök jelentései. 4) Indítványok. A következő tárgy, . szeretetházi bizottság jelentése volt,melyből kiderült, hogy z eszme megpenditése időszerű volt, a mennyiben alig '|4év leforgása alatt az alap 194 irtot tesz, mely összeg az ingvári népbankban van elhelyezve. A még be nem folyt íjánlatokkal az alap 250 frt körül van. A bizottság lénztárnokává Ó b e r le János választatott, kinek a ta- íarékpénztári könyvek s a többi vonatkozó okmányok nzottságilag adattak át A tanítói segély-egyesület ügyé- íek előbbvitelével az uj elnök : Kardos Ignácz biza- ott meg Megbeszélés tárgyát képezte továbbá a tanszer- nuzeum ügye, mely mint Kardos Ignácz tanszertár- íok jelenti, szépen fejlődik. Különösen .figyelmet, érde- nelnek a mit vallás és közoki ministerium által kül­lőt! taneszközök, melyek a muzeum ügyét gyarapitották. Vliután a tanszerek szakszerű kezelése nagy időt igényel, 1 választmány Kardos mellé segéd szertárnokk - Tóth Kálmánt, jegyzővé pedig Révész Józsefet vak. ztotta meg. Hosszabb eszmecserére adott alkalmat a tanítói fize­tés rendezéséről szóló törvény-javaslat alkalmából teendő íépések kérdése, melynek eredménye, hogy a választ­mány a 300 frtos minimummal a tanítóság jogos vára­kozását kielégítve nem látja, felír tehát a képviselőház­hoz s a méltányos anyagi ellátást kérelmezi, kérvényét támogatás végett a vármegyei képviselőknek is megküldi. A. kérvényben az is kifejtendő, hogy a kántori já rulékok tanítói fizetésbe be ne tudassanak. A kér­vény fogalmazására Ember János kéretett fel. * Utadómentesség. A kereskedelmi minister f. évi 8391. sz. rendeletével úgy az állami mint a tör­vényhatósági tisztviselőket, illetve hivatalnokokat, vala­mint a néptanítókat és körjegyzőket illetményeik alap­ján előirt kereseti adő után kivetett úti adó fizetése alól felmentette, s elrendelte, hogy nemcsak a tényleges szol­gálatban álló, de nyugállományban levő állami és köz- igazgatási tisztviselők, valamint a törvényhatósági joggal felruházott .városokban állandóan lakó lelkészek és taní­tók által netán befizetett úti adó 1891 és 1892. évről vissza téríttessék. * Megint tűz. Zaricsón e hó 12-én éjjel tűz ütött ki s daczára a nagy szélnek, csak egy ház égett el a hozzá tartozó csűrrel és istállóval; azonban 2 ló és 4 drb szarvasmarha is oda égett. * Pénzügyőri szakasz Szobránczon. A beregszászi pénzügyigazgatóság Szobránczon egy pénz­ügyőri szakasz felállítását vette czélba, melyhez a szob­ránczi járás összes községei fognának tartozni * Eső ! Aminek hiányában a gazdák annyi aggo­dalommal néztek a jövő elé, aminek hullásáért milliók tekintettek az ég felé, tegnap reggel végre megérkezett. Megnyíltak az egek csatornái, s jótékony esővel áztatták a szárazságtól megkérgesedett földet, a túlritka, vagy még ki sem kelt vetést. — Városunk lakosságára is ki­tűnő hatással volt ez eső, mely amellett hogy a leve­gőt megtisztította, megmentette egyúttal azoktól a rop­pant porfelhőktől, miket a városi hatóság szokott heten- kint kétszer az utczaseprések alkalmával közegeinek felügyelete alatt rendeztetni. * Égő leányok. E hó 18-án esti 8—9 óra között L. Széchenyi-téri házában a leánycselédek han- ezurozás közben az égő petróleumlámpát {eldöntötték, mitől mindkettőjükön meggyuladt a ruha, s az egyiknek Kricska Máriának karjai égtek össze, a másik, Svanda Kati, pedig az arczán szenvedett súlyos sebeket. Mind­kettőt csak nagy bajjal menthették meg a lángoktól. A súlyosabban sérüli Svanda Kati az ungvári közkórházba szállíttatott, hol azonnal gyógykezelés alá vétetett. * Baleset. A radvánczi kőbányában történő robbantásoknak e hó 17-én majdnem emberélet esett áldozatul Ugyanis Friedman Izidor, segéd Friedman Ber­talan helybeli vaskereskedőnél, szülei látogatása végett otthon időzötl s a házuk kertjében töltött idő alatt egy a bányából oda tévedt kődarab oly súlyos sebet ejtett tején, hogy munkaképtelenné vált s egész hete már az ágyat őrzi. Érdekes a dologban, hogy nevezett segéd csak e hó 16-án jelentetett be és vétetett fel a kerületi betegsegélyző-pénztárba, s 17-én — bár önkéntelen — már jogos részese lett a pénztár segélyezéseinek. * Vízbe esett. A napokban a nagyhid melletti Ujtéren levő kőfalról egy műrnalmi munkás, állítólag szédülés folytán, az Ung folyóba esett. Hudák István rendőr-őrsvezető, minthogy a viz megközelítésére más eszközzel nem birt, lábtó segítségével ment a megré­mült s kénytelen-kelletlen hidegfürdőt vevő munkás után, s egy póznával sikerült is a már-már fuldokolni kezdőt kimentenie. A rendőr ezen tette annál inkább érdemel dicséretet, mivel mentő-csónak hiányában saját életét is koczkáztatta. — Ideje lenne, hogy a mentő csónak szük­ségessége megszűnjék ismeretlen fogalom lenni a város hatósága előtt is. * Apjukat lopták meg. Liebermann Volt és Móricz cziroka-bélai gyerkőezök e hó 13-án Ungvárra állítólag szolgálatot keresni jöttek, mely alkalommal L. Volt betért Fried József óráshoz s neki 3 aranygyűrűt kínált megvételre. Az órás kérdőre vonta az eladót a gyűrűk szerzésére nézve s mert L. Voltnál a zsebében támadt csörgés után ítélve, még több gyűrűt is vélt lelni, azt mondotta, hogy először a rendőrséghez megy a gyűrűkkel. Az eladónak ez nem tetszett, s a gyűrűket kikapta az órás kezéből s a bolt előtt várakozó öcscsé- vel a Széchenyi-tér felé szaladt Fried üldözőbe vette őket s a Weinberger-ház udvarából egy oda érkező rendőr segítségével a városházára kisérte, a hol meg- motoztatásuk után a gyűrűk már nem találtattak. Ki­hallgatásuk során a két gyerkőcz mindent tagadott, s csak másnap vallotta be Móricz, hogy bátyja a gyűrű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom