Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1889-11-17 / 46. szám
tényleg befolyt az elsőre 11708 frt 55 kr a másikra..................... ..... 5176 „ 75 „ Összesen : 16885 frt 30 kr az előirányzat .... 16804 „ 67 „ tehát több folyt be 80 frt 63 krral A kiadásoknál az előirányzat három cím alá vehető, u. m. 1) a laktanyákra előirányzott kiadás ..................................... 10871 frt 68 kr 2) a bérletekre .... 4330 „ — 3) javításokra, tüzbizt. stb.-re 1572 „ 98 „ Összesen: 16774 frt 66 kr Ezen tételekre kiadatott és pedig: 1) laktanyáknál .... 15180 „ 80 „ 2) béreknél ........................... 3466 , 51 „ 3) javítások stb.-re . . . 1741 „ 75 „ Összesen: 20389 frt 06 kr A bevétel volt 20095 „ 10 „ mutatkoznék több kiadás : 293 frt 96 kr De az 1886. pénzmaradvány volt ............................................... 1294 „ 26 „ s ha ebből levonjuk a több kiadást .......................................... 293 „ 96 „ marad pénzmaradvány: 1000 frt 30 kr A mily kedvező erdménynyel záródott az 1887-iki év, ép oly kedvezőtlenül végződött az 1888 iki, mert ámbár az 1887-ikinél is a laktanyai költségelőirányzat kiadása 3614 frt 40 krral haladja felül, de a bevételeknél is 3290 frt 63 kr kedvezőbb a tényleges eredmény, mint az előirányzat, igy hát az 1887-iki év zárszámadásait kedvezőknek mondhatjuk. Az 1888-iki zárszámadásoknál általánosságban ugyanazt mondhatjuk, hogy t. i. a pénztári napló nem felel meg a követelményeknek, mert ebben is összeadási hibákat találtunk. A zárszámadási eredményt ekként állapítottuk meg: I. Bevétel, a) múlt évi pénzmaradvány ..................................... 1000 frt 30 kr b) az 1888-iki bevétel . . 18846 , 74 , összes bevéti: 19846 frt 04 kr II. Kiadás .......................... 24444 „ 04 „ levonva a bevételt . . . 19846 , 04 , maradt 1888. év végén hiány: 4598 frt 00 kr Minthogy ily nagy összeg fedezet nélkül nem lehetett, úgy vettük fel, hogy ezt a pénztár a keze alatt levő készpénzből fedezte, mert tényleg kiadta. E feltevésünket a segédnaplók nyomán igazoltnak találtuk, még pedig első sorban az építkezési nap. lóban 1888. év végén 2764 frt 93 kr pénzmaradványt találtunk feljegyezve; tehát kétségtelennek látszik, hogy e pénz fölösleg a katonai jövedék kiadásaira fordittatott, mivel a pénz külön kezelve nincs meg. A részletezés következő eredményt tüntet tel Bevételre előirányozva volt 17898 frt 17 kr tényleg befolyt . . . . 18845 „ 74 n vagyis több jött be: 947 frt 57 krral Cimek szerint pedig volt előirányozva : a) laktanyákra .... 15588 frt 05 kr b) bérletekre .....................2310 „ 12 „ 17898 frt 17 kr befolyt tényleg: a) laktanyákra .... 14348 „ 50 „ b) bérletekre .......... 4497 „ 24 „ 18845 frt 74 kr A bérletnél azonban csak átfutó bevételként szerepelnek azon évnegyedi bérek, melyek a kassai hadtestparancsnokság által az altisztek lakásaira utalványoztatnak az itteni állomás parancsnoksághoz a laktanyai bérrel együtt, mely a városi pénztár által nyugtatványoztatik ugyan, de egyidejűleg vissza is adatik belőle az altiszti lakások bére 640 írttól 675 írtig menő összegben. Azért van eltérés az előirányzattól a bérletekre felvett összegnél. A kiadásoknál az előirányzat négy cim alá vehető, és pedig 1., laktanyainál .....................13197 frt 2., bérleteknél . - . . . 2980 „ 3., javítás és a többi . . . 1300 „ 4., tűzbiztosítás . • . . . 328 „ 98 kr. összesen 17805 frt 98 kr. Ezen tételekre kiadatott tényleg 1., laktanyainál .... 13393 frt 86 kr. 2., bérleteknél .... 5924 „ 33'/s “ 3., javításoknál .... 4851 „ 41 '/a » 4., tűzbiztosításra ■ ■ . 274 „ 43 „ összesen 24444 frt 04 ki Ez összehasonlításból látszik, hogy a javításokra előirányzott 1300 frt tétel, 4851 frt 411/, krra emelkedett, vagyis 3551 frt 41 Va krral haladta túl az előirányzatot. E több kiadás valószínűleg építkezésekre ment fel, miután a laktanyák teljesen nem voltak elkészülve s épen e miatt a t. képviselő testület kénytelen volt 7000 frt ideiglenes kölcsönt is felvenni az ungvári iparbanktól. Ezeket mind figyelembe véve, a fentebb említett zárszámadási eredményt, mely szerint a katonai jövedék 4598 frt hiánynyal záratott le, indokoltnak a fentiekkel látjuk és a 7000 frtos kölcsönnel lett fedezve, melynek zárszámadása szintén élénkbe adatott, azonban a h. polgármester kívánatéra ezen számadások megvizsgálását akkorra halasztottuk, a mikor a most felépült laktanya1 számadások is elké zültek, igazat adván a h. polgármesternek abban, hogy a laktanyai építkezési számadások elejétől kezdve egy folytonosságban bírálhatók meg. Mindamellett a pénztári helyzet 1887. és 1888-iki állapotára való tekintettel midőn a hiányt 4598 írtban megállapítottuk, egyúttal kerestük ezen hiány fedezetét is, és úgy találtuk, hogy az 1888. évi építkezési napló lezárt eredménye szerint találtatott felesleg 2764 frt 93 kr. a mit ha a .......................................... 4598 írtból leveszünk................................ ..... . 2764 frt 93 kr. marad még mindig .... 1833 frt 07 kr. hiány. De ezen hiányhoz még az iparnaplóban talált 416 frt 42 kr. kr hiány is járul s akkor : 2249 frt 49 kr. pénztári hiányt lehet tényleg megállapítani, melynek fedezetét nem találjuk sehol. Minthogy azonban a pénztári főnapló 2917 frt 40 kr. készpénz maradványnyal záratott le, lehetetlen feltenni, hogy a 2249 frt 49 kr hiány ne készpénzzel fedeztetett volna, csak nem volt bekönyvelve, vagy a mi még hihetőbb a helypénz óvadékból fedeztetvén, ezzel a közpénztár a helypénz óvadékot letevő bérlőknek tartozik a fentebbi arányban. Javaslatunk tehát oda terjed, hogy az 1887. és 1888-ik évi katonai jövedékről szóló zárszámadásokra nézve a pénztár részére adassék meg a felmentvény, de utasittassék, hogy az 1887-iki zárszámadásoknál az 1000 frt 30 krban általunk megállapított pénzmaradványt vigye át 1888-ik évre, s ennek decemb r 31 iki zárlatát 4598 frt több kiadással tüntesse ki. Nehogy azonban ezen több kiadás zavarólag hasson az 1889-ik évi számadásokra az építkezési naplóban feltüntetett 2764 frt 93 kr fölösleget fordítsa ezen több kiadás fedezetére s ott a zárlatot akként egyenlítse ki ; a még fenmaradó 1833 frt 07 kr több kiadást pedig a közpénztár javára írja elő a katonai jövedék számlalapján. Ungvári, 1889. novemberhó 12.“ Ezzel kapcsolatban felolvastatott a számvevőszók jelentése néhai Barcs Pál volt pónztárnoknak a városi pénztár s egyesek megkárosítására valló szabálytalan pénzkezeléséből eredt hiányokról, mely hiányok 428 ft 26 krra rúgnak. A .képviselő testület ezen hiány megtérítésében a volt pénztárnokot elmarasztalta s illetve ezen Összegnek 500 ft tiszti óvadékából per utján való behajtása iránt a tanácsot felhatalmazta. Következett Bobula János, a ki Ungvár városának laktanya terveket készített, de azokat a polgármester nem találta jónak, mivel normál laktanyákra volt készítve, mi pedig a barakrendszerre tértünk át. Bobula ezért megaprehendált és 15.000 ftot kórt a tervrajzaiért. A beregszászi kir. tszók 5080 ftot, kamatokat és 378 frt perköltséget ítélt meg neki, a másodbiróság helyben hagyta szó nélkül, most tehát űzetni kell. De honnan? A pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy 4 részletben a költségvetéseknél a katonai jövedék terhére vétessék fel, addig pedig fizesse ki a tanács kölcsönpénzből. Báró Redvitz Sándor a 4-ik véka alapnak 1000 fttal tartozik, kéri, hogy a kamatok engedtessenek néki el s a tőkét 1892-től félévi 100 ftos részletekben törlesztbesse 5#j0 kamat mellett, neje zálogjogi biztosítékkal állna jót a tartozásért. Elfogadtatott. A város határában nyitandó kőbányák művelésére vonatkozó szabályrendelet módosítása elfogadtatott. A kincstári földek megvételére vonatkozó polgármesteri jelentés helyeslőleg tudomásul vétetett. Lehócky Béla polgármesternek tekintettel folytonos betegségére újabb 3 havi szabadságidő engedélyeztetett. Ezután jött a helypónz ügyben a bérlők egy kérvénye, mely hosszas felszólalásokat provokált. E tárgyra visszatérünk. Ungvár város rendezett tanácsától. Felhiviis. A városi képviselő-testületnek f. évi október hó 18’án tartott közgyűlésében 93. szám alatt hozott határozata alapján felhivatlk az adóközönség, hogy az államkincstár, a vármegyei úti alap és a városi közpénztár irányában fenálló bárminemű adótartozását csak is a város pénztárába fizesse be, mert egyes tisztviselők nincsenek felhatalmazva a telektől pénzt felvenni, s ilyen befizetés esetleg a fél kárával fogna járni. A ki pedig ezelőtt netalán a pénztár mellőzésével valamely tisztviselőnek vagy végrehajtói személynek fizetett volna, ezen fizetési nyugtáját folyó évi december hó 31-éig a városi pénztárnál előmutalni el ne mulassza, mivel azontúl az ilyen nyugtatványokra történt befizetések beszámítását, vagy visszatérítését a városi pénztár nem lesz köteles teljesíteni. Ungvári, 1889. november hó 16-án. EÖRY ELEK FINCICKY MIHÁLY v. főjegyző. h. polgármester. Különfélék. * Sajtóper. Lapunk szerkesztője ellen Wein berger Arthur bozosi lakos sajtópert indított a f. évi junius hó 9-én az „Ung“ 23-ik számában „Hogy lopják meg az államot“ feliratú ujdonsági cikk tartalma miatt. A vádlevelet Dr. Ferderber Vilmos ungvári ügyvéd adta be és folyó évi december hó 20-ára a tárgyalás már ki is van tűzve. Sajnáljuk Weinberger Arthur újdonsült gentri urnák eljárását, de meglehet győződve, hogy becsületét rósz helyen keresi, mert az incriminált cikk nem tartalmaz rágalmat. Egyébkint majd meglátjuk a tárgyalásnál. Lapunk szerkesztője több előkelő állású és a hirlapi közleményben említett ügyek vizsgálatánál részt vett egyéneket hiv meg mentő tanukul. * Bizottsági tagok választása. Ungvárrnegye választott bizottsági tagjainak fele e hó 22-én újra választatik. Az Ungvár városi kerületben és pedig az I. kerületben Orosz Mihály, Fincicky Mihály, Saarossy Károly, a II. kerületben Árki Fülöp, Zoltsák János, a III. kerületben Kusnyiry tG y u 1 a, Tasnády Dezső és Barcs Pál kilépett tagok helyei lesznek betöltendők. Az eddigi hangulat után Ítélve nem nagy az érdeklődés a választás iránt s úgy látszik, hogy a kilépett tagok újra meglesznek választva, kivéve hogy az elhunyt Barcs Pál helyére jön uj tag. * Küldöttség. Firczák Gyula nagyprépost, Bácsin- szky Ödön c. kanonok és Petreczky János, körjegyző urakból álló küldöttség ment föl legközelebb Buda' pestre a pénzügyminiszterhez, hogy Perecseny, Dubri- nics és Yoloszánka községek érdekeit, kik a m. kir. kincstár által eszközölt árverezésnél a községeikben fekvő- kincstári birtokok megvásárlásától elestek, utólagosan érvényre juttassák. A küldöttséget a miniszter megnyugtatta, hogy a községek elsőbbségi jogát mindenkor figyelembe fogja venni. így hát remény van arra, hogy a községek kezeiről elütött földek mégis a községek tulajdoniba fognak jutni. * Iparkamaraiügy. A spanyol vámhivatalok egy f. é. szeptember 25 ón kelt spanyol királyi rendelettel utasítva lettek, hogy a szerződéses államokból a spanyol kikötőkbe érkező lisztet 1889. december 1 tői kezdve csakis származási bizonylatok előmutatása mellett kezeljék a szerződéses vámtarifa tétele szerint. A származási bizonylatok kiállítására nézve Spanyolországban a következő határozatok vannak érvényben : 1., A származási ■bizonylatnak a termelő vagy gyáros, vagy az
