Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1888-09-23 / 39. szám

a képviseletet, kimondani : hogy* mind két jelentés tudomásul vétetik s a kaszárnyák tárgyában az ötös bizottság által tett megjegyzések a pénzügyi bizottságnak adassanak ki, hogy az a javaslat értelmében tegye meg az intézkedéseket. Ezután felszólalt R e i s m a n n Bertalan. Az ötös bizottság javaslatát — úgymond — általánosságban sem fogadja el, mert vizsgálattétellel nem volt megbízva. A mit az ötös bizottság mi veit, az egy valódi vizsgálat, mely a vizsgálat láncolatának utolsó szeméig van kiterjesztve; már pedig a képviselet nem vizsgálatot akart a tisztviselők ellen, mert akkor 2—3 gyakorló jogászt is küldött volna az ötös bizottság tagjaihoz. Ezután bírálja a vádlevél részleteit; kimutatja hogy mindaz, a mivel Lehocky vádoltatik nem képez törvénytelenséget vagy oly mulasztást, mely megtoriandó. Az hogy egyes alapokból előleg vétetett a deficitek fedezésére, gyakorlatban van a kormánynál is; ez is kölcsön vesz egyik-másik alapból a szükségletek fedezésére, s alkalmas időben visszatéríti ezt. De különben is a polgármester minden egyes esetben előlegek vételére a képviselet határozatát birja. A fegyelmi vizsgálat elrendelésének eseteire nézve felolvasta a törvényt s az erre vonatkozó indokolását a törvény javaslatának, melyből levonta a következtetést, hogy ha állanának is a vádak, fegyelmit elrendelni akkor sem lehetne. De a város érdekében is mellőzendő a fegyelmi, mert hisz a megyén kívül lakó közönség helyi viszonyainkat nem ösmeri, s a fegyelmi elrendelése esetén azt a benyomást fogja szerezni, hogy a tanács körében nagy a defraudáció, ez pedig alaptalan bár, de hitelünknek igen ártana. Pártolja Mocsáry indítványát.

Makkay Dániel fölötte sikerült beszédjében kimutatta, miként mindazok, a miket az ötös bizottság föltár, nem mai keletűek. Tudva voltak azok mindenki előtt, s igy most már eső után köpönyeg volna vádolni azokért a polgármestert. De ezt tenni jogosan nem is lehet, mert a képviselet a vádban foglaltak tárgyában esetről-esetre határozott már s a polgármesterné megadta a felmentvényt.

Utóvégre a mivel a polgármestert vádolják, azzal a képviseletet egészben véve kellene vádolni, mivel a képviselet, mint ellenőrzésre hivatott közeg, az alapok felhasználását jóváhagyta, a kaszárnyák házi építését megengedte, dacára annak, hogy többen s igy a felszólaló is ellenezték azt ; most tehát igazságta'an azt mondani Lehocky felől, hogy ő rútul visszaélt volna a képviselet bizalmával. Elitéli azon eljárását az ötös bizottságnak, hogy vizsgálatáról a megye főispánját is értesítette; ez nem volt szép, de túllépés is volt azon megbízatáson, melyet a képviselettől nyert. A polgár- mesteri jelentés meggyőzte őt, hogy az ötös b. vádlevele alaptalan, miért azt figyelmen kívül hagyni kéri. Még nehányan rövid megjegyzéssel hozzászólottak a tárgyhoz.

Végül I v á n t s y Lé szló szólott, kijelentvén, hogy a fegyelmi eljárás elrendeléséül ő sem talál támpontot. De mert maga a polgármesteri válasz sem tagadja, hogy itt ott szabálytalanságok történtek, indítványozza: hogy a fegyelmi eljár; s kérelme mellőzendő, de az ötös b. jelentése oly utasítással adassék át a tanácsnak, hogy az ott feltárt szabálytalanságokat elhárítani kötelességének ismerje. Ezen indítvány azután, a kért névszerinti szavazás mellőzésévé! egyhangúlag elfogadtatott.

* *

*

A képviselet délutáni 3 órakor folytatta tanácskozását, melynek tárgya volt az 1889 dik évi költségelőirányzat. Az előirányzat az idei költség keretén belül van megállapítva. A gyűlésen aránylag kevesen jelentek meg. Az előirányzat tételei 2 —3 kivételével vita nélkül elfogadtattak. De a melyik felett azután vita támadt, az olyan viháros volt, a minő nem igen hangzott még el a teremben. A kerámiai iskola részére felvett 540 frt. subventiót a pénzügyi bizottság törölni javasolta, mivel az intézet magán jellegűvé lett- N o v á k Endre kérte a tétel megszavazását még ez egy évre, hogy az utolsó évi tanfolyamot végző ifjak pályájukat befejezzek, tagadta tehát, hogy az iskola mir fenn nem állana. Mocsáry Géza ragaszkodott a pénzügyi bizottság törléséhez, s beszédje közben, de több Ízben is szót emelve, éles támadást intézet Novák Endre ellen, mely igen kínos benyomást tett a hallgatókra. A képviselet többsége Wein b e r g e r A’bert indítványára megszavazta a

tételt olyan kikötéssel azonban, hogy a mennyiben az iskola már magán munkákat is készít, ennek uetáni tiszta jövedelme első sorban a helyiség bérének törlesztésére fordítandó, s a város esetleg a deficitet fedezi, vagy ha tiszta jövedelme nincsen, az egész 540 frt. kiszolgáltatandó.

Viharos jelenet volt még a tűzoltó-szerek szá I- litása, szeméthordás stb. vállalatánál. Ezt Hudzina 997 frt 13 krért vállalkozott teljesíteni ; kiderült azonban, .hogy vállalkozó tévedésből tett oly csekély ajánlatot, mely még egyszer oly értéknek felel meg ; kérte felmentését s bánatpénzének kiadását. A vállalatra az árlejtés után a tűzoltó-egylet és Reismann Leo tettek ajánlatot 1770 és 1820 frttal. A képviselet Hudzinát a kötelezettség alól kibocsátotta, azonban a szabályok értelmében uj árverés megtartását rendelte el. Reismann Leo a képviselethez egy oda nem is tartozó panaszt adott be Mocsáry ellen, melyben a népszerű tüzoltó-fő- parancsnokot rágalmazza. Megérdemli nevezett panaszló, hogy rágalmazása megtoroltassék. Álljon a dolog bár miként, annyi tény s azt mindenki el ösmeri, hogy Mocsáry Géza a tűzoltó egyletnek buzgó, lelkes és erélyes főparancsnoka, kihez az egyleti tagok egész odaadással ragaszkodnak, s óhajtjuk, hogy az egylet érdekében még igen soká álljon annak élén, mint főparancsnok.

R e i s m a n n Bertalan indítványára egy uj halotti kocsi fog beszereztetni s erre 550 frt. költség szavaztatott meg. A jövő évben a kiadásokhoz 13864 irt. 57 krt. kell pótadó utján beszedni, s a pótadóba az állami adó minden forintja után 26 krt. kell fizetni.

A gyűlés emlékezetes marad ; a polgármester és a tanács a vádakkal szemben tisztázták magukat. Az agitátiónak is jótékony eredménye van, t. i. a városi tisztviselői kar figyelmeztetve lett és buzdítva a nagyobb serénységre. Most csak azt kell kérnünk, hogy csillapuljanak le a szenvedélyek, s nyugalom vonuljon be mindenfelé ; mert nagy szerencsétlenség volna városunkra, ha a közügy terén kifejtett harc a magán életbe, az emberek társas körébe is átvitetnék. A tapasztalat Ungvárt már egyszer keserűen igazolta, hogy nincsen nagyobb veszedelem annál, midőn a városháza vagy megyeháza falai között kifejlődő harc, átvitetik a magán életbe, s az emberek egymás közötti gyűlölködése elfajul; mert ez minden szép és nemes dolog iránti törekvést meghiúsít, arra pedig nékünk ungváriaknak szükségünk nincsen. Sok feladat vár ugyanis nálunk megoldásra, melyhez egymás iránti jóindulat és vállvetett tevékenység szükségeltetik.

különfélék.

* Rudolf trónörökös nem jött el az ungmegyei szarvasvadászatokra e hó 20 án, mint előre jelezve volt. Közbejött okok ő fenségét másfelé szólították el s igy városunk elesett azon szerencsétől, melyben rövid idő alatt már ez évben kétszer részesült, hogy ő fenségét harmadszor is üdvözölhesse.

Az új vallás és közoktatási miniszter. A hivatalos lap e hó 21-én tette közé gróf Csáky Albin Szepesmegye főispánjának vallás és közoktatási miniszterré történt kineveztetését. Üdvözöljük mi is az új minisztert és sok szerencsét kívánunk neki a magasztos és fáradtságos hivatás betöltéséhez.

* A városi képviselet e hó 25-én folytatja rendes őszi közgyűlését, mely e hó 19-ére volt kitűzve, a közbeesett izr. ünnepek miatt azonban

énytelen volt áttenni e hó 25'ére. Tárgyaltatni fog a városi szervezeti szabályrendelet.

* Gyászliirek. Dobost János cs. és kir. nyugalmazott őrnagy, életének 60-ik évében e hó 15-én hosszas szenvedés után Perecsenyben elhalt.

— Waldmann Adolf, egykor jó hirü kereskedő, hosszas betegeskedés után e hó 20 án elhalt. Béke poraikra !

— Ezer elbeszélés. Mindenki, a ki a magy r irodalom iránt érdeklődik, szomorúan tapasztalja, hogy évek óta mindenféle haszontalan, értéktelen rémregényekkel . rasztják el a jólelkü magyar olvasó közönséget. Külföldről behozott borzalmassá gok, névtelen Írók agyrémei foglaltatnak e füzetekben, melyeket hangzatos címek, ajándékok, erőszakosságok árán oda csempésznek a józanságáról máskép ismert magyar ember asztalára. Ezek az állapotok nem tarthatnak így tovább. Minden nemesen gondolkodó ember örömmel fog segédkezet nyújtani azon vállalathoz, melynek az a célja, hogy leszorítsa a térről a hitványságokat és komoly, valódi irodalmi becscsel birő olvasmányt nyújtson.

— Mindenki, a ki meg van győződve annak igazságáról, hogy erős és életteljes nemzeti irodalom nélkül nem lehet erős nemzeti élet, csak tengődés lassú sorvadás és végül dicstelen megsemmisülés,

— mindenki, a ki érzi, hogy hazánkban az irodalomnak nemcsak szórakoztató és lélekneinesit-ő, de a nemzet létezését fentartó hívatása is van, szívesen fogja üdvözölni azon vállalatot, mely egyúttal a magyar irodalom elterjedésének egyik főakadályán is segíteni kiván, oly olcsó áron juttatva értékes jeles irodalmi munkát a közönség kezébe, a mily ár eddig a szűk téren mozgó kiadóknál lehetetlennek látszott. A hozzánk is beküldött két terjedelmes füzet megkezdi Vértesi Arnold összes mun • káinak közlését s már e Két füzet is öt befejezett novellát tartalmaz. — Ezer elbeszélés lesz ez, részint rövidebb, részint hosszabb és ezer elbeszélésben visszatükröződve látja az olvasó a magyar történeti és társadalmi élet, a jelen és* a múlt hü képeit. A történelmi elbeszélések, megannyi korrajzok a magyar történelmi fényes és borús korszakaiból. A társadalmi novelják, a közelmúlt és a mai élet minden küzdelmét, fényoldalát árnyékoldalát feltüntetik. A társadalom minden rétege szerepel e novalla-csoportban. A politikai tisztviselői, kereskedő, iparos világ, a főrangú körök. vidéki birtokos osztály, a kisvárosi polgárság és a falusi nép mind festve van Vértesi Arnold müveiben. Gazdag emberek, szegény emberek küzdelmei az élettel; lelki és s/.ivbeli harcok százezernyi változatban. Ezer elbeszélés! Kimondani is sok ; címeiket végig olvasni is munka, hát még annyi történetet kigondolni és megírni! — Vértesi Arnold három tizeden át szolgálta az irodalmat sok elösmerésseí és fáradhatatlan munkálkodásának gyümölcse e rengeteg eredmény. Egy egész könyvtár ez ezer elbeszélés, melynek egy része hosszabb terjedelmű regény. A mint következik majd sorban a regények is közöltetetni fognak a füzetes vállalatban. Folyó évi októbertől kezdve hetenként megjelenik egy fűzet diszés kiállításban. 3 nagy ivén, sürü szedéssel s e gazdag tartalom daczára egy füzet ára 16 krajcár. Ily hallatlan olcsó árban koinoiy, irodalmi értekkel biró munkát még nem terjesztettek eddig. Előfizet- hetni egyszerre több füzetre is. Egész évre 52 füzetre 7 frt 80 kr., félévre 26 füzetre 3 frt 90 kr., negyedévre 14 füzet 1 frt 95 kr. — Gyűjtők minden öt előfizető után egv-egy tiszteletpéldányban részesülnek. Az előfizetési pénzek Debrecenbe Vértesi Arnold nevére küldendők, s a füzetek expediálása posta utján vagy kiváDatra könyvkereskedés utján történik. Előfizethetni lehet az összes hazai könyvkereskedőknél is.

* Az ungvári kereskedő ifjak önképző kör- és segélyegylete f. évi szeptember hó 29-én, szombaton a „Korona“ vendéglő nagytermében Lányi Gyula zenekarának közreműködése mellett a helybeli kath. fögymnasium szegény tanulóinak felsegélésére zártkörű táncestélyt rendez. Sze- mélyjegy 1 frt. családjegy 3 frt. A (jótékony cél iránti tekintetből felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A kik tévedésből meghivót nem kaptak, de erre igényt tartanak, szíveskedjenek ez iránt az egylet titkárához fordulni.

— „Szerkesztői üzenetek.“ A Pesti Hírlap közkedveltségét az utóbbi időben lehetőleg még fokozta a szerkesztői üzenetek rovata, melyet egy lap sem kultivál oly mérvben, mint épen a Pesti Hirlap. Hasáb- szamra közöl napról napra nem sablonszerű üzeneteket, melyeket csak az ért, a ki a kérdést, intézte; de a Pesti Hirlap szerkesztői üzeneteinek rovata sokszor fölér egész tárcával, mely oktat és szórakoztat egyszerre s a kérdések, melyekben az olvasó közönség tanácsért fordul a szerkesztőséghez, élénken tanúskodnak arról a szinte családias, szívélyes viszonyról, mely a Pesti Hirlap szerkesztősége és előfizetői között fenn.! 1. Vannak azonban más rovatok is, melyek egy lapban sem oly tartalmasak, mint a Pesti Hírlapban; ilyenek a színházi, törvényszéki, napihír és távirat-rovatok. Azonkívül jót megválogatott tárcák és mulattató karcolatok emelik a Pesti Hirlap becsét s teszik oly élénkké, hogy e tekin tétben egy lap sem versenyezhet, vele. É* bár eszerint, méltán mintalapnak nevezhető, előfizetési ára alig haladja meg a legolcsóbb néplapok árát, lévén egy hóra I frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. Az előfizetési összegek a Pesti Hirlap kiadóhivatalába (Budapest, nádor-utca 7. sz.) intézendők, a honnét egy hétig mutatványszámokat, is küldenek ingyen és bérmeutve.

* Eljegyzés. Pajkosy Emil vasúti hivatalnok e napokban jegyezte el Bacsinszky Ödön címzetes kanonok lyuttai espereslelkésznek Anna nevű- kedves leányát.

* Országos vásárunk e hó 24 és 25 én fog megtartatni.

— Irodalombarátok és nyelvészek figyelmébe!

Alulírott kiadásában meg fog jelenni a „Magyar ne Ívtörtén éti szótár“ a legrégibb nyelv emlékektől a nyelvújításig. A magyar tudományosakadémia megbízásából több szakférfi előzetes közreműködésével szerkesztették Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond akadémiai tagok. A nyelvészek, az irodalombarátok, a/, iskola emberei s a szaktudományok művelői rég érezték egy nyelvtörténeti szótár szükségét, mely biztos fölvi- lágositást adhasson mindazon esetekben, melyekben a magyar kifejezések korára vagy történetére nézve kétségek merülhetnek föl. A nyelvújítás annyi s oly mész- szemenő változtatást eszközölt irodalmunk nyelvében, hogy a hagyománynak számtalan szála elszakadt s nyelvérzékünk is annyira megzavarodott, hogy gyakran cserben hagyot t vagy áléi ra vezetett annak a megítélésében, mi helyes, mi helytelen ,mi régi kincse

nyelvünknek s mi újabb szerzeménye. Hogy az égető szükségnek eleget tegyen s hogy nyelvtudományunknak megvesse a legbiztosabb alapot, a magyar