Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-30 / 44. szám

óta. Ezek az árak egyátalán nincsenek, arányban a marha árakkal s ennélfogva indítványozza, hogy intéztessék kérelem a megyei alispánhoz, miként az idézett magas miniszteri intézmény alapján a húsnak árszabályozását Ungvár város területén vegye foganatba és tekintettel a jelenlegi alacsony maiha árakra, a tehén húsnak kilóját 32 krra, az ökör húsát pedig 34 krra szabja meg.

Az indítvány a legközelebbi képviseleti gyű lésen fog tárgyaltatni.

Unpármeoö 1887- évi iGgtölili altodét fizetőinek névsora

Gr. Sztáray Antal 6347.20 kr, Gr. Hadik Bar-1 kócy Endre 5460.93 kr. Gr. Apponyi György 1959.28 kr.grf Török Napoleon 1835-61 kr,Weinberger Albert I808.14 kr., Weinhändler Jakab 151425 kr Br. Ritter Hektor I4I4.93 kr, Br. Vécsey József

I353.I9 kr, Gr. Sztáray család 1153.13 kr, Guttmann

Isidor 1215.73 kr, Mocsonyi Zénó 1I29.59 kr, Weinberger Herman 9I4 98 kr., Patay Gyula 881.89 kr, Widder Ignác, Spiegel Herman, Herceg Rohán Lajos, Weinberger Adolf 746.26 kr, Seidler Lipót, Gr. Sztáray István, Tomcsányi Gyula 651.74 kr.i Br. Koc Vilmos, Br. Vécsey Alajos, László Albert, 587.45, Pásztélyi János, Markos György, Stépán Gábor, Ibrányi László,Widder Albert, Nehrebecky György, Stahlberger Mór, Gaspero Antal 485.13 kr. l ipcsey József, Csuha István, Bernáth Zoltán, Ma- riássy János, Reisman Bertalan, Muzsik Mihály, Zicherman Adolf 385.86 kr, Dr. Ivántsy László, Weinberger Jakab, Kovács Károly, Winkler Lemmel, Weinberger Salamon, Kohn József és társa, Weinberger Lipót, Deésy Ferenc, Dr. Preis Adolf, Gr. Hadik Sándor, Dr. Here Mór, Klein Áron, Aberdan Fischl, Kellner Izráel, Dr. Spitzer Sándor, Róth Pinkász, Schvarz Mendel, Bródi Markusz, Pulszky Géza, Gottlieb Ábrahám 295.48 kr, Szemere Lajos, Grósz Ábrahám, Halmos József, Philipovits Herman, Herceg Ferenc, Herskovits Áron, Pogány Antal, Telendy Antal, Bernáth Dezső, Bródy Zsig- mond, Gr. Vasquez Lajos, Krón Chaim, Zinner Salamon, Molnár Elemér, Gottlieb Mihály, Kulin Aurel, Fialkovits Izidor, Bene Lajos, Rákosi János, Fiala Károly, Perlstein József, Lehocky Béla, Szilágyi Ferenc, Kandó Kálmán, Ritók Sándor, Herceg Károly, Lenorovits Mendel, Csonka Béla, Pribék Pál, Fekete Viuce, Krausz Adolf, Makay Dániel, Buday Miklós, Dr, Spanyol Béla, Bugyis András, Rosenblüth Ignác, Kóhn Herman, Tüchler Salamon, Tabódy Jenő, Hoffmann Béla, Drávecky Aurel, Wohl József, Bobórszky Tamás, Pollák Sámuel, I98.2 kr., Felföldy Ödön, Mocsáry Géza, Nagy Miháy, Grünvald Mosko, Dr. Levy József, Farkas Májer, Fejér Mihály, Fejérváry Ferenc, Reisman Salamon, Weinbeiger Mór, Hampel János, Widder Manó, Vagner Emánuel, Schvarz Zihermán, Drávecky Kálmán, Csergheő Géza, Mocsáry János, Thuránszky Tivadar, Róth Sámuel, Glück Jakab, Abrahamovits Jankel, Tóth János, Timko László* Izsépy Vilmos, Rosenberg József, Zihermán Mózes, Lám Sándor, Rothman Ignác, Pollák Jakab, Kornfeld Hersko, Karpenci Ferenc, László Pál, Halász Mihály, Dr. Bene Sándor, Olcsváry Antal, Gutt- man Herman, Thuránszky Ferenc, Dicker Mór, Lendvay Ignác, Ziegelman Isidor, Friedman Max, Gottlieb Lipót, Berzevicy István, Gazdag Elemér, Budaházy Zsigmond, Strausz Emánuel. Gottlieb Henrik, Kende Péter, Weinberger Mór vaskeresk. Demek Antal, Ackerman Simon, Händler Jakab, Malonyay Gyula, Köröskényi Ferdinánd, Dr. Novák Endre, Perlei Henrik, Philip János örökesei, Pribék Albert, Farkas Ferenc, Ackerman Dávid, Orlószky István, Zipszer Mór, Andrejkovits Endre, Fendrich Emánuel, Pólányi István, Orosz András, Smitzer Ede, Groszman Péter, Mittelman Milály, Friedman Pinkász, Herskovits Ábrahám, Hirtenstein József, Kaminszky Géza, Mittelmann Mór, Gálócsy Gusztáv, Hegyi György 97.36 kr, Turner Ferenc, Lasz- tókay Béla, Oelberg Károly 88.94 kr, Mudrony Soma, Hackel Bertalan, Jánosi Dienes, Dr. Wein, berger Mór, Bezeghy József 63.86 kr, Tasnády, Dezső 59.1 kr, Valkóvszky Miklós, Dr. Molnár Mór Tomcsányi Ödön.

Jelen névsor, a mely az adóhivataloktól beérkezett kimutatásokból összevontan, az 1888. évi vi. rilis bizottsági tagok névjegyzékének végleges megállapításánál szolgáland, oly figyelmeztetéssel ho zatik köztudomásra, hogy a felszólamlásra 1807. évi nov. 9 ig határidő tűzetvén ki, mindazoknak, kik eme névsort s az abban feltüntetett adómennyiséget kifogásolhatni vélik, avagy pedig magokat jogaikban sértve találnák, e részben a jövő évi viri- lisek lajstromának végleges összeállítása végett 1887 é vi november 8—9 i k napjain összeülen" dő igazoló választmány, esetleg annak alólirt jegy' zöjénél írásban benyújtandó, vagy szóval bejelenten" dő kellőleg támogatott felszólamlással élni szabad' ságukban álland.

Egyúttal felszólittatnak mindazok, kik az 1886. évi XXI. t. c. 26. §-a értelmében államadójuknak kétszeres számítására való jogosultságukat 1888- évre igénybe kivárják venni, ebbeli igényük t a. fentebb kitett határidő alatt szintén érvényesítsék.

Elkésetten érkező felszólamlások, illetőié •; bejelentések figyelembe nem vétethetnek.

Azon e névjegyzékbe felvett legtöbb adót fizetők, kik e megye területén állandóan nem laknak, felhivatn.ik, „miként abbeli kívánságukat, vajion a jövő évben mint legtöbb adót fizetők e törvényhatóságnál óhajtják-e gyakorolni bizottsági tagsági jogukat ?f. évinovember 9. napján a k d. e. 12 órájáig a választmánynál jelentsék be. Bejelentél elmulasztása esetén az fog vélelmeztetni, hogy bizottsági tagsági jogukat a jövő évben Ungvármegye törvényhatóságánál gyakorolni nem akarják, s azok a névjegyzékbe felvétetni nem fognak.

Végül azon választott bizottsági tagok, kik a jövő évre a teljesített adózás alapján virilis jogosultságot nyerendnének, a névjegyzék végleges megállapítása előtt az igazoló választmánynak szintén bejelenteni tartoznak, melyik bizottsági tagsági jogot óhajtják megtartani ? A bejelentés elmulasztása esetén azon vélelem fogván előállani, miként az illetők a választott bizottsági tagsági minőséget óhajtják megtartani, s ezek a virilisek névjegyzékébe felvétetni nem fognak.

Kelt Ungváit, Ungvármegye igazoló választmányának 1887. évi október 22-ik napján tartott üléséből.

LIPCSEY JÓZSEF,

igazoló választmányi elnök.

FEKÉSHÁZY GYULA,

igazoló választmányi jegyző.

Az örök szeretet nevében.

A Mária Dorothea-egyesület, mely Mária Dorothea ő Fensége védnöksége alatt a magyarországi tanítónők, gyermekk§ftésznők, nevelőnök, zongora- s nyelvmesternők, egyszóval a hazánkban tanítással és neveléssel hivatásszerüleg foglalkozó nők anyagi és erkölcsi érdekeinek megóvása s fejlesztése végett 1885-ben alakult, Budapest fővárosában egy a fővárosi hatóság által e czélra díjmentesen felajánlott telken „Mária Dorotheaintézet“ czim alatt külön épületet akar emelni, mely egyedül élő szegény és munkaképtelen volt tanitónőknek és nevelőnőknek otthont biztosítson és egyúttal központja legyen a magyar nevelőnők törekvéseinek, az a hely, a honnan a legilletékesebb egyének egyesült erővel emelhessék fel szavukat a nemzeti lét egyik legfontosabb feltétele, a nemzeti nő’ nevelés reformja érdekében.

A Mária Dorothea-intézet e lapon látható tervezetének megvalósitása mintegy 30,000 írtba kerül. Tagtársaim nevében én, mint az egyesület ez időszerinti elnöke, kérek fel mindenkit, kihez jelen soraim eljutnak : adakozzanak és gyűjtsenek.

Ne utasítsa vissza senki kérelmünket, ha csak krajezárok lesznek is, a mit körülményei folytán e célra adhat

; ne legyen közönyös ügyünk iránt mig akad egy ismerőse, kivel célunkat és törekvésünket meg nem ismertette : ne legyen habozó s ingadozó ; fillére s ügybuzgalma a magyar közművelődés érdekét mozdítja elő, az általa elért eredmény, bár csak porszemként, az örök szeretet nagy munkáját fogja gyarapítani.

Először fordulnak most a magyar tanítónők segítségért a magyar társadalomhoz. Első ízben kérnek gyámolitást azok, kikre bízatott a magyar nők és a leendő magyar anyák nevelése. Kérelmünk anyagi helyzetünk javításával kapcsolatban a nemzeti nőnevelés reformját terveli, a magyar faj és a magyar állam fenmaradása s felvirágzása egyik feltételének akarunk szolgálni azzal az épülettel, mely nemcsak humanisztikus intézet lesz, de egyúttal a nemzeti nőnevelés ügyével foglalkozik közös érdekből származó szoros összetartó kapcsa.

Adakozzunk. Állítsuk fel a Mária Dorothea- intézetet, megpihenő helyet a szegény elhagyatott volt tanitónőknek, és egy közművelődési templomot, mely társadalmi életünk egyik legszebb és

■ legkényesebb kérdését,ra nemzeti nőnevelést, ápolja és erősiti meg. Bizalommal kérek fel mindenkit kihez jelen soraim eljutnak: adakozzanak és gyűjtsenek.

Az örök szeretet nevében ismétlem kérő szavamat : adakozzanak és gyűjtsenek !

Budapesten, 1887, augusztus hóban.

A „Maria Dorothea-egyesület“ nevében ‘.

BÁRÓ NYÁRY ADOLFNÉ elnök.

Az adományok s gyűjtések a jelen felhívással együtt legalább a szám megjelölésével Zirzen Jan - ka igazgató nevére (Budapest, Andrássy-út 65. sz.) a kézhez vétel napjától két hónap alatt küldendők meg. Új ívek kívánatra ugyanitt kaphatók.

Különfélék.

* Priinicia. Megható ünnepély folyt le f. hó 23 án az ungvári róm. kath. templomban. Ekkor mutatta be ugyanis Jóna József, a szatmári egyházmegye nagy reményű neopresbytere az úrnak első vernelküli alőozatát. Az ifjú levitát magasztos ténykedése végzésénél nagyságos és főt. Hampel János, mint szerető nagybátyja s úgyszólván nevelő atyja, vezérelte, mig paptársai fényes segédletükkel emelék az ünnepély díszét. Majd főt. Fibiger Sándor gymn. hitszónok, lépett a szószékre és mély meghatottsággal, a szivek mélyéig ható beszédben ecsetelte a pap terhes, de fönséges hivatását, melyet a társadalommal és családdal szemben be kell töltenie. A megindulás könnyei, melyek a hallgatóság szemében felragyogtak, bizonyiták, hogy szavai, melyek szívből jöttek, megtalálák az utat a szivekhez. Nagyban emelé a sz. ténykedés ünnepélyességét a vallásos buzgóságukról és ájtatósságokról oly általánosan ismert Török Hermin és Sztáray Sarolta grófnők es Laudon Laura k. a. részvétele, kik eme, lehet mondani,mennyei eljegyzési ünnepélynél Krisz. tus ifjú bajnokának nászkiséretét képezék. A templomban lefolyt ünnepély után ngos Hampel János házában gyűlt össze a nagy számú vendégkoszoru. A kedélyesen lefolyt ebéd alatt számos meghatóbb- nál meghatóbb pohárköszöntő hangzott el. Mindenekelőtt a házigazda Ó Nagysága szólott, éltetve az egyházi és világi hatalom fejeit, a pápa ő szentségét és a magyar királyt, nemkülönben Schlauch Lőrinc, Ő Excellentiáját ,mint felszentelő püspököt. Az uj misés nagybátyjáért emelte poharát, köszönetét mondva neki szemben vele tanúsított számtalan jóságiért; mély hálájának adott egyúttal kifejezést a nemes grófi családdal szemben ez ünnepélyen való kegyes részvételökért. Grf. Török József főispán, a primitiánst; Kende Péter, alispán Laudon Sarolta, k. a., mint koszorús leányt s Tabódy Jenő lójegyző, az uj misés szüleit éltették. —y—m.

* Kinevezés. A beregszászi kir. tszék elnöke Pólányi A l á d á r végzett jogászt az ungvári kir. járásbírósághoz segélydijas joggyakornoknak nevezte ki.

* A dohány ültetést a kormány beterjesztett törvényjavaslatával csakugyan beszünteti. Ezután magánosoknak egyátalán nem szabad saját használatra dohányt termelni, az állam részére pedig egy holdon aluli területén szintén nem engedtetik meg a termelés. A csempészet ellen pedig oly szigorú rendszabályok lépnek életbe, hogy ezután kevés ember szihat „szűz“ dohányt.

* Időjárásunk a hót elején hideg, nyirkes volt, erős derekkel, a magasabb hegyeken hóval, a hét vége felé enyhült a hideg, de a helyett erős esőzés állt be ismét, a mi hátráltatja az őszi veteményezést.

* Tánczestély. November hó 5.-én a szegé y- iskolás gyermekek segélyezésére tartandó táncz. estélyre, a közönség szives figyelmét újólag is felhívjuk s meg vagyunk győződve, hogy a jótékony ság egyik legnemesebb tettét gyakorolni hivatott mulatságra, a nemes ügy iránt mindig lelkesedő közönség, tömegesen megjelenni szives lesz. A táncestély kellemes összejövetelnek ígérkezik. A rendezőség a közönség érdekében ‘mindent elkövetett, hogy az jól sikerüljön. Beléptidij : személyjegy 1 frt családjegy 2 frt 5o kr.

* Rejtélyes halál. Érdekes bünvizsgálat folyik most azÚrngvSrTkir. jbiróság előtt az e hó 13-án oly hirtelen elhalt M a t u s k a Béla pályavégzett gk. papnövendék elfialálozásának okai miatt. Az állíttatott ugyan is a hirteleni halálozás után, hogy a szerencsétlen fiatalembert, a ki mint nagyon szegény fiú végezvén el iskoláit soha nem volt alkalma éjjeli tivornyázásokban részt venni, négy más